A választás óta elkezdte érdekelni a közmédiát az ellenzék,
de most már ők nem kérnek belőle. Korábban az ellenzéki képviselők megállás nélkül arra panaszkodtak, hogy nem mehetnek be a közmédiába. (Telex) 

Amikor önmagukat politikainak nevező szervezetek és politikusaik úgy döntenek, hogy NEM akarják megszólítani az „ellenoldal” szavazóit. Nincsen törésvonal: ebben az egy kérdésben az Összefogás hibátlanul működik (alighanem egyeztettek).

Az okokról többféle elképzelésünk lehet:

1. Azért, mert nincs mondanivalójuk; ez elég rossz. Erősen erre utal, hogy az ún. kampányban se használták fel a törvényesen nekik járó reklámidőt.
2. „Hivatalosnak mondható” indoklásuk szerint azért, mert akkor úgy tűnhetne, hogy a kormány valóban engedett a sajtószabadság hiányát felpanaszolóknak, és immár ők is szerepelhetnek a közmédiában (mint ahogy tényleg). Tehát a megtévesztés primitív szándékával — ez sokkal rosszabb.

Fügedi Ubul

P.s.: Áááá, már kezdik: MSZP: a kormány felelőssége lesz, ha Magyarország elveszíti az uniós forrásokat. Szóval b) változat: azért nem járnak be a TV-be, hogy bukjuk az uniós forrásokat, és ők a kormányra mutogathassanak. Igen, valamit nem csinálni (pl. nem bemenni) mindig sokkal egyszerűbb, mint csinálni — pl. bemenni, és jól odamondogatni, mint Arató G.

Úgyhogy most már kellenének ellenzékiek is. Olyanok, akik bemennek a közrádióba elmondani, hogy Magyarbasi aljas és ostoba. Olyanok, akik nem szavazzák meg a benzinkvóta emelését, a felhatalmazási törvényt, meg a többit hosszú sorban — hanem ehelyett név szerinti szavazást kérnek, felállnak, és ökölbe szorított kézzel azt harsogják a mikrofonba, hogy Nem!

*

„Ne mondjon már ilyet” – ellenzéki politikus járt a köztévében. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője volt az M1 vendége, a műsorból rezsivita lett. (via Index)

... és mégis Magyarbasira szavaznak. Uramisten, milyenek lehetnek a kihívói???

Az alábbi jegyzetből egy állítás szorul pontosításra. Az, hogy 30 éve egy főre jutó GDP-nk több lett volna a csehszlovákokénál. Ez formailag igaz ugyan, de megtévesztő. A csehek ugyanis jobban álltak, mint mi (most is jobban állnak), de az államszövetség átlagát durván lehúzták a szlovákok. Ők azóta úgy húztak el mellettünk, mint a vadlibák.

Ebben komoly, bár messze nem kizárólagos része volt Bős megépítésének — annak, amit mi papírtigrisnek bélyegeztünk, mert azt az elmaradott tótok a maguk fejletlen technoló- giájával úgyse tudják megépíteni.

Az az ország, amelyik értelmesen kihasznált vízlépcsőket épít, előre megy. Az az ország, amelyik elbontja vízlépcsőit, és sportcsarnokokat épít, nem megy előre.

Fügedi Ubul

*

Miközben nagyot futott Elnök Úr fajvédő beszéde, kijött a Eurobarometer elemzése, miszerint a magyarok 91%-a látja úgy, hogy hazánkban elterjedt a korrupció és 74%-uk szerint csak akkor lehetsz sikeres az üzleti életben, ha politikai kapcsolataid vannak. (via Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei)

Józsefváros módosításokkal elfogadott vagyongazdálkodási terve szerint már bontandónak ítélt önkormányzati bérházakhoz. Most a Kálvária és Karácsony S. utcai házakkal folytatjuk a felsorolást, csak hogy maradjon valami nyomuk… (Emlékeztető: 130 teljes bérház közül 29-et bontásra, 7-et funkcióváltásra jelöltek, 50 bérház vár szerkezeti felújításra, ill. 7 esetében még vizsgálják a lehetőségeket.)

*

Kálvária utca 26. (Hrsz.: 36062)

Szűcs György megrendelésére – egy korábbi, 1853-ban Zofahl-féle lakóház felhasználásá- val – 1888-ban tervezte és építette Schestauber János. A földszintes ház igencsak rossz állapotú (pl. kapualj aládúcolva), annak ellenére, hogy korábban némi részleges felújítás történt az épülten (kémény, ereszcsatorna). A Semmelweis XXI. Fejlesztési terület vonzás- körzetébe tartozik és bontásra javasolt.

Karácsony Sándor utca 5. (Hrsz.: 35334)

1897-ben Urbányi Gyula tervezte és építette egyemeletes bérház a Teleki téri piactól néhány lépésnyire. Az építtető Klosé József sütőmester volt. Az ingatlant 1905-ben Gross Lázár Lajos vette meg, és vitte tovább a pékséget. Gross 1910-ben átépíttette és kibővít- tette újonnan szerzett tulajdonát, akkor került a ma már csak nyomokban olvasható „LAJOS SÜTŐHÁZA” felirat a homlokzatra.

A hátsó szárnya ma már csak részben lakott, a ház mostani állapotáról a képek sokat elárulnak, kár érte. A terv szerint az épület első két traktusát megőrzendőnek és fel- újítandónak jelöli, a hátsó szárnyat pedig bontandónak.

Karácsony Sándor utca 6. (Hrsz.: 35350)

1882-ben Pitoly János megrendelésére Schneider Endre tervezte és építette lakóház. Már 1897-ben tervezték, hogy a jókora telken a helyére egy 3 emeltes bérház épült, de az is csak terv maradt. Bár különleges építészeti értéket nem képvisel és kevesen lakják, bon- tása jelenleg kérdéses.

Karácsony Sándor utca 10. (Hrsz.: 35352)

A két utcára – a Karácsony Sándor utcára és a Lujza utcára (Lujza utca 9.) – nyíló föld- szintes lakóházról nem sokat tudni. Annyi bizonyos, hogy 1886-ban Hartmann Ábrahám (Ábris) bérkocsi-fuvaros volt a tulajdonos, tehát valamikor ekkoriban épülhetett – még a Karpfenstein utca 10. szám címen. (Meg még az is bizonyos, hogy egy 1906-os közjegyzői okiratban Hartmann Ábris státus/foglalkozása rovatában már az szerepelt: elmebeteg…)

Utcai homlokzata szép téglabetétes, ennek ellenére a terv szerint védettségre nem érdemes, különleges építészeti értéket nem képvisel. Állapota erősen leromlott, 2011-ben a telken hatósági határozat alapján elbontásra került a baloldali telekhatáron álló épületrész, ahol lefalazott üres lakások álltak. De azért még maradtak romok...

Ennyi volt mára, innen folytatjuk, szintén a Karácsony Sándor utcával. További szép estét.

LaMa

*

Bérlakás, bérházfejlesztés. A vagyongazdálkodási terv után elkészült Józsefváros 2022-2023 évekre vonatkozó lakásgazdálkodási terve is. Most már térképen is követhető a fejlesztések aktuális állapota – itt megtalálható a pontos címekkel, részletekkel, a közbe- szerzések eredményeivel, és a projekt aktuális állapotával.

A Vagyongazdálkodási terv központi eleme a bérház- és bérlakásfejlesztési program. Szintén ez a terv rögzítette a 130 db önkormányzati bérházzal, és az önkormányzati tulajdonú üres telkekkel kapcsolatos közép (2022-2024) és hosszú távú (2025-2029) elképzeléseket. Kijelölte a bontandó, a felújítandó, a funkcióváltásra javasolt, az épületszerkezeti felújítást nem igénylő bérházak körét. (via jozsefvaros.hu)

Azért pont most nyomják le a torkunkon a békát, mert tudják, hogy a négy év alatt el fogjuk felejteni. A választás utáni fél év az a "kegyelmi időszak", amikor a győztes bármit megtehet, különben támogatóiban tűrhetetlenül felerősödne a kognitív disszonancia.

Itt láthatjátok, hogyan alakul a kormány és ellenfeleinek népszerűsége olyan, nevezett kormány számára optimális helyzetben, amelyben az ellenzék nem csinál semmit.

Az elmúlt napokban többen kérdezték tőlem, hogy akkor most az esetleg csalódott fideszes szavazók merre is fognak mozogni, mi lesz velük. A választásszociológiai válasz az, hogy az ún. ismeretlen preferenciájúak közé. Ha lesznek is csalódott fideszesek, azok nem váltanak azonnal — sőt kételkedem benne, hogy valaha is — pártot, hanem elindul egy ún. zsilipelési folyamat. (via Szabó Andrea, Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet)

P.s.: Azért fogadják el tőle a legnagyobb disznóságot is, mert különben el kellene ismerniük, hogy olyanokra szavaztak, akik utána disznóságokat követtek el — tehát hogy rosszul döntöttek. Ez a kognitív disszonancia:

• egyik oldalon azzal a meggyőződéssel, hogy ők okosak és bölcsek, tehát jól döntöttek (kivétel nélkül valamennyien ezt hisszük magunkról)
• a másik oldalon azzal a tapasztalattal, hogy választottaik disznóságokat követnek el (tehát rossz döntés volt őket megválasztani).

Fő törekvésünk a kognitív disszonanciák feloldása. Magyarbasi híveinek ehhez meg kell győzniük magukat arról, hogy ezek az intézkedések egyáltalán nem disznóságok — hanem logikusak, szükségesek és különben is azokat sújtják, akiket ők a "nemzetből" már régen kitagadtak.

Fügedi Ubul

Orbán Viktor 650 ezer forinttal megemelte a miniszterek fizetését. Az RTL Klub szerint a miniszterelnök egyedül döntött a 33 százalékos emelésről. (Telex) 

Kormányunkban a miniszterek köztudottan a gazdagabbak közül kerülnek ki (szélsősé- ges esetben megbízatásuk idején lépnek át ebbe a csoportba). Ennek megfelelően jóval többet fogyasztanak az átlagosnál, tehát a rezsicsökkentés különösen súlyosan érinti őket. Ezért főnökük saját hatáskörében már előre kompenzálta várható veszteségeiket.

Hasonló segítségre számíthat kivétel nélkül mindenki, aki számít: a második kanyarban az államtitkárok, a harmadikban a helyettes államtitkárok és a kormánymegbízott... szó- val a komisszárok, akiket az utóbbi időben főispánra magyarítottak.

"Aki nincs velünk, az nincs."

Fügedi Ubul

Kapcsolódó hír: Újabb, kétlépcsős béremelést kapnak a rendőrök és a katonák. A tanárok és a nővérek nem. Itten kérem értékrendek csapnak össze — és az enyém veszít.

P.s.: Egyúttal megüzente, hogy „Én még ezt is meg tudom/merem csinálni. Senkik vagytok." Most választottuk meg újabb 4 évre, és mire az eltelik, mindezt elfelejtjük. Az általános tapasztalat szerint a választás utáni fél év "a kegyelem időszaka", amikor a nyertes szinte bármit megtehet, és ő ezt akarta/akarja kihasználni. Szerintem nem teljesen sikerül neki, mert a rezsicsökit csúnyán elkapkodta, de abból majd visszavesz valamennyit, és fennhangon hivatkozik az Unióban a társadalmi konzultáció példamu- tató működéséről nálunk, az EU egyetlen valódi demokráciájában. Vannak tartalékai.

Imacsoport alakult a parlamentben. (Telex) 

Hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy megalakult a parlamenti imacsoport. Az időpont aligha lehet véletlen. A hat tagnak máris komoly kihívással kell szembenéznie: el kell érniük az égieknél, hogy a magyar társadalom az eddigiekhez hasonlóan beletörődve vegye tudomásul a mellékállású nem taxisok (tehát az így adózók kb. 80 %-a) KATÁ-jának gyakorlati eltörlését.

Bízom bennük: Isten segedelmével ez is sikerülhet.

Fügedi Ubul

P.s: Fontos kérdés, amiről azonban szót sem ejtettek: Kihez fognak imádkozni?

*

Az infláció és rögzített árfolyam(ok) eszement ötlete után ideje visszatérni a május 5-én a képviselő-testület által módosításokkal elfogadott vagyongazdálkodási terv szerint már bontandónak ítélt önkormányzati bérházakhoz. A József utcával folytatjuk a felsorolást, csak hogy maradjon valami nyomuk…

*

József utca 25. (Hrsz.: 35205)

Déry Attila a kerület házairól írt monográfiájában nem írja, ki építtette és kivel ezt a kisméretű, emeletes lakóházat, annyi biztos csak, hogy valamikor 1905 körül épült. Az önkormányzat elavultsága és rossz állapota miatt bontására, és a József utca 27. számú, jelenleg üres telkével együtt eladására tett javaslatot. (Az általunk ismert források szerint egy 1851-ben Zofahl Lőrinc építette földszintes lakóház állt eredetileg a 27. sz. telken. Hogy mikor bontották le, nem tudni.)

József utca 55. (Hrsz.: 35155)

Az 1893-ban Urbányi Gyula tervezte és építette rossz állapotú ház középtávon bontandó. A Terv a ház „egyszerű utcai megjelenéséről” ír, ami igaz, ennél egyszerűbb nem is lehetne, hiszen az utcafronti részt valamikor lebontották, jelenleg csak az épület udvari szárnyai vannak meg. Azokat viszont „viszonylag magas lakott albetét szám” jellemzi. A Terv szerint a József utca 55-57-59 együtt bontandó.

József utca 57. (Hrsz.: 35154)

1890 körül épült, kisméretű iparosház, jól kihasználható telekmérettel. Állapota rossz, annak ellenére, hogy korábban történtek szerkezet rekonstrukciók az épületen (esővíz csatorna, kémények). Az épületet alacsony lakott albetét szám jellemzi, a Terv szerint a József utca 55-57-59 együtt bontandó.

József utca 57. (Hrsz.: 35153)

1887-ben Hosztalek Károly tervezte és építette egyemeletes lakóház. Eredeti kapuja és dongaboltozatos lépcsőháza ellenére középtávon bontandónak ítéltetett rossz állapota miatt. A hátsó épületszakasz – két kiürített lakással – repedt, aládúcolt. A házat viszonylag kevesen lakják, felújítása gazdaságtalan. A Terv szerint a József utca 55-57-59 együtt középtávon bontandó.

Ennyi volt mára, innen folytatjuk majd. További szép estét.

LaMa

*

Az önkormányzat jelenleg 130 önkormányzati tulajdonú bérházzal rendelkezik, plusz van egy olyan bérház, mely a fővárosi önkormányzattal közös tulajdon. Ezekből jelöltek 45 házat bontandónak. A korábban bemutatott tervek mára finomodtak, az egyes épületek sorsa az eltelt hónapokban változott, de vannak olyan épületek, amelyek sorsa kérdéses. Középtávon bontandó (2022- 2024), hosszabb távon bontandó (2025-2029).

"Mi argentinok nagyon jól tudjuk, hogy ha a dollár erősödik a piacon a pesóhoz képest, az bajokat jelent. Áremelkedéseket fog okozni, de mélyebb összefüggésben azt is jelenti, hogy valami olyan fontos folyamat zajlik a gazdaságban, amelyet a kormány nem tud kontroll alatt tartani." Tökéletes meglátás. (Vakmajom)

Amikor valamely fizetőeszköz piaci árfolyama elszakad az adott ország vezetője által kívánatosnak tartottól, gyakran hivatalos árfolyamo(ka)t vezetnek be.

A fejlett Kádár-rendszerben volt:

• közönséges rubel (turistaárfolyam)
• devizarubel,
• transzfer rubel,
• klíring rubel,
• meg vagy háromféle dollár, amiből nekünk a turistaárfolyam volt érdekes.

A rögzített árfolyam persze csak a beszerezhető mennyiség korlátozásával tartható fenn, különben a piac utat tör magának. Ezért aztán egy turista egy kéthetes nyugati útra 70 dollárt válthatott ki, és a határon ellenőrizték, nincs-e nála több: a "feketén" (értsd: piaci áron) vett dollárokat elkobozták.

Ideje felfrissítenünk emlékeinket, a közgazdászok pedig özönölhetnek a könyvtárba, antikváriumba a tan- és segédkönyvekért. Az euró piaci árfolyama év végére 430 és 450 forint között várható — föltételezve, hogy az MNB többször kamatot emel. (Az adósok rettegjenek; minél gyorsabban fizessenek vissza, amennyit csak bírnak. Akinek van még forintja, mentse ki dollárba, jenbe, frankba, ahogy sikerül.)

Amikor háborús inflációról esik szó, illik tisztázni, miféle háborúról beszélünk. Az elmúlt 3 hónapban a forint árfolyama 20 százalékot romlott — a hrivnyához képest, tehát látniva- lóan nem az orosz–ukrán háború az ok.

Hanem az a csendes háború, amelyet kormányunk indított adófizetői ellen, amióta az EU csökkentette a szabadon ellopható támogatásu(n)kat.

Az első Orbán-kormány még úgy tervezte, hogy cseresznyét fog importálni Chiléből. Ehelyett végül gazdaságpolitikát sikerült, Argentínából. A kormány okozta infláció megoldása normális országokban a kormányváltás, de mi ebben is az argentin modellt követjük. Ott a a dollárt vezetik be "fű alatt" (igazán pampás megoldás). Nálunk egyre több az olyan termékszolgáltatás, amelynek az árát már euróban is megadják. Amikor forintban már nem adják meg, akkor tudhatjuk, hogy a gazdaság kezd talpraállni. Méghozzá a mi hátunkon, mert mi továbbra is forintban kapjuk majd a pénzünket.

Fügedi Ubul

*

— Mit tetszik csinálni, Mari néni, azzal a pár marék apróval meg a sok dunsztosüveggel?
— Befőzöm a forintomat, fiam, hogy meg ne romoljon. Felforralom, üvegekbe teszem, dunsztolom. A tetejére még késhegynyi szalicilt is szórok a biztonság kedvéért, és mehet is a spájzba.
— Jaj, Mari néni, ez jókora marhaság! Miért tetszik olyasmibe kontárkodni, amihez ennyire nem tetszik érteni?
— Hát, ezt talán inkább a pénzügyminiszter úrtól meg a jegybankelnök úrtól kellene megkérdeznie... (via Konok Péter)

Ujhelyi mégsem indul az MSZP-elnökségért. (444.hu) 

Az önmagukat baloldalinak nevező pártok (MSZP, Pb, DK) hosszú ideje azzal próbálják megkülönböztetni magukat a Fidesz stb.-től, hogy ők „demokratikusak” (nem úgy, mint Magyarbasi rajongói).

1. Eközben egyáltalán nem foglalkoztatja őket az, hogy a baloldalisághoz ennek semmi köze. A baloldaliság ott kezdődik, hogy „minden parasztnak főjön tyúk a fazekában” — de ez még tényleg csak a kezdet.
2. Ehhez szorosan kapcsolódva egyáltalán nem foglalkoztatja őket az, hogy a magyar lakosságot (benne az ő célcsoportjukat, ha egyáltalán van olyan) ez a demokrácia-dolog egyáltalán nem érdekli. Havonta olvasnak erről valami közvéleménykutatást (köztük azokat, amelyeket ők maguk rendelnek meg, elvileg politizálásuk segítésére). Ezek monolit egységben mutatják ki, hogy az ő potenciális választóikat alapvetően két dolog érdekli:

• az anyagi biztonság és
• a létbiztonság (ennek döntő elemeként a közbiztonság).

Ami még a demokráciánál is kevésbé érdekli őket, az a jogállamiság — bingó!!! Igen, ez a másik kiemelt kérdés, amit Őfelsége ellenzékének pártjai tolnak — gondosan vigyázva arra, ne mutassák ki, hogyan és mennyiben befolyásolja a jogállamiság (jogbiztonság) azt a bizonyos létbiztonságot, ami oly fontos lenne.

3. Az a 20–25 %, amely a demokratikus működést azért mégiscsak viszonylag fontosnak tartja, többnyire a képzettebb, tájékozottabb emberek közül kerül ki. Ők azok, akik hajlamosak a pártlózungok és a valóság egybevetésére. Márpedig ha ezt megteszik, ellentmondásokra bukkannak.

3.1. Pártszavazás

1927-ben Sztálin javasolta Trockijnak, hogy tartsanak általános pártvitát, és azt szavazással zárják le. Intenzíven kampányolt, és a vitával párhuzamosan elkötelezett híveit nevezte ki minden olyan posztra, ahol, az „egyszerű párttagok” találkozhattak a „központ” képviselőivel. Tutira ment: ezt a munkát már a vitaindítvány előtt elkezdte. Eközben Trockij megelégedett álláspontjának kristálytiszta, ám nevezett „egyszerű párttagok” számára követhetetlen kifejtésével. Az átláthatóan és ellenőrizhetően lebonyolított pártszavazáson a 854 ezer párttagból 730 ezer vett részt. 724 ezren szavaztak Sztálin, 6 ezren pedig Trockij álláspontjára.

2009-ben(? — hoppá, ebben nem vagyok biztos) a közvetlen demokrácia intézményeit módszeresen leépítő MSZP átírta saját pártszavazásának szabályzatát úgy, hogy csak akkor lehessen érvényes, ha azon a tagok fele részt vesz.

2011-ben a párt belső pozícióiból a választási vereség után kiszorult Gyurcsány Ferenc pártszavazást kezdeményezett a visszatérését elősegíteni hivatott kérdésekkel. Intenzíven kampányolt; az ellenoldalnak nem volt érdemi mondanivalója.

A pártszavazáson kb. 9200-an vettek részt, és közülük mintegy 7400-an Gyurcsány álláspontját támogatták (én ellene voltam). A párt valós tagsága (a nyilvántartásokból pontosan meg nem állapítható módon) kevéssel 15 ezer alatt lehetett, a párt elnöksége azonban a szavazás UTÁN rajtaütésszerűen bejelentette, hogy a pártnak „31 200 tagja van”, tehát a szavazás nemcsak érvénytelen, de még az eredményességhez elvárt 25 % „igen” szavazat se jött össze. Magyarán: saját szavazásukat simán elcsalták.

3.2. Nem volt közgyűlés — akarom mondani, pártszakadás

Gyurcsányék az elcsalt pártszavazás után kiléptek az MSZP-ből (naná), és megalakították a DK-t. Az MSZP ezt nem ismerte el „pártszakadásnak”, tehát a pártvagyonból nem adott a kiszakadtaknak egy árva buznyákot se.

3.3. Mutyi

Volt egy ihletett pillanata az elmúlt tizenkét évnek: az, amikor a Magyarbasi ellen összefogó párok meghirdették a demokratikus előválasztást minden körzetben. Ekkor még utoljára elhittük, hogy jöhetnek más idők: megnyerik a választást, fél (na jó, egy) év alatt helyreállítják a jogállamot (beleértve az információs monopólium felszámolását és a közpénzből fizetett párthirdetések tilalmát, de most nem erről van szó), és egy viszonylag arányos rendszerben immár valódi választást írnak ki.

Az önmagukat demokratikusnak mondó pártok ehelyett villámgyorsan lepacsiztak, és öt-hatpárti támogatással indítottak jelölteket a valamennyire is számító körzetekben — olyanokat, mint például Tóth Csaba. Egy dolgot azonban teljesen egyértelművé tettek: azt, hogy a négy évet az eredménytől függetlenül ők bizony végig fogják ülni. Ennek a kb. kéthetes időszaknak a végén nyilvánvalóvá vált Magyarbasi újabb kétharmada — oly nyilvánvalóvá, hogy ezt maguknak a mutyizóknak is pontosan látniuk kellett (volna?).

3.4. Győzzön a jobbik! (Kis j-vel...)

Van olyan közvéleménykutató, amely az MSZP-t mostanra már 1 % alá méri. Az a néhány választó, akiket ez a párt még érdekel (pl. engem, merő nosztalgiából) ezt hajlamos vál- sághelyzetnek venni. Olyannak, amelyben összecsapnak a különböző koncepciók hívei, majd a felszámolást kerülni kívánók odaállnak a nyertes mögé kipróbálni, feléleszthető-e a szervezet — vagy jöhetnek a végelszámolók.

Ujhelyi István be is jelentkezett megújítónak. Némely elképzelését meglehetősen bohókásnak találtam, de hát én ugye nem vagyok érintett. De az meglepett, hogy visszalépett, mihelyst megtudta, hogy a párt ősbölényei Nemény András szombathelyi polgármester mögé álltak:

Két út közül kellett... választanom: a politikacsinálás helyett házon belül harcolok meg igazamért, és ezzel hosszú hónapokra a belső megosztott- ságot szítom, vagy levonulok a pástról.

Tehát:

• a vita nem politikacsinálás,
• az ember ne harcoljon meg igazáért (ha azt nem ismerik el ájult tisztelettel, le vannak szarva),
• a véleménykülönbség megosztottságot szít.

Ujhelyi visszalépése előtt Nemény (hivatalosan) nem jelentkezett be ellenjelöltnek, mert ő „sem akarta tisztségért zajló testvérháborúba sodorni zsugorodó szervezetünket”.

Tehát:

• ha egy tisztségért ketten indulnak (ráadásul eltérő koncepcióval!!!), az nem demokrácia, hanem az ujhelyi értelemben vett testvérháború,
• ha egy szervezet zsugorodik, ott össze kell zárni, senki ne pofázzon vissza feljebbvalónak — ha meg növekszik, akkor aztán végképp, elvégre a növekedés pontosan mutatja, hogy a feljebbvaló jól csinálja.

Mindezt annak jelzéseként, hogyan hiteltelenedtek el teljesen az önmagukat demokratikusnak nevező pártok.

Fügedi Ubul

*

Csak úgy eszembe jutott: Amikor alkalmazottja voltam az MSZP-nek (másodállásban a honlapcsalád olvasószerkesztője), egyszercsak behívott magához a főnököm, és gondo- san becsukta az ajtót.
— Te írtad azt a tanulmányt a Balternatívon a párt választási gyakorlatáról?
— Én.
— Gondoltam. Azok a dolgok vannak benne, amiket te szoktál mondani. Most egy darabig tartsd a szád: Hiller* nyomoztat a szerző után.

*Hiller István 2003-ban a párt egyik alelnöke volt, majd 2004-től 2007-ig az MSZP elnöke.

Az első szovjet kuplerájt kísérleti jelleggel, egy prostituáltas üzemmóddal Lenin városában nyitották meg. Az első nap hatalmas tömeg tolongott a bejárat előtt; a nagy többség lemaradt. A második nap beesett még néhány lézengő, aztán többet senki. A városi párttitkár berendelte magához az üzemeltető vállalat igazgatóját.

(Mi az ellenzék?)

Fügedi Ubul

*

Kiszállópálya – ellenzéki csőd az időközi választásokon. Folytatódik a Fidesz diadalmenete és az ellenzék vesszőfutása. Első ránézésre ezt lehet megállapítani a hétvégén – nagy számban – megrendezett időközi önkormányzati választásokat követően. És második ránézésre is. (via Átlátszó)