És úgy látszik, nem csak az Orczy-negyedben, hanem a Nagykörúton is. A Facebook-on, Strausz Éva oldalán találtam az alábbi fotót és a hozzá tartozó fb-bejegyzést. A Blaha Lujza tértől alig egy ugrásra – Budapest főutcáján – a József körút 16. szám alatt álló, 2013-ban szépen felújított homlokzatú, egykori szálloda-épületről írta az alábbiakat.

A József körúton sétáltam, amikor földbe gyökerezett a lábam, nem akartam hinni a szememnek. Egy csodaszép homlokzatú, szépen felújított és eladásra szánt szálloda legfelső szintjén átnézve megláttam a kék eget. Ki volt az a vadbarom és mikor bontotta meg a tetőt és a felső szint mennyezetét? Az eső védő müanyag fólia szétmállott. Mi lesz ha az eső és a korrozió olyan károkat okoz az épületben, hogy falak ártatlan gyalogosok nyakába zuhanva tragédi- át okoznak. Nincs valaki főokos, aki az ügynek utána nézne és intézkedhetne?

Mit mondjon minderre az ember? Maximum azt, hogy ide is illik, amit a mi utcánkról írtam: mi nem rohadunk, mi így szoktunk megújulni.

A házról még annyit, hogy a két telken – a Bacsó Béla utca és József körút – áthúzódóan, 1898-ban Sachs Ármin építtette, maga és a családja számára. A négyemeletes (a Bacsó Béla utcai oldalon kétemeletes), eleinte bérházként funkcionáló épületet hamarosan át- alakították: Sachs Ármin, Ödön és Sándor 1909-ben kapta meg a szállodává átalakításhoz az engedélyt. A Savoy Szállodának keresztelt épület a ’30-as években Wien szálloda néven is működött. Aztán telt múlt az idő, és a patinás szálloda MÁV kollégium lett.

2009-ben – már kiürítve – nagyon rossz állapotban volt, így nézett ki. Akkoriban eladásra kínálták az 5524 m² alapterületű szellemházat – vihette bárki, ha kifizeti érte a 9 millió eurót – plusz áfát. Aztán valaki kifizette, emlékeim szerint egy spanyol beruházó (de ebben nem vagyok teljesen biztos).

2013 nyarára aztán végre megújult a Nagykörút legtragikusabb homlokzata, és úgy nézett ki, végre rendeződik a ház sorsa is – az akkori tervek szerint még ugyanabban az évben itt nyílt volna meg Grand Hotel Savoy. De nem nyílt meg. Azóta is üresen és kihasználatlanul áll a ház, eladósorban. És a mostani képek tanúsága szerint: tetőtlenül.

LaMa

UPDATE (kommnetben jött 2019.04.01. 20:14:34): A hotel hátsó részét szinte teljesen elbontották, csak a homlokzat és a Bacsó Béla utca felé pár méternyit hagytak meg. Ha jól láttam már az alapozás is kész. (via CBFM)

Megállt az idő a mi utcánkban, nem sok minden változott tavaly, tavalyelőtt meg Bem apó óta. Az évekkel ezelőtt lebontott Szeszgyár helye még mindig romos; félig megbontott fal, szemét meg limlom mindenütt – és a Szeszgyár utca sem lett kivezetve a Kőrisbe. Minden a régi – csak a málladozó, hulló vakolatot verték le a „Józsefváros újjáépül” tábla hosszan elnyúló falán a 99-es busz megállójában…

(Több képet, nagyobb méretben most is feltettük az fb-oldalunkra.)

De süt a nap és kék az ég. Remélhetőleg idén is kizöldülnek az ecetfák, az évek óta omló fal tövén pedig megjelennek majd a vidám kis zöld szigetecskék is az utca Diószegi felé eső végén. Kell ez a kis zöld – itt mifelénk az Orczy-(szegény)negyedben már csak ilyen a zöl- desítési program. Is. Mert mi nem rohadunk, mi így szoktunk megújulni.

LaMa

Mint nyolckerbeli bérházlakó, némi nosztalgiával nézem ezt a múlt század elejei pesti, bérházudvari képet. S nem, nem azon csodálkozom, hogy – a háborús golyónyomokat kivéve – legtöbb nyolckerbeli bérház ma is így néz ki, ám mégse csak a lakók öltözéke és a verkli az, amiben ez a kép különbözik egy száz évvel ezután készülttől.

(A képet Keszei Katalin Magdolna oldaláról oroztam el.)

Ma ugyanis nemhogy a "szomszédolás" és a közös, udvari mulatság kezd kimenni a divat- ból, hanem még az egy házban lakók közötti köszönőviszony is, s igencsak nagyot tévedne az, aki ezt a "régiek mások voltak" hamis romantikájával próbálná magyarázni.

S épp ez az, aminek bonyolult vonatkozásrendszerét – s nemcsak a "politikait" – szívós munkával föl kéne tárni. Mert minden olyan "szakmai" törekvés, mely nem a különböző érdekeltségű társadalmi rétegek összebékítésére törekszik, hanem az egymás elleni kijátszására, annak folyton ellentmondásos és érthetetlen lesz az "emberek jóra való restsége," ami valójában nem más, mint ösztönös irtózás attól, hogy laboratóriumi fehéregerek legyenek egy bizonytalan indíttatású és céljaiban is homályos kísérletben.

Budaházy Gusztáv

***

Szembe kell nézni a keserű valósággal, hogy maga a mostani hatalom az, amelyik minden- től inkább irtózik, mint attól, hogy a lakosság a maga természetes érdekei mentén próbálja föllelni a boldogulás útját, s épp a testi-lelki kiszolgáltatottság az, ami felé – dúsan díjazott vazallusai segítségével is – taszítani akarja a jónépet.

Csak a napokban fedeztem fel a Színes Erzsébetváros fb-oldalán, hogy a Népszínház és a Víg utca (Víg u. 2.) sarkán álló "Harsányi-ház" Víg utcai oldaláról valamikor mostanában lekerült az állványzat egy része. Merthogy elkezdték végre felújítani a Népszínház utca 19. szám alatt álló saroképületet. Nagyon ráfért már. És ha minden jól megy, az ütöttkopott Népszínház utcai homlokzat is sorra kerül – az állványzat legalább is erre utal. (Megj.: Ma elmentem, fotóztam, a képek rosszak lettek, bocs…)

Fotó: Színes Erzsébetváros

Elkeserítő volt látni, hogy alig pár háznyira a Nagykörúttól mennyire hozzákopott a szomszédaihoz. Pedig a Népszínház utca egykori századfordulós eleganciája és épületei miatt Budapest egyik legnívósabb utcája lehetne. De jelenleg – annak ellenére, hogy ez a ház most megújul – nem az, a kosz és a lepusztultság mára beette magát az utca kövébe.

Nemrég még így nézett ki

A környék az 1900-as évek elején indult látványos fejlődésnek, számos bérházat akkor húztak itt fel, köztük ezt az utca művészeti szempontból talán legjelentősebb házát. Remél- hetőleg nemsokára a Népszínház utca felé néző homlokzatról is lekerülnek az állványok – és a ház ismét dísze lesz az utcának. (Mégha az új színe kissé „harsányra” is sikeredett...)

Az 5 emeletes, U-alaprajzú lakóház Lajta (Leitersdorfer) Bélának (1873-1920), a modern magyar építészet egyik jelentős képviselőjének műve, és 1911 és 1913 között a Harsányi testvérek megrendelésére épült.

LaMa

***

Harsányi Ferenc és Adolf – feleségeikkel közösen 1911. január végén vásárolta meg 227 000 koronáért az ekkoriban nagyméretű szecessziós bérházakkal kiépülő Népszínház utca keskeny, 365 négyszögöles saroktelkét. A korábbi kisebb megbízások – a New York kávéház szélfogója és édesanyjuk síremléke – után ötemeletes bérházuk megtervezését is sógorukra, Lajta Bélára bízták. Felépülte után ebben a házban nemcsak a Harsányi-, de a Leitersdorfer–Lajta- és a Káldor-család több tagja, valamint Kozma Lajos is e házba költözött. (Harsányi Adolf és Ferenc bérháza, 1911. – Lajta Béla virtuális archívum)

Olvasom, hogy elmaradtak a műtétek tegnap a Fiumei úti traumatológiai intézetben, merthogy nincs elég műtőssegéd. Reggel még betolták az első beteget műtőbe, aztán nem sokkal később műtét nélkül kitolták. Ma nem lesz operáció, kérdezzen rá holnap – állítólag így biztatják a betegek hozzátartozóit az intézetben.

De ne essünk kétségbe. Azt is olvastam, hogy komoly csodák történtek a Felházban: az orbáni sarj kereszténységgel házaló egyházában ugyanis imádsággal forrasztanak össze törött csontokat. Orbán Gáspár – aki saját állítása szerint Jézus jó barátja, és aki szemé- lyesen beszél Istennel, ismeretlen nyelveken szól, kézrátétellel gyógyít – remélhetőleg megoldja ezt a fenti, aprócska problémát is.

A magam részéről azonban kissé bizonytalan vagyok. Bár én is őszintén üdvözlöm az új egyházakat – virágozzon száz virág! – én valahogy jobban bízok, bíznék az orvostudo- mányban, ha már fájó térdről, törött karról, torokgyulladásról vagy szívműtétről van szó.

Persze, ez nem jelenti azt, hogy a lelkek piacán ne lehetne gyógyulást keresni. Miként az egészségügyben is. Elvileg. De reménykedjünk.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (CBFM) – Józsefváros, Magdolna negyed

P.s.: Ha valakinek mindez nem elég, annak zárásul a Felházról ajánlom ezt a tavalyi írást FüHü-ről. Vagy a 24. hu korábban közölt cikksorozatát: itt, itt és itt olvasható, illetve egy videó is megnézhető. A kórházi körülmények javulásáról sajna nem találtam ennyi cikket, ámde vigasztalóul itt van ez: Bővülnek az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér adat- bázisai - A kormány fontosnak tartja, hogy az egészségügyben fellelhető betegadatokat "egy csatornába" terelje. Hát, mit ne mondjak… Hacsak így nem.

„Nem jobb és baloldali, hanem hiteles, tisztességes, önzetlen emberek kellenek. … Meg kell találni az ellenzéki jelöltet és mindenkinek el kell mennie szavazni. Ha összefogunk, faluról falura, városról városra fogjuk visszafoglalni az országot” – mondta most március 15-én Márki-Zay Péter, s én itt most, a 'Józsefváros mélyén,' arra gondolok, hogyha a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapítója faluról falura, városról városra történő visszafoglalásról beszél, akkor nálunk, a Józsefvárosban, talán házról házra történő visszafoglalásról kéne inkább szólni.

Kedvenc táblám a tegnapelőtti felvonuláson...

Meg kell mondanom azonban – hisz lényegében erről szól a korábbi fb-posztom is – hogy Józsefvárosban ennek én nyomát se látom, s annak a területnek lakói, (mondjuk így Kelet-Közép-Józsefvároséi) amit a legjobban ismerek, tuti, hogy hasonlóképp vélekednek, mint én; – s én, a dolgok jelen állása szerint legalábbis, semmi vigasszal nem szolgálhatok nekik.

És most nem beszélnék a mi kerületünket is elárasztó, csak a gyűlöletszításra alkalmas szennyplakátokról, meg arról a néhány kitartott, magukat „civil"-nek mondott szervezet által jól tartott pár száz polgárról, akik a fidesz segédcsapataiként működnek.

De beszélek, igenis, Józsefvárosnak még a többi, szomszédos kerületiéhez képest is nagyobb számú, mélyszegénységben élő s ezért még a népesség nagy átlagánál is jóval kiszolgáltatottabb rétegeiről, azokról, akiknek nemcsak hogy a "civil ellenzékről" nincs halvány lövésük se, de még a (mindkét oldali) "népképviseletről" se igen.

Nos, megkérdezném ezért, hogy törvényszerű-e mindez, s ez is csak egyedül a "mindent letaroló fidesz számlájára" írandó-e? Talán érdemes lenne a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezérének szavait alaposabban megfontolni!

Hisz nem zárt falak között mondta, ahonnan nem hallatszik "már ki zaj…"

Budaházy Gusztáv

Még tavaly ősszel röppent fel a hír, hogy győztest hirdettek a Blaha Lujza tér felújítási terveinek elkészítésére kiírt tenderen. Mostanra pedig az is kiderült, hogy idén ősszel megkezdődhet a tér átalakítása, így a városvezetés egy jó régi adósságát törlesztheti – végre. Szerintem nincs, ki ne várná, hogy a mai szégyenteljes állapot változzon, mert a “Blaha” megérdemli. És talán mi is.

A kivitelezés – ha minden jól megy – egy évig tart; a tér, az aluljáró, valamint a Somogyi Béla utca felújításának jelenleg becsült költsége 4 milliárd forint. A tervezés lezárásának határideje 2019. május 22., csak ennek az összege nettó 148,5 millió forint. Nem lesz olcsó mulatság. Nézzünk pár részletet a tervekből:

• A téren helyet kap majd egy kisméretű, kulturális célokat szolgáló épület, előtte egy rendezvényhelyszínt is létrehoznak.
• A fák száma a mostani 26-ról 65-re nő, a Főpolgármesteri Hivatal állítása szerint ezzel együtt az új zöldfelület több mint 1000 négyzetméter lesz.
• Újabb gyalogos átkelőhelyek létesülnek, felújítják az aluljárót, amely bővül is a tér irányába; egy BKK ügyfélközponttal és egy nyilvános vécével.
• Két MOL Bubi közbringa gyűjtőállomás lesz a téren: a jelenleg is üzemelőt áthelyezik a József körút mellé, emellett egy újat telepítenek a Márkus Emília utcában, és több lesz a kerékpártámaszt is.
• Átépítik a Somogyi Béla utcát a Gutenberg térig, valamint a Corvin Áruház tulajdonosa felújítja/helyreállítja az eredeti homlokzatot.
• A tér átépítésével a Rákóczi útról közvetlenül jobbra lehet majd kanyarodni a teljes hosszában kétirányú Márkus Emília utcába, valamint a József körútra is.
• A Somogyi Béla utca a Gutenberg tér felől a Stáhly utca felé egyirányú lesz.
• Ideiglenesen fasort telepítenek a Rákóczi út "jelenleg aszfaltozott középszigetébe" az út későbbi fejlesztéséig.

Ennyit tudni jelenleg, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz mindebből. A mostaninál csak jobb lehet, nem? Reménykedjünk.

LaMa

Megint a „Napközben nyitvatartó közvécéket 
a Mátyás és Kálvária tereken!” kampány margójára. 

Pikó András megígérte, vissza is tért, hogy megnézze, mi változott a Mátyás téri közvécében. Röviden összefoglalva: semmi. A női és férfi WC zárva (üzemen kívül), a mozgássérült WC elvileg működik, de az automata semmilyen pénzérmét nem fogadott el.

Hiába tett bejelentést a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nél, nem változott semmi, azaz ha valakire rájön a szapora, az nem fog tudni bejutni. Pedig az uniós pályázati pénzt biz- tosan nem arra nyerte el a kerület, hogy a Kálvária téren és a Mátyás téren olyan – egyéb- ként pofás – közterületi illemhelyeket építsenek belőle, melyek nincsenek nyitva és nem tudják használni azok, akiknek szükségük lenne rá. Akkor vajon miért épültek? (via C8 - Civilek Józsefvárosért)

Szép történet ez is. Csak egy kicsit szomorú a vége. Szokás szerint.

***

Folytatódik a Mátyás téri közvécé saga! Megpróbáltam egy hét múltán – ne mondjátok, hogy nem kaptak elég időt – ismét bejutni az illemhelyekre. Nem sikerült. Semmi sem változott. De nem adom fel, vannak még ötleteim. (Pikó András)

Ma március nyolcadika, nőnap van, volt. Ezért most legelőbb is sok boldogságot kívánok a nőknek, majd pedig több tiszteletet és több megbecsülést. Munkában, családban, politikában – mindenütt. Boldog, derűs Nőnapot! És nem csak március 8-án.

A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először, az időpont 1913-ban került március 8-ára a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett, 129 munkásnő életét követelő tűzvésznek - az emlékére. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a nőnapot. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. Az 1980-as évektől e napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel a figyelmet a nőknek a társadalomban viselt óriási szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára és védtelenségére is: arra, hogy a jogegyenlőség továbbra sem jelenti az esélyek egyenlőségét. (mult-kor.hu)

További szép napot, kellemes hétvégét mindenkinek!

CBFM – Józsefváros, Magdolna negyed

Ki nem hagyható, mert annyira jellemző, annyira magyar, annyira kerületi: a napokban arról szóltak a hírek, hogy a pompázatos Heim Pál Gyermekkórház urológiai osztályának egyik hűtőszekrényéből titkos hentesboltot üzemeltettek valakik. Nem most, a történet két éves, de csak pár napja került elő a sztori, melyet a 444.hu írt meg.

A spontán fejlődés — amit az államigazgatásnak követnie illik — rámutatott arra, hogy a magyar kórházakban azok jellegétől durván eltér az alkalmazottak szakmai összetétele. A kialakított profilnak megfelelő, üzemszerű működéshez kevesebb orvos és ápoló kellene — viszont több hentes és Mészáros!

Fügedi Ubul

***

Édesanyákat tömörítő érdekvédelmi csoportok tiltakoztak a Heim Pál kórház előtt, miután a kórház vezetése nem hajlandó használni azokat az adományágyakat, amelyek lehetővé tennék, hogy a beteg gyermekük mellett éjszakázó szülőknek ne a földön, 4500 forin- tért bérelt matracokon kelljen aludniuk. (via Mérce, 2019. március 2.)

Frissítés: Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ MTI Országos Sajtószolgálaton keresz- tül közzétett közleményében azt írja, soron kívül, még az első negyedévben elindul a szülők elhelyezésére szolgáló ágyak beszerzése.