A választási kampányban majd a választás megnyerése után Pikó András bejelentette, hogy felfüggesztik a kilakoltatásokat és minden egyes díjhátralékos ügyet egyenként átnéznek. A korábbi, leváltott vezetés propagandistái – többek között a Facebook-on – ezt már úgy kommunikálták, hogy Pikóék mindenkinek elengedik a hátralékát, így azt valójában a becsületesen fizető adófizetőkkel fizettetik meg az „olyanok” helyett. Azt persze elhallgatják, hogy Pikó és stábjának a bejelentésében ott volt, hogy „minden egyes díjhátralékos ügyet egyenként átnéznek”. Vagyis egyáltalán nem arról van szó, hogy következmények nélkül engednének el mindenkinek minden díjhátralékot. Na, ez az egyenkénti átnézés és elbírálás nevezhető és nevezendő úgy, hogy „előzményvizsgálat”.
De az elmúlt napokban, hetekben sorra megjelenő hírek alapján nagyon sok mindenben kell itt előzményvizsgálat. Persze, amiben könnyű demagóg és populista módon kommu- nikálni, az a díjhátralékok miatti kilakoltatási ügyek. Amikben akár fájdalmas is lehet az előzményvizsgálat – mert ha jól csinálják, akkor kiderül, hogy a hátralékos hibája, vagy a Vagyonkezelő hibája-e az, hogy a kilakoltatás előkészítéséig fajult az adott ügy – és hogy ki mekkora mértékben van ebben benne.
Igen, szálanként kell minden egyes ilyen ügyet átnézni, lépésről lépésre mind a Vagyon- kezelő eljárásában, mind a hátralékos mulasztásai tekintetben. Szóval: egyáltalán nincs szó olyanról, hogy „puszira-pofára mindenkinek mindent elengedünk” és hasonlók. Van egy tél, tavasz előtt nagyon sok előzményvizsgálatot le lehet folytatni – amelyeknek kell, hogy következménye legyen; akár a kilakoltatás előtt álló bérlő, akár a Vagyonkezelő munkatársai a vétkesek az adott helyzetért.
Előre borítékolom, hogy tavasztól lesznek hátralékok miatti kilakoltatások; mondjuk mert nyilvánvaló, hogy a kilakoltatott notóriusan nem fizetett, semmit nem tett helyzete javítá- sáért, együttműködésre nem volt hajlandó, a Vagyonkezelő pedig korrekt módon járt el az időben történő felszólításokkal, esetleg részletfizetés megajánlásával. Tuti hogy ilyen esetekben az előző vezetés prominensei fognak tele torokkal jajveszékelni –, hogy „Pikóék mégiscsak kilakoltatnak…” és hasonlók. És egy pillanatig sem fogják feltenni maguknak a kérdést, hogy az ilyen esetek előzményeiben az ők hol voltak és mit (nem) tettek.
Azt is előre borítékolom, hogy tavasztól lesznek olyan kilakoltatási ügyek, ahol ki fog de- rülni, hogy egyértelműen a Vagyonkezelő hibázott; például mert az adott bérlő valamikor valamiért megcsúszott egy-két vagy háromhavi összeggel; amiről a Vagyonkezelő csak évekkel később, alaposan kamatoltatva és a kamatokat is kamatoltatva küldött ki fel- szólítást… Mikor már teljesíthetetlenre rúgott az így összejött hátralék az adósnak. Akkor is fog harsogni, hogy „Pikóék boszorkányüldözést folytatnak a Vagyonkezelő munkatársai ellen” és hasonlók.
És persze lesznek olyanok, ahol mindkét fél hibázott valahol és valamiben – és ezeket kifejezetten rosszul lehet majd kommunikálni. A lényeg, hogy az efféle „egyedi elbírálású ügytípusban” – csúnya szóval: diszkrecionális ügyekben – eleve iszonyat nehéz döntést hozni. Szálanként kell minden tényezőt, lehetőséget és eshetőséget megvizsgálni a megoldás érdekében – kezdve a minden részletre kiterjedő és nagyon mélyre ható kíméletlen előzményvizsgálattal.
De itt Józsefvárosban nemcsak az előkészített kilakoltatások esetében kell egy ilyen vizsgálat. Úgy tűnik, hogy az eddigi önkormányzati működésben is, úgymint iratkeze- lések, elszámolások és döntés-előkészítések, stb. Mert, hogy is volt lehetséges, hogy pl. az Auróra ügyében hónapokra eltűnik egy iktatott levél, csak mert nem volt kedvező az akkori vezetés és jegyzője számára? Vagy például a csodás, mesébe illő üzemanyagel- számolások és gépkocsi-használatok? Vagy épp a megváltatni akart szabadságok napjai és összegei a korábbi józsefvárosi „nagyságok” esetében? Netán az, hogy miképpen lehetett úgy elsikoltozni Józsefváros közpénzéből menedzselt Facebook-profilját, hogy a végén egy ausztrál magánszemély (!!!) le is zúzhatta?
És kérdés, hogy még mikre nem derült fény, amik elsüllyedtek, elsikkadtak az eddigi józsefvárosi vezetés bürokráciájának és autokráciájának félhomályos, bürokratikus trükkökkel megspékelt eljárásjog-technikai útvesztőiben. És tartok tőle, hogy ezen vizsgálatok eredményei minimum lesznek olyan fájdalmasak, mint a kilakoltatási és díjhátralékos ügyeké. De a fekélyt csak egyszer kell kimetszeni, és akkor fáj iszonyatosan – majd utána módszeresen azon kell lenni, hogy ki ne újuljon, ki ne újulhasson.
Churchill szavait szabadon átszabva: ez nem a vég, nem is a vég kezdete – de tartok tőle hogy ez talán még nem a kezdet vége a Pikó és stábja által elvégzendő feladattömegben.
Frigyesmester
***
Nagy vita alakult ki a Facebook-on erről a döntésről. A lényeget szeretném kiemelni: nem engedünk el tartozást, de megvizsgálunk minden egyes esetet. A célunk az, hogy látva az előtörténeteket, ahol lehet a jelenlegi szociális rendeletek és szabályozások mentén ill. a tervezett új lakhatási támogatás-alapú szociális támogatási rendszer és az új, nem bünte- tő jellegű hátralékkezelési szabályok alapján megnézzük: lehet-e olyan megoldást találni, hogy a bérlő törleszteni lesz képes és a lakásban maradhat. November 15-től életbe lép az általános moratórium, ha addig időt nyerünk, utána lesz időnk a megoldásokon dolgozni. (via Pikó András)
