Pont egy hete… Gulyás: „Támogatjuk, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet.” (444.hu)

Ma kitöltöttem a Fudan Egyetemről szóló konzultáció kérdőívét. Hangot adtam azon véleményemnek, hogy örülnék, ha lenne itt Fudan Egyetem — no de ne a Diákváros helyén és ne a mi pénzünkből. Hazajöttem, és azt kellett látnom, hogy a roppant cizelláltan fogalmazó és legendásan üres... hm, tekintetű... Gulyás Gergely támogatna egy ilyen népszavazást — a jövő évi választás utáni eufória időszakára időzítve és szigorúan arról, hogy legyen-e Fudan Budapesten. (Figyelem: ez "magánvélemény", úgynevezett lufi!)

A mondanivaló egyértelmű: ha a bűnös város nem akarja, majd megépítjük Felcsúton vagy Debrecenben (esetleg Fehérvárott; a Vidit szereti a főnök). Emellett nehéz nem fenyegetésnek értelmezni, hogy Gulyás szerint még nem tudjuk, mennyibe fog kerülni. A kedvezőtlen hitelszerződést már aláírtuk, annyi pénzt mindenképp elverünk... De hátha olyan tervek készülnek, amelyek szerint az nem lesz elég?

Tehát: helyi voksolás csak arról, hogy a mindenképp a mi pénzünkből építendő Fudan Budapesten legyen-e.

Fügedi Ubul

P.s.: Orbán: lesz népszavazás a Fudan Egyetemről, de csak ha már készen lesznek a tervek - Riasztó ez a szellemi sivárság. egy hete kaptak Habonyéktól egy bekezdést, azóta csak ezt tudják ismételgetni egyetlen egyéni ötlet nélkül. Még a szóhasználat is azonos. Némelyik ha két különböző kérdést tesznek föl neki ugyanarról a témáról, hát kétszer ol- vassa fel a cetliről ugyanazt. Mármint ugyanazt a baromságot a közéleti vita feltételeiről (Milyen elképesztően hülyén hangzik ez olyan ember szájából, aki már egy évtizede nem vitatkozott senkivel semmiről!) A legriasztóbb pedig, hogy még eközben is pontosan tudjuk, hogy mindig van lejjebb.

*

Orbán délelőtt népszavazást ígért a Fudanról, délután a fideszesek átnyomtak két, a Fudant bebiztosító javaslatot - Minden ígéret ellenére a jövő héten már végszavaz- hatnak a Fudan Egyetemmel kapcsolatos két törvényjavaslatról, miután a kormánypárti többségű törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén támogatta az előterjesztéseket – írta meg a Népszava. Ez azért is furcsa, mert Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki kormányinfón azt mondta: még nincs döntés a Fudan ügyében, lesz népszavazás (bár az nem derült ki, hogy mikor), és a kormány el fogja fogadni a népakaratot. (via 24.hu)

Még májusban írtuk, hogy átépül a Népszínház és a Kiss József utca torkolata, illetve megszűnik a Népszínház utcai horrorátkelő, ahol a gyalogosoknak a jó 30 méteres szakaszon mostanáig minden jelzés nélkül kellett megpróbálkozniuk az átjutással (vesszőfutással) a ki- és beforduló autók között.

Akkoriban megígértük, hogy amint befejeződik az átépítés, elmegyünk megnézni (és persze fényképezni), hogy az életveszélyes kereszteződés előnyére vagy hátrányára változott e. Nos, pár napja arra jártunk: a Kiss József utca vége már merőlegessé vált, a felszabadult területre pedig – az ígéreteknek megfelelően – fákat ültettek.

Ilyen lett tehát. A szakaszokra bontott gyalogátkelő „működik”, a korábban hangoztatott kételyekkel szemben a fák (jelenleg) egyáltalán nem akadályozzák a kilátást a Népszínház utcára.

Nekünk bejött ez a fajta átépítés. Az meg már egy másik kérdés hogy a most ültetett fák megmaradnak-e, de reménykedjünk…

További szép estét mindenkinek.

LaMa

A közepes trükkök típusos képviselője a közvetítő cég. Ilyenek (voltak) Rogán Antal letelepedési kötvényeket áruló cégei, amelyek a magyar állammal fizettettek durva milliárdokat azért, hogy ukrán, orosz stb. bűnszövetkezeteket csábítsanak szép országunkba.

Rövid, nagy felvirágzásukat hozta el a járvány. A vészhelyzetre hivatkozva tökéletesen fölösleges és a védekezésben soha nem is használt lélegeztetőgépeket vehettek meg, hogy aztán külön EU-s pénzt kérjenek ezek raktározására. A testvéri Szlovéniában a fele ennyiért beszerzett gépek vételét (megalapozottan) költségvetési csalássá minősítették — nálunk ez a példamutató járványvédelem hivatalos szimbóluma.

A rendszer működésének megértéséhez nem lényegtelen azt tudni, hogy ezeket az üzleteket a külön ezért létező külgazdasági (fél)minisztérium tárgyalta le. A kínai állam ismeretlen áron eladta a gépeket a "közvetítőknek", ők pedig az azidőben szokásos (más országok által fizetett) piaci ár öt–tízszereséért a magyar államnak.

Ennek eredményeként a korábban jelentéktelen cégecskék árbevétele egy év alatt mintegy két nagyságrendet nőtt — a profitjuk értelemszerűen jóval többet.

Nem értem ennek a rendszernek a működését. Látom, ahogy a lenyúlások meredeken nőnek. Érteni vélem, hogy ez valamiért a működés jellegzetességeiből adódik és szük- séges, de nem értem, hogy miért. A pár millárdos usque pár tucat milliárdos közepes trükkökről idén tértünk át a pár száz — pár ezer milliárdos nagy trükkökre, és innen már nincs tovább.

Az egykori államosítók teljesen kiüresítik és zsebre vágják az államot, és amikor nem marad több lenyúlni való, a rendszer összeomlik — úgy tippelem, kb. a 2030-as válasz- táson. Addigra a felvett pénzek már rég a Kajmán-szigeteken lesznek — azoknak pedig, akik az egyre mohóbbak után jönnek, itt marad a tömérdek adósság. Már az "apró trükkökhöz" is hiteleket kellett felvenni, a közepesekhez (a járványra hivatkozva) még inkább, a Paks-2, Fudan stb. nagy trükkjeihez pedig már kirívóan kedvezőtlen kamatok- kal. Paks-2-t 2031-ben kezdjük törleszteni.

Öregkoromra alighanem nagyon el fogok szegényedni.

Fügedi Ubul

 *

Tavaly tavasszal

• elképesztően drágán (300 milliárd forintért)
• feleslegesen sok, 16 863 lélegeztetőgépet vásárolt a Külügyminisztérium,
• amiket milliárdokért üzemeltettek be, többek között egy fuvarozásra alapított céggel,
• azóta pedig havi 90 millió forintért tárolják az eszközöket raktárakban.

Május 8-áig az RTL Klub összesítése szerint 425 darab lélegeztetőgépet ajándékoztunk el, ami 8 milliárd forintot érhetett. Jutott belőle a határon túli területekre (Kárpátaljára, Vaj- daságba, Felvidékre), Csehországba, Boszniába, Libanonba, Jordániába és Kirgizisztánba. Azóta adtunk még

• 7 darabot Palesztinába
• 30 darabot Moldáviába és Tunéziába

Az is látszik, hogy ha az államnak, így az adófizetőknek óriási ráfizetés is volt a lélegez- tetőgép-beszerzés, vannak nagy nyertesei az óriásbevásárlásnak. Az Mfor nézte át a keleti beszerzésnél közvetítő magyar cégek éves mérlegeit.  (via 444.hu)

A Gyurcsány-féle "ezer apró trükk" kormányának egyik legendás botránya volt az M6 ún. alternatív nyomvonalának ellehetetlenítése. Az Uvaterv a "hivatalos" változattól eltérően nem alagutakkal és hidakkal, hanem bevágásokkal és feltöltésekkel vezette volna át az utat a gerinceken, illetve völgyeken, és ettől — tessenek jól figyelni, nagy szám jön! — teljes hatmilliárd (a tervezők szerint 30 milliárd) forinttal olcsóbb lett volna a pálya.

A tervezetet azon az alapon kaszálták el, hogy egy szakaszon a pálya emelkedése 4,5 % lett volna, márpedig az elbírálás idején hatályos jog csak 4 %-ot engedett. Igaz ugyan, hogy addigra a parlament már elfogadta ennek 5 %-ra emelését, de ez csak 2008. jan. 1-én lépett hatályba. Igaz az is, hogy nemcsak az átadás lett volna jóval később, de eleve az építkezést is csak a köv. évben kezdték volna, ám ezek a dolgok a bírálókat nem hatották meg.

Talán csak a körösfői völgyhídé volt ennél nagyobb botrány; a kormányzati negyed előkészítésébe még összesen is kevesebb, mint egymilliárdot öltek. Mondom, ezek apró trükkök voltak.

Az eddigieken túl most éppen az Innovációs Minisztérium adott több mint 6 milliárd forintot a vadászati "világkiállításnak" nevezett pénztemető és felvezető eseményeinek szervezésére. A Petőfi-emlékévre 9 milliárdunk megy el. Az 1956-os emlékév (kormány- biztos: Schmidt Mária) 13,5 mrd. forintunkba fájt.

Igen, ezek már a közepes trükkök, a minőségi ugrás jelei.

De ha rá akarunk bukkanni ezekre a mínuszos hírekre, igencsak keresgélnünk kell őket. Időközben ugyanis átléptünk a nagy trükkök korába.

Fügedi Ubul

Az észak-koreai állami média szerint árván maradt gyerekek önként vállalkoztak, hogy bányában dolgozzanak (Telex) 

"Az észak-koreai állami média nagy ünnepélyesen arról számolt be, hogy árván maradt gyerekek önként vállalkoztak arra, hogy állami bányákban, gyárakban és ültetvényeken dolgozzanak. A KCNA állami hírügynökség szombaton 700 olyan gyerekről írt, akik gyárakban, ültetvényeken és erdőkben dolgoznak majd, míg csütörtökön sok olyanról, akik szénbányába kerültek, hogy „visszaadják legalább az egymilliomod részét annak a szeretetnek, amit a párt feléjük mutatott.”

Eszerint a Koreai KP szeretetének már a puszta mutatása is legalább egymillió évnyi (de inkább több) munkát ér. Hááát... engem inkább utáljanak, ha kérhetném. Úgy tűnik, Észak-Koreában elég sok gyerek marad árván. Persze az is lehet, hogy az árva gyerekeket direkt importálják.

A kép a 2019-ben felszámolásra ítélt fóti gyermekváros egy részletét mutatja. Ha netán tudja valaki, hogy mi lett/lesz a gyerekekkel, hát érdekelne...

Fügedi Ubul

P.s.: Külön érdekes az a passzus, amely szerint nem fizetésért fognak robotolni, hanem azért, hogy ledolgozzák a kapott szeretetet stb.

*

Államtitok lett a fóti gyermekváros sorsa. Hiába próbált közérdekű adatigényléssel konkrétumokat megtudni a fóti Károlyi István Gyermekközpont tervezett megszünte- téséről Szél Bernadett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma elutasította az adatok kiadását – azokat ugyanis tíz évre titkosították. (via Népszava, 2019.03.30.)

Müller Cecília: „Magyarországon nem volt ellátatlan beteg,
nem feküdt senki a kórházak folyosóin.” (24.hu) 

“Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt." (D. D. Eisenhower)

Eljött az a nap.

Fügedi Ubul

P.s.: Ahogyan nézem elkezdődött a múlt tagadása, szépen sorban:

• "Nem tudok mondani az elmúlt egy évben egy olyan körülményt sem, amit ne helyesen ítéltünk volna meg." (Kásler)
• "Magyarországon nem volt ellátatlan beteg, nem feküdt senki a kórházak folyosóin." (Müller)
• "Magyarország leginkább a gratulációkat szokta fogadni, hiszen a beoltottságot tekintve az uniós országok közül az első-második helyen van." (Orbán)

Nem véletlen, hogy nem engedtek be újságírókat, forgatócsoportokat a kórházakba és némították el az egészségügyi dolgozókat. (Dr. Kunetz Zsombor MBA)

*

Beálltak egy kamera elé, és rutinból, fejhangon tolták a napi propagandát: felolvasták a renitens polgárokkal szembeni rendőri intézkedések senkit nem érdeklő pontos számát, elhadarták a pórnép által megismerhető, fájdalmasan hiányos járványügyi adatokat, amiket már reggel nyilvánosságra hoztak, megdícsérték saját magukat és a kormányt, majd az előre beküldött újságírói kérdések közül kiválogatták azokat, amelyekre pozitívan lehet válaszolni, és megválaszolták őket. (via Kolozsvári Szalonna)

Olvasom a Józsefváros újság oldalán, hogy már bontják is a 23/b szám alatti házat a Tömő utcában. A minapi képek tanúsága szerint a szomszédos Psota-ház még áll, de a tempót elnézve – már nem sokáig. (A tervek szerint a két bontandó ház helyére kerül majd a Corvin Campus irodaház előtti Psota Irén emlékpark.)

A házban 8 lakás volt, amelyből 2019 nyarán 4 lakás bérlő által lakott, egy lakásban pedig jogcím nélküli használó lakott. (3 db lakás üres volt.) Az épület 2020. december 4-én kapott bontási engedélyt.

A most nyomtalanul eltűnő – mára már igencsak rossz állapotú – az utcafronton nyereg- tetős, nyers téglahomlokzatú földszintes házról nem sokat tudni. Déry Attila a kerület épületeiről írt monográfiájában csak annyit mond róla, hogy az 1890-es években épült. Feltehetően iparosházként, csakúgy mint a környék több háza. Déry nem írja, ki építtette és kivel, de az 1898-as Budapest évkönyvének Czím és lakjegyzéke szerint a Tömő-utcza 23/b alatti ingatlan ekkor már Zákó József nyugalmazott postatiszt, és neje Ott Julianna tulajdonában volt. Így elképzelhető, hogy ők voltak az építtetők is.

1904-ben Zákó halála után felesége és kiskorú fia, Zákó Elemér örökölte az ingatlant egy Kistemplom utcai házzal együtt. Annyit tudni még, hogy ezt követően 1911-ben Kövesi Kálmán ékszerkereskedő vásárolta meg az ingatlant, ő egészen az 1940-es évek végéig volt a tulajdonos.

A ház jópár éve, 2007 februárjában is rossz állapotban volt – az akkor készült kép tanúsága szerint a baloldali részt már ekkor elfalazták…

Ennyi volt tehát, a ház több majd’ 130 éves története itt és most véget is ért. Nem, nincs siránkozás, könnyek hullatása, ingek megtépése – valóban már csak a bontásra volt jó. (Az meg, hogy miért, mikor és hogyan került ilyen állapotba, az már más kérdés…)

Egy azonban biztos: tetszik nem tetszik, de ez a ház is része volt egy tipikus józsefvárosi utcaképnek. Hát most már nem lesz az. Annyi azonban minden nyomtalanul eltüntetett régi háznak kijár, hogy egy-egy képpel emléket állítsunk neki(k).

LaMa

Még február elején írtuk, hogy bonthatják a Psota-házat Tömő utca és a Szigony utca sarkán, mivel hogy lezárult a bontás miatt a cserelakások felújítására kiírt közbeszerzési pályázat. Az épületet még az előző önkormányzat adta el a Corvin-negyed fejlesztőjének, aki itt építi fel a Corvin-sétány folytatását; a beruházó Futureal ígérete szerint – a házak lebontása után – park lesz a helyükön kialakítva.

Akkor – a korábbi rossz tapasztalatok alapján – kételkedtünk, hogy tényleg park lesz itt, és keseregtünk egy sort, hogy két régi házzal ismét kevesebb lesz. (Kaptunk is hideget-meleget, hogy nem kell merő nosztalgiázásból minden régi, lerobbant ház bontásakor siránkozni, meg hogy a teljesen lepukkant, komfort nélküli épületekért nem kár, stb…)

A látványtervek szerint ilyen lesz majd ki az emlékpark (Forrás: Futureal csoport)

Most viszont egyre inkább úgy néz ki, hogy valóban nem üvegpalota, irodaház, stb. épül a helyén, hanem tényleg egy több mint 1500 négyzetméteres zöld térrel bővül a kerület, melyet Psota Irénről neveznek el.

A Corvin Innovation Campus* irodafejlesztést megvalósító Futureal közleményében az olvasható, hogy a komplexum területén alakítják ki a fenntarthatóság jegyében tervezett emlékparkot. Azt is írják, hogy a fákkal, vízjátékkal és közösségi funkciókkal ellátott zöld- övezet várhatóan jövő ősszel nyílik meg. Az épület körül futó Apáthy István utca fasorral, kiszélesített járdákkal és modern lámpákkal frissíti fel a környék látványát.

Most mit mondjak? Bár a látványtervek szépek, próbálnak nagy, lombos fákat mutatni, de gondoljunk csak Fürjes Balázs (egykori kormánybiztos) mára már „legendássá” vált 2017-es, a Dagály uszoda látványtervének kapcsán tett kijelentésére, vagy épp a Város- liget gigaépítményeinek csupazöld, csupafás, füves látványterveire…

De mint mondtam, a látványtervek szépek. Enni se kérnek, a papír is türelmes. Mi meg reménykedjünk.

LaMa

*A Corvin Innovation Campus a Corvin Sétány közvetlen közelében, a Szigony utca, Tömő utca, Apáthy István utca és Balassa utca által határolt területen épül. A komplexum főbejáratánál valósítja meg a fejlesztő az emlékparkot.

Passzolgatják egymást közt a nyomozó hatóságok
a túlárazott maszkgyártó gép ügyét. (444.hu) 

Csak az a költségvetési csalás, ha "az állam" pénzét lopják. A 100 %-ig a költségvetésből finanszírozott Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem az állam, tehát ha az ilyen szerv pénzének a háromnegyedét(!) lopják el, az nem költségvetési csalás. Ahhoz a NAV-nak semmi köze.

Tessenek ahhoz a rendőrséghez fordulni, amely szerint nekik ehhez semmi közük, mert nem dolguk az állami szervek árait "minősíteni". Igaz ugyan, hogy itt nem az állami szerv, hanem a maszkgyártó gép áráról van szó, de ez végülis mindegy. Van az elutasító formanyomtatványon egy olyan rovat, hogy "Indoklás", azt ki kell tölteni.

A két kulcsfogalom: Kína, közvetítő cég. Nincs itt semmi látnivaló, tessenek továbbsétálni!

Fügedi Ubul

*

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő még 2020 végén tett feljelentést a rend- őrségen hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával, mert az  Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 200 millió forintnál is többet fizetett olyan maszkgyártó gépért, amit amúgy körülbelül 50 millióért árulnak máshol. Az állami központ egy közvetítő cégtől vásárolta meg az eredetileg Kínából behozott gépet. (via 444.hu)