A mi Józsefvárosunk

Pikó ismét győzött [430.]

2024. június 10. - Amijo

Pikó legyőzte a főispánt. 
Pedig az eddigi szocialista alpolgármester is elindult ellene. (444.hu

Pikó András megőrizte polgármesteri székét, végig vezetve, a szavazatok majdnem 49 százalékéval nyert, több mint 1100 szavazattal megelőzve Sára Botondot, a Fidesz-KDNP jelöltjét. Többsége lesz az önkormányzatban is, ugyanis tíz körzetben a Pikó-jelöltek nyertek, míg a Fidesz-KDNP jelöltjei csak kettőben.

piko2024.jpg

Így — már a kompenzációs listát is figyelembe véve — a képviselőtestületbe a C8-Momentum-DK-P-Szikra-LMP 10, a Fidesz-KDNP 6, és az MSZP 1 képviselőt küldhet. (Megj.: az eredmény még nem jogerős.)

Választás 2024. [429.]

Önkormányzati, európai parlamenti (EP) és nemzetiségi választás.
Választásra jogosultak száma a kerületben: 49 626 

Kimagasló szavazási kedv, rekord részvétel a 11 órás adatok szerint: országosan a szavazásra jogosultak 22,89 százaléka, 1 802 332 fő járult az urnákhoz. Budapesten a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 21,98 százalék (295 259 választó) adta le szavazatát. A kerületben jóval alacsonyabb ez az arány, 11 órakor csak 14,08%. (Folyamatosan frissülünk...)

valaszt2024-1.jpg

  • 13 óráig országosan 33,14% szavazott. Budapesten pedig már 34,58 százaléknyian voksoltak, Ez minden korábbi EP- és önkormányzati választásnál magasabb részvételi arány jelenleg. A kerületben eddig a választópolgárok 24,78%-a voksolt.
  • Megérkezett a 15 órás jelentés is, eszerint a választópolgárok 42,04%-a (3 310 686 szavazó) jelent meg eddig a szavazókörökben. Budapesten 43,6%-os a részvétel, ez még mindig országos átlag feletti. A kerületben 32.79% szavazott.
  • A választásra jogosultak 50,69 százaléka szavazott 17 óráig. A fővárosi választási részvétel az országos átlagnál magasabb, 51,64 százalék. Nálunk a kerületben 39.47% szavazott.
  • 18:30-ig országosan a választópolgárok 56,09%-a, Budapesten pedig 57,56%-a voksolt. Itt nálunk a kerületben a választók 44,20%-a szavazott.

  • 19 órakor hivatalosan is lezárták az urnákat, mostantól már senki sem tudja leadni a voksát. Míg az önkormányzati választás eredményeinek közlésére már este 8 órától számítani lehet, addig az EP választás eredményeire este 11-ig kell várni.

*

Éjfél előtt pár perccel 90%-os feldolgozottságnál Pikó András vezet (49,30%) Sára Botond (44,03%) előtt.

Már csak öt nap [428.]

Választási kisokos: hány szavazólapot kapunk, és miért ilyen sokat? (Telex

Öt nap múlva, június 9-én önkormányzati, európai parlamenti (EP) és nemzetiségi választás lesz kis hazánkban. Ekkor dől el, kik képviselik a következő ciklusban a választókat. Már nem kell sokat várni, és dönthetünk. Így ötévente.

szavazolap2024.jpg

Szavazunk:

  • az európai parlamenti listán szereplő pártlistákról,
  • a budapesti főpolgármesterről,
  • a fővárosi közgyűlés képviselőinek listájáról,
  • a kerület polgármesteréről,
  • a kerület önkormányzati képviselőiről,
  • aki pedig regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe május 31-én 16 óráig, az a nemzetiségi önkormányzati képviselőjéről.

P.s.: A megválasztott képviselők és polgármesterek nem kerülnek hamar beiktatásra, ugyanis a tizenegyedik Alaptörvény-módosításban döntöttek arról is, hogy a most hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-ig tart, így az újonnan megválasztott önkormányzati politikusok csak ezután kezdik meg munkájukat, beiktatásuk az alakuló képviselő-testületi ülésen várható. (via Józsefváros Újság)

Tessék választani! [427.]

Azoknak, akik még nem fedezték fel, és így még nem is látták: az elmúlt napokban a Józsefváros Újság honlapján elkezdték sorra bemutatni az önkormányzati választás képviselő-jelöltjeit — jelenleg a 10. sz. választókörzetnél tartanak. Amint elkészül a többi, azokat is felrakjuk. Addig meg tessék nézegetni, olvasgatni a már meglevőket —, majd mindenki válasszon magának ... valakit.

valasztas2024.jpg

Kiegészítve 2024. május 31-én:

P.s.: Már csak 10 nap a választásig.

Üstökös? (Előrejelzés.) [426.]

Választási esélyek.

Amíg politizáltam, alapvetően szervezeti-működési kérdésekkel foglalkoztam. Ahhoz ugyanis, hogy amatőr politikusok egyáltalán döntési helyzetbe kerülhessenek, azt erősen támogató szervezeti kultúrára van szükség, és mi, ún. rendszerváltó értelmiségiek még amatőrnek is kezdők voltunk. Egyre kétségbeesettebben és tökéletesen esélytelenül küzdöttem pl. azért, hogy az Alapszabályban ne legyenek politikai deklarációk — de hiszen mindenki olvasta, hogy az alapszabály (szervezeti szabályzat, hol minek hívják) a párt második legfontosabb politikai dokumentuma!

mp2.jpg

Annyit tudtam elérni, hogy minden deklarált lózunghoz rendeltünk valamiféle nesze semmi, fogd meg jól, de legalább hivatkozható működési szabályt. Azt, hogy a működési szabály a legszebb lózungnál is többet jelenít meg egy párt politikájából /értékrendjéből, látszólag nem értette meg senki.

Egészen alapvető például a döntési mechanizmus. Ha a személyi (+ költségvetési) kérdésekről nyílt szavazással döntenek, mint most a Tisza Pártban, sokan adják fel véleményüket azért, hogy csatlakozhassanak a követni kívánt nagyemberhez.

Ha a szavazás rendszere nem támogatja a markáns kisebbségek megjelenítését, a markáns kisebbségeket kegyetlenül kigolyózzák. Ennek megelőzésére vezették be az SPD-ben az ún. szavazathalmozásos választást, amelynek lényege, hogy mindenki kap egy csokor (a jelöltek számától függő) szavazatot, és azokat megoszthatja a jelöltek között úgy, hogy senkinek se adhat a csokor egyharmadánál többet. Ez a pozitív diszkrimináció eszköze, amellyel az együttműködő kisebbség be tudja választani a testülepbe néhány tagját.

Azzal utasították el, hogy ez túl bonyolult, és a küldöttek nem fogják megérteni. Helyette lett a rangsorolásos szavazás, mert azt mindenki érti.

Tökéletes kudarcnak bizonyult, tehát fenntartották. A dolog lényege, hogy a rangsor legvégén mindig azok végeztek, akiknek volt az aktuális kérdésekről jól artikulált és ismert véleményük — teljesen függetlenül attól, hogy mi volt az. Ugyanis minden ilyen vélemény megosztja a mezőnyt: lesznek, akik egyetértenek vele és olyanok, akik nem. Akik egyetértenek, azok számára ez természetes: ezek a dolgok így vannak, hát persze, hogy X is ezt mondja. Akik nem értenek vele egyet, azokat felháborítja: ez az X egy kár- tékony hülye, hát nehogy bekerüljön! Akinek a véleménye két–három kérdésben ismert, már teljesen esélytelen: a jó helyeket azok csípik el, akik semmiről nem mondanak (lehetőleg nem is gondolnak) semmit.

Mindez persze a mezőny új tagjaira érvényes, nem a már befutott nagyemberekre. Ezért alapkövetelmény, hogy az ambiciózus új szereplő ne állítson semmi pozitívat. Maradjon meg a bírálatnál, és még csak ne is utalgasson arra, mit tenne ő efféle döntési helyze- tekben. "Programot dolgozunk ki", "összehívunk egy bizottságot", "megkérdezzük a szakértőket" stb. stb. — típusos példája ennek Magyar Péter; csillaga emelkedőben.

Igen ám, csak ezt nem lehet örökké csinálni. Miután a népszerűség hulláma döntési helyzetbe emel vkit, ezek a döntések beszélnek helyette. Az illető pedig vagy erodálódni kezd, vagy el tudja fogadtatni magát új nagyembernek, és felülemelkedik a koptató erőkön.

Durván egyszerűsített modellben Magyar Péter támogatóinak mintegy 3/5-e a "hagyo- mányos ellenzéki" pártok híve volt, egy-egy ötöde pedig a Fideszé, illetve apolitikus/ bizonytalan. Ő maga szórványos ("kicsúszott") állításai alapján és szigorúan az én egyéni értelmezésem szerint valahol a Fidesz gyakorlata és az Ő Hazájuk kampányszlogenjei között foglalhat helyet.

Ahogy a Tisza Párt képviselői elkezdenek politizálni az Európai Parlamentben, illetve az önkormányzatokban, baloldali, illetve liberális értékrendű szavazóiknak fel kell tenniük a kérdést, tényleg ilyen lovat akartak-e. Sokan meggyőzik magukat arról, hogy alapjában igen, meg hát ha nem is, no de azért mégse a Zorbán stb. Mások elpártolnak tőle, és a népszerűség csökkenése öngerjesztővé válik. Úgy tippelem, 2030-ra MP támogatói elfogynak, és jöhet helyére a következő kiugrott fideszes.

Fügedi Ubul

Skizofrénia [425.]

Önkormányzati kampány.

Ha meg akarom tippelni, mi lesz a választás eredménye, meg kell hasonlanom önmagammal. Elvégre a mandátumok sorsát nem én döntöm el, hanem "a választó", és az ő fejében nem úgy működnek a dolgok, mint az enyémben.

rablobanda.jpg

A magam józannak tartott eszével abszurdnak tűnik, hogy egyáltalán képviselő-jelölteket állítson az a párt, amely mondvacsinált ürügyekkel elvette az (egykori) önkormányzatok saját bevételeinek több mint felét, és ezzel újrateremtette a tanácsrendszert. Ugyan, ki szavazna egy ilyen rablóbandára?

Mindeközben az összes általam ismert tény arra utal, hogy a képviselők többsége éppen ebből a társaságból kerül majd ki (bár formálisan többhelyütt ernyőszervezetek mögé rejtezve). Nem értem...

Fügedi Ubul

P.s.: 18 nap a választásig.

A macskafogó egér [424.]

A kerületi csirke-játék (chicken game) véget ért, lett is eredménye: egy roncsderbi. Az ellenzék többi pártjától külön indulva (mert nekik csakis a kerület az első), Szili-Darók Ildikó polgármester-jelölttel és 11 választókerületi-jelölttel indul neki  június 9-én a szoc.párt az önkormányzati választásnak. Szomorú ezt látni.

8ker_mszp.jpg

Romhányi József: A macskafogó egér (Műfordítás)

Egy jókora macskát fogott az egérke.
Nagy munka, nem mondom, de mégis megérte.
– Engedj el! – könyörgött a macska riadtan –
Szegény jó szüleim aggódnak miattam. –
És bár a cirmosnak könnye is megeredt,
nem tudta meghatni a kevély egeret.
– Bekaplak! – ugrott rá az egér ordítva…

Kína trójai falova [423.]

Helyünk a világban…

A kép (ha vki netán nem emlékezne) a Matolcsy Gy. által 2007-ben vezetett "kutatás" eredménytérképe (ehh, ebben a mondatban szinte mindent idézőjelbe kéne tenni külön-külön és még összesítve is). Az ekkor ígértek visszatekintve a hagymázas lázálom kategóriájába süllyedtek. Ausztriát sem értük utol, ahogyan ezt ugyancsak Matolcsy a Versenyképesség és növekedés című könyv bemutatóján ígérte, és pontosan látszik, hogy 2030-ig sem érjük utol, pedig ezt már maga kis vezérünk, az ígéretek és általában a jövő idejű mondatok nagymestere delirálta... izé, deklarálta nekünk 2017-ben.

hszi_orban.jpg

Ugyanő 2020-ban egy nemzetközi sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy 2030-ra elérjük az EU egy főre jutó, átlagos GDP-jének 85 százalékát (2019-ben még úgy vélte, ekkorra a teljes EU 5 legélhetőbb és legversenyképesebb országa közé tartozhatunk). Még 2030-nál maradva: Lázár János 2022-ben beígérte, hogy ekkor már Magyarország lehet Európa legjobb helye — célunk, hogy aki átlépi az osztrák–magyar határt, épp úgy ne vegye ész- re a különbséget, mint aki Németországból lép át Ausztriába.

Stb. stb. — csak a 2030-as ígéretekre összpontosítva megtudhattuk, hogy hazánk addigra nagyrészt "energiafüggetlen" lesz, Veszprém pedig bekerül a kontinens húsz legjobb városa közé...

A hangzatos célok elérésének alapjai az ún. nem hagyományos gazdaságpolitikai megol- dások lettek volna — és ezek pont annyira bizonyultak hatékonyaknak, mint annak idején a szoc.polgaz ugyancsak nem hagyományos gazdaságpolitikai módszerei. Nem sikerült a "kanyarban előzni". Épp ellenkezőleg: szomszédaink sorra húznak el mellettünk. Mára — mind az egy főre jutó GDP-t, mind a fogyasztást tekintve — már csak a bolgárok vannak mögöttünk, de ők is csökkentették hátrányukat.

A magyar gazdaságnak valaha számos előnye volt régiós versenytársainkhoz képest:

  • a képzett munkaerő (ez a közoktatás szétverésével és a kivándorlással megszűnt),
  • a jogbiztonság (ezt a korrupció és a nepotizmus szüntette meg),
  • stabil, kiszámítható gazdasági környezet (ezt az ún. egyedi tv.-k ezt számolták fel).

Mára pontosan egy darab vonzereje maradt hazánknak, és ez az uniós tagság. Tehát kínai hitelből és import anyagokból kínai vállalatok kínai munkásokkal olyan gyárakat építenek, amelyben ázsiai vendégmunkások dolgozzák fel a Kínából behozott nyers- anyagokat — viszont mivel nálunk csinálják, ezek uniós termékek lesznek, és az EU-ban nem kell értünk vámot fizetni. Az ezért járó profitot persze Kínába viszik ki.

No, ezt tekinti a mi miniszterelnökünk legújabb nagy küldetésének. Abban a fél évben, amíg Magyarország (tehát ő) lesz az EU soros elnöke, ezt próbálja minden eszközével elősegíteni. Kb. ennyit a szuverenitás, illetve a hazaárulás fogalmainak magyaros értelmezéséről.

Fügedi Ubul

P.s.: Keményvonalas kínai propaganda sugárzásába egyezett bele a köztévé. (Telex)

Itt van a rohadék [422.]

Helyünk a világban…

„Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt.” (Eisenhower a holokausztról

Eljött a holokausztot masszívan tagadó Mahmúd Ahmadinedzsád volt iráni elnök. Azért jött el, mert több mint félmillió „saját" zsidónk kiirtása után háromnegyed évszázaddal meghívtuk, hogy kiemelt vendégként tartson nekünk előadást a „Nemzetinek", „Közszol- gálatinak" és „Egyetemnek" csúfolt, közpénzzabáló műintézményben.

iran_exelnok.jpg

Tudjátok, ez az a szervezet, amely felfalta a fél Orczy-kertet*. Most költöztetik ki a külön neki emelt épületekből a Magyar Természettudományi Múzeumot, hogy a helyén lehessen az "egyetem" fedett lőtere — nehogy már két megállót utaznia kelljen egy kis puffogtatásért a nemzetes uraknak!

Igenis, meg kell tanulnunk különbséget tenni a fontos és a fontatlan dolgok között. A múzeum nem fontos, a puffogtatás fontos. A népirtás nem fontos, a külső elismerés fontos. Ezért aztán bármely országnak, illetve bármely ország bármely politikusának a talpát hajlandóak vagyunk fényesre nyalni, ha akár csak egy félmondatban is elismerően nyilatkozik rólunk és népünk kis gömböcéről.

Amikor 2010-ben Ahmadinedzsád (még funkcióban) hevesen kirohant az ENSZ-ben a "cionista rezsim" ellen, a magyar delegátus — másokkal együtt — tiltakozása jeléül kivonult a teremből. Azóta új idők járják, mindkét országban új politikai vezetőkkel. Ezért Ahmadinedzsád is hajlandó fátylat borítani a múltra, és bizony elmegy ő bárhova, ahová hívják — akár még hozzánk is. Az iráni sajtó meg is emlékezik arról, hogy Deli Gergely, az ún. egyetem vezetője együtt pózol vele.

Ez a rohadékok egymásra találásának pozitív (hm) összegű játszmája.

Fügedi Ubul

*Nem mellékesen most épp államosítják azokat a józsefvárosi bérlakásokat, amiket a NKE bővítéséhez nézett ki magának a kormány. A kérdéses házakban 200 család lakik, akiknek ki kell költözniük, akár akarják, akár nem.

Visznek mindent, erőből [421.]

Mert csak. Mert megtehetik.

Megszavazta a parlament: állami tulajdonba kerülnek azok a józsefvárosi bérlakások, amiket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítéséhez nézett ki a kormány. (444.hu)  

Egy hete szavazta meg a Parlament azt a törvényjavaslatot, amely alapján az állam a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) részére 10 józsefvárosi ingatlant, köztük emberek otthonát sajátítja ki. Az államosítás a Diószegi Sámuel utca 18-tól 28-ig terjedő páros számozású házait, a Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium épületét, a Sárkány utca 1-et és 5-öt utóbbi egy hulladékudvar , a Korányi S. utca 20-at és a Dugonics utca 11-et érintené.

nke_allamositas.jpg

„Kocsis Máté tervez egy olyan módosítót, amely december végéig tolná ki ezt a határidőt, de az semmit nem oldana meg. Szeretnénk, ha az emberek elhelyezésének feladatát az önkormányzat kapná meg. Célunk, hogy az érintett lakókat Józsefvárosban helyezzük el állami pénzen, a számunkra is elfogadható határidő pedig 2026. június 30. lenne” — mondta Pikó András a HVG-nek.

A kérdéses házakban 200 család lakik, akiket ki kell költöztetni. Az egyetem új kampuszát Mészáros Lőrinc cége építheti fel, huszonnégyezer négyzetméteren, 33 milliárd forintért. És történt mindez a lakók és az önkormányzat tiltakozása ellenére. Mert csak. Mert meg- tehetik. Most az érintettek Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá ezt a törvényt.

*

Pikó András szerint annak ellenére döntött a kisajátításról az Országgyűlés, hogy több ezren írták alá az ez ellen tiltakozó petíciót és hogy kiderült, nincs az államnak józsefvá- rosi lakható lakása, legfeljebb egyetlen (!) család számára. Korábban az NKE elmondta: nem tervez fejlesztést az érintett tömbben. Emellett Józsefvárosnak kész terve és elindult közbeszerzéseik voltak, ez a DIÓ2030 program, ami minőségi lakhatást, köztereket és zöldet adott volna az ott lakóknak. (via Hírklikk)

süti beállítások módosítása