"Mi argentinok nagyon jól tudjuk, hogy ha a dollár erősödik a piacon a pesóhoz képest, az bajokat jelent. Áremelkedéseket fog okozni, de mélyebb összefüggésben azt is jelenti, hogy valami olyan fontos folyamat zajlik a gazdaságban, amelyet a kormány nem tud kontroll alatt tartani." Tökéletes meglátás. (Vakmajom)

Amikor valamely fizetőeszköz piaci árfolyama elszakad az adott ország vezetője által kívánatosnak tartottól, gyakran hivatalos árfolyamo(ka)t vezetnek be.

A fejlett Kádár-rendszerben volt:

• közönséges rubel (turistaárfolyam)
• devizarubel,
• transzfer rubel,
• klíring rubel,
• meg vagy háromféle dollár, amiből nekünk a turistaárfolyam volt érdekes.

A rögzített árfolyam persze csak a beszerezhető mennyiség korlátozásával tartható fenn, különben a piac utat tör magának. Ezért aztán egy turista egy kéthetes nyugati útra 70 dollárt válthatott ki, és a határon ellenőrizték, nincs-e nála több: a "feketén" (értsd: piaci áron) vett dollárokat elkobozták.

Ideje felfrissítenünk emlékeinket, a közgazdászok pedig özönölhetnek a könyvtárba, antikváriumba a tan- és segédkönyvekért. Az euró piaci árfolyama év végére 430 és 450 forint között várható — föltételezve, hogy az MNB többször kamatot emel. (Az adósok rettegjenek; minél gyorsabban fizessenek vissza, amennyit csak bírnak. Akinek van még forintja, mentse ki dollárba, jenbe, frankba, ahogy sikerül.)

Amikor háborús inflációról esik szó, illik tisztázni, miféle háborúról beszélünk. Az elmúlt 3 hónapban a forint árfolyama 20 százalékot romlott — a hrivnyához képest, tehát látniva- lóan nem az orosz–ukrán háború az ok.

Hanem az a csendes háború, amelyet kormányunk indított adófizetői ellen, amióta az EU csökkentette a szabadon ellopható támogatásu(n)kat.

Az első Orbán-kormány még úgy tervezte, hogy cseresznyét fog importálni Chiléből. Ehelyett végül gazdaságpolitikát sikerült, Argentínából. A kormány okozta infláció megoldása normális országokban a kormányváltás, de mi ebben is az argentin modellt követjük. Ott a a dollárt vezetik be "fű alatt" (igazán pampás megoldás). Nálunk egyre több az olyan termékszolgáltatás, amelynek az árát már euróban is megadják. Amikor forintban már nem adják meg, akkor tudhatjuk, hogy a gazdaság kezd talpraállni. Méghozzá a mi hátunkon, mert mi továbbra is forintban kapjuk majd a pénzünket.

Fügedi Ubul

*

— Mit tetszik csinálni, Mari néni, azzal a pár marék apróval meg a sok dunsztosüveggel?
— Befőzöm a forintomat, fiam, hogy meg ne romoljon. Felforralom, üvegekbe teszem, dunsztolom. A tetejére még késhegynyi szalicilt is szórok a biztonság kedvéért, és mehet is a spájzba.
— Jaj, Mari néni, ez jókora marhaság! Miért tetszik olyasmibe kontárkodni, amihez ennyire nem tetszik érteni?
— Hát, ezt talán inkább a pénzügyminiszter úrtól meg a jegybankelnök úrtól kellene megkérdeznie... (via Konok Péter)