A mi Józsefvárosunk

A (szinte) mindenben tévedő elemző [324.]

2023. április 03. - Amijo

Egy évvel a választás után: befagyott közélet,
sorvadó független médiatér. (Átlátszó / Hont András)

Lecsengett a kormánypártok választás utáni automatikus népszerűségi hulláma; ismét van értelme az aktuális népszerűségeket összehasonlítani a hullám felfutása előttiekkel. Ehhez rengeteg közvéleménykutatás eredményeit összesítette Hont András, és értelmez- te is őket a maga módján.

hont_andras.jpg

Sajnos, a népszerű megmondóember szinte mindenben téved — annyira, hogy írása elemzésnek csak fenntartásokkal minősíthető. Ráadásul a fontos (tartalmi) dolgokat meg sem említi, helyettük fontatlan formai észrevételeket sorol.

  1. Tévedések:

1.1. Az ún. Összefogás totális kudarcának oka nem az "ellenzéki pártok" összefogása volt, hanem az összefogás eredeti céljának elárulása és ezzel értelmetlenné válása. Ennek egyenes következményeként az Összefogás kiüresedett; deklarált programjából annyi maradt, hogy „majd mi ülünk be a székekbe, aztán majd csak lesz valahogy”. Senki nem hitte el nekik, hogy közösen bármire is képesek lesznek; ők maguk se.

  1. Azt, hogy a kísérlet mennyire biztató volt, kiválóan mutatta, hogy az ellenzéki előválasztás meghirdetése után az Összefogás népszerűsége meghaladta a kormánypárt(ok)ét. Ez a csúcs mintegy két hétig tartott — pontosan addig, amíg a „minden körzetben mindenki indul” típusú előválasztást hirdető pártok kölcsönös visszalépésekkel meg nem csúfolták az általuk népszerűsített akciót. Ebben a pilla- natban vált világossá potenciális választóik számára, hogy nem demokratikusabbak a leváltani kívántaknál.
  2. Közös programként (ne vesztegessünk szót a közösen kidolgozott és programnak nevezett izére, amiről mindenki tudta, hogy csak azért van, hogy rá lehessen mutatni) egyetlen dolog rajzolódott ki — a rendszerváltás óta eltelt időszak korrupt politiku- sainak elszámoltatása és felelősségre vonása. Ahogy a „közös” miniszterelnök ezt programjának központi elemeként meghirdette, a legnagyobb összefogó DK azonmód közölte, hogy erről szó se lehet, ők csak a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzat elszámol- tatására hajlandók. Saját disznóságaik meg a még azelőttiek — erősen ideértve pl. az olajszőkítést — maradjanak titokban mindörökre. Ebben a pillanatban vált világossá potenciális választóik számára, hogy semmit nem lesznek képesek közösen megcsinálni.

1.2. Talán a Jobbik kivételével mindenki levonta a maga tanulságait a választási eredményből és az után következő népszerűségi gödörből:

  1. a DK eldöntötte, hogy a kisebb „ellenzéki” pártok képviselőit és szavazóit elszipkázva totális dominanciát szerez az ún. baloldalon. Ők akarnak lenni a kormány kihívói, és az önálló bejutás esélyét elvesztő kicsik majd kuncsoroghatnak náluk egy-két listás helyért, és akkor az ő logójuk is fölkerülhet a szavazólapra (esélyes, hogy az MSZP–Párbeszéd–LMP csoporttal ez sikerül is; a Jobbik bedarálása kétséges). Ez elég lehet arra, hogy ismét ők legyenek a legnagyobb, ellenzékinek nevezett párt, és ez a pozíció számukra jó láthatóan megfelel.
  2. A Momentum viszont arra jutott, hogy a magyar mezőny legelutasítottabb politiku- sával és annak személyre szabott, illetve időközben családivá átalakult pártjával nem szabad közösködni. Ebben a se ezekkel, se azokkal pozícióban viszont képtelenek meg- fogalmazni, hogy hatalomba kerülve mit csinálnának ők ezzel az országgal. Amikor időnként a „zöld gondolat” nevében kitör belőlük egy-egy szólam, az többnyire eszetlen hülyeség, tehát még szerencse, hogy ezek a „zöldfülű gondolatok” a legtöbb választót egyáltalán nem érdeklik.
  3. A Jobbikban továbbra sem sikerült eldönteni, hogy ők most fasiszta vagy populista néppárt akarnak-e lenni. A populista szárnyat apránként erodálja a DK, a leginkább nácikat az Ő Hazájuk; a párt maradéka fogyatkozik. Úgy tűnik, el fognak kopni, és Magyarbasi boldogan fickándozhat az ő centrális erőterében.

1.3. Egy fasiszta párt úgy lehet centrális szerepben, hogy nemcsak demokratikus ellen- zéke van neki, de echte nyilas–náci is. Éppen ezért hatalmas fogalmi tévedés „ellenzékről” értekezni úgy, hogy abba egyszerre értse bele az ember az MSZP-t és az Ő Hazájukat. Ezek távolabb vannak egymástól, mint bármelyikük a kormánytól, amellyel, illetve amely- nek klientúrájával időnként látványosan összedolgoznak (lásd az MSZP-s Tóth Csaba és Horváth Csaba esetét a Bosnyák téri förtelmes nagyberuházással).

  1. Elmaradt szempontok:

2.1. A kétfarkúak (akiket a szerző felfoghatatlan okból az időszak nagy nyertesei között említ) hagyományosan abban a pozícióban politizálnak, amelyet most a Momentum kíván betölteni. Az, hogyan alakul kettejük viszonya, alapvetően határozza meg, hogy kialakul-e valamilyen, kormányzóképesnek látszó csoport a jelenlegi kormány(fő) alternatívájaként.

2.2. Ahogy a tévedésekről szóló részben felhánytorgattam: ha valaki kihívó akar lenni, el kell hitetnie a választókkal, hogy tudja, mit akar csinálni és hogy arra képes is. Pont a Fidesz példája viszont nagyszerűen mutatja, hogy egyáltalán nem fontos, mi az, amit csinálni akar. Ebben az ellenzéknek nevezett mezőnyben nincs senki, aki tényleges kihívónak tűnne.

2.3. Amikor jóakaratú pártonkívüli civilek az Összefogás eszméjét az előző ciklus közepén kitalálták, tisztában voltak azzal, hogy a rendkívül heterogén társaság közös kormány- zásra nem képes. Éppen ezért azt javasolták, hogy eleve egyfajta ideiglenes kormánynak hirdessék magukat: kb. két év alatt elfogadják a demokratikus jog- és választási rend helyreállításához szükséges szabályokat, majd új választást írnak ki, és azon már rivá- lisokként indulnak. Amikor az Összefogás tényleg megalakult, a résztvevők első dolga volt annak eldöntése, hogy ilyesmiről szó sem lehet: ha bejutnak, ők bizony ott akarnak ülni négy évig, mert az jó egzisztencia. Buktak is akkorát, mint az ólajtó — érdekes lenne megvizsgálni, hogy volna-e igény az általuk elárult eredeti koncepcióra.

2.4. Senki sem gondolja, hogy az összes okos ember a kormányban ülne, azon kívül meg a hülyék. Az „ellenzék” mégis életképtelen koncepciókkal, alkalmatlan frontemberekkel vág neki az egymást követő választásoknak. Logikus arra gondolni, hogy ők ezzel az „őfelsége ellenzéke” pozícióval alapvetően elégedettek lehetnek…

Fügedi Ubul

I. Pesti Lombkoronasétány [323.]

„Nem volt feltétele a beruházásnak, hogy erdő is legyen a lombösvény körül.”
(Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester)

Akkora sikere volt a kivágott fák mellé lombkoronasétányt építtető nyírmártonfalvai polgármester „ötletének”, hogy a Kétfarkú Kutyapárt a napokban felavatta az I. Pesti Lombkoronasétányt a Népszínház utcában. Természetesen itt sem található lombkorona, de legalább annyira látványos, mint a nyírmártonfalvai. És az építéséhez nem kellett elsí- bolni 60 millió forintnyi EU-s támogatást, mert a ház homlokzata már fel volt állványozva, csak fel kellett avatni. És fel is avatták, annak rendje-módja szerint.

kutyapart_lombkorona.jpg

Az MKKP akciójának előzménye: Nyírbátorfalván 60 millió forintos EU-támogatásból a polgármester magántelkére építettek egy lombkoronasétányt – csak épp ehhez az egész erdőt kivágták mellőle.

Részletek az avatásról – többek közt – a Józsefváros Újság oldalán is olvashatók. Képek is vannak…

LaMa

60 milliós lombkoronasétány [322.]

Környezetünk állapotáról.

60 millióból épült a lombkoronasétány Nyírmártonfalván,
csak éppen kivágták körülötte az erdőt. (Telex

Nemcsak húsz centi magas kilátókra költjük az EU-s pénzt. És egy pillanatig sem csodálkozunk, amiért szomszédaink úgy húznak el mellettünk, mint a vadlibák. Ha Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere 2017-ben megkapta volna a támogatást, a látogatók közel 3 évig nézhették volna a lombokat és a madarakat.

koronalomb.jpg

Az egész erdőt tarra vágták (…) lombkorona sétány építése közben, írja az Átlátszó. A lap a cikkéhez videóriportot is közölt (…) valóban látszik: az 50 méter hosszú sétány, mely értelemszerűen a fák lombkoronájának szintjébe illeszkedne, de nem tud oda illeszkedni, mert élő fa a közelében nem maradt. (via HVG)

Ezt meg csak az íze kedvéért (az utolsó a legszebb):

  • Lombkoronasétány Nyírmártonfalván – egyelőre erdő nélkül (Civishír) - „Aki ismeri az erdőgazdálkodás alapjait, az nem csodálkozik azon, hogy egy kivágott erdőben van egy lombkoronasétány” – mondta Filemon Mihály.
  • Az 50 centi magas erdő is erdő a lombkorona-sétányos polgármester szerint (Telex) - Filemon Mihály már jövő héten újratelepíti az erdőt, amit tavaly „le kellett termelni”.
  • Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester: „Nem volt feltétele a beruházásnak, hogy erdő is legyen a lombösvény körül” (444.hu) - A projekt finanszírozásához ki kellett vágni az erdőt.

Fügedi Ubul

P.s.: Ja, a polgi azt is mondja, hogy vissza akar erdősíteni. Mire azok a fák megnőnek, pont életveszélyessé rohad ez a konstrukció, és akkor kérhet uniós pénzt a lebontásához.

*

— Égig ér, vasból van és csicsereg. Mi az?
— Égigérő vascsicsergő.
— Fából van, húsz centis és semmi hangja. Mi az?
— Égigérő vascsicsergő. Magyar gyártmány.

Ízlett az ebéd, képviselő úr? [321.]

Míg a magyarok nagy részének már sajtra sem telik, a képviselők továbbra is fillérekért étkezhetnek a Parlament büféjében. (Propeller

Miközben kishazánkban átlagosan két és félszer olyan ütemben nőttek az árak (éves alapon), mint az unióban, és az infláció is brutális, az állampolgárok által (ki)választott képviselők igen érdekesen kialakított áron étkezhetnek a parlament büféjében. Mint a régi viccben: „A konyak a dolgozó nép itala, amelyet a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság választott képviselői útján fogyaszt.”

Itt a pár napos étlap; bicskanyitogatás* közben lehet olvasgatni...

parl_etterem.jpg

- Ízlett az ebéd, képviselő úr?
- Igen, Béla úr, jó ropogós volt a libasült.
- Valami desszertet tetszik méltóztatni?
- Nem is tudom... az Országgyűlés Hivatala kicsit szűkre szabja a kosztpénzemet. Mégis, mit ajánlana?
- Remek a kuglerünk! Szuper-kugler, így nevezi a cukrászunk, ilyen kis szójáték, tetszik tudni...
- Hö... höhöhö...! Ez jó, Béla úr, ez nagyon jó! És mennyibe kerül az a kugler? Gyerekkorom óta szerettem volna venni egyet.
- Nálunk öt forint.
- Öt forint?! És ezek a prolik még azon hőbörögnek, hogy nem telik nekik semmire a havi kétszáz fixből?! (via Konok Péter)

Mindenesetre nagyon úgy fest, hogy válság ide, Brüsszel oda (sicc!), valahogy csak-csak ki lehet gazdálkodni ezeket az olcsó üzemi étkezdés árakat. Már csak azt nem értem, hogy miért nem titkosították ezt is 150 évre. Hogy ne hőbörögjenek a „képviselt” állam- polgárok…

*Különösen bicskanyitogató mindez, ha hozzávesszük, hogy márciusban több mint 230 ezer forinttal lett több a képviselői alapfizetés, ezzel 1 547 400 forintra nőtt az alapilletmény. Ez 17,5 százalékos emelkedést jelent. (via Propeller)

Mégis megépül az MTK sportparkja [320.]

Csaknem 27 milliárd forintért épül MTK-sportpark a Kerepesi úton. (RTL) 

Majdnem lemaradt: bár 2021 ősszén még drágállották a beérkezett ajánlatokat, most mégis megépül az MTK 4900 fő befogadására alkalmas multifunkciós sportparkja a Kerepesi úton – vette észre bő egy hete az Rtl.hu az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján.

mtk_latvterv.jpg

A Kerepesi út 17. szám alatti – közel 95 ezer négyzetméteres – telekre sportcsarnokot, parkolókat, kávézót, látogatóközpontot, apartmanokat és irodákat építenek. Ezen kívül egy 250 kWos naperőművet és kültéri focipályákat is.

taurus-gyar.jpg

A területen 1893-tól 2014-ig gumigyár működött, kezdetben a Magyar Ruggyantaárugyár, majd 1973-tól Taurus Gumiipari Vállalat néven, azt követően pedig a Michelin folytatta itt a gumigyártást. 2014-ben a gyár bezárt, majd 2017-ben a Fiumei úti sírkert, az Aréna pláza és a vasút által határolt területet felvásárolta az állam, az egykori gyárépületeket pedig elbontották.

A fejlesztést a kormány kiemelt beruházásnak minősítette. És mindez „csak” 27 milliárdba fog fájni nekünk…

Mi vajon mire készülünk? [319.]

Ezt is az archívumnak.

Hozzáértésével mindenkit rendszeresen lenyűgöző honvédelmi miniszterünk (korábban a Heti Válasz kiadó–főszerkesztője, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyet- tese, máig a Magyar Tartalékosok Szövetségének TÁRSADALMI elnöke) lenyűgözően tömören foglalta össze, miért alapvető, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítsük az agresszor ellen hazáját védő ukrán népet: Az Amerikai Egyesült Államok, a Nyugat, a „szabad világ” támogatása nélkül Ukrajna már rég elvesztette volna ezt a háborút — jelentette ki. Azt is hozzátette még, hogy Európában már mindenki háborúra készül — kivéve minket, magyarokat.

orban_honvmin.jpg

Nem szemlézem az interjú további részeit, amelyekből leginkább történelmi, földrajzi és geometriai ismereteinek hiányosságairól értesülhetünk, valamint (ez utóbbitól aligha függetlenül) arról, hogy szerinte az embereknek a képletek szenvedést okoznak. Akit érdekel, olvassa el maga.

Csak még annyit, hogy a Magyar Honvédség azon melegében toborzó kampányt indított. A miniszter leszögezte: a kaszárnya kapuja nyitva, várják a fiatalokat!

Még aznap (tegnap este) megjelent a Magyar Közönyben a kormány különleges helyze- tekre kidolgozott védelmi és gazdasági mozgósítási terve. A jogszabályban több különös fogalom tűnik fel, mint például a „gazdaságmozgósítási helyzet”, a „gazdaságfelkészítési tervezés” stb. stb.

A gusztustalan bikkfanyelven összegányolt szöveget az általam ismert katonák a követ- kezőképp összegzik. „A haveroktól túlárazva fölvásárolni minden eladhatatlan szart, és beraktározni” — Alighanem a lélegeztetőgépek mellé, de ezt már csak én teszem hozzá.

Fügedi Ubul

Slusszpoén: A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint azért kellett gazdaságmozgósítási tervet készíteni, mert világháború fenyeget. (24.hu)

Parragh és a relatív értékrend [318.]

Fejezetek a szocializmus politikai gazdaságtanából.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján: Elmondták a kormány tagjai, hogyan lesz Magyarországon felzárkózás és növekedés. (Portfolio

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a veszélyek korszakába léptünk. Ezt jól jelzik olyan adatok, mint például a 350 eurós gázár — tavaly valóban volt két olyan nap, amikor az MW"h-ként számolt ár ezt megközelítette. Mostanában kb. 46-ért jegyzik, a tendencia ereszkedő.

parragh_varga_orban_nagy.jpg

A többi, általa citált (v.ö. "hajánál fogva előrángatott") paraméterrel is ez a helyzet. Minket, öregebbeket ez erősen emlékeztethet 1972-re, az (első) olajárrobbanásra. Akkor kijelentettük, hogy hozzánk "nem gyűrűzik be", mert mi a szovjet elvtársaktól továbbra is olcsón kapjuk az olajat — most meg azt, hogy mi az orosz úrtársaktól ötödáron vesszük a gázt. A szovjet elvtársak persze megemelték az olaj árát, most meg kiderült, hogy az orosz úrtársaktól valójában 10 %-kal a piaci ár fölött vesszük.

Az ún. létező szocializmus utolsó évtizedeiben a gazdaságot irányítók gyakorlatilag lemondtak a tervgazdálkodásról. Ehelyett megsaccolták, hogyan alakulnak majd a gazdasági folyamatok, és azok általuk várt egyenlegét kinevezték tervnek. Ehhez kísér- tetiesen hasonló módon Varga bejelentette, hogy "3,9% lesz a hiány idén, jövőre pedig 2,5%-kal tervezünk" — az ehhez szükséges intézkedéseket azonban nem hoztuk meg.

Az általa emlegetett veszély fogalmát a kamara elnöke helyezte teljesen új megvilá- gításba. Parragh szerint az egyik lehetséges veszély az, ha utolérjük Ausztriát (itt csak tippelgethetjük, hogy az egy főre jutó GDP-re gondolt-e). De nem az igazi (mondaná Rajkin): az igazi veszély az, ha utolér minket Románia.

Nos, a mi boldogulásunk szempontjából a szomszédok teljesítményének egyáltalán semmi jelentősége. Akár lemaradnak mögöttünk, akár elhúznak mellettünk, mint a vadlibák (miként jelenleg is), mi attól nem élünk se jobban, se rosszabbul. Az efféle összevetéseknek pontosan egy szerepük van: lehetővé teszik a kormányok munkájának értékelését. A jobban fejlődő gazdaságokat jobban dolgozó kormányok menedzselik, a lassabban fejlődőket rosszabbak. Ezen összehasonlítás alapján a magyar kormány teljesítménye pocsék — de nem az osztrákok és nem a románok miatt az, hanem saját jogon.

Szépen támasztja alá ezt az értékelést Nagy Márton, aki szerint mintegy félmillió (betanított) munkást, úgynevezett gazdasági bevándorlót kell minél előbb behoznunk, hogy legyen, aki az épülő gyárakban majd dolgozik. Nevezett kormányunk intézkedései miatt ugyanis a piacképes magyar munkaerő kivándorol; az országot ázsiaiakkal kell feltölteni.

Fügedi Ubul

Ellenzéki tortaszelet(ke) [317.]

Tologatják egyik tányérról a másik tányérra.

Újabb ellenzéki politikus igazolt át a DK-ba. Varga Ferenc korábbi jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő bejelentette, hogy csatlakozik a Demokratikus Koalícióhoz. (MaNcs

Hurrá! Derék dolog. Csakhogy a közvélemény-kutatások szerint ezzel (és a korábbi DK-s átigazolásokkal) az ellenzék összességében szemernyivel sem tudja/tudta növelni a szavazótáborát. „Csak” az ellenzéki pártok egymáshoz viszonyított pozíciói változnak – most épp a DK zabája fel szövetségeseit. Méghozzá minden gátlás nélkül, lelkendezve. (Miközben nő a pártot nem választók száma, illetve a 30 év alatti választók között a Ti Hazátok a legnépszerűbb…)

torta2022.jpg

A „demokratikus ellenzék” pártjai immáron sokadszor osztják újra meg újra ugyanazt a nem növekvő tortaszeletet. Egymást kannibalizálják, egymástól szipkázzák el a képvise- lőket, szavazókat – miközben a Fidesz boldogan él, virul.

Ideje lenne valami értelmeset mondani az embereknek, de legfőképp valami értelmeset csinálni a mindenféle átigazolások és himihumik helyett. Szerintem.

H.Gy.

*

„… a különböző pártokban kialakult stratégiák, legalább is így kívülről nézve, inkább arról szólnak, hogy a meglévő tortát hogyan tudjuk átszeletelni, átosztani úgy, hogy nekünk minél nagyobb szelet jusson ebből. (…) Nem pedig arra, hogy ez a torta növekedjen, hogy talán kívülről húzzanak be új szavazókat, vagy valamifajta ilyen gondolkodás lenne. De ilyesfajta gondolkodás addig nem is lesz, amíg a pártok teljesen különféle utakon járnak, amíg nem tudjuk azt, hogy milyenféle stratégiával indulnak az önkormányzati választáson, illetve az ezzel egy napon tartott Európai Parlamenti választáson." (Virág Andrea, Republikon / atv.hu)

Mégsem költözik a múzeum [316.]

Legalábbis per pillanat úgy néz ki...

Mégis Budapesten maradhat (egyelőre) a Természettudományi Múzeum, azaz nem költöztetik Debrecenbe — írta meg az Index. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) tájékoztatója szerint a háború, az energiaválság és „az elhibázott brüsszeli szankciók” miatt fújták le a költöztetést.

termeszettudomanyi_1.jpg

Emlékeztető: a múzeum Debrecenbe paterolásáról először 2020 januárjában beszélt Palkovics László ("más országokban sincs minden múzeum a fővárosban"), nyárra aztán meg is született erről az elmebeteg ötletről az Orbán-kormány döntése — ha törik, ha szakad, de ők akkor is a bihari városba költöztetik a Természettudományi Múzeumot. Kerül amibe kerül.

A helyzet — szokás szerint — kaotikus. Per pillanat azonban úgy néz ki, hogy lekerült a napirendről a múzeum szétverése költöztetése, egyelőre marad(hat) az Orczy-kert mellett. De semmi sem utal arra, hogy az ötletgazdák végleg letettek volna a múzeum Debrecenbe költöztetéséről…

A Fudant fenntartó alapítvány [315.]

… avagy Marci Hevesen.

Elérhetetlen a kínai Fudan egyetem 600 millió forintos alapítványa. (HVG

A kormány azt ígérte, hogy tavaly év végéig bemutatja a Fudan Egyetem budapesti kampuszának koncepcióját és költségtervét, de késnek vele. Gulyás "Safranek" Gergely szerint az egyetem "a beruházási stop áldozata lett". A tervezését is abbahagyták, ezért Safranek szerint előbb-utóbb el kellene dönteni, indokolt-e fenntartani a még csak papíron sem létező egyetemet "fenntartó" alapítványt.

fudan2022.jpg

Ez persze nem ilyen egyszerű, lévén az alapítványt annak létrehozásával egyidőben vaskosan fel is tőkésítették, főleg a korábban ide tervezett Diákváros rovására. Az alapítvány megkapta egyebek közt a komplett Nagyvásártelepet.

Mivel pedig a feltőkésítők gondosan vigyáztak arra, hogy a "fenntartó" a létező egyete- mek "fenntartóihoz" hasonlóan magánalapítvány legyem, a belepumpált vagyon már nem közpénz, a semmilyen munkát soha nem végzett tisztségviselőket a kormány le nem válthatja; tiszteletdíjukra és az általuk alkalmazottak fizetésére az átadott (elherdált) vagyon még évtizedekig elegendő.

Úgy hírlik, hogy ennek markáns jeleként az alapítvány elnöke (Csák János miniszter) mellé több mint milliós fizetéssel még "főigazgatót" is fölvettek.

Tompos Márton, a Momentum szóvivője az alapítvány bejelentett címén szerette volna megtudni, hogy mire költötték a 600 millió forint induló támogatást, de az egész épület- ben nem talált senkit, aki tudott volna bármit az alapítványról.

Az alapítványnak nincs se emailcíme, se telefonszáma — én pedig izgatottan várom, milyen jogi megoldással szüntet meg a kormány egy magánalapítványt. Példamutató lehet.

Fügedi Ubul

süti beállítások módosítása
Mobil