Pár napja olvastam, hogy végre elkezdődik az egykori Szeszgyár területe mellett húzódó (és omladozó) Kőris utcai fal bontása, azaz a Szeszgyár utca folytatásában megnyitják az utat a Kőris utca felé, így lehetővé téve az átjárást pl. a 99-es busz megállójáig.

Igen, ez az a „projekt” melyet a Kocsis-féle vezetés még 2015 májusában ígért be, és 2016 nyarán kellett volna elkészülnie. Aztán kisebb bontogatások után leállt az egész, maradt a szemét, kosz, trehányság – az utcahosszabbítás meg elmaradt. Egészen mostanáig.

Ma délelőtt ki is mentem megnézni a (megint) beharangozott bontást.  És nini!, tényleg bontottak. Üröm az örömben, hogy ez a mostani rendezés csak kisebb területet érint, a Diószegi u. 8. sz. alatti nagyobbik rész marad, ahogy volt – az ugyanis magánkézben van.

Megjegyzendő, hogy ez a magánterület jó ideig autóparkolóként működött, a lentebbi 2009 áprilisában készült kép tanúsága szerint viszonylag rendezett körülmények között.

Aztán 2010 után a Szeszgyár telkének egy része “senki földje” lett, bontási hulladékkal, sittel, szeméttel teleszórva, omladozó téglakerítéssel körbevéve.

Mindenesetre most úgy néz ki, valami változik: a tervek szerint itt egy kisebb park lesz, melyen át lehetővé válik a gyalogos forgalom a Visi, a Kőris utca és az Orczy tér között. A munkaterületet 2022. február 1-én az önkormányzat átadta a vállalkozónak, akinek nem csak a falbontás, hanem a terület gyalogos közlekedésre alkalmassá tétele is a feladatai között lesz.

Kicsi is, sárga is, de a miénk.

LaMa

P.s.: A Kocsis-féle vezetés félbehagyott terve szerint itt nem gyalogosforgalom és park(ocska) lett volna, hanem a Baross utca autóforgalmát engedték volna rá a Kőrisre. Még szerencse, hogy – mint annyi mást – ezt is elhazudozták eltrehánykodták…

2015. március 1. óta van nekünk Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetünk (OGYÉI), amely nevétől eltérően egy alapvetően államigazgatási szerv. Szakmai (gyógyszerészeti) tevékenységének lényege, hogy adatokat gyűjt és értékel. Ennek megfelelően az Intézet legutóbbi 35 közleménye között nincs egy olyan sem, amely valamely tudományos eredményről számolna be, viszont van egy arról, hogy a Magyarországon forgalmazott homeopátiás készítményeket egyszerűsített eljárással "ellenőrzik" (ennek lényege, hogy azok semmiféle hatását nem kell igazolni), meg egy másik arról, hogy "Ismét álhírt gyártott Hadházy Ákos az oltással kapcsolatban" (ebben a rejtélyes okból Sputniknak nevezett Szputnyik vakcina engedélyezéséről van szó).

Igazgatója dr. Szentiványi Mátyás, aki nem gyógyszerész, hanem orvos, de erős hatóságról álmodik. Tesz is ennek érdekében. Most például rémhírterjesztés bűntettének gyanúja miatt feljelentette azon cikkek íróit, amelyekben "a favipiravir hatóanyagú gyógy- szerek hatásosságát kérdőjelezik meg". A hatóság szerint ezek "a koronavírus járvány elleni védekezés eredményességét is akadályozhatják, és alkalmasak lehetnek arra, hogy a betegek bizalma a gyógyszerekben és a gyógyszer által kiváltott gyógyhatásban megrendüljön".

A favipiravir koronavírus elleni gyógyhatását az ég adta világon semmivel nem támasz- tották alá (bizony, nehéz is lenne). Miért is tennék? Elvégre ők a hatóság. Kijelentik, és ezzel pont.

Apró, de karakteres példája ez a rendszer kiteljesedésének. Leni Riefenstahl jut eszembe, aki az 1934-es náci pártkongresszusról készült filmjének "Az akarat diadala" címet adta. Mi most még megtapasztaljuk, hogy az ügyészség befogadja vagy kiröhögi-e a feljelen- tést — majd előbbi esetben még azt is, hogy a bíróság felmenti vagy elítéli-e az úgymond rémhírterjesztőket. Ezeket a fontos adatokat begyűjtve mi is értékelhetjük, hogy mosta- nára mennyire közelítettünk az 1934-es német állapotokhoz. Egyelőre annyi látszik, hogy szándék, az van rá.

Fügedi Ubul

*

Az OGYÉI természetesen pontosan tudja, hogy a feljelentésének semmi értelme (merem legalábbis remélni, hogy valójában nem gondolják, hogy a tudományos konszenzus ismertetése "rémhírterjesztés"!), és el fogják utasítani, de nekik ez mindegy, mert a célt, a bilincs meglengetését, azt, hogy büntetőeljárás súlyával rettentsék el a kutatókat a véleményük elmondásától, elérik. (Ferenci Tamás: Gondolatok a favipiravir hatásosságáról, és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságáról)

178 milliót kap a kormánytól a fiktív mongol diákokkal trükköző iskola. (HVG) 

Ez a hír nem arról szól, hogy az állam csaló intézményeknek ad pénzt. A rendszer szervezeti kultúrájának alapja a csalás és a korrupció, a demokratikus működés lényege pedig a szervezeti kultúrába illő cselekvések ösztönzése.

Ez a hír nem arról szól, hogy Magyarországon az kap pénzt, akinek befolyásos kijárói vannak. Naponta ezt olvassuk Schadltól Rogánig, nincsen ebben semmi, ami hír lenne.

Ez a hír nem arról szól, hogy hagyjuk az állami oktatást végképp lerohadni, a pénzt pedig magánintézményekbe (főleg egyháziakba) toljuk, hogy azokban személyi jövedelmekké alakuljon. A kampányban majd minden templomban a kormányért fognak prédikálni; minél kisebb a falu, annál jobban.

Ez a hír arról szól, hogy Magyarországon ezeket a pénzeket könyvelik el "az oktatás" állami támogatásának; így kerülnek bele a költségvetés zárszámadásába. Így tessenek ezt olvasni!

Fügedi Ubul

Életének 50. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Setét Jenő, roma polgárjogi aktivista az Idetartozunk! Egyesület vezetője. A roma polgárjogi mozgalom egyik legsikeresebb kommunikátorát, frontemberét veszítette el vele.

Gyászolok. Elment Setét Jenő roma polgárjogi aktivista.

Mértéket adó ember volt, - a viselkedésével, a beszédével, a munkásságával mintát adott azoknak, akikért folyamatosan felszólalt és azoknak is, akik figyeltük, és ha lehetett, segítettük őt.

Magam is tapasztaltam, szenvedélyes, keményen vitatkozó ember volt, legyen szó a roma közélet megújításáról, a Diószegi utca környékének takarítási rendjéről, vagy a romák politikai reprezentációjának állapotáról. Ezekkel a vitákkal, beszélgetésekkel segített a legtöbbet nekem. Úgy emlékszem, ritkán mosolygott, ezért is kerestem búcsúképnek egy mosolygós képet róla.

Nehéz örökséget hagy maga után, csupa befejezésre váró feladatot, melyeket teljesíteni nem lesz könnyű, de nem tehetünk le róla.

Nyugodj békében, Jenő!

(Pikó András polgármester fb-oldala)

Megint egy jó ember ment el.

A híres társasjáték magyar változata, íme:
Migránsnak nézett vendégmunkások miatt tört ki pánik Hajdúnánáson. (444.hu) 

A magyar változat jellegzetesen fapados: a túlvilági-másvilági szörnyek helyett alacsony, barna bőrű, szerény és udvarias emberkéktől kell rettegni. De ez nem fontos: a lényeg, hogy rettegni, azt kell.

Az aktuális törvények évi 57 ezer külföldi betelepítését teszik lehetővé, és kormányunk szóvivője nagyon határozottan leszögezte, hogy ezt a számot még egyszer se értük el. Amint ezt az MZP-féle migránsszámláló is jelzi, évente úgy ötvenezer vendégmunkást telepítünk be. Ők azok a "gazdasági bevándorlók", akiktől nevezett kormány szerint különösen kell rettegnünk — mármint azoktól, akiket nem ők hoznak be. Akiket ők hoznak, azoktól nem kell, így Hajdúnánáson se.

Rettegni azoktól kell, akik nem nálunk akarnak letelepedni, hanem Németországban, és Magyarországon csak átutaznának, lehetőleg minél gyorsabban. Nekik tiszteletben kell tartaniuk törvényeinket és szokásainkat, amint erre magyar nyelvű óriásplakátokon utasítottuk is őket.

Akiket mi (a kormány) hozunk be, azoktól nem kell rettegni. Őket azért hozzuk, hogy valamelyest pótoljuk azokat a magyarokat, akik innen külföldre menekülnek, hogy ott gazdasági bevándorlóvá váljanak. Az OECD adatai szerint a 2010 és 2020 közötti évtizedben kb. egymillió magyar ment így ki, azóta még vagy százezer. A költő ezt az ismerős helyzetet ma úgy fogalmazhatná, hogy kitántorgott Nyugat-Európába jó egymillió emberünk. Lesznek még többen is.

Jó esetben hazajönnek 30–40 év múlva, hogy itt éljenek a kinti nyugdíjukból. Ez a teljes magyar lakosság tizede, a piacképes munkaerő kb. negyede (mert sokan gyerekkel mentek, és ők is beszámítanak az egymillióba). Őket pótolják felerészt a vendégmun- kások, és a magyar építőipart jórészt az hajtja, hogy lakótelepeket épít nekik.

Az elvándorlás azonban folytatódik, és már nemcsak a stratégiai megállapodást kötő nagyvállalatokba nem jut magyar munkás, de a kisebbekbe se. Ezért kormányunk duplájára emelte a külföldi tulajdonú cégekben foglalkoztatható külföldiek arányát — ha így megy tovább, a következő négyéves ciklusban ezt még egyszer meg fogják duplázni.

Amiben viszont tényleg jeleskednek, az az ukrán maffiózók (letelepedési kötvénnyel) és az élsportolók (válogatottsággal) honosítása. Olybá tűnik, ehhez a kettőhöz értenek.

Az a kormány, amelynek regnálása alatt az emberek bevándorolnak ebbe az országba, hogy azt munkájukkal gyarapítsák, és ennek eredményeként elmagyarosodnak, az egy nemzetépítő, országgyarapító kormány. Az, amely alatt a magyarok innen kivándorolva elgermánosodnak-elangolosodnak, az egy nemzetvesztő, hazaáruló kormány.

Persze van, ami a hazaárulásnál is rosszabb: az, amikor a hazát nem árulják, hanem csak úgy odaajándékozzák a rokonoknak, haveroknak. Amikor magánalapítványoknak adják közös ingatlanainkat, intézményeinket úgy, hogy abba nekünk, magyaroknak többé semmilyen beleszólásunk ne lehessen.

A haza ugyanis egyrészt mi magunk vagyunk, másrészt közös kincseink. Utóbbiakból ebben a tempóban tíz éven belül nem maradnak, csak a szellemiek.

Fügedi Ubul

Aki gúnyolódik a disznót vágó Orbánon,
az aligha tudja legyőzni. (azonnali.hu) 

Egészen alapvetően tévednek azok, akik azt hiszik, hogy Orbánt saját pályán kell megverni. A közvélemény már régen elfogadta, hogy ez a pálya az övé, és aki oda bepofátlankodik, az csak egy hülye epigon lehet, akit tele szájjal ki kell röhögni.

Az alkalmas kihívónak éppen ellenkezőleg, hozzáértőnek kell látszania. Nem kell, hogy szimpatikus legyen: az kell, hogy süssön róla az intellektuális fölény. Hogy ő az, aki csak röhög ezen a kis hülyén, aki kétbalkezesen elpackáz mindent, amihez hozzányúl. Aki csak lopni tud, aki semmi mást nem tanult meg.

Vannak erre alkalmas emberek szép számmal. Csak nem jutnak a tűz közelébe — éppen azért, mert alkalmasak, tehát a pártok alkalmatlan vezetői összezárnak előttük (lásd a Hadházy–Szél tandem karrierjét az LMP-ben).

Fügedi Ubul

Olvasom, hogy a XIII. kerületben folytatódik a 20 éve (!!!) elkezdett önkormányzati lakásépítési program. A múlt héten adták át pl. a Jász utcában a legújabb, 35 lakásos önkormányzati bérházukat. A társasház alapkövét még 2020 februárjában tették le, így kevesebb, mint két év alatt épült meg az önkormányzat legújabb lakóháza.

• A 35 lakásos épület passzív technológiával épült.
• Az épület épületgépészeti és elektromos rendszerei részben megújuló energiaforrásokat használnak, mint pl. levegő-víz hőszivattyús fűtési rendszer és hővisszanyerős szellőzőrendszer. Így kisebb a károsanyag-kibocsátás és alacsonyabb a rezsi.
• Az ötemeletes, két lakótömbből álló épületen belül többféle méretű jellemzően 35-40, 50-55, 65-70 négyzetméter alapterületű 1-1,5-2 és 3 szobás összkomfortos lakásokat alakítottak ki.
• A lakásokhoz egy-egy parkoló is tartozik, a földszinti lakások kertkapcsolattal, a „B” épületszárny nyugati tájolású lakásai erkéllyel épültek.
• A két épületszárny közötti belső udvaron intenzív zöldtető, kétszintes növényállománnyal.
• A lakások bérleti jogát pályázat útján lehet elnyerni.
• A lakások alapfelszereltségének része a beépített konyhabútor elektromos tűzhellyel és sütővel, a homlokzati nyílászárókon elektromos működtetésű roló biztosítja a védelmet a nyári túlmelegedés ellen.

Angyalföldön az elmúlt 20 évben, azaz 2002 óta 12 bérházat épített az önkormányzat, összesen 667 lakással. Mintha egy másik városban élnének.

Csak kérdem: emlékszik valaki, hogy nálunk mikor épült utoljára akár csak minimálisan is hasonló önkormányzati bérház? Vagy egyáltalán: önkormányzati bérház? Pedig annyi szép üres, foghíjtelkünk van…

UPDATE: Némi kutakodás után kettőt sikerült találni: Dankó utca 34. és 40. Mindkét lakóház 100%-ban önkormányzati tulajdonú, és a 2000-es évek elején épültek. A Dankó utca 34-ben 44, a 40-ben pedig 23 lakás található. 2020-ban az épületek utcai és udvari homlokzatát utólagosan hőszigetelni kellett.

Február elsejétől hatósági árat vezet be a kormány hat alapvető élelmiszerre, de nem tudni, meddig. Kristálycukor, liszt, étolaj, 2,8 százalékos tehéntej, sertéscomb és csirkemell — sorolta Orbán Viktor*.  (Magyar Narancs) 

Nem kissé önelégülten emlékszem vissza arra, hogy 2010-ben nemcsak a Fidesz stb. 2/3-át jeleztem előre (ez akkor egyáltalán nem volt kunszt), hanem azt is, hogy — ortodox kommunista párt lévén — hatalomra jutva két fegyverük lesz a gazdaság irányítására: az államosítás és a hatósági árak bevezetése.

Ebben a sorrendben.

Fügedi Ubul

*Azóta Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy a csirkefarhát (!!!) árát is rögzítik. Egyúttal azt is bejelentette, hogy szárnyal a magyar gazdaság. Jesssssz! A jegyrendszert mikor vezetik be?

*

Ezt meg a Régen minden jobb volt írta tegnap:

Mióta Diocletianus római császár az ármaximáló rendeletével akart rendet rakni a birodalom piacán Kr. u. 301-ben, mindig ugyanaz lett a szabályozás következménye: áruhiány és a feketepiac fellendülése. Rosszabb rendszerek ezt azzal súlyosbították, hogy a piaci beavatkozás miatt előálló termékhiányt a belső szabotőrökre és a külföldi összeesküvőkre fogták. De az üzemanyag árát hatóságilag maximáló és az alapvető élelmiszerek árát befagyasztó NER-ben biztos más lesz az árszabályozás következménye, mert ami nem ment Diocletianusnak vagy az élelmiszerek áráról emlékezetes beszédet mondó Robespierre-nek, az Orbán Viktornak sikerülhet: újabb probléma nélkül helyrepofozni az elszabaduló árakat. Azt hisszük, ennél arra is több esély van, hogy a magyar labdarúgó-válogatott világbajnoki címet nyerjen. Ajánlott szakirodalom a nemrég elhunyt Kornai János "A hiány" című 1980-as, korszakos munkája.

P.s.: Józsikám, jött pacal? Nem, de neked van. Kétszer annyiért. Majd át lesz nevezve és át lesz csomagolva vagy pult alatt lesz, feketén. Mell ez? Dehogy, hát comb, csak melles, nem combos, egyébként sem csirke, hanem tájváni fürge kapirgálótyúk a Hortobágyról, háromezer lesz a mellye neki, okosba. (via Vakmajom)

Az alapvető élelmiszerek árainak akkoriban még csak lehetséges befagyasztásáról decemberben itt írt bővebben a Telex.

Orbán szolidaritásáról biztosította Tokajevet, Szijjártó pedig elismételte a kazah és az orosz elnök értelmezését. (Magyar Narancs) 

Tényleg muszáj a jelen kormánynak szolidaritást nyilvánítania a legutolsó, legundorítóbb diktatúrával is, szorongattatásának órájában. Tényleg -- mikor valósul már meg a várva várt magyar - észak-koreai csúcstalálkozó?

A diktatúrák nagy barátainak van egy rossz hírem: végül mindegyik diktatúra megdől. Az összes. Csak idő kérdése. Persze a diktátorok és lelkes támogatóik tönkreteszik közben több millió ember életét, generációkat nyomorítanak meg -- és ezt semmi sem kompen- zálhatja. Az egyes tönkretett életért nincsen kompenzáció.

De végül megbuknak. Mind. Az összes. Kivétel nélkül.

Marosán Bence Péter

P.s.: Az országról, ahol lezárták a határokat, és a tüntetőkből lelőhető terroristák lettek, ebben a Telex cikkben olvashat részletesen.

*

A magyar külügyminisztérium a moszkvai narratívát ismételte meg: orosz hivatalnokok és a Kreml-párti média szerint ugyanis a felkelések mögött a „Nyugat áll”, a felkelők pedig államellenes terroristák. Ezen az állásponton van a kazahsztáni elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev is, aki pénteki televíziós beszédében személyesen adta parancsba, hogy a biztonsági erők figyelmeztetés nélkül vessenek be éles lőfegyvereket a tüntetők ellen. (via Mérce)

Pár napja jelent meg a hír, hogy a kerületben épül a Semmelweis Egyetem Egészségipari és Biotechnológiai Science Parkja. A beruházás a Kőris, a Kálvária és a Dugonics utcák által határolt, az úgynevezett 145-ös tömbben épülne fel. Az érintett telkek és épületek, melyeket érint a bontás, átalakítás, bővítés és az új épületek felhúzása: Kőris u. 7. és 11., Kálvária u. 18., 20., és 22., valamint a Dugonics u. 14. és 16.

Ha valaki nem igazodna el elsőre a térképen:  fölül a Kőris utca, balra a Kálvária utca, alul a Dugonics és jobbra a Diószegi utca.

Előkerestem pár fotót az említett házakról.

Kőris utca 7.
Eredetileg itt egy fölszintes, 1911-ben Krausz Ármin építette lakóház állt. Jópár éve lebontották, azóta áll üresen a telek.

Kőris utca 11.
Valamikor 1900 körül épült lakóház. Ablakok, ajtók ezer éve befalazva.

Kálvária utca 18.
1885 körül épült, valaha szebb napokat látott lakóház.

Kálvária utca 20.
1880 körül épült iparosház.

Kálvária utca 22.
1859-ben Zofahl Lőrinc tervezte és építette műhely és lakóház.

Dugonics utca 14.
1897-ben Weisz Márton és társai által építtetett bérház.

Dugonics utca 16.
1886-ban Sziklai Zsigmond megrendelésére Bayer és Hutera építette egyemeletes lakóház.

Elnézegetve a fenti képeket, ez most az a ritka pillanat, amikor nem siránkozik az ember a régi, romos, évtizedek óta elhanyagolt épületek bontása miatt, hanem örül, hogy végre a kerület egyik leglepusztultabb részén végre történik valami érdemi dolog. És ezen az sem változtat, hogy valami fura’ véletlen folytán már megint a Mészáros-família cégei kaszálnak az üzleten, nem is keveset.

LaMa

*

A szerződést tavaly december 21-én írták alá az egyetemmel. Az Egészségipari és Biotechnológiai Science Park része lesz egy Innovációs Központ és Inkubátorház 5550 négyzetméteren, egy úgynevezett IMedTech központ 7320 négyzetméteren, valamint egyetemi kutatás-fejlesztési egységek összesen 16 100 négyzetméteren, valamint különböző ipari kutatás-fejlesztési egységek összesen 9300 négyzetméteren. (via HVG)