Több ezer diákot fosztanak meg az államilag finanszírozott
képzéstől a Corvinuson című Mérce-cikk margójára. 

Annak idején, amikor Ceaușescu elkezdte árusítani kivándorolni kívánó állampolgárait (főleg a szászokat a németeknek), azt az indokot találta ehhez, hogy az államnak sok pénzébe van ezeknek az embereknek az ingyenes felnevelése-tanítása stb. Ez a sztálini koncepció abból indul ki, hogy az állam a társadalom többi részétől és kiváltképpen annak tagjaitól elkülönült és függetlenedett, önálló létező. Totálisan "elhanyagolja" azt a tényt, hogy az államnak nemcsak kiadásai vannak, de bevételei is. (Ennek járulékos következ- ményeként a "keleti blokk" országai el is adósodtak piszkosul, de most nem erről van szó.) Ezeket a bevételeket mind egy szálig a társadalom imént lesajnált tagjai adják össze adók, járulékok, vagy egyszerűen meg nem kapott jövedelmek formájában.

Az elkülönült állam vezetői szabadon rendelkeznek az elkülönült állam vagyonával — elvégre pont ezért ők az elkülönült állam vezetői. Az állam vagyona itt a lehető legszéle- sebb értelemben veendő: beletartozik minden, ami a működéséhez költségvetési pénzt kap. Ekképp állami vagyon az elvileg független társadalmi szervezet tudományos aka- démia, amelynek elnökévé bármikor ki lehet nevezni egy négy elemit végzett, torna és kézimunka kivételével mindenből megbukott textilgyári munkásnőt. Állami vagyon a nemzeti bank, tehát az alapítványaiba mentett pénz "elveszti közpénz jellegét".

A többit előbb államosítani kell. Állami vagyonná tehető a fővárosnak akár egy egész kerülete, hogy eldózerolják és szocreál sugárutat építsenek helyébe az elnöki palota elé. Mindössze néhány törvényt kell átírni, és az könnyen megy, ha az embernek megvan a kétharmada. Épp így átírt törvények alapján építhetnek "múzeumi" (valójában: éttermi) negyedet a Városliget közepébe, akárhogy pampognak is a megcsonkított kerületek.

Lám, keverem itt az autokrata vezetőket. De hát nagyon figyelni kell, ha különbséget akar találni közöttük az ember. Egy 2007-es felmérés szerint például a román állampolgárok egynegyede Nicolae Ceaușescut tartotta a legjobb politikusnak a teljes, a dákokig vissza- vezetett román történelemben. 2009-ben a románok 83%-a vélte úgy, hogy Ceaușescu nem volt rossz vezető.

A határ innenső oldalán most éppen a közgazdasági egyetemet magánosítják — elvégre "az államé", tehát az alapítványba is viheti. Az alapítványban pedig elveszti állami jellegét. Bár sokaknak nem lesz pénze a tandíj megfizetésére, de hát ők a vesztesek.

Márpedig a Magyarbasival együttműködés rendszere a nyerteseket pártolja, és a biztonság kedvéért ő maga mondja meg, hogy kik lesznek azok.

Egyetlen problémát látok az egészben: azt, hogy a magánná váló egyetemtől a világszínvo- nal elérését követelik. Azt ugyanis alapvetően a rangos publikációk alapján "osztják". Mi lesz, ha a Közgáz oktatói az "A" kategóriás lapokban elvárt módszertani apparátussal el- kezdik elemezni a magyar gazdaságirányítás hatékonyságát?

Fügedi Ubul

***

A szegényebbektől (kb. az ország harmada) elveszik a továbbtanulás lehetőségét. Te is tu- dod, hogy ahol enni alig van pénz, ott nem bécsi egyetem, de még egy érettségi is kétséges. Felsőfokú tanulmányok alatt a szülők se családi adókedvezményt, se családi pótlékot nem kapnak, gyakorlatilag azóta kínlódok, amióta a gyerekeim 18 éves múltak, elsőre a felvételi nem sikerült, aztán vidéki egyetemre mentek, tehát 7 év gyerekenként plusz az egyik ha- lasztott is egy évet. Nagyon boldog vagyok, hogy cum laude már végzett az egyik, de ezt egész biztos nem tudja végigcsinálni a közmunkás gyereke, mert a család nem bírja eltar- tani. Az meg milyen dolog, hogy a polgárok által fenntartott egyetemre csak a kiváltságos jómódúaknak van esélye bekerülni? (via Facebook)

De hát ez a dolog lényege: eltartjuk a kb. 2 % kiválasztottat. (via Fügedi Ubul)

Az AVM üres lakásokról szóló menete kapcsán írtam mindezt 3 évvel ezelőtt. A baj csak az, hogy a két fél álláspontja egy szemernyit sem közeledett egymáshoz, azóta sem. Ehhez szóltam én akkor hozzá a harmadik fél, az önkormányzati bérlő szemszögéből.

Természetesen én is ott leszek, de a tüntetésen kívül, jó lenne már egyszer pontosabban is definiálni az üres lakások fogalmát is. Ami az én szűkebb területemet, az önkormányzati lakásokat illeti, állítom, hogy teljes a zűrzavar e téren. Az önkori ugyanis nemcsak az üres lakások számát adja meg pontatlanul, de – csak az elmúlt 10 évet véve alapul – még a teljes bérlakásállomány tekintetében is ezres nagyságrendbeli(!) eltérések vannak az egyes évek kimutatásai közt.(Szolgálhatok e téren pontos adatokkal is.)

Az üres lakásokról pedig – melyek definiálatlan fogalma és mibenléte amúgyis a rónán felködlő délibáb "szubsztanciájához" hasonlatos inkább – most csak annyit, hogy csak a közvetlen környezetemben több tucat olyan lakásról tudok, amelyek, bár lakottként van- nak nyilvántartva, de ténylegesen 10-20 éve(!) üresen állnak, vagy – a vagyonkezelő tudtával – jogellenes bérleményijog-halmozó lakásüzérek által, többnyire kocsma-diszkó-drogtanya-bordély üzemmódban fungálnak.(Ezek lennének – többek között – az ún. disz- funkcionálisan használt/működtetett lakások, melyek létéről az önkori tudni sem akar. Pontosabban bevallani nem hajlandó, mert a lakbért azért beszedi, az egyébként soha ott nem lakott "bérlőtől" is, aki egyébként e lakásokat "továbbalbérletesíti." És ez még csak az egyik ága e belterjes üzleti szférának...)

Ezért az üres lakásokról közkézen forgó adatok – felelősséggel állítom ezt – egy hajítófát se érnek, hisz egyedül a józsefvárosi bérlakásdzsungelben több üres és diszfunkcionálisan használt lakás van, mint amiről – pl. a Habitat – egész budapesti viszonylatban beszél. Nem kéne egyszer ennek is egy misét szentelni?

Budaházy Gusztáv, 2015. október 3.

***

Megsemmisítik az utcáról kitiltott hajléktalanok holmijait - 2018. október 15-étől tilos közterületen életvitelszerűen tartózkodni, az ekkortól érvényes szabályok szerint szabálysértés miatt közérdekű munka szabható ki a hajléktalanra, de ha az elkövető ennek elvégzését nem vállalja, akkor elzárással is sújtható. Holmiját megsemmisítik, már amennyiben azokat nem lehet tárolni. Ha lehet, akkor azt a helyi önkormányzatnak vagy rendőrségnek kell tárolnia. És mindig, mindenről részletes jegyzőkönyvet kell felvenni.

A Józsefvárosi Hírlevél szerint kezdetét veszi az Orczy-negyed komplex rehabilitációja 2,5 milliárd forintból. A program 2018 és 2021 között valósul meg. Ez így szép nagyon. Csak éppen pl. évek óta várat magára azon döntés végrehajtása, miszerint újra meg kell nyitni az utat a volt Szeszgyár területe mellett a (a Szeszgyár utca folytatása) a Kőris utca felé.

Szeszgyár utca vége most...

Ha valaki esetleg nem emlékezne: még 2015 májusában zajlott le az a rendkívüli testületi ülés, melyen döntés született arról, hogy Józsefváros Önkormányzata újraépítteti a Szesz- gyár utcának azt a szakaszát, ahol egykor a gyár volt – azaz, kivezetik a Kőris utcába.

2016 februárjában ki is került egy tábla a Szeszgyár-Visi sarokra, hogy a nyáron (2016. július 6-án!) már át is adják az új utat, és megnyílik Szeszgyár utcai meghosszabbítás – mindannyiunk örömére és az önkormányzat nagyobb dicsőségére. Aztán – kisebb bonto- gatások után – a volt gyár egyre romosabb kerítésén belül leállt minden, maradt a szemét, kosz, trehányság, Az utcahosszabbítás meg elmaradt, annak jó két éve se híre, se hamva.

... és 2016-ban.

Vajon mikor méltóztatnak végre megépíteni az utat?! (Ha egyáltalán megépítik…)

Camara-Bereczki (CBFM), Magdolna-negyed

Remélem, mindenki emlékszik még arra, hogy Orbán Viktor miért nem aggódott akkor, amikor nem volt 2/3-a — hát azért, mert a problémák "kreatív jogalkotással", illetve ugyancsak kreatív jogértelmezéssel úgy is megoldhatók. Láthattuk is azóta a 2/3-os jogszabályokat kiváltó feles tv.-eket és a többi kreatív dolgot. Ami pedig már nem fér be a "kreatív" kategóriába — például, mert a bíróság tételes döntését sértené — az attól még nyugodtan megtehető, ugyanis nem nyomoznak utána. Az ügyészségnek, illetve a nyomozó rendőröknek ugyanis "nem gyanús".

Persze ne higgyük, hogy a Magyarbasival Együttműködés Rendszerének haszonélvezői szerint a jogkerülő magatartás, a joggal visszaélés ne lenne bűncselekmény, vagy netán Magyarországon már meg is szűnt volna. Most éppen Czunyiné Bertalan Judit, a parla- ment igazságügyi bizottságának alelnöke figyelt fel egy ilyen súlyos bűncselekményre: a Migration Aid nevű szervezet párttá alakult. A különadó-törvény ugyanis pártokra nem vonatkozik. Márpedig ezt a törvényt kimondottan azért hozták, hogy a Migration Aidet és a többi humanitárius szervezetet meg tudják büntetni (az ő pénzük ugyan nem sok, de azt elvenni is jó érzés).

Remélem, mindenki számára tiszta és világos: ha "mi" csináljuk, az kreatív, ha pedig "ők", akkor bűncselekmény. Nincs itt semmi gyanús, tessék tovább sétálni...

Fügedi Ubul

Leszakadt Magyarország a megújuló energiatermelésben, de a lopott fás trükkel teljesíti a vállalásokat margójára - A lopott fa beszámításával 2,5-szeresére nőtt a felhasznált tűzifa mennyisége. 

Az erdők eltüzelését "környezetbarát" módszernek beállítani aljas cinizmus. A tűzifának használt erdő az erdész szégyene — a rábízott területen értékes bútorfa stb. helyett csak égetni való szemetet termel. Az elmaradt haszon több, mint az eltüzelt fa "értéke". Az er- dők efféle lerablását már Mária Terézia 1770-ben kiadott erdőrendtartása (erdőtörvénye) megtiltotta; a tüzelőt termelő erdők szakszerű felújítására a Birodalom más részeiből (Kőszegre pl. Stájerországból) telepítettek be jól képzett erdészeket.

A monokultúrás "energiaerdőkben" a biodiverzitás a természetközeli élőhelyekének töredéke. Mivel rövidebb a vágásforduló és az ágakat is elviszik, a talaj elszegényedik; a korhadéklakó szervezetek jó része kipusztul. Mindehhez pedig megkérdezzük a jó magyar embereket, hogy mennyit loptak az erdőből, és elbüszkélkedünk, hogy milyen sokat.

Hát, ezeréves történelmünkben még nem volt olyan kormánya ennek az országnak, amely arra lett volna büszke, hogy mások is milyen jól lopnak.

Fügedi Ubul

„… mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat,
akik nem értenek egyet velünk”. (Orbán Viktor, Strasbourg)

Új fejezetéhez érkezett az Auróra-saga: miután nem sikerült bezárnia, az önkormányzat most – legújabb ötletként – megvenné az Auróra épületét, mert “a problémák megoldása érdekében az ingatlanok megvásárlására is nyitott.” Így aztán Józsefváros polgármestere ajánlatot tett az Auróra ingatlanjainak megvételére az Auróra Civil Központ tulajdonosá- nak – hozta nyilvánosságra pénteken az Auróra közösségi oldalán.

Mivel nem valószínű, hogy tényleg az ingatlanra fájna az önkormányzat foga, ezzel az aján- lattal valószínűleg elébe próbálnak menni annak az október 30-ra kitűzött tárgyalásnak, amely során a bíróság esetleg ki fogja mondani azt, hogy a kerületi jegyző jogsértően járt el, amikor tavaly nyáron bezáratta a közösségi házat.

Az Auróra Civil Központ a ház megvásárlásának ötletéhez még annyit fűzött hozzá, hogy

„Ha megpróbáljuk megfejteni az önkormányzat valós motivációit, ismét csak találgatni tudunk, reméljük, sohasem vetemednének arra, hogy elhallgattas- sák azokat, akik nem értenek egyet velük.”

(Részletes, hosszabb írás minderről itt olvasható a Mércén.)

Úgy látszik, most már bármire kész az önkormányzat, csak hogy megszűnjön az Auróra. Végül is a fiúk – ha mást nem is – azt már megtanulták, ha nem tetszik valami, meg kell venni. Közpénzből. Aztán eltüntetni.

A bolondnak is megérné, hát még nekünk.

***

Megjegyzés: az Aurórát működtető szervezetnek az ingatlan bérlésére 2024-ig tartó határozott idejű bérleti szerződése van. Így ők továbbra is nyitva tartanak, a hétvégén hivatalosan is megnyitják az évadot. És várnak mindenkit!

Valahogy ma olyan napunk van, hogy kedvet kaptunk az olvasás népszerűsítéséhez. Mert olvasni (és érteni) jó. Tehát: bő egy hete – többek közt – mi is írtunk a Sorsok Házáról, amely Schmidt Mária és Köves Slomó csodás együttműködése nyomán a magyarországi holokauszt 75. évfordulójára megnyílhat. Most a témához kapcsolódóan elsőként Márton László cikkét ajánljuk a Népszavából. Másodikként pedig – volt ugye júliusban egy időközi választás Józsefvárosban – Győri Péter ex-polgármesterjelölt friss választási elemzését az fb-oldaláról. Mindkét írás – más más témában ugyan – de igen sok tanulságot hordoz.

• Márton László: Házak sorsa

A holokauszt nyers valóságával és emlékével több nemzedéknek lehet tennivalója. A Sorsok Házára azonban úgy volt szükség, mint a felcsúti kisvasútra.

Köves Slomó és Schmidt Mária egymásra talált. A rabbi szakért, az igazgató asszony igazgat. Nem csak a Terror Házát, hanem a sorsokét is. Mindenki jól jár, a hatalom pedig gyorsan áldását adja a frigyre.

• Győri Péter: Nem elég merni - tudni és tenni is kell

A „bökkenő” csupán az volt, ahogy egy támogatóm frappánsan megfogalmazta, hogy valószínűleg én nagyon alkalmas polgármestere lennék Józsefvárosnak, azonban messze nem én vagyok a legalkalmasabb jelölt a kampányban.

A civilek és a demokratikus ellenzéki pártok által támogatott független jelöltként azzal kellett szembesülnöm, hogy a tavaszi választásokon 10-15%-okat elért pártok kerületi szervezetei jó ha két-három tagot, legfeljebb egy-két tucat aktivistát tudnak csak fölmutatni valójában.

További szép estét és kellemes olvasgatást. Mert olvasni jó. Érteni még jobb.

P.s.: Ez meg itt – csak úgy, kiegészítésképpen – Márton László írásához az Indexről: A Mazsihisz hadat üzent Köves Slomóéknak, ill. Győri Péter elemzéséről ezt írta tegnap Szily László a 444.hu-n.

***

Megalázó vereségről ritkán írnak olyan józan és kegyetlenül őszinte elemzést, mint most az a Győri Péter, aki július 8-án a demokratikus ellenzék által közösen támogatott civil jelöltként durván 2/3-1/3 arányban kapott ki a józsefvárosi időközin a fideszes Sára Botondtól. Győri hosszú Facebook-posztban vette sorra, hogy miként kampányolt a Fidesz és ehhez képest mire volt képes az ő stábja. (Szily / 444.hu)

Amikor a Sargentini-jelentést értékeljük, tök mindegy, hogy az előterjesztő leszbikus, vegán, biciklista vagy netán nyálkás, kék óriáscsiga és a nyílt társadalom híve-e. Minden, ami a szöveg helyett az előterjesztőt kívánja diszkreditálni, az "argumentum ad hominem" (személyeskedés) nevű érvelési hiba, méghozzá annak "argumentum ad personam" (hiteltelenítés) nevű változata.

Amikor a Sargentini-jelentést értékeljük, tök mindegy, hogy általunk tisztelt és tiszteletre méltónak tartott emberek miért és mit mondtak róla. Ez az érvelési hibák "argumentum ad verecundiam" (tekintélyre hivatkozás) nevű típusa, aminek ítéletalkotásunkra semmi- féle szerepe nem lehet — annál inkább azoknak az érveknek, amelyekkel az illetők állás- pontjukat alátámasztották, és amelyek befogadására sokkal nyitottabbak vagyunk, mint másokéira.

Amikor a Sargentini-jelentést értékeljük, tök mindegy, hogy mit mondanak erről mások, és tök mindegy, hogy az illetők hányan vannak. Ez az érvelési hibák "argumentum ad populum" (közvéleményre hivatkozás) nevű típusa, amit magyarul leginkább csorda- szellemnek mondunk.

Amikor a Sargentini-jelentést értékeljük, tök mindegy, hogy mi folyik éjjel-nappal a tévé- ből-rádióból-(még a Bartók rádió hírműsorából is!)-újságból-internetről. Ez az érvelési hibák "argumentum ad nauseam" (sulykolás) nevű típusa, ami azon alapul, hogy minél többször hallunk valamit, annál természetesebbnek tűnik (akármekkora abszurditás is elsőre, illetve valójában).

Amikor a Sargentini-jelentést értékeljük, kizárólag az számít, hogy mi van a szövegben. Ezt vethetjük össze tapasztalatainkkal, és ítélhetjük meg, hogy egyetértünk-e a jelentés egyes pontjaival. Ezt támogatja, ha közben eltűnődünk azon, miért alapoznak egy (ellen) kampányt jól megválogatott módon kizárólag érvelési hibákra...

A jelentés pontjait SZVSZ kiválóan foglalja össze Lendvai Ildikó.

Fügedi Ubul

A Fidesz a tartózkodásokra hivatkozva nem fogadja el az EP-szavazás eredményét margójára. (Az EP kétharmaddal szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szájer József fideszes EP-képviselő és Szijjártó Péter is azt mondta, a kormány érvénytelennek minősíti a szavazást.)

A tartózkodás nem "gyönge nem", ahogy ezt a kontár képviselők mondják időnként. Egyébként is: mitől lenne "gyönge", ha épp úgy "nemnek" számítana, mint a "nem" szavazat? Mi lenne akkor a tartózkodás jogi relevanciája?

A tartózkodás a képviseleti demokrácia alapvető jogintézménye: azt a szándékot fejezi ki, hogy a képviselő részt akar venni a döntésben, de az ambivalens szempontokat összevetve egyik álláspont mellett sem tudja magát elkötelezni — vagy csak egyszerűen nem ért hozzá.

Ha nem tartaná fontosnak, nem szavazna (ezért szokták az érvényesség feltételévé tenni a döntésben résztvevők számát). Ha lenne álláspontja, annak megfelelően mondana igent vagy nemet. A tartózkodáshoz kimondottan kell, hogy a képviselő fontosnak tartsa a kérdést, és ezért ne horgászni vagy kocsmázni menjen, hanem szavazni.

Alulfejlett demokráciákban nem alakult ki annak tudata, hogy a képviselő a döntéseit mérlegelheti, és ennek kifejezésére jogintézmények szolgálnak. Tudatlan képviselők persze vannak a fejlett demokráciákban is. A képviselő definíciószerűen mindenben laikus; nem ért semmihez. Éppen ezért döntéseit háttérintézmények és nem családtag szakértők segítik. Ha valamilyen jogi természetű kérdésben járatlan, megkérdezheti a parlament egyebek közt ezért létező jogi osztályától, mi is a jog helyes értelmezése. Az (egyebek közt ezért létező) jogi osztály megmondja neki, ő pedig ebből megtudja.

Egészen hihetetlen suttyóság-taplóság kell ahhoz, hogy valaki ezek után ne fogadja el a jogi osztály — és mindenki más — álláspontját (azzal az egyetlen indokkal, hogy az neki nem kedvez, de ez már tényleg csak a szarhegy csúcsa).

Különösen kellemetlen szaga van ennek olyankor, amikor ezt jogvégzett emberek teszik. Jogi egyetemeken egyszerűen nincs olyan szak, amelyen államjogot ne oktatnának, és itt ún. alapvető ismeretekről van szó.

Fügedi Ubul

***

Szijjártó többször elmondta azt is, a döntés csalással született, miután a tartózkodó sza- vazatokat nem számolták bele. Ha azt a nemek közé számítják, már nincs meg a kéthar- mad, úgy az igenek aránya csak 64 százalék lett volna. Bár Szijjártó csalásról beszél, ez a szavazás normál módja. Mint korábban megírtuk, csak rendkívüli esetben térnek el a fő szabálytól, a jogászok hétfőn arra jutottak, ez nem számít különleges helyzetnek. (HVG)

Múlt hét pénteken Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy jövőre mindenképp megnyílik a jó három éve 7,5 milliárdos beruházással elkészült – és a múzeum koncepciója körül kialakult viták* miatt azóta is üresen álló – Sorsok Háza.

Fotó: Népszava / Tóth Gergő

Schmidt Mária régi álma így valóra válik, s korunk csodarabbijával, Köves Slomóval és az általa vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) együttműködve a magyarországi holokauszt 75. évfordulójára kialakíthatja, majd átadhatja az általa elkép- zelt emlékhelyet. (Az emlékhely tulajdonosa és üzemeltetője az EMIH lesz, a működési költséget a kormány állja. A kormány ezzel megkerülte a vele szemben kritikus álláspontot felvállaló Mazsihiszt, és a jóval lojálisabb partnernek tekintett EMIH-et hozta helyzetbe.)

Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját régóta komoly bírálatok érik – többek között – történészek és zsidó szervezetek részéről. Kritikusai szerint a főigazgató igyekszik úgy tenni, mintha a magyarországi zsidók diszkriminálása és üldözése nem a Horthy-rendszerben gyökerezne, hanem 1944-ben, a német megszállás után kezdődött volna, és felelősei kizárólag a nácik és magyar kiszolgálói lettek volna. Ezzel szemben például zsidótörvényeket már 1938-tól hoztak, 1941-ben pedig már deportálták a hontalannak minősített zsidókat. (via Népszava)

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint a Köves Slomó vezette Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek (EMIH) bevonása „legkevésbé sem garantálja, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon” a magyarországi holokausztról. (via 444.hu)

Minderről itt a HVG-n olvasható egy igen jó és részletes írás. Mi meg csak remélhetjük, hogy Köves Slomó nem Szakály Sándort kéri fel a Sorsok Háza szakmai igazgatójának.

P.s.: Üzent a MAZSIHISZ a kormánynak: nem ezt ígérték! Az EMIH bevonása nem garantálja, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon zsidó honfitársaink százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról.

*Lázár János, korábbi miniszterelnökséget vezető miniszter még 2015-ben állíttatta le a beruházást, a Mazsihisz tiltakozására. A zsidó szervezet a koncepcióban azt kifogásolta, hogy nem derül ki belőle semmi. Lázár akkor úgy fogalmazott: a Sorsok Háza akkor fog megvalósulni, amikor annak tartalmával a magyarországi zsidó közösségek egyetértenek.