Lassan végére érünk Józsefváros módosításokkal elfogadott vagyongazdálkodási terve szerint bontandónak ítélt önkormányzati bérházainak felsorolásának. Utolsó előtti összeállításban nézzük meg ezt a két házat. (Emlékeztető: 130 bérház közül 29-et bontásra, 7-et funkcióváltás- ra jelöltek, 50 épület vár szerkezeti felújításra, ill. 7 esetében még vizsgálják a lehetőségeket.) 

*

Tisztes utca 7. (Hrsz.: 38839/26)

Oetl Antal megrendelésére 1913-ban épült földszintes lakóház. A kivitelező (építőmester) Pucher István volt. Jelenleg ugyanazon a helyrajzi számon(!) van egy ötlakásos bérház, egy játszótér, egy kutyafuttató és egy közkert is. Felmerült, hogy helyén közterület léte- süljön.

A ház egy részének megtartásával fedett közösségi tér létrehozására van lehetőség, míg más bontandó részei a szomszédos szabad tereket bővíthetik.

Tolnai Lajos utca 37. (Hrsz.: 34951)

Nonn József részére 1889-ben Stakovits Albert tervezte és építette földszintes lakóház, különleges építészeti értéket nem képvisel, állapota mára nagyon leromlott. Jól kihasz- nálható telekméret, a Terv középtávon bontandónak jelölte.

Mára tehát ennyi, innen folytatjuk majd utolsó összeállításunkat lét Vajdahunyad utcai házzal. További szép estét mindenkinek.

LaMa

*

Bérlakás, bérházfejlesztés. A vagyongazdálkodási terv után elkészült Józsefváros 2022-2023 évekre vonatkozó lakásgazdálkodási terve is. Most már térképen is követhető a fejlesztések aktuális állapota – itt megtalálható a pontos címekkel, részletekkel, a közbe- szerzések eredményeivel, és a projekt aktuális állapotával.

A Vagyongazdálkodási terv központi eleme a bérház- és bérlakásfejlesztési program. Szintén ez a terv rögzítette a 130 db önkormányzati bérházzal, és az önkormányzati tulajdonú üres telkekkel kapcsolatos közép (2022-2024) és hosszú távú (2025-2029) elképzeléseket. Kijelölte a bontandó, a felújítandó, a funkcióváltásra javasolt, az épületszerkezeti felújítást nem igénylő bérházak körét. (via jozsefvaros.hu)

Jövő júniusig hosszabbította meg a kormány a háborús veszélyhelyzetet. (HVG) 

Gondoltátok volna??? A kormány saját hatáskörében jövő júniusig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet. Amíg az ukrán háború tart, mindig meg fogják hosszabbítani. Az esetleges fegyverszünetről tudni kell, hogy az nem a vége a háborúnak, csak a felfüggesztése. Véget majd akkor ér, ha az ukránok békét kötnek az oroszokkal.

Utána majd a mali konfliktusra hivatkozva hosszabbítják meg. Az különösen veszélyes, mert egyúttal keresztényüldözés is. A világtörténelem arra tanít, hogy valahol mindig van valami. A mi dolgunk, hogy kiválasszuk, melyikre kívánunk hivatkozni. Utána kétharmad.

Fügedi Ubul

P.s.: A rendeleti kormányzás mindössze szentesíti az általános gyakorlatot. Mindegyikünk saját képviselője Magyarbasi. A többi politikus voltaképpen fölösleges; csak afféle csicsa.

Újabb momentumos politikus lépett át a DK-ba. (Telex) 

Olvasom, hogy az ellenzéki politikusok egymás után lépnek át a DK-ba. Szilágyi Szabolcs miskolci jobbikos képviselő (akármit is gondoljunk arról, hogy egy egykor szélsőjobb- oldali párt politikusa ül át azokhoz, akik önmeghatározásuk szerint inkább a baloldalhoz húznak). Azután az erzsébetvárosi Szűcs Balázs és a csepeli Erdősi Éva a Párbeszédből, Déri Tibor és Bodrozsán Alexandra a Momentumból.

Úgy terveztem, írok majd cikket arról, hogy gondolom pacifikálni az ellenzéki pártok egymáshoz való viszonyát, miután egy kis levegőhöz jutottam -- de lehet, hogy mire odáig eljutok, a dolog okafogyottá válik, mert a szóban forgó pártok összes meghatározó politikusa ilyen vagy olyan módon átül a DK-ba.

Nos, én nem egészen így képzeltem az ellenzéki pártok egymáshoz fűződő viszonyának rendezését.

Marosán Bence

Akik nem értik a gazdaság működését, rendszerint nagy hívei az egyszerűsítésnek — az javítja az átláthatóságot. Szeretik úgy érezni, hogy ők vezérlik a folyamatokat, és nem valami "láthatatlan kéz". A kommunisták három fő eszköze a tervutasítás, a hatósági ár és az államosítás volt — és maradt mindmáig. A teljes eszköztárat még azért nem látjuk, mert a tervutasításhoz (amit a kórház- stb.-parancsnokok készítenek elő) előbb államo- sítani kell. De dolgoznak rajta, ahogy belefér.

A szokás szerint a sürgősségre hivatkozva társadalmi vagy egyáltalán bármilyen vita nélkül átnyomni kívánt ötlethalmaz, amelyet a „Belügyminisztériumhoz csatolt Egészségügyi Államtitkárság” dolgozott ki (hm), természetesen államosításon alapul a Kunetz Zsombor eü. szakíró által „doktor tábornok belügyminiszter smasszernek” nevezett főnök igényeinek megfelelően.

A szervetlenül vagy sehogy sem kapcsolódó ötlethalmazt sokan és sokféle szempontból bírálták — én leginkább csak annyit értek ebből, hogy bizony, nagyon nem értek én ehhez (se).

Mindenesetre Takács Péter egészségügyért felelős(? — hm) államtitkár szerint a dolog lényege, hogy az állam átveszi az önkormányzatoktól a háziorvosi praxisjog kezelését plusz a szakrendelők fenntartását.

A tanácsok (az egykori önkormányzatok) persze kézzel-lábbal tiltakoznak a tervezet ellen, mivel az analógia elve alapján feltételezik, hogy az mindössze két célt szolgál: a lenyúlást és a leépítést.

Egy, csak egy ember van, aki a panaszkodás helyett megoldási javaslattal állt elő: ő Király Gábor, áldassék a neve érte. A szöveg megérdemli, hogy idemásoljam, csonkítatlanul:

Mindenfíle kerülleti tanácsok árkus papírokat írattatnak alá a kedves lakósággall, hogy jaj a kegyelmes uramék ne vegyík már el tűlük azt a drágajó rendelőintézetet.

Aztán persze elveszik, mert még példa nem volt rá, hogy amit kinéztek maguknak, meg ne szerezték volna.E tárgykörben tehát a jajongás és az óbégatás egy célt szolgál, hogy a kerületi lakosoknak tudtára adja az önkormányzat, mi is történik.

Mert ha meg akarná gátolni, akkor például simán eladná az összes épületet és berendezést nekem egy forintért, és rögtön ki is bérelné tőlem 100 évre azzal, hogy 100 év múlva 100 dollárért visszavásárolhatja. (Szeretek keresni az ingatlanügyleteken, na.)

És akkor jöhetne a kormány, hogy neki nagyon kellenek azok az épületek, én csak vonogatnám a vállamat, hogy nem adhatom, mert a szerződésem tiltja.

Fügedi Ubul

ZDF: Orbán győz, az európai értékek vesztenek. (Huppa) 

Pártonkívüli, de a regnáló rendszert utáló ismerőseim közül sokan az Európai Bizott- ságtól várják Magyarbasi megrendszabályozását. Hát nem; ezt a munkát nem végzi el helyettetek senki. Ha csak ötezren belépnétek (a Fidesz-stb., az Ő Hazájuk és a kétfarkúak kivételével) bármely magyarországi pártba, abban többségbe kerülhetnétek, és állíthat- nátok alternatívát.

Már ha meg tudnátok egyezni, hogy mi legyen az — mert az "inkább mi ülnénk be a székekbe, aztán majd csak lesz valahogy" programjával nem lehet nyerni.

Nos, nemcsak a belépni és megegyezni hajlandó ötezer fő hiányzik, de még az az ember is, aki ezt hajlandó lenne koordinálni. (Ha lenne egy ilyen, alighanem meglenne az ötezer is.) Addig azonban marad a vezér és marad a rendszere is. Ő éppen most szabja saját képére (értsd: korrumpálja) az EU-t is, a fejétől a farka hegyéig.

"Fizessetek nekem sok pénzt, és akkor kegyesen megszavazom, amit szeretnétek!" — ez működik. A fanyalgás kontraproduktív.

Fügedi Ubul

Röviden a hír: szombaton átadták a részben sétálóutcává átépített Déri Miksa utcát. Félmilliárd forintos összköltség, 59 új fa, 1360 négyzetméter zöldfelület, utcabútorok, csőszház, vízáteresztő burkolat, szélesebb járdák, megújuló játszótér – ennyi most így hirtelen. De nézzük mit ír minderről Vakmajom.

Igazán példaszerű, ami a nyolckeres Déri Miksa utcában történik, a Nagy Fuvaros utcától a Csarnokig, ki a körútig, a metróig és a négyeshatosig.

Fásítás, de nem úgy, mint régen, hogy lesomok egy fát a betonba, oszt pipa, és a fa 2-3 év múlva kipusztul, hanem jó nagy ültetett felülettel, széles alapozással, olyan kialakítási gondossággal, mint amit Bécsben látni, ahol négyszer-négyes tányér az alap. Sétálórész is lett, de ott is több a fa, ahol sajnos maradtak az autók, parkolóhelyekből is el lett véve hálistennek. Így lesz újra a gyalogosoké a város. Így lesz élhetőbb. Így fog egy korábban nagyon lepukkant negyed, a rendszerváltás előtt ez igazi életveszélyes nogozóna volt; a Rákóczin túl ne menjél, le se szállj a villa- mosról, kisfiam, eszedbe ne jusson a Nagy Fuvaros, az Harlem stricikkel és kurvákkal, kikupálódni, egy-két évtized, és a nyolcnak ez a része is be fog hipsztereződni, a folyamat el is indult, a multikulti mindig is itt volt és egyre színesebb már külföldiekkel is, és jönni fognak a kis kávézók és művészboltok, diákkocsmák, kondik, barberek, át fog ide folyni a palota- negyed diákos pezsgése, ami ma még hihetelen, de a városfejlődés logikus útja.

A Rákóczin már ott van. Most még olcsó(bb). Felkapott lesz, ami ma még lepusztult, hiszen bent vagyunk a nagyváros szívében, és az ilyen utcarendezések pont ezt a folyamatot gyorsítják. Leküldik a fejlődést a metrótól a dzsungelbe.

Nincs pénz. Nincs lóvé. De azzal a kevéssel is nagyot lehet gurítani, ha hatékonyan költik el, (tíz)milliárdokban mérhető ingatlanfelértékelődé- seket okozva. Nogoból igenis menő nyóc lesz. Hol laksz? Az Aurórában? Úristen, de király. És csírájában már most is az, már látszik, csupa izgalom és lepusztultságban is páratlan budapesti szépség.

Hát így. Arrogancia, nyers, buta hatalmi gőg helyett ez.

LaMa

Kimondottan ellenszenvesnek találom ezt a fickót, de attól még okos. Bemásolom ide:

Tegnap véletlenül összefutottam egy ismerősömmel a Pénzmúzeumban. Az illető közgazdász-szociológus, ma is a Fidesz tábor egyik ismert tanácsadója. Beszédbe elegyedve kérdezem tőle, a bornírt ársapkás akciók helyett, miért nem szociális problémaként közelítenek az élelmiszer-dráguláshoz. Azaz, miért nem hagyják a piaci folyamatok érvényesülését, és megoldásként miért nincs szociális program- juk a szegénység kezelésére? Ez esetben az ársapka helyett elég lett volna csak a szegény háztartásokat például élelmiszerjegyekkel támogatni. Havi 2-3 kg liszt, ugyanennyi cukor, tészta, növényi olaj voucher kiosztása olcsóbb lett volna az államnak is és akkor nem torzítaná a valós kereslet-kínálati viszonyokat, okozva súlyos nehézségeket sok százezer élelmiszer-gazdaságban működő kis- és nagyvállalkozásnak.

A válasz meglepő volt: Gyuri, amíg a magyar társadalom legszegényebb 40 %-a enélkül is ránk szavaz, minek tennénk ilyent? Kutatásaink azt igazolják, hogy a magyarok abszolút nem szolidárisak a szegényekkel... sőt az ilyen voucherek bevezetését sok középosztálybeli jobboldali szavazó rosszallóan fogadná, mond- ván, hogy a szegények maguk tehetnek a sorsukról. Menjenek el dolgozni és lesz majd pénzük. Tehát a Fidesz szemszögéből nézve egy ilyen lépés inkább eltávo- lítana, mintsem népszerűséget hozna... No ezért nem osztogatunk több családi pótlékot, nem segélyezünk rászorultsági alapon. Nem hozna plusz szavazót, hanem vinne.

Mit érnek el azon ellenzéki pártok (megnevezte a Párbeszédet meg a Momentumot), amelyek ilyen témákkal operálnak? Nem hoz nekik egy plusz szimpatizánst se. Akiket támogatóként meg akarnak nyerni, azok már régóta stabil Fidesz-szavazók, például a romák is. Nekik Orbán az isten, meghagyjuk őket ebben a hitben.

P.s.: A Raskó-féle csomag kimondottan nem a "medián felett kereső, diplomás Fidesz-szavazókat" gyűjti közös kalapba, hanem éppen ellenkezőleg: az objektíve szociális segélyre szoruló "alsó 40 százalékot". Ők azok, akiknek nem kedvezni kell, hanem ellenségképet kell adni — lehetőleg olyat, akit maguktól is szeretnének nyilvánosan utálni: 

• Sorost, mert zsidó,
• a migráncsokat, mert gyüttmentek,
• Brüsszelt, mert
  • nem tudjuk, hol van, és ez kínos
  • pénzt ad nekünk, ami megalázó
  • feltételeket szab az adakozáshoz, ami sérti büszkeségünket,
• az ukránokat (mert ők is pénzt kapnak Brüsszeltől ahelyett, hogy azt is nekünk adnák stb.

Ezt a bizonyos alsó 40 százalékot meggyőzni kell, és az kvázi ingyen van. Megvenni a jól kereső diplomásokat kell. Ők szellemi fölényük magaslatáról tekintenek le az olcsó propagandára, és még büszkék is, hogy az rájuk nincs hatással. Rájuk az a propaganda hat, amelyik nekik szól, de hát azt nem is veszik észre. (via Fügedi Ubul)

És akkor most megint ejtsünk pár szót Józsefváros módosításokkal elfogadott vagyon- gazdálkodási terve szerint már bontandónak ítélt önkormányzati bérházakról. Hogy legalább ennyi maradjon utánuk...  (Emlékeztető: 130 bérház közül 29-et bontásra, 7-et funkcióváltásra jelöltek, 50 épület vár szerkezeti felújításra, ill. 7 esetében még vizsgálják a lehetőségeket.) 

 *

Mátyás tér 2. (Hrsz.: 35152)

Eredetileg az 1870-es évek végén épült, barokk stílusban – de 1900 körül átépítették. Egykori díszeiből már csak néhány látható, jellegzetességei azonban megmaradtak. 1880-tól itt lakott Dunaiszky László (1822-1904) szobrász, a Dunaiszky szobrász-dinasztia tehetséges tagja. Filo János gyógyszerész pedig itt, ebben az épületben rendezte be és nyitotta meg 1882. március 5-én a Szent Keresztélyröl elnevezett patikáját. Filónak jól ment az "üzlet", nagy volt a forgalma, szűk lett a patika, és eladta az öreg épületet.

A ház a Mátyás tér kulturális múltjának utolsó megmaradt eleme. Részleges bontásával és szakszerű felújításával újra a józsefvárosi kultúra részévé lehet tenni. Részleges bontás és funkcióváltás javasolt.

Sárkány utca 12/b (Hrsz.: 35990)

1890 körül épült nagyon rossz állapotú földszintes lakóház, eredetileg talán iparos vagy fuvaros családé lehetett valamikor – ma már a lakások fele lefalazott, csak páran lakják. Az utca legromosabb épülete. Jól kihasználható telekmérettel bír az ingatlan, a Terv szerint a Diószegi 24 -26 -28 telkekkel egyben kezelendő. A Semmelweis XXI. fejlesztési terület vonzáskörzetébe tartozik,

Szigony utca 39. (Hrsz.: 36204)

1899-ban Danninger János hentesmester megrendelésére épült kétemeletes, egyudvaros lakóház. A szabályozási terv egyértelműen meghatározza a lakóépület bontását, mivel egyes épületszerkezeti elemei mára már életveszélyes állapotúak. A telket szintén érinti a Semmelweis XXI. Fejlesztés Projekt, az ingatlan a 126-os tömb része.

(Szégyen, de nincs jobb képem...)

Ennyi volt mára, innen folytatjuk, már nincs sok hátra.

LaMa

*

Bérlakás, bérházfejlesztés. A vagyongazdálkodási terv után elkészült Józsefváros 2022-2023 évekre vonatkozó lakásgazdálkodási terve is. Most már térképen is követhető a fejlesztések aktuális állapota – itt megtalálható a pontos címekkel, részletekkel, a közbe- szerzések eredményeivel, és a projekt aktuális állapotával.

A Vagyongazdálkodási terv központi eleme a bérház- és bérlakásfejlesztési program. Szintén ez a terv rögzítette a 130 db önkormányzati bérházzal, és az önkormányzati tulajdonú üres telkekkel kapcsolatos közép (2022-2024) és hosszú távú (2025-2029) elképzeléseket. Kijelölte a bontandó, a felújítandó, a funkcióváltásra javasolt, az épületszerkezeti felújítást nem igénylő bérházak körét. (via jozsefvaros.hu)

Nagy Márton: megszakadhat a gázár és a forintárfolyam együttmozgása. (Portfolio) 

Mielőtt egy bányát bezárnak, kihozzák onnan mindazt, amiről úgy gondolják, hogy használható vagy legalább eladható. Nemcsak a szivattyúkat, de még a szellőztető berendezés csöveit is, nemcsak a liftet, bányavasutat és a síneket, de még az ácsola- tokhoz felhasznált bányafát is stb. stb. stb. A szivattyút persze a végén — akkor aztán jön a víz, és elönti az üregeket. Ez a tevékenység szakszóval a bánya lerablása, ami azért eltart egy ideig.

A tempó alapján olybá tűnik, Magyarországot tíz éven belül be kívánják zárni; ennek jeleire szokás szerint Hadházy Ákos figyelt fel. (A minap vki egyszemélyes ellenzéknek titulálta. Alighanem igaza volt.)

Fügedi Ubul

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó eseményén (2022. február 19. Budapest) Magyarbasi azt találta mondani, hogy a tervidőszak végén, "2030-ra el is érjük az Európai Unió fejlettségének az átlagát". Ez drasztikus fordulat: 2021-ben még "a cél az volt, hogy 2030-ra azon öt uniós tagország között legyünk, ahol a legjobb élni és dolgozni".

Oké, alább adtuk. Végülis egy ennyire durván kormány sújtotta országnak vissza kell vennie céljaiból, hogy kisebb rádöbbenéssel vehesse tudomásul, amikor nem éri el őket. Az elérésnek, pontosabban az elérés elkönyvelésének persze vannak módszerei, és ezeket már alkalmazzuk is.

Az átlag efféle elérésének egyelőre az ellenkezője látszik: lehagytak minket a lengyelek, elhúztak mellettünk szlovák és román szomszédaink. Rakétaként füstöltek el mellettünk a balti államok. De oké, 2030-ban majd elkönyveljük (nem könyveljük el, mert 2028-ban a magyar gazdaság bedől, de most nem erről van szó).

De azért egy kérdés nem hagy nyugodni: akkor, amikor ezt a bizonyos átlagot elérjük — tehát amikor Európa egyik fele előttünk lesz, a másik fele (FELE!!!) pedig mögöttünk — mely országok lesznek a magunk mögött hagyott felében?

Mostanra mi lettünk Európa 2. legszegényebb országa; csak a bolgárok vannak mögöt- tünk. De jön ez a fantasztikus fordulat, a kreatív könyvelés diadala. Kiket fogunk lehagyni ebben a nyolc csodálatos évben Tételesen, ha lehetne...

Fügedi Ubul