Azért az szép dolog, hogy ennyien és ilyen szorgosan őrizték, védték a kerület értékeit, javait az elmúlt években. Dr. Kocsis az építészeti értékek védelméből* vette ki derekasan a részét, a közvetlen előd, Sára Botond és csapata meg a motorizáció élharcosaként az anyagi (köz)javakból. Ugyanis most épp az derült ki, hogy ez utóbbi sem fukarkodott a rábízott közpénzzel, csekély százötvenmillió forintot költöttek el autóhasználatra az elmúlt öt évben. Mert ők voltak az őrzők. Értékeink őrzői. Aha.

Sára Botondot a személyi használatra kapott önkormányzati autója mellett
egy saját sofőrrel ellátott hivatali autó is szolgálta.

De nézzük mit írt tegnap ez utóbbiról Pikó András az fb-oldalán:

Miközben látom, azt harsogja a kormánypropaganda, hogy a legfőbb dolgunk, hogy saját magunkra költsük a józsefvárosiak pénzét, folyamatosan áll össze a kép, mire költött az előző városvezetés. Józsefváros a kerület vezetőinek autóhasználatára az elmúlt öt évben összesen 150 millió forint közpénzt költött. A volt polgármestert, Sára Botondot személyi használatra kapott önkormányzati autója mellett egy saját sofőrrel ellátott hivatali autó is szolgálta. Az egyik alpolgármester személyi haszná- latra kapott egy autót, a másik alpolgármestert egy sofőrrel ellátott hivatali autó szállította, és a polgármester kabinetfőnökét is egy személyi használatra átadott autó segítette a munkájában.

Láttam havi 120 ezres üzemanyag elszámolásokat is. Ilyenkor megerősödik az emberben az érzés, hogy ha nem váltják le a fideszes elődöket a választók október 13-án, akkor flexszel kellett volna kivágni őket a hivatali autójukból.

Ezek a gépjárművek most a Hivatal előtt foglalják a parkolót. Az elmúlt hónapokban én használtam egyszer az egyiket, melyet külön kisfilmben örökített meg a kormány által kitartott propagandamédia, egyszer pedig az egyik alpolgármester ült bele és ment valamilyen tárgyalásra. Nincs szükségünk 7 autóra.

Kettőt megtartunk, mert valóban lehetnek olyan feladatok, amelyekre hivatali autót kell igénybe vennünk - de rendesen a Polgármesteri Hivatal működését fogják szolgálni és külön sofőrünk biztosan nem lesz. Két autót átadunk a Közterület-felügyeletnek, mert nekik szükségük van az elöregedett járműparkjuk frissítésére, egyet pedig a kerületi idősek gondozásában fogunk közösségi szolgálatba állítani.

Két autónak keressük még a helyét, ahol a legjobban tudják szolgálni a józsefvárosiakat.

Kérdezhetek? Mindennek, ill. a sorban előbuggyanó „apró kis ügyeknek” lesz valamikor, valami, bármiféle következménye?

P.s.: Meg az is érdekelne, hogy dr. Kocsis házbontásos, felújításának mondott családi építkezésének lesz-e valami következménye? Vagy ennyi volt, a ház kiment az ablakon, oszt’ jónapot?

*A településképi védelem alatt álló Tisztviselőtelepen található, de egyedileg nem védett ház műszakilag ugyan leromlott állapotban volt, de a helyreállítása is megoldható lett volna. Ennek ellenére 2017 nyarán teljes egészében elbontották – méghozzá a műemléki hatóság tudta nélkül – majd az eredetihez úgy ahogy hasonlító, de jóval nagyobb házat húztak fel a helyére, amit a VIII. kerületi polgármesteri hivatalnak kellett (volna) engedélyeznie.

Eredetileg csak egy részt szenteltünk volna dr. Kocsis házelbontásának, de Hadházy Ákos pár napja tovább boncolgatta a különös körülmények között megszerzett és lebontódott tisztviselőtelepi ház történetét. Hadházy most Jakabfy Tamás, a korábbi LMP-s képviselő novemberi blogbejegyzésére hívta fel a figyelmet, amely szerint:

A kissé nagyobb és kissé más új ház…

... a Kocsis családnak nem volt engedélye az új házra, hiszen hivatalosan „lakóépület bővítés” néven futott az építkezés. A valóságban azonban — ez látszik is a képeken – teljesen új épületet húztak fel, ami hasonlít ugyan az eredetihez, de annál jóval nagyobb.

Jakabfy Tamás helyesen jegyzi meg, hogy előfordulhat olyan eset, amikor egy épület nem menthető, például mert sokkal rosszabb állapotban van, mint eredetileg gondolták. Ebben az esetben azonban a házat az eredeti tervek szerint újjá kellett volna építeni, de nem ezt tették, hanem új házat terveztek és építettek – természetesen mindenféle engedélyeztetés nélkül. Az úgynevezett tudomásulvételi eljárást is csak 2019 júniusában indították meg, a bontás után kb. két évvel, mikor már állt az új épület

– írta még fb-oldalán Hadházy. Sára Botond korábbi polgármester egyébként jogszabályi kötelezettsége ellenére több mint egy évig nem válaszolt Jakabfynak az építkezéssel kapcsolatos kérdéseire, Hadházy ezért most azt ígéri, hogy az új polgármesterhez, Pikó Andráshoz fordul az ügyben.

P.s.: Kocsis Máté – saját bevallása szerint – erejét megfeszítve próbálta menteni a házat, de sajnos az építkezés folyamán kiderült, hogy annak homlokzata helyrehozhatatlanul megdőlt (Megj.: miután az épületet kiszedték mögüle). Végül statikusok javaslatára bon- tották le az egészet. Hát így történt, tisztelt bíróság.

***

Az UNESCO világörökségi tanácsadó szervezete tavaly májusban citromdíjjal „tüntette ki” Kocsis Máté fideszes frakcióvezető házépítését. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizott- sága ezzel mondott lesújtó véleményt a Tisztviselőtelep területén álló Benyovszky Móric utca 42. számú, eredeti családi ház lerombolásáról és a helyén megkezdett újjáépítési munkákról. A díjkiosztón nem említették az ingatlantulajdonosokat, így tavaly nem is kapott nagyobb visszhangot az 1880-as évekből származó ház lebontása. (via HVG)

Tudom, nem valami hálás dolog az alig több mint egy hónapja megalakult új vezetésnek valós vagy vélt hiányosságokat fölróni, s ezért én most csak néhány kérdéssel fordulnék az illetékesekhez az önkormányzati házak táján általunk (értsd: többé-kevésbé tájékozott és – úgy ahogy – felelősnek mondható bérlők) nemcsak fontosnak, de halaszthatatlannak is vélt problémákkal kapcsolatban.

1. Nos, amikor most a napokban az új önkormányzati vezetés azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a pályázati lakásokban önkényes beköltözők laknak, fölmerült-e az a kérdés, hogy a további, önkényes lakásfoglalásoknak hogyan vessenek – azonnal és törvényesen! – gátat?
2. Tudja-e a Hivatal lakhatási ügyekben illetékes szakmai grémiuma, hogy az önkormányzati lakásokban életvitelszerűen lakókról lényegében és érdemben sem az erre illetékes szerveknek(!), sem az ott-lakóknak (naná!) nincsenek hiteles ismereteik? (Szándékosan nem mondok bérlőket; az ott élők "lakhatási jogállásaitól" és "jogcímeitől" még egy gyakorlott jogász is dobna egy hátast.)
3. Tudja-e az önkormányzat, hogy még a legitimnek tekinthető lakhatási jogállások nagy része is – pl. ún. "örökösödési ügyekben" – nem az illetékes szerv jogilag korrekt eljárása alapján történik, hanem "lakossági tájékoztatásnak" nevezett, többnyire hamis tanúskodásnak minősíthető "adatok" alapján?
4. Tudják-e a már említett, lakhatási és szociális szakértők és a programért felelős főtanácsadó, hogy – mindmáig legalábbis – maga a törvényes lakhatásért felelős önkormányzati szerv tagadta meg a kétes lakhatási jogállású beköltözők személyével kapcsolatos bejelentések kivizsgálását?
5. Tudják-e, hogy az ún. "karitatív szervezetek" által használt lakások – legyenek azok a Lélek-program vagy más, jószolgálati szerv által fönntartottak – működtetési feltételei is (mondjuk így) "féloldali jogfogyatkozásban" szenvednek?
6. Fölmerül-e a Hivatal illetékeseinek fejében az az egyáltalán nem alaptalan kérdés, hogy mi történik majd a lakhatási moratórium "védőszárnya" alatt felbátorodó, önkényes lakásfoglalókkal a moratórium lejárta után?
7. S kimondottan Molnár György, polgármesteri tanácsadótól, a lakhatási program kidolgozójától kérdezném, hogy emlékszik-e az épp egy évvel ezelőtti megbeszéléseinkből arra, amit a fönt vázolt komplex problematikáról – mint az együttműködésünk egyik megfontolandó föltételéről – neki, kérésére kifejtettem?
8. Avagy az alábbi, nekem az FB-n írott, nyilvános válasza, miszerint: "Guszti, az anyagot köszönöm, láttam sőt jeleztem, hogy a lényege benne is lesz a programban. Szerintem nagyon elégedett leszel majd a polgármesteri lakásprogrammal. Megvalósulni persze majd akkor fog, amikor Pikó András megnyerte a választást" tényleg, minden aggályt eloszlat?

Megjegyzés: a mára az önkori által szétvert Négyház Egyesület házaiban – ki tudja miért, de – egyetlen önkényes beköltöző se volt. Most – hogy az Egyesület általi kompetenciáimból csak annyi maradt, hogy némely ajánlásaimat megfogadják egyes lakók – ezt a "kivételes állapotot" úgyszólván csak a mi, KS 22. alatti házunk őrzi maradéktalanul.

9. És végül az utolsó kérdés: érdekel-e ez még itt egyáltalán valakit – avagy csak (erősen leegyszerűsítve, persze!) a 'gépkocsihasználat kontra külső tanácsadók javadalmazásának' kérdése az, ami a mindenekelőtt való, fontos kérdések közé tolja föl itt magát?

Budaházy Gusztáv

Tegnap ülésezett a józsefvárosi képviselő-testület. A napirenden többek között szerepelt a leköszönő polgármester és az alpolgármesterek szabadságmegváltása is. "Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón minderről azt mondta, ez az önkormányzatok ügye, de a központi kormányzaton belül ilyen nincs: állítja, ha valaki ott nem veszi ki a szabadságát, akkor az elvész."

Emlékszik valaki a "pofátlan végkielégítések" ügyére? Ebbe a kategóriába sorolta a Fidesz stb. azokat "a 2 millió forint feletti juttatásokat, amiket a munkaviszony megszű- nése után a köztisztviselők és állami vállalatok dolgozói kaphattak" — tehát messze nem csak a végkielégítéseket. Ezeket 2010-ben 98 %-os különadóval sújtották, utána egyedi törvényben mentesítették ennek megfizetése alól a számukra rokonszenves kádereket, végül — már az önkormányzati választásra készülve — tavaly megsemmisítették az egészet.

Itt jönnek a következmények…

Hivatali vizsgálatot indítanak a józsefvárosi szabadságmegváltások millióiról. Óriási vita után elnapolták Józsefvárosban Sára Botond és más városvezetők szabadságmegváltásának ügyét, és hivatali vizsgálatot is indítanak az ügyben. A volt nyolcadik kerületi polgármester 83 nap ki nem vett szabadságért kapna nettó 2,53 millió forintot, Sántha Péterné, leköszönő alpolgármester 87 nap után nettó 2,39 milliót, Görhöny Ádám alpolgármester pedig 31 megmaradt szabadnap után nettó 873 ezret kapna.

Fügedi Ubul

P.s.: Akit érdekelnek a részletek is, meg a hosszú idő után ismét színpadra került Juharos professzor előadása a pitiánerségről, illemről és kultúrkörökről – jelentsen ez bármit is a Fidesz-szótárban – az a szokott helyén, az Önkormányzati TV-n megnézheti a teljes mű- sort. (A józsefvárosi kultúrkörben egyébként időközben kiderült, hogy az önkormányzat közpénzből üzemeltetett Facebook-oldalát egy magánszemélynek szervezték ki, nem adták át az új vezetésnek, majd pedig törölték – írja minderről a HVG.)

***

Nem Józsefváros korábbi városvezetője az egyetlen, aki benthagyott szabadnapjait vál- totta (volna) pénzre. A szomszédos hetedik kerületben a volt polgármester, Vattamány Zsolt például 118 nap után kap minden kérdezősködés nélkül bruttó 5,5 millió forintot. Mindezt azt követően, hogy az ottani alakuló ülésen Niedermüller Péter polgármester előterjesztésére – a törvényben meghatározott végkielégítésen túl – pluszba még 3 hónapnyi prémiumot is megszavaztak a leváltott polgármesternek. Szép, nem? Pedig ott is az ellenzék győzött.

A VIII. kerületnek 10,2 millióba kerül
három szabadságmegváltás (Napi.hu)

Józsefváros leváltott fideszes vezetői tetemes mennyiségű szabadságot halmoztak fel az elmúlt évek alatt, amit most pénzre szeretnének váltani. A csütörtöki testületi ülésen kell majd döntenünk erről. Ez a kiváltság nem jár az egyszerű munkavállalóknak. Nekik ki kell venniük a szabadságukat, és ha jövő év március 31-ig nem tudják ezt megtenni, akkor elveszítik a szabadságot és a lehetőséget, hogy pénzben megválthassák a ki nem vett napokat. Ők egyszerűen elveszítik a ki nem vett szabadnapjaikat.

A polgármesterekre és alpolgármesterekre nem vonatkozik az elévülési idő, ugyanakkor a törvény és a saját szmsz-ünk is elég pontosan leírja a szabadság kiadásának szabályait.

Próbáltam kideríteni, hogyan lehetséges, hogy a leváltott fideszes polgármester és alpolgármester az elmúlt években 83 és 87 napot tudott felhalmozni. de nyomát sem találtam annak, hogy a törvénynek megfelelően jártak volna el. Volt, hogy eleve nem is rendelkeztek a teljes szabadság kiadásáról, és semmi nyoma annak, hogy mik voltak a rendkívüli okok, ami miatt nem vették ki a szabadságot és annak sem, hogy erről 15 nappal előtte előzetes bejelentést tettek volna.

Csak a szokásos fideszes kupleráj, mondhatnám. De ennél azért többről van szó: a több mint 10 millió forintot az általános tartalékból kell kifizetni a kerületnek. Azt, hogy egy polgármester és három alpolgármester nem tudja egymás helyettesítését megoldani, a vezetői alkalmatlanság tanúbizonysága. Az pedig, hogy nem a rájuk vonatkozó szabá- lyoknak megfelelően jártak el a szabadságok kiadásánál, felveti a tudatos haszonszerzés lehetőségét.

Megtehették, hiszen kötetlen munkaidőben dolgoztak, egymás között intézve az ügyet érdemi ellenőrzés nélkül, a közönséges halandóknak nem járó el nem évülést kihasz- nálva. Most jönnek és kérik, ami szerintük jog szerint jár – erről a képviselők vitáznak majd, de én személyesen erkölcstelennek tartom a szabadságmegváltás ezen formáját. Október 13-án a józsefvárosiak többsége biztosan nem erre szavazott.

(via Pikó András polgármester)

És itt van még ez is:

Józsefváros hivatalosnak tekintett Facebook-oldala egy ausztrál magánszemély tulajdonában volt. Ennek ellenére a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt éves üzleti tervében a FB oldal üzemeltetése szerepelt, tehát közpénzt költöttek rá, valószínűleg nem is keveset.

A Facebook kelet-közép-európai központja megadta a józsefvárosi polgármesternek az oldal feletti adminisztrátori jogokat. Fél órája elkezdtük volna a munkát, végre kiraktuk volna az első közleményünket, amikor az egész oldalt törölték, vagy archiválták, minden eddigi hivatalos tartalommal együtt.

Fideszes kupleráj ez is, de abban az ügyben vizsgálatot kezdeményezek, hogyan lehetséges, hogy a hivatalos oldalunk egy magánszemélynél volt az elmúlt évtizedben és hogyan lehetséges, hogy erre még közpénzt is költöttünk. (via Pikó András polgármester)

Előzmény: Elhappolnák a VIII. kerület Facebook-oldalát (Index)

Megj.: Egyre abszurdabb ez az egész, de a többi bejegyzést is érdemes elolvasni Pikó fb-oldalán. De nem csak egyre abszurdabb, hanem egyre csúfabb is ez a nekünk itthagyott gusztustalan sz@rhalom. Élen dr. Kocsis felújításnak hazudott házbontásával...

Izgalmas dolgokra bukkan az ember, ha keres. Meg akkor is, ha nem. Itt van például ez: az UNESCO világörökségi tanácsadó szervezete citromdíjjal* tüntette ki Kocsis Máté kerületi, tisztviselőtelepi házépítését. Mert megérdemli. Az Építészfórum tavalyi cikkét a HVG idézte fel, miután hét közepén kiderült, hogy a kerületünk korábbi polgármestere, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője költözött a területen felépített vadonatúj családi házba.

A településképi védelem alatt álló Tisztviselőtelepen található, de egyedileg nem védett ház műszakilag ugyan leromlott állapotban volt, de a helyreállítása is megoldható lett volna. Ennek ellenére 2017 nyarán teljes egészében elbontották – méghozzá a műemléki hatóság tudta nélkül – majd az eredetihez úgy ahogy hasonlító, de jóval nagyobb házat húztak fel a telekre, amit a VIII. kerületi polgármesteri hivatalnak kellett (volna) engedélyeznie. A fotók 2008 szeptemberében készültek.

Így most mi is örüljünk együtt a kerület értékeit és lakóit (már amelyiket) korábban oly vehemensen védelmező dr. Kocsis Mátéval, hogy sikerült nem kevés pénzből felújíttatnia a tisztviselőtelepi lakóházat. Pontosabban, örüljünk együtt az átépítésnek. Egészen pon- tosan: a lebontásnak, és helyére felhúzott igazinak hazudott másolatnak – bár ez így már nekünk nem is akkora nagy öröm és már nem is hangzik olyan jól. Főleg ha kicsit beleol- vas az ember a HVG fentebb is belinkelt cikkébe, amely részletesen ír arról, hogy az akkor még Kocsis vezette önkormányzat feltételezett „segítségével”, elegánsan eltartott kisujjal hogyan is jutott a kerület korábbi polgármestere, ill. kiscsaládja a házhoz.

Egy 2016. október 12-i keltezésű dokumentum szerint a hivatal hatósági ügyosztálya felszólította a tulajdonosokat, hogy a jó műszaki állapot helyreállításához szükséges munkálatokat 30 napon belül kezdjék meg. Egyúttal figyelmeztette őket, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor kötelezni fogják őket erre. Mivel az idős tulajdonosoknak sem a tető megjavíttatására, sem a kilátásba helyezett bírságra nem volt pénzük, kényszerhelyzetbe kerültek, és eladták a házat a korábban visszautasított összegért az akkoriban bejelentkező Kocsisnénak. Büntetés kiszabására végül nem került sor, mert a házaspár tárgyalni kezdett a politikus családjával. Az eljárásnak ezt követően pedig már véletlenül sincs nyoma.

Ha mindennek csak a fele igaz, akkor is ritka visszataszító és gyomorforgató történet ez az egész.

LaMa

P.s.: Kocsis felháborodott – Hadházyt cáfolandó – handabandájában közleményében folyamatosan „felújítástól” beszél. Világosítsa már fel valaki ezt a jóembert, hogy egy történelmi értéket képviselő ház teljes elbontását (főleg ha ezt fotók dokumentálják) nem felújításnak, hanem rombolásnak hívják. Az ilyen magyarázkodást meg pofátlan és arrogáns hazudozásnak.

*A Műemlékvédelmi Citrom Díj célja a műemlékeinket veszélyeztető jelenségekre felhívni a figyelmet. 2018-ban az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Citrom-díjban részesíti a Budapest VIII. kerületi Tisztviselőtelep műemléki jelentőségű területén álló Benyovszky Móric utca 42. számú lakóházának lebontását. A Budapest VIII. kerületi Tisztviselőtelep műemléki jelentőségű terület. A védettség célja a viszonylag jól megmaradt historizáló épületegyüttes minél teljesebb megőrzése, így régi épületek bontásának megakadályo- zása. A díjkiosztón nem említették az ingatlantulajdonosokat, így tavaly nem is kapott nagyobb visszhangot az 1880-as évekből származó ház lebontása. (via 24.hu)

Azaz, mégsem kell bezárniuk, az önkormányzat ugyanis visszavonta a közösségi hely bezárásáról szóló határozatot, mert a választás után az akták közül valahogy mégis csak előkerült az az elveszettnek mondott (hazudott?) dokumentum, amely bizonyítja, hogy az Auróra Közösségi Ház bérleti szerződése érvényes. (Ez volt az, amiről az előző, fideszes önkormányzat munkatársai azt állították, elveszett.)

Az Aurórát már II. Miklós cár is megpróbálta betiltani, aztán abból is mi lett. (Konok Péter)

Ezért Pikó András most visszavonatta az önkormányzat bírósági keresetét, derül ki abból a közleményből, amit a kerület új polgármestere és Erőss Gábor jegyeznek. Azt írják:

Józsefváros új önkormányzata nagy értékének tartja az Aurórát, amely közösségi házként, fontos ügyeket felkaroló civil szervezetek központjaként is működik, és működni fog a jövőben is. ahogy bármely más helyi közösség, úgy az Auróra is számíthat az önkormányzat partnerségére és védelmére bármilyen támadás is érje. Miután Józsefváros Önkormányzata biztosította az Auróra törvényes működésének jogi feltételeit, elmondhatjuk: az Auróra marad, a lakókkal folytatott párbeszéd folytatódik.

Tehát minden jó, ha a vége jó – az Aurórának nem kell bezárnia, hurrá. Én már csak arra lennék kíváncsi, hogy hány olyan elveszettnek hazudott dokumentum, levél, szerződés, stb. lehet még az irattartókban, melyeket az előző önkormányzati vezetés – a hatalmával (és a bizalommal) gátlástalanul visszaélve – hasonló módon eltüntett?

***

A Józsefváros korábbi fideszes polgármestere, Sára Botond (azt megelőzően pedig Kocsis Máté) által vezetett önkormányzat gátlástalan hadjáratot folytatott a szórakozóhely ellen. A közösségi hely működési engedélyét még augusztusban vette el az önkormányzat, ezt a határozatot az Auróra közigazgatási bíróságon megtámadta. A most „előkerült” papírt pedig azért tüntették el valakik valakiknek az utasítására, hogy a helyet – bármi áron – be lehessen záratni.

„Ma Kenderesen jártam és virágot hoztam Horthy Miklós sírjára, aki száz esztendővel ezelőtt bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot. Hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk.” (Lázár János o. gy. képviselő, FIDESZ-KDNP)

Lázár János ezzel szemen köpte a teljesség igénye nélkül: a fehérterror kb. 20 ezer áldozatát, a szélsőjobbos Matuska által elkövetett biatorbágyi merénylet ürügyén kihirdetett statárium során kivégzetteket, a Horthy által jóváhagyott zsidótörvények áldozatait, a Kamenyec-Podolszkij vérengzés, a Doni Katasztrófában odaveszetteket, az Újvidéki Hideg Napok áldozatait, a Magyar Királyi Honvédség ukrajnai megszálló erőinek népirtásának áldozatait, a kizárólag származásuk végett munkaszolgálatosnak besoro- zott odaveszett áldozatainak; azon áldozatokat, akik azon angolszász légitámadásokban vesztek oda, melyre az általa támogatott Bárdossy kormányának az USA elleni idióta hadüzenete adott ürügyet, és nem utolsósorban gróf Teleki Pál emlékét.

Ennyit arról a "hős katonáról", akit valójában 1919-ben a megszálló (és Erdélyt elcsatoló) románok juttattak hatalomra – és ennyit Lázár-Lézer-Lúzer-Gázárjankóról is.

Frigyesmester

P.s.: A Horthy-korszak hárommillió koldusának és hárommillió cselédjének mai utódainak kurvanehéz üzenni Horthy sírja mellől bármi jót és szépet...

***

Gondoltad, üzensz a magyarságnak vitéz Nagybányai Horthy Miklósról, biztos meg- találod ezen a képen.  Tudom, sok demokrataarcú szépember van rajta, de szerintem megoldod, te János. Azt találtad mondani, hogy ő egy igaz magyar hazafi volt. És tényleg, értékes döntetlent ért el a Don-kanyarnál, és oly bátran nevezte ki Szálasit nagyjából mindennek, aminek csak lehet, hogy megérdemli, hogy egy olyan mocskos utolsó szarházi, mint Te, remélem nem haragszol meg a közvetlenségemért,  vigyen neki pár szál rododendront a birtokról. (via Vincent-blog)

A fővárosban Józsefvárosban a legnagyobb a rendőrhiány – írta pár napja Pikó András az fb-oldalán. ezért rögtön az alakuló ülés másnapján felkereste a kerületi rendőrkapitányt s elkezdték a tárgyalásokat arról, hogyan lehetnek úrrá ezen a helyzeten. (Nem is értem ezt, pedig mennyi, de mennyi zseniális ötlete volt anno dr. Kocsis Máténak ezügyben…)

Egy kezdő rendőr nettó fizetése 120 ezer forint körül van, ezért a legnagyobb támogatás, amit az önkormányzat nyújthat, a szolgálati lakás. Jelenleg is több mint félszáz szolgálati lakást biztosít az önkormányzat a kerületi rendőröknek, amennyiben erre lehetőségünk lesz, ezt a számot emelni szeretnénk. Közben új közbiztonsági koncepciót alkotunk, melynek célja a hatékony, a polgárok közösségeire is építő, humánus önkormányzati közbiztonsági szolgáltatások nyújtása lesz

– írta Pikó

Megj.: most a Diószegi és a Korányi utca sarkára még 2012-ben kipakolt és pár évig „működtetett”,  minden helyi bajt megoldó bádogrendőrséget hagyjuk, de ott van a Lujza utcai „Rendőrház”, azzal mi van? Nem kevés pénzbe került, és "páratlan sikertörténetként" tálalva, hatalmas hacacáré közepette lett átadva – szintén 2012 nyarán. Utolsó hírként annyit lehetett hallani róla, hogy a 175 millióért felújított házban hosszú ideig üresen álltak a lakások, nem nagyon sikerült „megtölteni” azokat, mert a rendőrök nem igazán akartak családjukkal pár utcányira (vagy ugyanabban az utcában) lakni, ahol az általuk elfogott bűnelkövetők rokonsága is lakik. Egy másik hír 2016-ban pedig arról szólt, hogy az épület két földszinti lakása már vizesedett (rohadt, ha úgy tetszik), és több mint 3,5 millióból lehetett csak rendbehozni…

Aztán még itt van ez is: józsefvárosi polgármestere az Indexen élőben beszélt arról, hogy „van egy csendes háború, vagy inkább egy gyömöszkölés“ az apparátussal, az általa vártnál lassabban áramlanak az általa kért információk. Pikó elég durva példákat hozott az átadás-átvételi nehézségekre:

• sokáig nem kapta meg az önkormányzati honlap belépőkódjait;
• nem fér hozzá a „Józsefváros“ újsághoz;
• a kerületi újság Facebook-oldalát az átadás előtt átnevezték „Józsefvárosért” -re, és elvitték az önkormányzattól;
• a szerkesztőség az összes anyagot letörölte a számítógépről, ami Pikó szerint nemcsak aggályos, hanem törvénysértő is.

Pikó és csapata csak most kezdi el felmérni, mi is folyt korábban az önkormányzatban, az általa felkért informatikai cég vizsgálja, történt-e adateltüntetés – írja még az Index.

*A Lujza utca 14. alatti házban 2012 nyarán készült el az a tizenkét önkormányzati lakás, amelyet az önkormányzat a józsefvárosi rendőrök számára újított fel. Az átalakítás során másfél, illetve kétszobás összkomfortos, egyedi gázfűtéses lakásokat alakítottak ki, a ház hátsó részén parkolóval minden lakáshoz. A 2012-ben 175 millió forintból megvalósult beruházást Kocsis Máté mutatta be a nagyközönségnek és Pintér Sándor belügyminiszternek.

További szép estét.

***

Ezt meg csak úgy a legvégire, habnak a kerület (meg az itt lakók) tortájára: a tél köze- ledtekor több józsefvárosi lakóházban szünetel a gázszolgáltatás, a szolgáltató kivonult, mért és nem adta vissza a gázt. Mert kívül-belül rohadnak a vezetékek. (via HVG)

Az előző poszt óta kiderült, hogy a Vuk után a Leonardo utcában meg a Vizipók került fel az egyik panelház falára. Szép nagy lett ez is. Isten ments, hogy semmivel sem elégedett, örökös fanyalgónak látszódjak, de miért óriásméretű rajzfilmfigurákkal kell megfesteni a házak falát? Ezek ugyan nagyon kedvesek egy képeskönyvben, vagy a vetítővásznon, de traktor méretű figuraként már nem olyan nagyon aranyosak. Meg nem is illenek a kerü- lethez, kivéve persze, ha mesevárossá válunk, ami azért nem nagyon valószínű. Közben meg a szomszédos Erzsébetvárosban ilyen képek születtek, már évekkel korábban:

Például a Rumbach Sebestyén utcában…

… és a Dob utcában, a Klauzál térnél.

Van különbség? Van. Árnyalatnyi.

És persze lehet arra hivatkozni, hogy az eddig idősbarátnak nevezett önkormányzat (nem volt az) ettől most majd hirtelen gyermekbaráttá válik (nem válik). Mert egy kerület nem hatalmas, falra festett rajzfilmfigurák tömkelegétől lesz gyermekbarát.

És még valami: ezek a képek – és a házfalak előkészítése, szigetelése – nem kevés pénzbe kerülnek. Jó lenne tudni, hogy egy-egy elkészült mesekép végül is mennyit kóstál, azaz hány millióba került az önkormányzatnak, nem? De. (És azt most hagyjuk, hogy ha nem panelre, hanem egy lerobbant régi ház falára kerülnek fel ezek a képek, nem javítanak a romos homlokzat látványán. Sőt.)

LaMa

P.s.: A VII. kerületben egy Neopaint nevű csapat az önkormányzattal közösen végezte a Tűzfalrehab-programot. A falfestések témáit a Neopaint találta ki, ezeket egyeztették az önkormányzattal és a házzal. A tervezést is ők csinálták, amit később a főépítész iroda engedélyezett (ha elfogadta). A költségek úgy oszlottak meg, hogy az állványozás, alapozás, festés költségét az önkormányzat állta, a festéket egy szponzoráló cég adta.

***

A „hivatalos” józsefvárosi verzió: Még a „Józsefváros Újjáépül” program keretében kezdődött meg a tűzfalak megújításának támogatása az ú.n. Tűzfalfestési pályázaton. A pályázatban mind a hőszigetelésre, mind a festésre 85%-os önkormányzati támogatás volt kapható, azzal a feltétellel, hogy a festés alkalmával csak meseábrázolásra használ- ható fel a támogatás összege. (A festéseket minden esetben hőszigetelés előzi meg.)