Nyugi emberek, nyugi! A Mol már meg is magyarázta, miért csökkentették Mezőkövesden az üzemanyagok árát. Mindenkit megnyugtattak: istenuccse nem a politika miatt, becsszó! Nekem mindenesetre erről a fasziról (lásd.: Tállai) mindig a Frédi jut eszembe a Hanna és Barberából, bár ez utóbbi (lásd.: Frédi) félő, hogy megsértődne, a hasonlatért, ha tehetné...

Mellesleg, Vas Imre képviselő úrnak mi, önkormányzati bérlők is írtunk egy levelet megválasztásakor, asszem, még '14-ben. Na, nem ilyen fontos ügyben, mint néhány közszükségleti cikk árának a mérséklése, hanem a kábé 15 ezres létszámot kitevő, önkormányzati bérlakásban élők problémáinak ismertetése végett. Szerettük volna vele megosztani a házakban akkor épp csúcsra járatódó poloskavésszel kapcsolatos és az önkormányzat által egyszerűen nemlétezőnek mondott problémáinkat, hátha, mint "új seprő," próbál valamit takarítani, ebben a tök szennyes ügyben. Aki kitalálja, hogy mit intézett ebben, s úgy egyáltalán válaszolt-e más akut problémára is kitérő levelünkre, annak felteszek ide egy Frédi-Béni filmet.

(Igen, Ön nyert: soha, semmit. Frédi és Béni - Szolgálati iszony. Azoknak meg, akik nincsenek oda a rajzfilmekért: B-52's Meet The Flintstones)

Budaházy Gusztáv

***

Ezt pedig nem győzzük elégszer közzétenni: Kocsis Máté nem zaklatott, és immár papírja is van róla. Az emberi méltósághoz való jogot ugyan megsértette, de ez a bíróságot nem érdekelte. Merthogy szerintük nincs hatással a menekültek helyzetére az, ha egy polgár- mester késelő tolvajként hivatkozik rájuk. Pöpec.

Vas Imre országgyűlési képviselő úr részére (Fidesz) 
Tállai András képviselőnek Orbán Viktor által támogatott és tetszett példáján felbuzdulva, kérem szíveskedjen hatni – odaszólni – annak érdekében, hogy nálunk, Józsefvárosban is csökkenjen az üzemanyag (benzin és gázolaj) ára. MOST! Itt is élnek szegények, és itt is drága az üzemanyag.

Orbán Viktor gratulált Tállai Andrásnak, amiért az olyan ügyesen csökkentette az üzemanyag árát a saját választókörzetében. Igen, megint az jön, hogy márpedig ilyen ország nincsen. Bármelyik civilizált közösségben egy ilyen pozícióban lévő ember ilyen húzásért már a bíróság előtt állna. Az más kérdés, hogy civilizált helyen az életben nem jutna ilyen pozícióhoz egy hasonló kaliberű ember, ezt most hagyjuk. … Erre jön a miniszterek elnöke, aki pont úgy leszarja az összes demokratikus normát, mint a slapajai és kinyilatkoztat. Pöpec. (Kolozsvári Szalonna)

P.s.: És a sör is legyen olcsóbb. Ja, meg a tojás is baromi drága.

Frigyesmester

***

Viszont megnyugodhatunk mindannyian: Kocsis Máté nem zaklatott, és immár papírja is van róla. Az emberi méltósághoz való jogot ugyan megsértette, de ez a bíróságot nem érdekelte. Merthogy szerintük nincs hatással a menekültek helyzetére az, ha egy polgár- mester késelő tolvajként hivatkozik rájuk. Ez is pöpec.

"Hát, nem egy mestermű, de ilyen még biztos nem volt ebben az országban” – mondta egy hölgy az avatáson. 

Valóban nem, és mi sem szeretnénk lemaradni róla: szombat délután a Corvin sétányon rengeteg ember jelenlétében avatták fel a világ első olyan szobrát, amely a tavaly elhunyt Carlo Pedersolit ábrázolja. És tényleg nem ünneprontásként, csupán csak a teljesség kedvéért: itt van a Magyar Narancs beszámolója az eseményről és magáról a szoborról.

… a színpad körül nagyjából minden úgy nézett ki, mint egy politikai rendezvényen: a házak mellett már lehetett látni a rendőrautókat, a felhúzott kordon felett pedig lehetett kukucskálni, és nézni, hogyan birkózik meg Kocsis Máté az olasz nyelvvel, és próbál szót érteni Carlo Pedersoli lányaival. Utóbbiról nem tudni részleteket, az azonban a köszöntőből kiderült, hogy „Kocsis Máté polgármester úr” (idézet a meghívóból) nagyon szerette a Bud Spencer-filmeket, legalábbis amikor megnézett egyet, utána pár óra múlva már más színben látta a világot. (via Magyar Narancs)

Mindenesetre annyi biztos: ez a világon az első Bud Spencer-szobor. Hogy Józsefvárosnak és a Corvin-negyednek mi köze a színészhez, az nem derült ki, de a negyed fb-oldala élő- ben közvetítette a rendezvényt. A felvétel – melynek tanúsága szerint ez a szobor nagyon kellett a kerületieknek és a budapestieknek – teljes egészében itt nézhető meg.

***

A képviselő-testület még szeptember elején döntött arról, hogy az önkormányzat vállalja a szobor felállításának csaknem 9 millió forintos költségét. Az önkormányzat azért fogadta el a szobrász felajánlást, mert a színész személye tiszteletre méltó mind sportolói, mind filmes karrierje miatt. Életútjával olyan példát szolgáltatott, amely mindenképp megisme- résre méltó a mai generációk számára is – írta az önkormányzat. A szobrászművész azután ajánlotta fel alkotását a józsefvárosi önkormányzatnak, hogy a szobrot eredetileg befogad- ni szándékozó Kazincbarcika úgy döntött, mégsem kell nekik. Így aztán végül itt nálunk, a kerületben állították fel.

Még egyszer november 7., az aktualitás okán
Vidám történetek a régi, jó kis átkosból 

Förtelmesen régen, 1976. szeptember 6-án álltam hivatalosan munkába — hogy miért pont akkor, az egy másik történet. Főnökömet, a továbbiakban Zsigának nevezendő Csalagovits Imrét röviddel azelőtt nevezték ki csoport-, osztály- és főosztályvezetőmnek a nyugdíjba vonult Vogl Mária akadémikus helyébe, ráadásul az Intézet párttitkára is ő lett. Máig úgy vélem, hogy nagy csapást mértek ezzel a magyar tudományosságra: Zsiga elképesztően tehetséges geokémikus volt és nagyon szorgalmas ember. Így azonban húsz évre teljesen kiesett a szakmából, mert főnöknek is nagyon szorgalmas volt. Kvalitásait jól jellemzi, hogy a húsz év kihagyás után ő tisztázta, mitől és hogy alakultak ki az Alföld arzénes vizei. Átlagos embernek ilyesmire esélye se lett volna.

A főnökösködéshez azonban őszinte sajnálatomra nem volt semmiféle tehetsége. Voltak viszont elképzelései és elvei — nemcsak arról, hogy mit vár el magától, hanem arról is, hogy mit vár el tőlünk, beosztottaitól. Így hát a november 7-i ünnepség előtt körbejárta a főosztály helyiségeit, és fölterelt minket a díszterembe.

— Zsiga! — szólítottam meg én, a két hónapja kutató ifjú segédmunkatárs. — Nem lesz ez így jó. Hadd maradjak én idelent.
— Hogy képzeled?! — Most lesz az ünnepély; mindenkinek föl kell mennie.
— Nézd, Zsiga! Ha egy teremben összegyűlik sok ember, és ott valaki föláll, hogy elkezdjen beszélni, én öt percen belül elalszom. Mindenkinek jobb lenne, ha lent maradhatnék...
— Ne hülyéskedjél, ilyen nincs. Nyomás fölfelé!

Hát én fölmentem. Amikor vége lett a rendezvénynek, a székek tologatására fölébredtem, és lementem a többiekkel. Volt, aki kicsit furcsán nézett rám, de nem szólt senki. A következő fél évben nem lehetett efféle gubanc, de aztán eljött az április negyediki megemlékezés, és az én főnököm ismét körbejárta a szobákat, hogy fölhajtson minket maga előtt.

— Zsiga! — kérleltem. — Nem lesz ez így jó. Hadd maradjak én idelent.
— Hogy képzeled?! — Ünnepély lesz, föl kell menni.
— Már a múltkor mondtam neked... Ha egy teremben összegyűlik sok ember, és valaki föláll, hogy beszéljen, öt percen belül elalszom. Hadd maradjak!
— Ne hülyéskedj már megint. Nyomás fölfelé!

Hát én fölmentem. Amikor vége lett, a tologatásra fölébredtem, és lementem a többiekkel. Néhányan megkérdezték, hogyan jártam én az egyetemen előadásra, ha ilyen elalvós vagyok. Bevallottam nekik, hogy ritkásan. Vagyis inkább nem. Némileg vesztettem népszerűségemből (ebben jó vagyok).

Vége lett a terepszezonnak, és újra közelgett a novemberi ünnep. Jött a megemlékezés, és Zsiga a jól begyakorolt módon körbejárta a szobákat.

— Mindenki föl az ünnepségre!

(Mély lélegzet, némi belső vívódás.)

— Az Ubul maradhat.

Fügedi Ubul

‎A Budapest régi képeken fb-csoport oldalán látható egy oda október vége felé felkerült fotó: a képen az egykori Óriás (most Leonardo da Vinci) utca 35. szám alatti udvari műhelye előtt Gera Lajos asztalosmestert és segédeit látjuk 1905-ben. A háttérben pedig egy frissen elkészült, magyaros szecessziós ízlésű, gyönyörűen faragott ablakkeret.

(Fotó: Szelényi Gyula 1905. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteménye)

Nem tudom, ki mennyire ismeri Erzsébetvárosban az 1905/06-ban Hegedűs Ármin tervei alapján épült szecessziós elemi iskolát, amely az egész város egyik legszebb iskolaépülete a Dob utcában. Építése 1905 őszén indult el és alig egy év múlva, 1906. október 14-én Bárczy István főpolgármester jelenlétében avatták fel. A külső homlokzatot Vajda Zsigmond fes- tőművész tervezte, Róth Miksa kivitelezte mozaikok díszítik a jellegzetes téglaszalagok között. A főhomlokzat középső szakaszának legfelső emeletén pedig a mai napig ott látható Gera Lajos józsefvárosi asztalosmester kezemunkája, a hatalmas, díszesen faragott ablak.

Gera Lajos asztalosmester műhelye, később Gera Lajos fiai néven működött tovább jó ideig a földszintes házban* – amíg aztán szomszédostul, mindenestől le nem bontották valamikor 2008 körül.

*Déry Attila építészettörténész a kerület épületeiről írt monográfiája szerint a ház valami- kor 1880 körül épülhetett. Tervezőjéről, építőjéről és építtetőjéről ugyan nem őriz adatot a Fővárosi Levéltár, de a Budapesti Czím- és Lakjegyzék 1882. évi házjegyzéke szerint a tu- lajdonos Kunscher Ferencz volt, így elképzelhető ő a ház építtetője is. Gera Lajos 1886-ban tőle vette meg az Óriás utcai házat. Maga az utca a XVIII. sz. végén alakult ki, az 1800-as évek elején Óriás utca (Riesen Gasse); a név magyar formáját 1874-ben az F.K.T. (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) hivatalosan is jóváhagyta. 1928-tól Thék Endre utca, mai nevét 1952-ben kapta.

LaMa

Ami most úgy néz ki, hogy véget ért. Legalább is eddigi formájában. Kedden a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is jogszerűtlennek nyilvánította és hatályon kívül helyezte az Auróra-kert bezárását. Az Aurórát a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte, a civil szervezet pedig azt közölte: a bíróság kimondta, hogy az önkormányzat által hivatkozott  településkép-védelmi problémáknak semmi közük az intézkedéshez, a bezárás simán jogszerűtlen volt. Szép.

A mostani ítéletet megelőzően – még augusztusban – a közösségi hely zárt részét, a Kiosz- kot bezárató önkormányzati határozatot semmisítette meg a Fővárosi Kormányhivatal. Merthogy valahogy véletlenül az a határozat is törvényellenes volt.

"Az elmúlt években sok minden változott, a közigazgatás, a közszolgálat felfogásában. A jogszabályok egyszerűbbek, a munkatársak megbecsültebbek, a feladatok átláthatóbbak lettek, az aktatologató államot felváltotta a cselekvő és szolgáltató közigazgatás." - mondta a 8keres jegyző 3 éve az Év Jegyzője díj átvételekor. A változás rendületlen. (via 8ker)

Kocsisék valamiért jobban szerették, ha az Auróra zárva van. Még ha törvényellenesen is. Kíváncsi vagyok, legközelebb mivel próbálkoznak. A cselekvő és szolgáltató közigazgatás nevében.

***

Az Auróra egyébként 2014-ben nyitott, és a Marom Klub Egyesület működteti. A hely – amellett, hogy színházi előadások, beszélgetések, filmvetítések, koncertek és bulik is szoktak lenni – több civil szervezetnek otthont és teret ad, köztük a Roma Sajtóközpont- nak és a nyolcadik kerületi cigány gyerekek képzését segítő Láthatatlan Tanodának.

„Ha mindenki úgy vásárolhatna lakást, mint a ferencvárosi kiskirályok, akkor se hitel- se lakhatási válság nem lenne Magyarországon.” 

Hát, másutt sem zöldebb a fű. A hír ugyan múlt heti, de ne menjünk el mellette szó nélkül: Önkormányzati lakásokkal seftelnek, miközben 1500 család vár segítségre a IX kerületben, Ferencvárosban. Azt írja a cikk szerzője, hogy "bemutatunk egy társaságot, akik nem csak sorban megszerzik a közpénzből felújított lakásokat, hanem seftelnek is azokkal. "

Nos, mivel szegény ember vízzel főz, én is bemutathatnék egy jóval kisstílűbb, de mégis profi "társaságot" s nemcsak a nyájas olvasónak, hanem akár az önkormányzatunk veze- tőinek is – hátha ismerős nekik mégis valahonnan... S bár a nyolckerbeli önkormányzati lakásnepperek általában – ahogy mondtam is – kisstílűbbek a ferencvárosiaknál, s így pl. nem feltétlen közpénzből felújított lakásokkal seftelnek, hanem beérik a kerületi átlag állagában kissé megkopott lakásaival is, azért "hivatali pártfogók" nélkül ők se boldogul- nának.

Jó két éve ugyanis, amikor lakásüzérek által illegálisan továbbalbérletesített önkormány- zati lakásokban lakó "álbérlők" azzal kerestek meg, hogy – lévén ők egy átverés áldozatai – szeretnék rendezni lakhatási helyzetüket, s segítsek nekik ebben, még nem tudtam, milyen kemény fába vágom bele a fejszémet.

S miután nagy nehezen meg tudtam értetni az önkoris vezetőkkel azt, hogy itt olyan emberekről van szó, akiknek profi üzérek adtak bérbe, általuk jogellenesen megszerzett önkormányzati lakásokat, úgy látszott, szerencsésen érveltünk ügyfeleink érdekében. Az önkormányzati vagyonkezelő ugyanis ráállt arra, hogy az így lelepleződött üzéreknek – akik egyben drogbizniszben is utaztak – felmondja a bérleti jogviszonyát, s tárgyalásokba bocsátkozik az évek óta jóhiszeműen ott-lakó "álbérlők" lakhatási jogállásának rendezése tárgyában. 

Nos, hogy mi lett "védenceim" sorsa a továbbiakban – akik többsége az önkormányzati vagyonkezelő tudtával(!) már évek óta lakott bérleményeikben – a folytatásban részletesen megírom. Mind családos ember volt különben, akik rendszeresen karbantartották lakásai- kat, s nem egy közülük, még be is galériázta szűkös kis otthonát. S bár, mint önkormány- zati lakhatási ügyekkel foglalkozó civil aktivista, sok cifraságot megéltem már az évtizedek során, az ügy végkimenetelének abszurditásától még én is dobtam egy hátast.

Budaházy Gusztáv

De miért is tette volna. Hétvégére, röviden: még valamikor augusztusban került szóba itt a blogon is, hogy – állítólag a BKV – a Rákóczi téren korláterdőt telepített a metrólejáró melletti beugróba a hajléktalanok ellen. Az Index akkoriban közérdekű adatigényléssel fordultunk a BKV-hoz, és arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi pénzt költöttek a korlátokra és azok beépítésére. Kiderült, hogy "a munka teljes költsége 387 ezer 457 forint volt. A munkákat 11 fő 128 órában végezte". Most az Urbanistán jelent meg megint a témában egy rövid írás – meg az alábbi kép – az egész értelmetlenségéről.

Ugyanolyan feleslegesen borzolták a kedélyeket ezekkel a korlátokkal, mint tették azt a Kiscsibész téri padokéval. Sokba került, ronda, de legalább semmit sem ér. Viszont érzéketlen és embertelen. Csakúgy, mint az összes többi, ugyanilyen eszement, a város- és kerületvezetés által roppant mód kedvelt megoldás.

De hogy így a hét végén semmiképp ne maradjunk jó hír nélkül, íme, örvengy nép! Mert ugyan a lekorlátozás már megint nem jött össze, meg ronda, embertelen és haszontalan is, de sebaj, nekünk korlátlanul lesz strandunk! Persze csak ha Kocsis Máté vizet talál varázs- vesszejével az egykori kínai piac területén, mert ugye strandhoz az is kell… (A tervezett beruházásról részletesebben itt lehet olvasni.)

További kellemes hétvégét mindenkinek!

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (CBFM) – Józsefváros, Magdolna negyed

Maradjunk még egy kis időre a múlt hét csütörtöki testületi ülésen történteknél, ahol dr. Erőss Gábor (Párbeszéd) – a kell, nem kell ingyen vécék mellett – több más dologra is rákérdezett. Például érdeklődött a négy éve bezárt Négy Tigris kínai piac területének hasznosításáról, illetve annak megfenekléséről. (Gondolom mindenki emlékszik még arra, hogy a területre még 2013-ban sport- és szabadidőközpontot ígértek, terveztek. Aztán a négymilliárdos beruházásból nem lett semmi.)

Testületi ülés: kb. 79 perctől a kérdések, majd a válaszok

A Könyves Kálmán körút és a Fiumei út közötti hatalmas terület egy részén létesülne a kerület strandja

– Régi vágyam, hogy legyen a VIII. kerületnek egy strandja, amit másfél milliárd forintból, két-három éven belül meg is építenénk

 – válaszolta Erőss Gábor felvetésére a polgi. Elmondta, hogy még az idén képekkel és részletes leírással számolnak be arról a „sok jó megállapodásról és döntésről”, amely megszületett a Sorsok Háza mögött lévő Józsefvárosi pályaudvar, illetve az egykori kínai piac ügyében. Azt is megtudhattuk, hogy az egész terület egy szépséges sportfejlesztés lesz, de a polgi szívének a zöldfelületű strand kialakításának lehetősége a legeslegkedvesebb.

– Fás, árnyas, ligetes, három-négy-öt medencés strandot képzeltünk el, amelyet egyaránt használhatnának az V., a VI., a VII., a VIII., a IX. és a X. kerületi családok. Már tárgyaltam is a Budapesti Gyógyfürdők és Hévizei Zrt. (BGYH) vezetőjével, aki szerint Józsefváros alatt is legalább olyan jó minőségű, akár gyógyfürdőzésre alkalmas vizek buzoghatnak, mint a városligeti Széchenyi fürdő környékén. Nem is kellene nagyon mélyre fúrnunk, csak előbb a pénzügyi forrást is meg kell találnunk hozzá

– magyarázta. Arról nem is beszélve, hogy szerinte milyen nagyon jó lenne, ha az egykori rozsdaövezet zöld lenne, és akárcsak a Kerepesi úti temető növényzete, így a majdani itteni is javítaná a levegőt. (A tervezett beruházásról részletesebben itt lehet olvasni.)

P.s.: Az újabb nagy vágyak és álmok, a sok zöld meg a nagyívű levegőjavítás közben már csak arra lennék kíváncsi, hogy Orczy-kert – mára már kivágott fái – miért is nem feleltek meg ugyanilyen feladatra?...

***

Viszi a közpénzt az évek óta üresen álló Sorsok Háza. Több mint százmillió forintot fizetett ki az épület állagának megóvásáért a MÁV a kivitelezőnek nyáron. Az nem világos, hogy miért a vasúttársaság állta a számlát, a Sorsok Háza ugyanis egy januári szerződéssel a MÁV tulajdonából átkerült a magyar állam tulajdonába, amivel új felelőse a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett. Az átépített Józsefvárosi pályaudvar a holokauszt gyermekáldo- zatainak állítana emléket. A múzeum két éve üresen áll. (via MNO)

Az előző ingyenvécés-poszt margójára, röviden: múlt hét szerdán írta meg az Index, hogy 30 automata utcai vécét kapna ingyen a főváros, azaz egy magáncég felajánlotta, hogy nyilvános vécéket hozna létre Budapesten – többek közt a Blahán – reklámfelületekért. De a kerületek nem akarják, és most megy a tanácstalankodás, hogy mi legyen velük. Rá egy napra, a csütörtöki testületi ülésen dr. Erőss Gábor – ha már arra járt – rákérdezett, hogy akkor most tessék már mondani, mi is van ezekkel az illemhelyekkel.

És ezt meg is írta az fb-oldalán. Íme:

Beszólt a Fővárosnak és cáfolta az Index korábbi cikkét Kocsis Máté. A képviselő- testület mai ülésén megkérdeztem ("interpelláltam") a polgármestert, hogy mi igaz abból a hírből, miszerint "30 automata utcai vécét kapna ingyen a főváros, de a kerületek félnek tőle". Válaszul hosszan lamentált azon, hogy a Fővárosnál inkompetens hivatalnokok szolgáltatnak hamis információkat a sajtónak ("az alkalmatlanságukat nyilvánvalóvá tévő nyilatkozatokat tesznek", "csak az mond ilyet, aki elmulaszt valamilyen feladatot elvégezni"), hisz' őket, vagyis a kerületeket, meg se kérdezték erről. Így nem is ellenezhették a tervet, de különben sem ellenzik, mert a Főváros azt csinál a kezelésében lévő közterületekkel, amit akar (a cikkben a Kálvin tér, Astoria, Blaha szerepelt többek között, mint 8. kerületi helyszínek). Így tehát lesznek végre közvécék a városban!? Reméljük!

Egyébként ez már nem az első alkalom, hogy Kocsis nekiment a Fővárosnak. A szeptemberi testületi ülésen a minden kerületnek hatalmas bevételkiesést jelentő "Lex Tarlós Istvánné" kapcsán magyarázta hosszasan, hogy az milyen közlekedés- biztonsági kockázattal jár, hogy ezentúl pl. a Baross utcából a körútra szabálytalanul kanyarodó autók büntetlenül szabálytalankodhatnak (a kamerák felvételei alapján Tarlósnak "hála" többé nem bírságolhatóak): bármikor elüthetnek egy biciklistát. Épp csak azt nem mondta, hogy az áldozatok halála Tarlós István(né) lelkén fog száradni.

Testületi ülés: kb. 79 perctől a kérdés, majd a válasz

Így aztán most is – mint már oly sokszor – megint csak megy a másra és egymásra muto- gatás, a vécék meg ott ácsorognak valahol, kihasználatlanul.

***

Összesen 55+15 köztéri vécé van Budapesten - A fővárosi önkormányzat tulajdo- nában lévő budapesti illemhelyek üzemeltetését a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) látja el. Jelenleg 55 db üzemképes illemhelyet tartanak nyilván. Az illemhelyek elsősorban a főbb tömegközlekedési csomópontoknál és a turisták által látogatott nevezetességeknél találhatók. A kerületi önkormányzatok által üzemeltetett vagy bérbe adott illemhelyek száma 16 darab. (Index)