A magyar állam alapításának 3 napos kormányzati ünnepére szervezett nyitónapi parádéról már esett szó itt nálunk is. Ahol volt minden: guruló turul, Szent István, csodaszarvas, kigyúrt rabszolgák, sámánok, olcsó sör stb. Mindez büszke és erős keresztény államunk alapításának ünnepén… A rokon észtek kicsit valahogy másképp ünnepeltek, szintén augusztus 20-án. Nézzük mit ír erről Vakmajom.

Nyelvrokonok államiság-ünneplése

Estonia celebrates the 30th anniversary of the restoration of independence. (estonianworld.com) 

Észtország is augusztus 20-án ünnepelt, 30 éve nyerte el újra az állami függet- lenséget és szabadult fel a szovjet gyarmati sorból és a kommunista diktatúra alól. Van mit ünnepelni. Húshiány és kenyérért való sorbanállás a múlt, ahogy szocializmusban dukál, EU-, eurózóna- és NATO tagság a jelen, kapitalizmus és parlamentáris demokrácia világelső digitalizált állammal, világszínvonalú közoktatással, virágzó vállalkozói kultúrával, rengeteg észt alapítású, globális sikerű magánvállalattal sok tíz milliárd euró piaci értékkel (Skype, Bolt, Wise stb.), és finnhez öles léptekkel közelítő életszínvonallal – persze van még mit behozni, és ott sem fenékig tejfel, de honnan hova.

Beszédes különbség, hogy a magyar államiság ünnepén eközben szó sincs a modernitásról, 21. századról, piacról és digitalizációról, meg mindent elsöprő globalizációról, szolgáltató államról – a rendszer önképi megjelenítése a kigyúrt rabszolgák által kötéllel húzott turul, meg a fém csodaszarvas, meg sámánok, alávetett nők, ásatag vízionált sosem volt múlt, zagyva keletnek elmebetegje, tisztára mintha Koppány négyelte volna fel Istvánt, bámulhatod a kiállított fémcsodatehén seggét a millenáris giccs árnyéktalan lebetonozott placcán, ahol fel kéne törni a követ.

Tessék választani.

Megnéztük a magyar mondavilág alakjaira és a nemzeti szimbólumokra építő új, hagyományteremtőnek ígért vonulást az Andrássy úton. Hogy milyen volt testközelből? Az kiderül a cikkünkből. (Telex) 

A Telex beszámolójához nem igazán kéne semmit hozzáfűzni, de azért pár szót mégis… Állítólag még mindig nyakunkon a járvány, negyedik, ötödik, sokadik hullám jő, de mi mindenképp ünneplünk. (Mármint akik megmaradtak…)

A korlátozások feloldva erre a három napra, merthogy 3 napon át fogjuk ünnepelni – akár akarjuk, akár nem – az államalapítást. Amit a kormány simán Szent István Napokra keresztelt át, és elkölt rá vagy 8 milliárd forintot. A mai, nyitónapi felvonuláson aztán volt is minden: guruló turul, Szent István meg korona, csodaszarvas, sámánok, stb.

Mindez erős és büszke keresztény államunk alapításának ünnepén. Ezek után nem is nagyon tudok megszólalni. Az elkövetkező két napot meg azt hiszem inkább kihagyom.

P.s.: Hej, ha Szent István királyunk ezt megélhette volna!

*

"Aki a felcsúti búcsún szocializálódott, annak megteszi, ugyanazok vannak itt is, csak nagyban, aranyozás, mise, felvonulás, sör és feledkezés. Orbán rendszere szereti a szimbólumokat, amelyekkel egységet és közösséget akar teremteni, de nem tud, és egyre ócskább ötletei vannak. Mert mondom, a koronaúsztatással kezdődött, és volt benne minden: nyenyi, nemzeti zászlónap, kokárda, nemzeti összetartozás napja, alaptörvény asztala, mígnem ma eljutottunk a kerekes koronáig és Szent Istvánig, ami ad egy lefelé konyuló görbületet a dolognak." (Rezeda: Nemzeti vurstli)

Orbán Viktor: akkor kapnak támogatást az egyetemek,
ha lesz testnevelés. (Index) 

Mindig, minden lehetséges alkalommal, barátaim rosszallását is vállalva kiálltam amellett, hogy miniszterelnökünk normális. Hogy tettei saját önző szempontjából racionálisak, és átgondoltan bővíti szavazótáborát. Hogy nem szakadt el a valóságtól, és több neki ez az ország, mint egy nagy homokozó, amelyben önfeledten tapicskolva kiélheti gyermekkori vágyait.

Komolyan így gondoltam.

P.s.: Tehát a testnevelés és a nyelvvizsga. Azok a diákok, akik piacképes tudást kapnak, utána elmennek ebből az országból, és nem állnak betanított munkásnak (se verő- legénynek).

Fügedi Ubul

Sokak kérdésére válaszolnék most, amikor elmondom, mi vezetett abban, hogy némi szerény, lakossági segítséget nyújtsak az eddig számomra tök ismeretlen, DK-s képviselőjelölt kampányában. S ha még azt is elmondom, hogy eddig egyetlen párt szekerét se toltam soha, de még a ún. "független civilektől" is elég nagy távolságot tartottam, akkor nem is olyan különös kérdések ezek.

Nos, elmondhatom: csak azt várjuk a DK képviselőjelöltjétől, hogy vállalja fel azoknak az egyre növekvő lakossági észrevételeknek, panaszoknak a fölmérését, amit megannyi deklarációjában hangoztatott a párt, és tegyen komoly lépéseket a tekintetben, hogy az általuk is beígért, pozitív változásokban, végre a kibontakozás jelei is megmutatkozzanak.

És ma, amikor a Harminckettesek terén, többen is kemény kérdéseikkel rohamozták meg a Danit, csak azt mondhatom, hogy ő is csak abban bízhat, amiben mi, önkormányzati bérlők; abban, hogy végre meghallgatnak minket, választóikat azokban a kérdéseinkben, amik – eddig legalábbis – nem törték át a hallgatás falát.

Budaházy Gusztáv

*

Többen nem akarták elhinni, hogy ilyen van. Pedig tényleg van. Ezen az oldalon bárki lefoglalhat a szabad időpontokból egyet, és én házhoz megyek, hogy beszélgessünk, hogy meghallgassuk egymást. (via Manhalter Dániel)

Fenyegető hangú kormányhatározatot írtak a norvégokról. Felülvizsgálják a két ország gazdasági kapcsolatait, pedig azokkal eddig Magyarország járt jól. (444.hu) 

Hogyan tegyük harmonikussá két ország között egyszeriben feszültté vált viszonyt; ami úgy indult, hogy A ország adott volna egy nagy halom pénzt B országnak, de B ország ezt visszautasította, mert B ország vezetői rendkívül idegesek lettek a gondolatra, hogy ezt a nagy halom pénzt nem kizárólag ők oszthatják szét a nekik kedves szervezeteknek, hanem ebből a pénzből esetleg juthat valamennyi olyan szervezeteknek is, amelyek B ország vezetőihez (vezetőjéhez) nem az ájult, eksztatikus imádat módján viszonyulnak.

Természetesen fenyegetőzéssel, sértegetéssel és támadással. Hogyan máshogy? A jó viszony záloga. Ez kellene, hogy legyen minden randi kézikönyv első oldalán. Ha a vágyott lány nem omlik azonnal a karjaid közé, akkor fenyegesd, sértegesd és támadd le. Azután biztos egyből te leszel neki álmai hercege. Genius.

Marosán Bence Péter

Zavarta a jegyzőt az őt kompromittáló plakát, leszedette,
a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. (Telex) 

A jól megfizetett szakértő esete az elévüléssel. Szerintem közérdekű adat, hogy ki volt a szakértő — hátha másoknak is szüksége lenne még az ő szakértelmére. Kevés ember mondja ki nyíltan, hogy "ennyibe került ugyan, de nem ér ennyit". Kérhetnénk tőle értékbecslést a Pancho Arénáról vagy a Néprajzi Múzeum fantázianevű konferencia- központról — de ezek tényleg csak példák, bárki tucatjával–százával sorolhatná.

A plakát még a rongálás előtt – Fotó: Telex

Anno vizsgáztam nemzetközi jogból, de az már nem érvényes. Meg tudná-e mondani valaki, mi lenne a jogi minősítése annak, ha budakalászi rendész a jegyző utasítására Bécsben szedne le egy nemszeretem plakátot?

Fügedi Ubul

P.s.: Azért van, amikor nyomoznak… Ujjlenyomatot vett a rendőrség egy átragasztott kormányzati plakátról Pécsen. És nyomozás indult a mindenre elszánt gazemberek ellen, akik megbecstelenítették a kormány emojis „tájékoztató” plakátját. (via 444.hu)

Norvégia szerint Magyarország lecsúszott a támogatásról, míg a magyar kormány azt állítja, ilyen forgatókönyv nem létezik: felvázoljuk a patthelyzet jogi hátterét. (24.hu) 

A kormány (na jó, Orbán) inkább lemondott 77 milliárd forintról, mert szerintük teljesen elfogadhatatlan, hogy független szakmai alapon kell a pénz egy kis részét elosztani, azaz a 77 milliárdból 4 milliárdot nem ők ellenőriztek volna. (Megj.: A maradék 73 milliárdról a különböző minisztériumok rendelkezhettek. Volna.)

A kormány Soros-szervezetekről beszél (milyen meglepő!), nem hajlandó elfogadni Norvégia „diktátumát”, és jogi lépéseket tesz – jelentették be pár napja. A norvégokat viszont ez nem hatotta meg, lezárták az ügyet: közölték, hogy nincs további alkudozás, a támogatás végérvényesen elveszett. Ez felzárkóztatásra, ösztöndíjakra, társadalmilag fontos tevékenységet végző civil szervezetek támogatására ment volna. Hát most már nagyon úgy néz ki, hogy nem megy.

Egyszerűsítsük le a dolgot (…). Képzeljük el, hogy a gazdag rokon segíteni akar a szegényen és pénzt ajánl neki. Kiköti azonban, hogy a pénzt csak a gyerekei táplálására, fejlődésük elősegítésére fordíthatja. Nem költheti magára, italra, cigire szórakozásra. Erre a szegény rokon felháborodottan tiltakozik és bírósággal fenyegetőzik. A Fidesz rezsim pontosan ez utóbbit teszi. (via Kaltenbach Jenő)

Summa summarum, kormányék most azon vannak kiakadvava, hogy a teljes összeg alig huszadára (mondom még egyszer: huszadára!) független lebonyolító apparátust kértek a donor országok. Micsoda skandalum, ki hallott már ilyet?! Akkor nem is kell a pénz!

Mert mi ilyen gazdag és büszke ország vagyunk.

P.s.: Megjegyzendő, hogy a kormány már sok éve terjeszt hazugságokat a Norvég Alapról. Ahogy most is.

*

Bonyolult, precedens nélküli jogi helyzet állt elő július 21-e után, amikor is hivatalossá vált, hogy a magyar kormány nem tudott megállapodni Norvégia, Izland és Liechtenstein (a donor országok) képviselőivel arról, hogy Magyarországon ki legyen az úgynevezett Norvég Alap-támogatások civil lebonyolítója. A támogatás okáról, a vita hátteréről ebben a cikkben írt bővebben a 24.hu.)

Ma volt a roma holokauszt – a porajmos – nemzetközi emléknapja. Ma 77 éve, 1944. augusztus 2-án számolták fel a nácik az auschwitz-birkenaui cigánytábort, és másnap virradóra több mint háromezer cigány embert öltek meg a haláltáborban. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban.

Bernáth Gábor, Brassói Vivien, Orsós Julianna: Ha szaladok, agyonlőnek ha megállok agyonvernek. Az európai roma holokauszt. (Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2015.)

A holokauszt egy olyan folyamat vége volt, amely verbális agresszióval kezdődött, és gázkamrában végződött. Ezért ragadok meg minden alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet a gyűlöletkeltés veszélyeire. (Fahidi Éva, 2020. augusztus 2.)

Emlékezzünk, és soha ne engedjünk a gyűlöletnek!

*

Fahidi Éva idén lesz 96 éves. Az írónő és holokauszt túlélő, a roma holokauszt szemtanúja a mai napig aktívan dolgozik azon, hogy a náci Németország rémtettei minél szélesebb körben ismertek legyenek. Az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba 1944-ben deportálták családjával. A lengyelországi táborban tartották fogva akkor is, amikor augusztus 2-án 3000 magyarországi cigányt öltek meg a SS tagjai. A 168-nak elmondta, mit halott azon az estén. (via 168 óra)

Pintér Sándor: Már az is törvénysértést követhet el,
aki kérdez a Pegasusról. (Index) 

Ehhez mindössze annyi kell, hogy írni kell egy ilyen törvényt. Az egynapos törvények országában — amint ezt az epitethon ornans is jelzi — erre egy nap doszt elegendő. Ha ennél sürgősebb lenne a dolog, akkor a szükséghelyzetre hivatkozó kormányrendelet fél óra alatt megjelentethető, és onnantól hatályos. (Ha majd egyszer vége lesz a szükség- helyzetnek, a parlamenti 2/3 egy csomagban, vita nélkül bepikkelyezi az összeset).

Szóval vigyázzatok, mert ha rosszat kérdeztek, felbujtásért visznek el, ha meg nem kérdeztek semmit, akkor közveszélyes munkakerülésért... ahh, mint a régi szép időkben!

Egyelőre még csak az újságírókat. De a Nagy Testvér fölénk emelkedik, mint egy Pegasus, és figyel!

Fügedi Ubul

P.s.: "A Pegasus-ügy sem fog szépen elsimulni (és sok egyéb, például a legújabban gyerekvédelmi törvénynek átkeresztelt disznóság sem), a kormány (a Fidesz) nem menekülhet ki minden kínos helyzetből a szokott módszerrel, hogy egyszerűen nem jelennek meg a bizottsági üléseken. Az nem csak gyávaság és az ország polgárainak szemenköpése, hanem valójában beismerés is." (via Kolozsvári Szalonna)

És akkor most megint egy régi fotó az egyik nagy kedvenc, az Ilyen is volt Budapest... oldaláról. A kép 1977-ben készült, és a Lujza utca sarkán álló Teleki László tér 8. számú földszintes ház látható rajta, a környéken még itt-ott megmaradt régi építésű, falusias házak egyikeként.

A nagy kerttel rendelkező és az udvar felé verandás házat 1864-ben Hild Károly építette Kaiser Mihály megrendelésére (akkori cím: Tavaszmező utca 42/822).  Kaiser 1968-ban Wieser Ferenc építőmesterrel átépíttette és az udvar felé kibővíttette tulajdonát, majd megnyitotta híres-hírhedt korcsmáját. Híres volt remek borairól, és hírhedt, mert az 1880-as években itt volt a dzsentri bázisú Országos Antiszemita Párt egyik gyülekezőhelye. (Másik találkozóhelyük, szintén a környéken, a Lehr-kocsma volt, a harmadik pedig a Svertecky-féle vendéglő, akkoriban Fehér Szegfű, a Práter utca 26-ban.)

A kép készültekor még a tér utca felőli része is (többé-kevésbé) a piachoz tartozott, itt árultak a vidéki kistermelők, s ha kevés volt a hely, még a Lujza utcába is behúzódtak. A házat aztán egyre rosszabb, szinte romos állapota miatt a ’80-as években lebontották – majd 1988-ban az akkor már üres telken forgatták az "Eldorádó" c. film egyes jeleneteit.

Helyén – és a szomszédos, szintén földszintes ház helyén – már új ház áll, 1991-ben épült fel a ma is itt látható hatemeletes modern bérház. És persze a piac is átalakult…

LaMa

*

A tér alakját az 1850-es évek pesti területrendezése során jelölték ki, de a terület csak az 1860/70- es években épült be. Neve előbb Széna tér, vagy piac (Heu Markt v. Platz), 1866-tól Vieh Markt (Marhavásár tér), 1871-től Trödler Platz (Zsibvásár tér), majd 1879-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalosan Teleki térnek nevezte el. 1941-ben Gróf Teleki László tér, 1946-tól Teleki László tér.