Holnapután, november 21-én az Orczy út 45. szám alatti ház földszintjén, az épület sarkán — ahol egykoron, még a békebeli időkben egy KÖZÉRT volt — ismét lakossági fogadóóra lesz.  A Gólya Szövetkezet és a Kazán Közösségi Ház „Szomszédságból Közös- séget!” programsorozatának harmadik alkalmán az Utcajogász munkatársaival esik majd szó a bérlői jogokról 17 óra 30-tól.

Többek közt szó lesz arról, hogy

• mire érdemes figyelni egy lakásbérleti szerződés megkötésekor;
• gyakori tévhitekről a lakásbérléssel kapcsolatban;
• milyen fogalmakkal találkozni az ügyintézés során;
• ha önkormányzati bérlő valaki;
• ha magántulajdonostól bérel valaki lakást;
• és más, a témá(k)hoz kapcsolódó kérdések.

Tessék jönni/menni, kérdezni és tájékozódni!

A programsorozat következő témái:

• December 5. – Ismerjük meg a józsefvárosi támogatási lehetőségeket!
• December 12. – Gyerekfelügyeleti terek a VIII. kerületben

*

A Szomszédságból Közösséget! program 2019 őszén indult annak reményében, hogy a Kazán és a Gólya sokkal közvetlenebb kapcsolatot alakítson ki a környezetével, ezen misszió megvalósulását pedig társadalmi célú munkával érnék el.

Tiltakoznak a kutatók a legnagyobb magyar
kutatóhálózat privatizációja ellen. (Index) 

Privatizálná kormányunk a Magyar Tudományos Akadémiától elvett közvagyont. A munkáltatói jogokat a kormány által politikai alapon kinevezett elnökhöz és vezér- igazgatóhoz telepítené. (Ők bármikor elrendelhetnének pl. publikálási tilalmat.)

Az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivennék az új szervezetet. Nem kellene elszámolnia vagyonával és nem kellene közzétennie a mégoly közérdekű adatokat sem.

Stb., olvassátok!

Fügedi Ubul

*

Nemet mondunk a zsarolásra! Nemet mondunk a kutatóhálózat privatizációjára!  A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete tiltakozik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a kormány és a HUN-REN Központ által megfogalmazott átalakításának terve ellen. Kérjük a tudományos közösség tagjai és a tudományos kutatások iránt érdeklődő állampolgárok támogatását és aláírását. (via Szabad a Hang)

Ismét közeleg a nagy nap: november végén a köz ismét meghallgathatja és beszámol- tathatja választott képviselőit. Méghozzá november 21-én, csütörtökön 17 és 20 óra között az Óbudai Egyetem G. épület F17 előadótermében (Tavaszmező u. 14-18.).

Előzetes írásbeli kérdést még pár napig, november 11-ig lehet benyújtani az önkor- mányzat oldalán lévő űrlapon vagy személyesen a  Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (Baross utca 66-68.). Személyes benyújtás esetén az előzetes írásbeli kérdést tartalmazó lap az Ügyfélszolgálati Irodán kérhető.

A közmeghallgatást évente egyszer kötelező megtartani. Tessék tehát jönni/menni, és kérdezni.

Százmillió dollárral szállt be Magyarország a Türk Befektetési Alapba. (HVG) 

Magyarország még 2023-ban csatlakozott a Türk Államok Szervezete befektetési alapjához. Szijjártó Péter külügyminiszter ezt úgy magyarázta, hogy „hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, s Magyarország kész ennek az európai pillérévé válni.”

Mostanra eldöntöttük, hogy a magyar állam az alap 500 millió dolláros jegyzett tőkéjének ötödét fizeti be.

***

Ceaușescu elvtárs hatalomra jutva beköltözik a hozzá méltó rezidenciába. Hajnalban kisétál a teraszra, hogy köszöntse a napkeltét.
— Jó reggel, Nap elvtárs! — üdvözli a felbukkanó égitestet.
— Jó reggel, Ceaușescu elvtárs! — Kívánok neked jó munkát, eredményekben gazdag, hosszú életet!
Este mesmeg kisétál a teraszra búcsúzkodni.
— Viszontlátásra, Nap elvtárs! — köszön, de nem kap választ.
— Hé, hé, reggel olyan udvarias voltál, most meg semmi???
— Most már nyugaton vagyok, úgyhogy le se vagy te szarva.

Fügedi Ubul

Külügyminiszterünk kiröppent Grúziába főnökével, hogy a magyar nép nevében gratuláljon a választást durva trükkökkel elcsalt kormánypártnak és vezetőjének. Miniszterelnökünket az ellenzéki tüntetők fütyülve, pfujolva fogadták. „Az önök szavazatait ellopták” — bátorította a tüntetőket az ország első közjogi méltósága, a hivatalból jól informált köztársasági elnök.

Külügyminiszterünk az alkalmat megragadva „szokásos károgóknak” és „hivatalos rettegőknek” nevezte kollégáit, az országuk hivatalos álláspontjait ismertető külügy- minisztereket, szövetségeseinket.

Egyúttal határozott és frappáns állásfoglalása szerint az uniós külügyminiszterek azért tiltakoznak a választás eredményének többszörös meghamisítása ellen, mert nem tudják „megemészteni, hogy a grúz kormányt nem Brüsszelből jelölik ki”.

Fügedi Ubul

P.s.:  Bár a grúz államfő szerint orosz beavatkozás történt, Szijjártó megállapította, hogy rendben zajlottak a választások Georgiában (24.hu) — Vajh' ki a mérvadó, ha egy választás tisztaságát kell megítélni? Az adott állam köztársasági elnöke? Ugyan! Netán választási bizottsága? Abszurditás! Az illetékes ebben (miképpen minden másban is — feltéve, hogy a főnöke nem bírálja fölül) kizárólag Szijjártó elvtárs lehet.

Magyar Péter elárulta, miért nem szavazták meg
az Ukrajnának kínált segítséget. (24.hu) 

„Bizonyos pontok miatt” — magyarázta meg a dolgot tisztán és mindenki számára érthetően. Ezért aztán a frakció tagjainak legalább a tartózkodást megengedte ugyan, ő maga azonban távol maradt a szavazástól — pont mint a fideszesek.

Két dolgot mutat ez nekünk:

1. A Tisza Pártban eddig terjed a képviselők önállósága (jogod van tartózkodni).
2. MP nagyon pontosan megtanulta, hogy ha növelni akarja népszerűségét, soha, egyetlen kérdésben se foglalhat állást. Mert bármit mond is, mindig lesznek olyan potenciális támogatói, akiknek az nem tetszik.

Abban a szervezeti kultúrában, amelyből jön és amit továbbvisz, ezek afféle evidenciák. Ennek szép jeleként a Fidesznek utoljára a '98-as választás előtt volt (legalább választási) programja.

Félreértés ne essék: ez a módszer hatékony. Ebben a közegben ezt így célszerű csinálni.

Fügedi Ubul

P.s.: A magyar választójog átmeneti a kétpártrendszert indukáló egyéni és a többpárt- rendszert (3–5) kialakító vegyes rend között. Ennek megfelelően hagyományosan két vezér közül választhatunk. Az itt (is) bemutatott ügyes technikáknak köszönhetően az enyhén liberális, de alapvetően értékrend nélküli vezért a választók lecserélték egy szélsőjobb vezérre. A pillanatnyi állás szerint a két vezér mellett bejuthat még az Ő Hazájuk meg egy baloldali blokk. Az Ő Hazájuk szavazóinak elszipkázására Magyarbasi egy kétes eredményű kampányt indított, a baloldali blokk pedig nem akar összeállni. Nincs kire szavazzak.

Még október első hetében tájékoztatta összevont szemöldökkel a nagyérdeműt az ORFK (Országos Rendőr-főkapitányság), hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény ér- telmében a visszaváltható palackok települési hulladéknak minősülnek, és nem szedheti össze akárki, mert miután azt a kukába dobják a MOHU birtokába kerül. Ha mégis kiszedi onnan valaki, akkor szabálysértést követ el, és akár 65 ezer forint büntetést is kaphat.

Most, alig 2 héttel később ismét megnyilatkoztak az ügyben egy újabb közlemény ere- jéig, imígyen: „Guberálni, kukából visszaváltható palackot kiszedni szabálysértés, de csak az számíthat büntetésre, aki szemetet, rendetlenséget hagy maga után vagy éppen hangoskodik a helyszínen.” Hozzátették, még „ aki a mások által kidobott visszaváltható palackokat össze- gyűjti és elviszi a gyűjtőpontra, nem büntetést, hanem tulajdonképpen köszönetet érdemel.”

Szép, nem? Gondolom valaki papírt-ceruzát fogott, és kiszámolta, hogy pl. mennyi járőr kéne ennek a létező, de betarthatatlan jogszabálynak a végrehajtásához.

*

Ugye mindenki emlékszik, hogy 2024 januárjában indult a MOL leányvállalata, a MOHU visszaváltórendszere, méghozzá környezetvédelmi és fenntarthatósági célokra hivat- kozva. Azóta flaskánként 50 forintos betétdíjat kell fizetnünk, amit csak akkor kapunk vissza, ha az üres palackot bedobjuk a MOHU egyik automatájába.

Ha épp működik. Mert — és ezt már sokan, sok helyen leírták — a visszaváltás nem érdeke a MOHU-nak, hiszen ő előre megkapja az 50 forintunkat, ezt csak visszaosztja nekünk, ha visszavisszük a palackokat. Amit nem váltunk be, az ott marad a MOHU-nál — munka nélkül, tiszta haszonként.

Mivel pedig eleve kevés a visszaváltó gép, az emberek hajlanak arra, hogy leírják költségvetésükből a Hernádinak fizetendő 50 forintokat, és régi módi szerint kidobálják a göngyöleget a kukába. A rendszer működik. (via Fügedi Ubul) 

Csakhogy az emberek elkezdték a kikukázni a kidobott palackokat. Nem csak hajléktala- nok, kisnyugdíjasok is szabálysértő palackgyűjtők lettek. Ez ellen persze — gondolom a MOHU nyomására — először büntetés-belengetésével lépett fel a rendőrség.

Csakhogy az — nagyon úgy néz ki — jelenleg megvalósíthatatlan. Szerencsére.

P.s.: A feleségem tegnap negyedszer hozta vissza a dobozokat az ALDI-ban felállított automatától. Most ugyan működött, de akkora volt a tömeg. hogy nem győzte kivárni, hogy sorra kerüljön. De az asszony makacs: ötödször is meg fogja próbálni. Csakazértis. (Aztán ha akkor is lesz valami gabesz, fogjuk a cuccot, betesszük egy szatyorba — és kiakasszuk a kuka mellé. Vigye és váltsa vissza, akinek szüksége van rá…)

*

Nem akármekkora üzlet ez a monopólium. Ha csak a palackok és sörösdobozok (3 milliárd db/év, plusz a borosüvegek, azok számát nem találom) felét nem váltják vissza, az 75 milliárd Ft tiszta nyereség a  rendszer működtetőjének. (via Iványi György)

A Rádió bontási engedélyét támadó közigazgatási per még zajlik,
közben sorra tűnnek el az épületek. (Telex) 

Szeptember elején a Magyar Rádió egykori épületeinek bontása elkezdődött, és azóta is gőzerővel bontanak, hogy helyükre minél hamarabb felhúzhassák a Pázmány-egyetem új campusát. Csakhogy közben folyamatban van egy közigazgatási per ezzel kapcsolatban, csakhogy a tárgyalást a bíróság valamiért november 7-re halasztotta.

Rádai Dániel kerületi alpolgármester a perről korábban azt mondta a Józsefvárosi Újságnak: példa nélküli, hogy annak eldöntése előtt elkezdenek egy ilyen munkát. Szerinte kis túlzással, de a per elvesztése azt jelentené a minisztériumnak, hogy vissza kell építeniük a lebontott részeket. Az eljárást egyébként a józsefvárosi önkormányzat tavaly decemberben kezdeményezte. (via Telex)

Hogy miért ez a nagy kapkodás? Hogy a lehető leggyorsabban, a lehető legtöbb épültet lebontsák, hogy véglegessé tegyék azt a döntést, miszerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapja/kapta meg Budapest egyik legértékesebb telek-együttesét. Hogy a vala- mikor megszülető, esetlegesen elmarasztaló bírósági döntés (ha születik egyáltalántán ilyen) ellenére is azt építhessenek ide, amit csak akarnak.

Nem vacakolnak holmi perekkel, önkormányzattal — pláne a lakókkal! — ők bontanak, bármi áron. Tessék továbbsétálni!

LaMa

Megmutatjuk az új józsefvárosi képviselő-testületet. (Józsefváros Újság) 

Na, ez is megvolt. Ma megtartotta alakuló ülését Józsefváros képviselő-testülete. A nyitóülésen esküt tettek a képviselők és a polgármester, majd megválasztották az új alpolgármestereket: Dr. Udvarhelyi Tesszát, Rádai Dánielt és Sátly Balázst.

A hosszú szünetekkel tarkított maratoni hosszúságú ülés napirendi pontjai között szerepelt még a polgármester és az alpolgármesterek fizetése, de szó volt a képviselő-testületi SZMSZ-ről, valamint az önkormányzati cégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak kinevezéséről is döntöttek.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban nagyratörő terveket jelentett be: 2-3 éven belül ezer eurós minimálbért szeretne elérni kormányával, az átlagjövedelmet pedig 1 millió forintra növelnék. Ami így elsőre egészen jól hangzik. Másodszorra már nem annyira. Mert mit ér ez a csudajó minimálbér, ha pl. a kenyér kilója 2-4-6 ezer forint lesz?

Merthogy az egyik következményről, azaz az óhatatlanul meglóduló inflációról (pl. a megemelt bérek terhei) valahogy elfejtett beszélni őfényessége. Ideje tehát felfrissíteni emlékeinket és a cseppet sem vidám múltba túrni ennek az 1 millió forintnak az ürügyén.

Az egykori magyar pengő az 1930-as évek közepéig stabil, értékálló pénz volt, aztán folyamatosan inflálódott és állandóan veszített az értékéből a kulcsvalutákhoz képest. A világháború végére a hiperinfláció során teljesen elvesztette értékét. Új pénznemként a forintot vezették be 1946. augusztus 1-én. Ekkor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt ért, a teljes forgalomban lévő pengőállomány értéke nem érte el a 0,1 fillért sem.

És most megint afelé tartunk, hogy a pénzünk fokozatosan — de egyre gyorsabban — elértéktelenedik. Fügedi Ubul kb. 2 éve ezt írta az eljövendő időkről: ”Az euró piaci árfo- lyama várhatóan eléri a 430-450 forintot. Az adósok rettegjenek; minél gyorsabban fizessenek vissza, amennyit csak bírnak. Akinek van még forintja, mentse ki dollárba, jenbe, frankba, ahogy sikerül. (…) Egyre több az olyan termékszolgáltatás, amelynek az árát már euróban is megadják. Amikor forintban már nem adják meg, akkor tudhatjuk, hogy a gazdaság kezd talpraállni. Méghozzá a mi hátunkon, mert mi továbbra is forintban kapjuk a pénzünket.”

Jelenleg az euro árfolyama már 400 forint felett jár, az államadósság és a költségvetési hiány égig ér, de a Kánaán eljövetele be lett lengetve. Itt minket megint hülyének néznek!

P.s.: Gyakoroljunk, ízlelgessük: egymillió milforint…