A mi Józsefvárosunk

922. Álljunk meg egy szóra

2019. szeptember 30. - Amijo

Bérház-einstand: visszavenné a bérlakásokat az Orbán-kormány margójára. 

Mint nyolckerbeli bérlőt, aki "gettónegyedben" lévő Magdolnában lakik, talán nem is zavarna annyira, hogy a belvárosi és várbeli "jobb negyedekben" lévő bérlakásokat a kormány "államosítani" szeretné, és különben is bassza a csőrömet az, amikor egy újság ellenőrizhetetlen, "bennfentes értesülésekre" hivatkozva közöl ilyen nagyon is eleven húsba vágó, sokak életét fennforgatni látszó híreket.

mnp_molnar1.jpg

Csakhogy minden, általam is tapasztalt jel arra utal, hogy az önkormányzatok nemcsak az "úri negyedekben" igyekeznek megszabadulni "erősen ráfizetéses bérlőiktől", hanem itt, a nyolckerben is, s nemcsak a frekventáltabb Palotanegyedben, de a Kelet-Józsefvá- rosi "végeken" is.

Ezt az állításomat erősíti az is, hogy az önkormányzat már itt, a nyolckerben se köt a bér- lővel határozatlan idejű szerződést, s a bérleti jog örökösödés útján való megszerzését is – legalábbis törvényes úton – ellehetetlenítették az utóbbi időben. S az pedig, hogy a Pesti Srácok (ál)Hírportál azzal cáfolja a lap értesülését, hogy az "megrendelésre írja alányaló cikkeit egy-egy ellenzéki csalamádéjelölt megtámogatására", nos, az egyáltalán nem nyugtat meg, sőt...

Budaházy Gusztáv

921. Volt ház, nincs ház (3)

Tudom, hogy most az októberi választás folyik még a csapból is, de csak nem hagyott nyugton a nagy lelkendezés közben lebontott Leonardo utcai ház. Így aztán kutakodtam egy kicsit, hogy legalább utólag tudjunk valamit a ház múltjáról, és legyen fogalmunk arról, hogy mit is tüntettek el innen. Kezdjük magával a 240.30 négyszögöles telekkel, amely Halácsy Sándor 1872-es Pest térképén már látható, az Óriás utca 6/298. cím alatt.

leo38-2.jpg

Akkor az utcára merőlegesen, a bal oldali telekhatáron már állt egy 1860-as években épült lakóház, műhellyel egybeépítve, az udvar és a kert felé húzódva. Annyit tudni még, hogy 1869-ben Rehberger Rozália kért engedélyt az itt álló földszintes lakóháza átalakí- tására, melyet Lohr Antal építőmesterrel kívánt elvégeztetni. (Déry Attila a kerületről írt monográfiájában csak annyit mond a házról, hogy valamikor 1880 körül épült; ez nagy valószínűséggel az utcával párhuzamos részre vonatkozik. Hogy az eredeti, korábbi házból mennyi maradt meg, nem tudni.)

Az viszont biztos, hogy 1879-ben a dunabalparti helyrajzi és házszámok mutatókönyve szerint a 7012-es helyrajzi számot kapott ingatlan 1880-ban már Vögerl (Voegerl) Ignác szobrász és neje, Hencz Francziska tulajdonában volt, ők építtették a telekre utcával pár- huzamos, baloldali részt. A levéltári adatok szerint 1881-ben nem csak itt laktak, hanem az udvaron működött Vögerl szobrászműhelye és terrakotta gyára is. Ennek sikerét jelzi, hogy a pesti megrendelések mellett, az 1880-as években Szegeden a Honvéd laktanya tiszti pavilonjának trófeáit, a törvényszék és az adóhatóság épületének szobrászati díszeit is Vögerl Ignác készítette.

vogerl_ignac2.jpg

Vögerl Ignác (1849-1895) és öccse, Vögerl Alajos (1859-1927) ismert és elismert pesti dekoratőr szobrászok voltak a XIX. sz. második felében. Vögerl Alajos és Ignác külön műhelyekben dolgoztak, de együttműködtek. Erre utal, hogy megbízóik egyes esetekben feltűnően azonosak (Diescher József, Diescher Ágoston, Kauser Jakab, Korompay-Michl), valamint az is, hogy csak egyikük hirdette magát, illetve műhelyét, méghozzá itt, az Óriás utcában.

1895-ben Vögerl Ignác elhunyt*, ám özvegye cégtulajdonosként tovább vitte a Vögerl Ignác-féle szobrász műteremet, terracotta és műkőgyárat. Többek között az újpesti Attila és József Attila utca sarkán 1902-ben felépült egyemeletes iskola kerámiadíszeit is Vögerl Ignác itteni műhelye készítette el.

Érdemes megjegyezni, hogy Vögerl Alajos bátyja halála után részt vett Kossuth Lajos mauzóleumának elkészítésében 1903 és 1909 között; Déry Attila Budapest eklektikus épületszobrászata című művében kifejezetten neobarokk ízlésű dekoratőr szobrász-kőfaragóként és emellett a műkő specialistájaként jellemzi őt.

A műhely folyamatosan működött, sorra kapták a kerületből is a megrendeléseket: az 1897-ben Amon József tervezte/építette, három utcára néző négyemeletes lakóház szobrászati munkáit Vögerl Alajos végezte, de A Rákóczi tér 4–5. szám alatti Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium belső szobrászmunkái is őt dicsérik.

vogerl_ignac1.jpg

1899-ben bővítették a műhely profilját, Vögerl Gusztáv műkő-koporsó gyáros (Ignác fia) itt készítette és hirdette műkő-koporsóit, mint a technika legújabb vívmányát. De a Bu- dapesti Czim- és Lakásjegyzék 1903-1904 évi évfolyama szerint itt lakott és itt dolgozott Vögerl Ágoston szobrász, a „Vögerl Ignácz-féle szobrászati műteremben”.

1905-ben háztulajdonosként ugyan még mindig özv. Vögerl Ignácnét említi a Czim- és Lakásjegyzék, de ő ugyanebben az évben eladta az ingatlant, így 1906-ban már Leipniker Mór (több helyen Leipnicker Mór) tejnagykereskedő a telek és a ház tulajdonosa.

Ő egészen 1938-ig működtette – különböző neveken – Tej és tejtermék értékesítő R.T.-jét itt és a szintén tulajdonába került szomszéd telken, ahol akkor még állt egy földszintes ház. A korabeli hirdetések szerint 1920-ban vettek juhtejet, juhsajtot Havasi Vaj vállalat néven, 1921-ben tejet vajat, túrót vásároltak és dolgoztak fel „Alfa” Tej és tejtermék R.T.-ként, 1931 és 1934 között pedig Tejértékesítő és Tejgazdasági R.T. néven működtek, de akkor már Thék Endre u. 38. szám alatt.

leo38-4.jpg

Leipniker Mór egészen 1942-ig volt a tulajdonos, ezt követően már Schambach Pál kelmefestő üzeme, vegytisztítója és Freytag Béla Jenő dr. vegyi, műszaki és olajáru nagykereskedése található a címen. Aztán jött, majd véget ért a háború, 1948-ban már ismét Schambach Pál működteti itt kelmefestő és vegytisztító központját, de nem sokáig. 1950-ben a cégét államosították – és ezzel majdnem véget is ért a történet.

A ’70-es években a Temaforg árult még itt géprongyot, majd ezt követően valamikor lakóházzá alakították át az épületet. Aztán elkezdődött a környék átalakítása, és évekig tartó görcsös huzavona után a házat most lebontották, a többivel együtt eltűnt ez is. Helyén pedig végre épülhet tovább Józsefváros középső részén az ízléses, mindenki által elérhető áru, egyedien izgalmas Grand Corvin névre keresztelt borzalom.

LaMa

*Vögerl Ignác síremlékén látható a bronz mellszobra, valamint a mellszobor talapzatánál az életfonalat elvágó Párka szobra (Kerepesi Temető), Stróbl Alajos alkotása. Nem tisztázott, ki alkotta a síremlék kőfaragói részét.

920. Mai Pikó (10)

Sára Botond ügyintézője: Ha nem vagy roma, csicska leszel.
Nagy Orsolya Facebook-bejegyzésben reagált Pikó András vasárnapi beszédére.
Az üzenet szerinte egyértelmű. (Index)

Nagy Orsolya Sára Botond egyik közvetlen munkatársa, kabinetjének az ügyintézője és a kampányának a szervezője. Nem magánember, hanem közszolga. Aki így gondolkodik, így viselkedik, akinek ezek a nyíltan vállalt nézetei, az nem méltó arra, hogy a közt szol- gálja, de az sem méltó erre, aki ilyenekkel veszi körbe magát egy polgármesteri hivatal irányító stábjában. Aki igy viselkedik és gondolkodik, az egyetlen józsefvárosi polgárt sem képes szolgálni. (Pikó András polgármesterjelölt fb-oldala)

sara_botond2018.jpg

A hétvégén kampányrendezvényt tartott a kerületi ellenzék a Mátyás téren. Az áram (és így a hangosítás) azonban egyszer csak eltűnt, valaki ugyanis kihúzta a kábelt a konnektorból. Pont akkor, mikor Pikó András lépett volna a színpadra, hogy elmondja a beszédét. Az egyik kerületőr azt mondta, hogy "A főnök utasítására húzták ki.” A kerületi vezető, Ács Péter azt mondta, azért állíttatta le az áramellátást, mert nem tudta, van-e engedély az áramvételezésre – írja a Mérce. Történik mindez Józsefvárosban,
a demokrácia és a jogállam nagyobb dicsőségére.

P.s.: Engedély nélkül használta Pikó András az áramot az ellenzéki kampányeseményen, ezért kapcsolták azt le, állítja a Józsefvárosi Önkormányzat közleményében. (Index). Pikó András: „Az ember nem tud nyilvánosan áramot lopni a kerületi rendőrségi pontról.”

919. Volt ház, nincs ház (2)

Egy pillanatra kiugorva a kampányból: volt egyszer egy Leonardo 38. Bontás alatt a Corvin-negyed egyik utolsó romháza, háttérben a Grand Corvin első üteme – írja a Corvin-negyed fb-oldala. (A bontásról több fotó ITT nézhető meg).

leo38-1.jpg

Déry Attila a kerületről írt monográfiájában csak annyit mond erről a földszintes házról, hogy valamikor 1880 körül épült. Feltehetően iparosházként, csakúgy mint a környék legtöbb háza. Nem tudni ki építtette és kivel. De ha visszamennénk az időben kis gyára- kat, elfeledett nevű iparosokat találnánk a környéken. Volt itt szörpgyár, vasútilámpa gyár, voltak cipészek, csizmadiák, nyergesek. A Leonardo utca, amelyet valamikor Óriás utcának hívtak, kovács- és lakatosműhelyekkel volt tele. Az Üllői úti sarkán pedig ott állt Thék Endre bútorgyára.

A Baross utcai és Üllői úti utcaszakaszt 1817-ben Riesen Gasse-nak nevezték el, 1850-től Óriás utcára változott. 1928-ban az Fővárosi Közmunkák Tanácsa Thék Endre utcára változtatta. 1951-ben Leonardo da Vinci utcára keresztelte át a Budapesti Városi Tanács.

leo38-2.jpg

leo38-3.jpg

Volt ebben valami kisvárosi báj, ami most már nem lesz. Lesz helyette a személytelen, sorozatgyártású Grand Corvin, amely mostanra kissé túl grand lett. Gyakorlatilag semmi érdekes nem marad a környéken.

Költői kérdés: vajon hány szociális bérlakás épül a lebontott házak helyére?

LaMa

P.s.: Ezt az április cikket a Mércéről azért csak újra ide biggyeszteném olvasásra, már csak az egész, manapság uralkodó szemlélet miatt is. (Szegényebb lakók kiszorítása, megfélemlítése, gyengék vegzálása, stb...): Adjátok vissza a városomat! Részlet:

A másik szomorú példája annak, ahogy az állam és a tőke buldózerei bedarálják városunk kulturális örökségét, a Józsefváros szívébe beékelt, sok esetben szintén történelmi örökségnek számító házak helyén épült Corvin-negyed névre keresz- telt, szingapúri hangulatot sugárzó, sunyi hajléktalanriasztó dizájnnal megszórt borzalom. (...) Ami Budapesttel történik, az persze nem egyedülálló. Szinte minden európai főváros hasonló problémákkal küzd, különösen a felkapottabbak. Nem igaz viszont, hogy elkerülhetetlen tényként kell elfogadnunk lakókörnyezetünk kommodifikációját*, kulturális hanyatlását, esztelen szigorát, valamint osztály- és rasszalapú tisztogatását.

*A kommodifikáció az a folyamat, aminek során a piaci kereskedelem új területeket hódít meg, olyan dolgokat is fogyasztási javakká téve, amelyek azelőtt nem voltak gazdasági jellegűek, pl. kultúra.

918. Némi elégtétel-féle

Nos, íme a Fővárosi Választási Bizottság döntése a VIII. kerületi ellenzéki kampánycsapat ellen indított rágalomhadjárat ügyében: egyhangúan megállapították, a nyolcadik kerületi választási iroda csupán két, feltételezéseken alapuló újságcikk miatt még nem mondhatta volna ki, hogy jogsértést követett el Pikó stábja. Na, kedves PestiSrácok, hát ki is az, akinek sikerült "öntökön rúgnia magát?"

kocsis-pszichologiai-elemzes.jpg

És hát nem tagadjuk, mi, önkoris bérlők is némi elégtétel-félét érzünk most azért, hogy korábban még a képviselő-testület által is jóváhagyott, bérlakásügyi rendezési tervezetünket a "legfőbb jogi szaktekintély", Kocsis dr., egyetlen tollvonással látta jónak elkaszálni pár évvel ezelőtt. "Jogi érvei" ugyanis nagyjából épp olyan színvonalúak voltak, mint most, amiket rendőrattakkal "támasztott alá..."

Budaházy Gusztáv

P.s.: Itt a vége? Nem hiszem. Ebben a Népszava-cikkben írtakra gondolok: „… nem tudhatjuk, hogy a VIII. kerületben lefoglalt laptopok adatait mire fogja használni a rendőrség, átadja-e azokat például a Fidesznek? Még mindig a zárójelen belül maradva: szerintem igen.”

***

A tiltott adatgyűjtés miatt indított nyomozást – vagyis az ügy érdemi részét – nem érinti a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) hétfői döntése - mondta a hvg.hu-nak Pikó András józsefvárosi polgármester-jelölt. Az FVB annyit mondott ki, a helyi választási bizottság a Magyar Nemzetben megjelent két fénykép illetve cikk alapján nem állapíthatott volna meg választási jogsértést. (via HVG)

917. Csak zárójelben

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől a 142. Kormányinfón a Pikó-házkutatásról: Az lenne a furcsa, ha a rendőrség nem indítana eljárást ilyenkor. Arra a kérdésre, hogy mi ennek a politikai üzenete, azt mondta, "ennek az az üzenete, hogy a törvényt mindenkinek be kell tartania". Aha, mindenkinek.

papai_piko1.jpg

Pápai Gábor / Népszava

Pártállamban, kampányidőszakban, ellenzéki jelölt ellen, politikai nyomásra, hát tényleg furcsa is lett volna, ha nem indul meg az eljárás. Én már azt furcsának találom, hogy egyáltalán regisztrálták az ellenzéki jelölteket (via tumblr.com)

Más: Több ellenzéki aktivista kihallgatásával folytatja a rendőrség a józsefvárosi ellenzéki kampánycsapat ellen indított eljárást. Öt önkéntest hívtak be kihallgatásra, akiknek vinni- ük kell magukkal személyes laptopjukat is. Azokról az aktivistákról van szó, akik láthatók a vihart kavaró fényképen – mondta pénteken a Klubrádióban Pikó András.

Csak zárójelben: nem tudhatjuk, hogy a VIII. kerületben lefoglalt laptopok adatait mire fogja használni a rendőrség, átadja-e azokat például a Fidesznek? Még mindig a zárójelen belül maradva: szerintem igen. (Németh Péter / Népszava)

P.s.: "Szolgálunk és védünk" – O.K. De oda kéne írni azt is, hogy kit.

916. A jogállam nevében

Sűrű egy hét közepén járunk – és még nincs is vége. Kezdjük az elején: hétfő délelőtt a Magyar Nemzet egy fotó alapján választási csalást kiáltott. Ugyanaznap délután Kocsis Máté, a kerület exe a cikkre hivatkozva visszalépésre szólította fel Pikó Andrást és az összes ellenzéki jelöltet, merthogy „csalással, törvénytelen eszközök igénybevételével készülnek az önkormányzati választásra”.

piko_hazkutat1.jpg

Van valami sajátos bája annak, amikor a Kubatov-listák mentén Kocsis Máté ex-polgármester toporzékolva vádolja az ellenzéket csalással, tiltott adatgyűjtéssel és Illegális adatbázis-építéssel. Zárójel bezárva.

Másnap, azaz kedden a helyi választási iroda (melynek vezetője a kerületi jegyző) az újsághír alapján feljelentést tett "választás rendje elleni bűncselekmény és személyes adattal visszaélés" gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Szerdán délután pedig – alig két nappal azután, hogy a pártsajtó és Kocsis Máté csalást kiáltott – a rendőrség példátlan példás gyorsasággal elindult vizsgálódni és házkutatást tartottak Pikóék Baross utcai kampányközpontjában. Ma reggel pedig folytatták Udvarhelyi Tessza kihallgatását...

Pikó a helyszínen úgy nyilatkozott, hogy

Olyan területre tévedtünk, amely a Fidesz számára elviselhetetlen. Amit most tapasztalunk, az ennek a következménye. Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy egy teljesen nyilvánvaló rágalmazásnál a rendőrséget politikai célokra használják fel Magyarországon. Ennek ellenére azt tudom megerősíteni, hogy törvénysértést nem követtünk el, a vizsgálat minket fog igazolni.

Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt a házkutatással kapcsolatban az Indexnek azt mondta, hogy

tűzbe teszem a kezem értük, talpig becsületes emberek, akiknek a legtöbb fideszes politikus a lába nyomát se csókolhatná meg.

Karácsonyék pénteken este hat órakor szolidaritási tüntetést tartanak a Práter utca 11. szám előtt, a Pál utcai fiúk című regény „einstand” jelenetét ábrázoló szobornál.

Nos, itt tartunk ma. Aztán majd meglátjuk, hogy mit hoz a holnap. Vagy mit hoz az évtizedek óta a Kubatov-listából élő Fidesz, és annak verőembere a választási kampány hevében a jogállam nevében.

***

Hol tartanánk már vajon, ha az elmúlt keserves évek során a sajtó által leleplezett valamennyi fideszes bűncselekmény-gyanús ügy nyomán ilyen operatívan működtek volna az állami szervek. Ha Polt Péter random újságcikk nyomán hivatalból vizsgálatot indított volna, ha a 8. kerületben tegnap felvonult Pintér-káderek mondjuk bármilyen kis érdeklődést mutattak volna az ukrajnai szavazók buszoztatása vagy a fideszes kamu- pártok által jogtalanul felhasznált, hamisított személyes adatok ügyében. (…) Mondjuk, az elmúlt 10 év után tényleg ez van: alamizsnával és ilyen módszerekkel képes válasz- tásokat nyerni a Fidesz, vagy sehogy. És ezzel nem azt mondtam, hogy ha valaki hibát követett el, akkor azért nem kellene felelősségre vonni, mert de. Csak hogy ez annyira átlátszó, hogy köpni sem tudok az undortól. (via Kolozsvári Szalonna)

915. Átnevezősdi

Kampány közben, félúton: Tarlós István bejelentette, hogy az önkormányzat az egyetem iránti elismerését kifejezve a felújítási munkák végeztével a hármas metró Klinikák nevű állomását átnevezik Semmelweis-klinikákra.

klinikak_metro.jpg

Valami jelenkori sajátosság az, hogy mániákusan mindent át akarnak nevezni. A Szigony utcát is át akarták nevezni, szerencsére nem jött össze. A hármas metrón hazajövet tapasztaltam, hogy a mai nappal viszont sikerült átneveznie a városvezetésnek a hármas metró "Klinikák Állomás" megállóját "Semmelweis Klinikák Állomás"-ra. Mi értelme volt? Egy rakat költség minden feliratozást és utastájékoztatást átírni-módosítani. Miért nem volt jó annak, ami 1976-tól változatlan volt?

Frigyesmester

***

A többé-kevésbé konszenzuális demokráciát Magyarországon a többségi jellegű váltotta fel. Ez a hihetetlenül kulturálatlan és műveletlen suttyókból verbuvált többség felrúg minden, korábban közösen elfogadott szabályt a nyelvtantól és a helyesírástól a választójogig. Most a „védett nevű” utcák „ideologikus átnevezésénél” tartunk, mert erre még a lenyúláson kívül semmihez sem értő nyikhajok is képesek. De biztosak lehettek benne: életünk egyre újabb és újabb elemeit alakítják át annak érdekében, hogy tekintélytisztelőbbekké tegyenek, állampolgárból alattvalóvá silányítsanak minket (ők már régen azok). Kerül, amibe kerül. (Fügedi Ubul 2014-ben a szomszéd blogján.)

914. Mai Pikó (9)

"Sir Robin bátran nem vitázik.” 

Egy kis képes beszámoló a szerdai sétáról és a közös fórumunkról Karácsony Gergellyel, a budapestiek főpolgármester-jelöltjével. Bejártuk Józsefvárost, beszéltünk az itt lakókkal, sőt összefutottunk a kerületbe látogató Sára Botond polgármesterrel is, aki szerint nincs miről beszélgetni. És Ön szerint?

piko9.jpg

Fotó: C8 Civilek Józsefvárosért

Sára Botonddal az Auróra utca sarkán futott össze a menet, de a kézfogáson kívül sokra nem mentek vele. Hiába próbálta ugyanis Pikó vitára hívni, Sára azzal vágott vissza, hogy

Szerintem nincs miről vitázni. Én képviselek valamit, tudom, mit akarok, feltételezem Ön is, és majd eldöntik a választók.. (...) Szerintem van egy program és van egy másik, és az alapján eldöntik a választók, hogy mit szeretnének.

Sára végül sok szerencsét kívánt ellenfelének – derül ki a Mérce cikkéből.

P.s.: A véleményem ismert: a vita előli gyáva kitérés nem azért probléma, mert a vita nekünk, politikusoknak volna fontos, hanem azért, mert a józsefvárosiakat nem tiszteli meg azzal, hogy programokat ütköztessünk, megismerhessék terveinket. Mindez engem megerősít abban, amit csinálunk: azért sétálunk, azért beszélünk az emberekkel, mert hiszek abban, hogy a valódi politika az, ami tiszteli a választópolgárokat. (Pikó András polgármesterjelölt fb-oldala)

Támogassa Ön is a kampányomat, hogy minél több józsefvárosival együtt tudjuk visszavenni a kerületet az emberségnek, a biztonságnak és a méltányosságnak! Az adományokat egy elkülönített kampányszámlára várjuk banki átutalással: 16200223-10112353 (Pikó András – Magnet Bank)

Aki pedig más módon is támogatni szeretné Pikó Andrást
ITT
 csatlakozhat a kampányához.

***

Hosszú, de érdemes elolvasni ezt is: Nehezített pálya: mire elég Pikó András neve Józsefvárosban? Nincs könnyű dolga annak, aki meg akarja törni a Fidesz tízéves uralmát Józsefvárosban, főleg azzal a hátszéllel, ami Sára Botondnak van. Pikó András ellenzéki jelölt mégis bizakodó. A hvg.hu az önkormányzati kampányra kiválasztott 10 csatateret, amelyet kiemelten figyel. Most Józsefváros következik. (HVG)

913. Szép történet...

... csak egy kicsit szomorú a vége. Tart a választási kampány – épp befejeződött az ajánlásgyűjtés –, született is számtalan szebbnél szebb történet ezzel kapcsolatban. Pár napja például Hermann György, az összefogott ellenzék momentumos jelöltje osztottam meg a 7. sz. választókerületben szerzett élményét a Facebook-on. 

kapu2.jpg

A kaputelefon kicseng, de nem veszi fel senki. Kinyomom. Már éppen próbálkoznék a következővel lakóval, amikor megjelenik mögöttem egy jól szituált huszonéves lány. Munka utáni bevásárlásból jöhet, látszik rajta, hogy jó körülmények között él. Előreengedem, ő pedig kinyitja a kaput.

Megszólítom, elmondom, hogy én vagyok a helyi ellenzéki képviselőjelölt, ajánlásokat gyűjtünk, és megkérdezem, nem engedne-e be minket.

- Azt sajnos nem tehetem.

Nagyon szigorú szabályok vannak a házban, nem lehet csak úgy beengedni senkit, kizárólag a közös képviselő dönthet erről. Vele is fordult már elő korábban, hogy megtette - mondja. Kiderítették, számonkérték.

Megdöbbenek. Sok hasonló történetet hallok Józsefvárosból, mesélik, nem egyedi az sem, hogy a lakógyűlésre beviszi a közös képviselő a Fidesz ajánlóívét, és ugyan nem kötelezhet senkit az aláírásra, azt mindenki látja, ki nem teszi meg. Ez most mégis más: személyesen eddig még nem tapasztaltam hasonlót.

A lányon látszik, hogy tényleg tart az újabb retorziótól. Nem mer beengedni. Pedig itt állunk Budapest közepén, a nyolcadik kerület egyik legforgalmasabb részén és ő maga is egy független, jó egzisztenciájú fiatal benyomását kelti.

Mutatja a kapucsengőn az egyik nevet: ő a közös képviselő - mondja, próbálkozzak meg. Megköszönöm. Becsukja maga mögött a kaput.

Felveszik a kaputelefont. Mondom, hogy miért jöttem.

- Hát én nem fogom beengedni magukat. De amúgy is fölöslegesen próbálkozik, mi itt a házban már rég összegyűjtöttük az ajánlásokat.

De szép is ez. És ahogy elnézem (olvasom), lesz itt még móka, meg kacagás a kampány során, bőven. Csak valahogy ezen (se) tudok jól szórakozni.

LaMa

P.s.: „Egyenlő pályák egyenlő esélyek – én biciklivel megyek” – mondta egykoron, jó 30 éve Sándor György. Úgy látszik, már megint egykoron van.

süti beállítások módosítása