Sokak kérdésére válaszolnék most, amikor elmondom, mi vezetett abban, hogy némi szerény, lakossági segítséget nyújtsak az eddig számomra tök ismeretlen, DK-s képviselőjelölt kampányában. S ha még azt is elmondom, hogy eddig egyetlen párt szekerét se toltam soha, de még a ún. "független civilektől" is elég nagy távolságot tartottam, akkor nem is olyan különös kérdések ezek.

Nos, elmondhatom: csak azt várjuk a DK képviselőjelöltjétől, hogy vállalja fel azoknak az egyre növekvő lakossági észrevételeknek, panaszoknak a fölmérését, amit megannyi deklarációjában hangoztatott a párt, és tegyen komoly lépéseket a tekintetben, hogy az általuk is beígért, pozitív változásokban, végre a kibontakozás jelei is megmutatkozzanak.

És ma, amikor a Harminckettesek terén, többen is kemény kérdéseikkel rohamozták meg a Danit, csak azt mondhatom, hogy ő is csak abban bízhat, amiben mi, önkormányzati bérlők; abban, hogy végre meghallgatnak minket, választóikat azokban a kérdéseinkben, amik – eddig legalábbis – nem törték át a hallgatás falát.

Budaházy Gusztáv

*

Többen nem akarták elhinni, hogy ilyen van. Pedig tényleg van. Ezen az oldalon bárki lefoglalhat a szabad időpontokból egyet, és én házhoz megyek, hogy beszélgessünk, hogy meghallgassuk egymást. (via Manhalter Dániel)

Fenyegető hangú kormányhatározatot írtak a norvégokról. Felülvizsgálják a két ország gazdasági kapcsolatait, pedig azokkal eddig Magyarország járt jól. (444.hu) 

Hogyan tegyük harmonikussá két ország között egyszeriben feszültté vált viszonyt; ami úgy indult, hogy A ország adott volna egy nagy halom pénzt B országnak, de B ország ezt visszautasította, mert B ország vezetői rendkívül idegesek lettek a gondolatra, hogy ezt a nagy halom pénzt nem kizárólag ők oszthatják szét a nekik kedves szervezeteknek, hanem ebből a pénzből esetleg juthat valamennyi olyan szervezeteknek is, amelyek B ország vezetőihez (vezetőjéhez) nem az ájult, eksztatikus imádat módján viszonyulnak.

Természetesen fenyegetőzéssel, sértegetéssel és támadással. Hogyan máshogy? A jó viszony záloga. Ez kellene, hogy legyen minden randi kézikönyv első oldalán. Ha a vágyott lány nem omlik azonnal a karjaid közé, akkor fenyegesd, sértegesd és támadd le. Azután biztos egyből te leszel neki álmai hercege. Genius.

Marosán Bence Péter

Zavarta a jegyzőt az őt kompromittáló plakát, leszedette,
a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. (Telex) 

A jól megfizetett szakértő esete az elévüléssel. Szerintem közérdekű adat, hogy ki volt a szakértő — hátha másoknak is szüksége lenne még az ő szakértelmére. Kevés ember mondja ki nyíltan, hogy "ennyibe került ugyan, de nem ér ennyit". Kérhetnénk tőle értékbecslést a Pancho Arénáról vagy a Néprajzi Múzeum fantázianevű konferencia- központról — de ezek tényleg csak példák, bárki tucatjával–százával sorolhatná.

A plakát még a rongálás előtt – Fotó: Telex

Anno vizsgáztam nemzetközi jogból, de az már nem érvényes. Meg tudná-e mondani valaki, mi lenne a jogi minősítése annak, ha budakalászi rendész a jegyző utasítására Bécsben szedne le egy nemszeretem plakátot?

Fügedi Ubul

P.s.: Azért van, amikor nyomoznak… Ujjlenyomatot vett a rendőrség egy átragasztott kormányzati plakátról Pécsen. És nyomozás indult a mindenre elszánt gazemberek ellen, akik megbecstelenítették a kormány emojis „tájékoztató” plakátját. (via 444.hu)

Norvégia szerint Magyarország lecsúszott a támogatásról, míg a magyar kormány azt állítja, ilyen forgatókönyv nem létezik: felvázoljuk a patthelyzet jogi hátterét. (24.hu) 

A kormány (na jó, Orbán) inkább lemondott 77 milliárd forintról, mert szerintük teljesen elfogadhatatlan, hogy független szakmai alapon kell a pénz egy kis részét elosztani, azaz a 77 milliárdból 4 milliárdot nem ők ellenőriztek volna. (Megj.: A maradék 73 milliárdról a különböző minisztériumok rendelkezhettek. Volna.)

A kormány Soros-szervezetekről beszél (milyen meglepő!), nem hajlandó elfogadni Norvégia „diktátumát”, és jogi lépéseket tesz – jelentették be pár napja. A norvégokat viszont ez nem hatotta meg, lezárták az ügyet: közölték, hogy nincs további alkudozás, a támogatás végérvényesen elveszett. Ez felzárkóztatásra, ösztöndíjakra, társadalmilag fontos tevékenységet végző civil szervezetek támogatására ment volna. Hát most már nagyon úgy néz ki, hogy nem megy.

Egyszerűsítsük le a dolgot (…). Képzeljük el, hogy a gazdag rokon segíteni akar a szegényen és pénzt ajánl neki. Kiköti azonban, hogy a pénzt csak a gyerekei táplálására, fejlődésük elősegítésére fordíthatja. Nem költheti magára, italra, cigire szórakozásra. Erre a szegény rokon felháborodottan tiltakozik és bírósággal fenyegetőzik. A Fidesz rezsim pontosan ez utóbbit teszi. (via Kaltenbach Jenő)

Summa summarum, kormányék most azon vannak kiakadvava, hogy a teljes összeg alig huszadára (mondom még egyszer: huszadára!) független lebonyolító apparátust kértek a donor országok. Micsoda skandalum, ki hallott már ilyet?! Akkor nem is kell a pénz!

Mert mi ilyen gazdag és büszke ország vagyunk.

P.s.: Megjegyzendő, hogy a kormány már sok éve terjeszt hazugságokat a Norvég Alapról. Ahogy most is.

*

Bonyolult, precedens nélküli jogi helyzet állt elő július 21-e után, amikor is hivatalossá vált, hogy a magyar kormány nem tudott megállapodni Norvégia, Izland és Liechtenstein (a donor országok) képviselőivel arról, hogy Magyarországon ki legyen az úgynevezett Norvég Alap-támogatások civil lebonyolítója. A támogatás okáról, a vita hátteréről ebben a cikkben írt bővebben a 24.hu.)

Ma volt a roma holokauszt – a porajmos – nemzetközi emléknapja. Ma 77 éve, 1944. augusztus 2-án számolták fel a nácik az auschwitz-birkenaui cigánytábort, és másnap virradóra több mint háromezer cigány embert öltek meg a haláltáborban. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban.

Bernáth Gábor, Brassói Vivien, Orsós Julianna: Ha szaladok, agyonlőnek ha megállok agyonvernek. Az európai roma holokauszt. (Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2015.)

A holokauszt egy olyan folyamat vége volt, amely verbális agresszióval kezdődött, és gázkamrában végződött. Ezért ragadok meg minden alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet a gyűlöletkeltés veszélyeire. (Fahidi Éva, 2020. augusztus 2.)

Emlékezzünk, és soha ne engedjünk a gyűlöletnek!

*

Fahidi Éva idén lesz 96 éves. Az írónő és holokauszt túlélő, a roma holokauszt szemtanúja a mai napig aktívan dolgozik azon, hogy a náci Németország rémtettei minél szélesebb körben ismertek legyenek. Az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba 1944-ben deportálták családjával. A lengyelországi táborban tartották fogva akkor is, amikor augusztus 2-án 3000 magyarországi cigányt öltek meg a SS tagjai. A 168-nak elmondta, mit halott azon az estén. (via 168 óra)

Pintér Sándor: Már az is törvénysértést követhet el,
aki kérdez a Pegasusról. (Index) 

Ehhez mindössze annyi kell, hogy írni kell egy ilyen törvényt. Az egynapos törvények országában — amint ezt az epitethon ornans is jelzi — erre egy nap doszt elegendő. Ha ennél sürgősebb lenne a dolog, akkor a szükséghelyzetre hivatkozó kormányrendelet fél óra alatt megjelentethető, és onnantól hatályos. (Ha majd egyszer vége lesz a szükség- helyzetnek, a parlamenti 2/3 egy csomagban, vita nélkül bepikkelyezi az összeset).

Szóval vigyázzatok, mert ha rosszat kérdeztek, felbujtásért visznek el, ha meg nem kérdeztek semmit, akkor közveszélyes munkakerülésért... ahh, mint a régi szép időkben!

Egyelőre még csak az újságírókat. De a Nagy Testvér fölénk emelkedik, mint egy Pegasus, és figyel!

Fügedi Ubul

P.s.: "A Pegasus-ügy sem fog szépen elsimulni (és sok egyéb, például a legújabban gyerekvédelmi törvénynek átkeresztelt disznóság sem), a kormány (a Fidesz) nem menekülhet ki minden kínos helyzetből a szokott módszerrel, hogy egyszerűen nem jelennek meg a bizottsági üléseken. Az nem csak gyávaság és az ország polgárainak szemenköpése, hanem valójában beismerés is." (via Kolozsvári Szalonna)

És akkor most megint egy régi fotó az egyik nagy kedvenc, az Ilyen is volt Budapest... oldaláról. A kép 1977-ben készült, és a Lujza utca sarkán álló Teleki László tér 8. számú földszintes ház látható rajta, a környéken még itt-ott megmaradt régi építésű, falusias házak egyikeként.

A nagy kerttel rendelkező és az udvar felé verandás házat 1864-ben Hild Károly építette Kaiser Mihály megrendelésére (akkori cím: Tavaszmező utca 42/822).  Kaiser 1968-ban Wieser Ferenc építőmesterrel átépíttette és az udvar felé kibővíttette tulajdonát, majd megnyitotta híres-hírhedt korcsmáját. Híres volt remek borairól, és hírhedt, mert az 1880-as években itt volt a dzsentri bázisú Országos Antiszemita Párt egyik gyülekezőhelye. (Másik találkozóhelyük, szintén a környéken, a Lehr-kocsma volt, a harmadik pedig a Svertecky-féle vendéglő, akkoriban Fehér Szegfű, a Práter utca 26-ban.)

A kép készültekor még a tér utca felőli része is (többé-kevésbé) a piachoz tartozott, itt árultak a vidéki kistermelők, s ha kevés volt a hely, még a Lujza utcába is behúzódtak. A házat aztán egyre rosszabb, szinte romos állapota miatt a ’80-as években lebontották – majd 1988-ban az akkor már üres telken forgatták az "Eldorádó" c. film egyes jeleneteit.

Helyén – és a szomszédos, szintén földszintes ház helyén – már új ház áll, 1991-ben épült fel a ma is itt látható hatemeletes modern bérház. És persze a piac is átalakult…

LaMa

*

A tér alakját az 1850-es évek pesti területrendezése során jelölték ki, de a terület csak az 1860/70- es években épült be. Neve előbb Széna tér, vagy piac (Heu Markt v. Platz), 1866-tól Vieh Markt (Marhavásár tér), 1871-től Trödler Platz (Zsibvásár tér), majd 1879-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalosan Teleki térnek nevezte el. 1941-ben Gróf Teleki László tér, 1946-tól Teleki László tér.

A tegnapi képviselő-testületi ülés legfontosabb döntése az új lakásrendelet tervezetének megtárgyalása és elfogadása volt, mivel  a korábbi kerületi rendelet zavaros volt és a jogalkotásról szóló törvénynek sem felelt meg. A képviselők szerint most a korábbinál méltányosabb, átláthatóbb, a bérlők szempontjait és az önkormányzat érdekeit is jobban figyelembe vevő jogszabály jött létre. Egyúttal  pontosabban szabályozza az eljárást, amikor magatartási vagy egyéb okokból sor kerül a bérleti szerződés felmondására.

Az új rendelet legfontosabb céljai:

• a bérlakásokkal történő gazdálkodás átláthatóbbá tétele;
• biztosítani, hogy az önkormányzati bérlakások elsősorban a rászorulóknak nyújtsanak lakhatást;
• bérlakáshoz jutás feltételeinek szabályozottabbá és áttekinthetőbbé tétele;
• a bérlők kiszolgáltatottságának csökkentése.

Az önkormányzat 4400 bérlakásából 830 üres, ezek jellemzően felújításra váró lakások, egy részük rossz állapotú, az önkormányzati tulajdonában álló házakban találhatók. Felújításukra van szándék, de az erre szolgáló forrásból a kormányzat 620 millió forintot elvett, ez pedig komolyan akadályozza a rekonstrukciójukat annak ellenére, hogy ez az önkormányzat költségvetésében a legnagyobb kiadási tétel. A rossz állapotú lakások megújításának másik módja az a pályázati konstrukció, melyben a bérlő vállalja a felújítást, ennek költségeit pedig a későbbiekben levonják a bérleti díjból. A lakhatási problémák enyhítésére a VIII. kerület szociális lakásügynökség létrehozását is tervezi. (via Index)

P.s.: Bemutatkozott az új jegyző is, a testületi ülés meg ITT nézhető meg.

*

A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat, mint bérbeadó megkezdte a tulajdonában álló, bérbeadás útján hasznosított lakás- és nem lakás céljára szolgáló helyiségbérlemények tervszerű bérlemény-ellenőrzését. Az ellenőrzést a bérbeadó a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. közreműködésével látja el. A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. az ellen- őrzés időpontjáról írásban értesíti a bérlőket, lakáshasználókat. (jozsefvaros.hu)

Emlékerdőt állítottak a gödöllői egyetemen Erdoğan hőseinek,
a török puccskísérlet elfojtásának 5. évfordulójára. (Telex) 

A képen az az emlékerdő látható, amelyet Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen ültettek az öt évvel ezelőtti török puccskísérlet idején Erdogan védelmében elesett hősök tiszteletére.

Hatalmas megütközést keltett, amikor az ELTE díszdoktorává avatták a hazánkba látogató Mohammad Reza Pahlavi iráni sahot. Akkora megdöbbenést, hogy fél évszázad múltán is emlékszem rá. No de hát akkor diktatúra volt, és mind tisztában voltunk azzal, hogy az egyetemre "leszóltak odaföntről". Nem is az intézmény eljárása lepett meg, hanem annak érzése, hogy azt hittük, nálunk ez azért nem szokás. A türk nyelvű... helyesbítek, szocialista tábor más országaiban igen, de hát mi azért mégiscsak kultúrnemzet vagyunk...

Nem gondolom, hogy az emlékerdő ügyében bárki "leszólt" volna. Hivatalosan ezt már nem is lehet, elvégre a nagy trükkök egyikeként 2021. február 1-től magánalapítvánnyá kiszervezett egyetemet öttagú kuratórium irányítja úgy, hogy annak munkájába senki- nek, de kiváltképp a kormánynak semmi beleszólása (mi csak a pénzt adjuk nekik). Nem is volt ott az átadón a kormánytól senki. Ez a szervilizmus afféle magánkezdemény. Soroljuk fel a kuratórium tagjait:

• Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója (elnök),
• Nagy István agrárminiszter,
• Horn Péter rector emeritus, az MTA rendes tagja,
• Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja,
• Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.

Reménykedjünk, hogy a teljesítményüket a Guiness elfogadja a talpnyalás világrekordjának.

Ha pedig ezzel a sajátos és újszerű kezdeményezéssel sikerül divatot teremteni, a debreceni egyetemen ültethetnének például a törökországi örmények kiirtása közben (pl. a Musza Dag ostrománál) elesett török hősöknek; a sor tetszés szerint folytatható.

Fügedi Ubul

P.s.: Kifarolás. Rektori írásbeli figyelmeztetést kapott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) három vezetője, akik részt vettek a 2016-os törökországi puccskísérlet erdoğanista áldozatainak állított emlékerdő avatásán Gödöllőn. (via Telex)

(Megj.: Az egyetem először azt állította, hogy „a csemetekert átadása nem egyetemi rendezvény volt, annak szervezője a Török Köztársaság Kulturális és Turisztikai Minisztériumának Együttműködési és Koordinációs Ügynöksége volt, a MATE csak a helyszínt biztosítja az ültetvénynek, az egyetem részéről egy vezető sem vett részt a programon”.)

*

2016. július 15-én éjjel Recep Tayyip Erdoğan elnök és rendszere ellen hajtottak végre puccskísérletet Törökországban. A harcokban több százan meghaltak, ezerötszázan megsebesültek. A puccskísérlet ürügy volt arra, hogy Erdoğan leszámoljon az országon belüli vélt és valós ellenségeivel: összesen legalább 150 ezer embert függesztettek fel állásából vagy bocsátottak el, 70 ezret pedig őrizetbe vettek.

Egy tegnapi poszt a Magdolna és Orczy negyed - Én is itt lakom! csoportból…

A két kép között egy kisebb erdőnyi különbséget vélek fölfedezni, mert az elmúlt két hétben sikerült kivágniuk, hogy 237 lakásos társasház* legyen helyette, mivel a környéknek gondolom, növények helyett társasházakra van szüksége.

Ami még külön csodálatos ebben, hogy jelenleg a földmunkák zajlanak, reggel hetes kezdéssel, mindenféle zaj- és porvédelem nélkül.

Lehet tudni, hogy ki és miért engedélyezte ezt a projektet és miért nem szerepel róla semmiféle információ sehol? Azt szintén lehet tudni, hogy esetleg kihez lehet fordulni, hogy legyen megfelelő zajvédelem és esetleg ne reggel hétkor kezdjenek el fölkelteni mindenkit a környéken? (Megj.: A Dankó u. 10-14-ről van szó, kb. a MET-tel szemben.)

*A Városüzemeltetési Bizottság 2020. szeptember 23-ai ülésére beadott előterjesztés szerint Dankó utca 10-14 szám alatti ingatlanon 237 lakásos lakóépület építését tervezik (építtető: Glória Ingatlanfejlesztési és Befektetési Kft.).

Ma Erőss Gábor ezt írta a poszthoz:

Kedves Mind! Eddig annyi derült ki, hogy az építtetőnek volt engedélye a fakivágásra (övé a telek!)... DE nem mostanra, hanem szeptemberre. Az engedély megsértéséért nyilván számíthat bírságra az Önkormányzat részéről, de ez nem hozza vissza a fákat – és ha szeptemberben vágta volna ki, akkor sem lenne sokkal jobb a helyzet. Az önkormányzat megemelte a fapótlási díjat, de valami abszurd törvény tiltja, hogy az "bírság" jellegű legyen; merthogy valami 19. századi szemlélet jegyében a fakivágás teljesen "természetes" fejlesztési tevékenységnek számít. Ha kivágnak egy fát, pótolni kell, máshol, de ennyi. Ez a jelenlegi törvényi szabályozás szomorú logikája. Én legalábbis így értelmezem.

Valamikor 2008 körül innen három nagyon rossz állapotú – egy földszintes és két egyemeletes – 1880 körül épült lakóházat bontottak le. 2014-ben a Dankó utca felöl így nézett ki a terület…

P.s.: Jó sok jogosnak tűnő kérdés van a posztban. Jó lenne mindegyikre választ kapni.

LaMa

*

Ezt azért még kiteszem ide, főleg az utolsó bekezdés miatt: Az ingatlan fekvése szerinti önkormányzatok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekez- désében biztosított jogkörben eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján rendeletalkotási joggal rendelkeznek az adott településen a környezetvédelmi feladatok megoldására, így önkormányzati rendelet kibocsátására. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) kormányrendelet pedig kifejezetten a közterületen lévő fás szárú növényekre (fák, bokrok)  állapít meg szabályokat.

Az önkormányzati rendeleti szabályozás vonatkozik minden ingatlanra, amely a telepü- lésen található, legyen annak tulajdonosa magánszemély, jogi személy vagy éppen maga az önkormányzat, függetlenül attól, hogy az építési telek, beépítetlen terület vagy éppen egy közpark.