„Ismét vár rád a rakpart! Most hétvégén újra birtokba vehetik a kerékpárosok,
a gyalogosok, a görkorisok és a kutyások a rakpartot." (Karácsony Gergely fb-oldala) 

Ez itt maga a nagyszerű hír: a főváros – miközben dübörög a járvány harmadik hulláma – hétvégére megnyitotta a pesti alsó rakpartot a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, mondván, sétálhassanak a jó időben az emberek. Mintha nem lenne elég nagy baj, hogy a kormány – élén a miniszterek mindenhez értő, pedagógus-kedvelő elnökével – párját ritkítóan rosszul kezeli a járványt, ehhez még hozzájön ez a nagy ötlet is, amivel aztán totál leszarják figyelmen kívül hagyják az egyre súlyosabb kockázatokat. Gratulálok.

Egy kis rakparti Covid-party a járványcsúcson? Ezt a fszságot melyik okos tanácsadó találta ki? Amikor tele a kórházak és sajnos egyre több fiatal hal meg? Pár hétig ezt vissza kellett volna fogni. Tényleg idióták a politikusaink. Egyik hülyébb, mint a másik. (via Egymillió vizeletmintát a FIDESZ-nek)

P.s.: 20 ezer fölé nőtt a járvány halálos áldozatainak a száma. 7263 új fertőzöttet találtak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 641 124-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Az aktív fertőzöttek száma 221 002-re emelkedett, egyszerre még soha nem voltak ennyien. Elhunyt 189 beteg, így az elhunytak száma 20 161.

*

Váratlan fordulatként – csak vicceltem, dehogy váratlan – Orbán Viktor ismét beslattyo- gott a rádióba, és szokásos pénteki megnyilatkozásában azt találta mondai, hogy azért hagyták ki a pedagógusokat az oltási tervből, és azért akarták őket visszaengedni az iskolákba úgy, hogy sem nem tesztelik, sem nem oltják őket, mert "nem mindenki peda- góguspárti ebben az országban". Bravó! De azt is megtudhattuk tőle, hogy  bár "mindenki fáradt, lökdösik a hajót, én pedig ott állok", ámde "az árbóckosárban is ülnek embereim, és biztosan mondhatom, hogy szabad nyarunk lesz."  Ehhez is gratulálok.

Tényleg egyik hülyébb, mint a másik.

*

Új hír, hogy a pedagógusokat sikerül előrevenni az oltási sorrendben, ehhez az kell, hogy hétfő éjfélig regisztráljanak – emlékeztetett Orbán Viktor hétfő délelőtti Facebook-videójában. (via 24.hu)

Nemzeti Zöldség és Húsbolt. Miféle egyszerűbben szabályozható piacról beszél az állati takarmányozáshoz értő agrármérnök*? Ha van olyan terület, ahol viszonylag jól működik a kereslet-kínálat szabályozó hatása, az pont az élelmiszerpiac. (Kolozsvári Szalonna) 

A korszerű vállalatirányító módszerek átvételének köszönhetően az Egyesült Kőbalta- és Szakócagyár volt hazánk legdinamikusabban fejlődő vállalata. Évente átlagosan 15 (esetenként 20!) százalékkal bővítette termelését úgy, hogy közben csökkentette az önköltséget. Emiatt a kőbalták és különösen a szakócák árát sikerült két-három évenként mérsékelni, és ez az országosan számolt éves inflációra is roppant kedvezően hatott.

Nagy István agrárminiszter

Mivel a gyár vezetése rendszeresen felmérette a piac igényeit, felismerte, hogy a vásár- lók már nem tekintik alapvető használati tárgynak termékeit — erre utalt az a tény is, hogy már több évtized teljes termelvénye állt a terjeszkedő raktárvárosban. Az informá- ciókat gondosan egybevetve ügyes profilváltással a dísztárgy kategóriába soroltatta át a kőbaltákat és szakócákat. Az új kulcsszámoknak megfelelően számos tájjellegű változatot hoztak létre, melyek közül egyeseket matyó-, másokat kalocsai stb. mintákkal díszítettek.

A szuvenírboltoknak készletminimumot írtak elő. A minisztériumok, a (természetesen) állami vállalatok és a fontosabb kulturális intézmények utasításba kapták, hogy dolgozói- kat, vendégeiket és mindenki mást kizárólag szakócával vagy kőbaltával ajándékozhatják meg. A gyár ezek ízléses csomagolására külön részleget hozott létre; a Magyar Népköz- társaság Gyémántokkal Ékesített Kőbaltájának arany fokozatához tervezett díszdoboz rangos nívódíjat nyert.

Fügedi Ubul

*Nagy István: "Akkora nyereséget visznek ki az országból a külföldi boltláncok, amit nem lehet annyiban hagyni." Az agrárminiszter már azt is tudná, hogy mire lehetne költeni a kiskereskedelmi láncok nyereségét. (via HVG)

*

Ezek után nem nehéz előre látni, hogy mi lenne, ha sikerülne elűzni a multikat, és magyar kézbe adni az élelmiszer-kiskereskedelmet. (...) Egyedül az új magyar tulajdonosok járnának jól, vehetnének még három Porschét, négy Ferrarit, újabb hajót az Adriára, villát Horvátországban, repülőjegyet Dubajba. De legalább el lehetne mondani, hogy a Nemzeti Trafik, a Nemzeti Útdíjfizetés, a Nemzeti Konzultáció, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Nemzeti Hulladékgazdálkodás, a Pálinka Nemzeti Tanács, a Nemzeti Lovarda és a Nemzeti Vágta után a zöldség-gyümölcs, a tej- és tejtermék, a száraztészta és a húskereskedelem is nemzetivé lészen. (Kolozsvári Szalonna / Andor Mihály)

„Nem győzelmi jelentésként, hanem tényként mondom el, hogy Magyarország Európa leggyorsabb oltási sebességét diktálja” - kezdte az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóját György István államtitkár. (444.hu) 

Nincs semmiféle káosz — nyilatkozta (na, ki???) György István államtitkár (biológia–testnevelés szakos tanár, majd ügyvédjelölt*), az országos oltási munkacsoport vezetője. Talán ő az egyetlen olyan ember, akit erről nem kellett volna kérdezni.

Próbálom magam elé képzelni György István területi közigazgatásért felelős(!) államtitkárt, az országos oltási munkacsoport vezetőjét, ahogy azt nyilatkozza, hogy "Hát ezt kérem, elbarmoltuk. Nincs széles ez országban még egy olyan ember, aki olyan pocsékul dolgozott volna, mint én."

Próbálom, nagyon próbálom... Nem sikerül.

*Emellett György István 12 évig volt Kőbánya polgármestere, majd főpolgármester-helyettes, később a Fővárosi Kormányhivatal vezetője. (megjegyzés a Facebook-on).

P.s.: Nem emellett: ezután volt politikai pozíciókban. Az életút elejét áttekintve arra próbáltam utalni, hogy egy efféle hangsúlyozottan szakmai munkacsoport vezetéséhez nem árt, ha a vezetőnek nemcsak adminisztratív, de szakmai ismeretei is vannak. Ezeket nemcsak iskolában lehet megszerezni (mindkét szakmámban autodidakta vagyok), de ott kötelező. A papír egyfajta garancia arra, hogy az illető tudja, miről van szó. De itt van még ez is a Szalonnáról: Ha nem lenne baloldal, ha nem lenne sajtó és nem lenne Brüsszel, még jobb lenne a helyzet. „…azért a nemgyőzelmijelentés legpofátlanabb részének mégis azt tartom, hogy megint az egészségügyi dolgozók mögé bújnak, és az orvostársadalom megsértéséről pofáznak..."

Fügedi Ubul

*

És ha már minden olyan jól szervezett: Ma az Auróra utca rendelőintézet vezetőjével közölte a kormányhivatal vezetője, hogy bár kialakítottak 7 oltópontot, nem kell oltaniuk, esetleg majd, ha lesz elegendő vakcina. A nemrég nyilvánosságra került rendelet szerint a területileg illetékes kórház igazgatója rendelkezik innentől a rendelőintézetünk munka- társi állományával, akik átvezényelhetők lesznek bárhová. Minderről semmilyen előzetes tájékoztatást senki sem kapott, így nem tudom megmondani, holnaptól kik rendelnek, gyógyítanak a rendelőben, mely háziorvos lesz elérhető a betegei számára. (Pikó András polgármester oldala)

Elhunyt Szili Balázs, volt józsefvárosi önkormányzati képviselő. Szili Balázs 2012-től 2014-ig az MSZP képviselőjeként volt a kerületi képviselő-testület tagja. Szívügye volt József- város és a társadalmi igazságosság, dolgozott a Rév8 és a Városi Tanoda munkatársaként is - írta tegnapelőtt az önkormányzat oldala.

Az utolsó pillanatig vártam ezzel a poszttal, hátha csoda történik, és azt mondják, hogy tévedés történt, és hogy minden rendben van. De nem. Balázs elment, itt hagyott minket. Nagyon régóta ismertem. Mindig sokat és kitartóan dolgozott a maga csendes, visszafogott módján. Most már csak az emlékeimben él tovább, kitörölhetetlenül. Hálás vagyok az életnek, hogy ismerhettem. Hiányozni fog.

a Szerk.

Komoly felhők gyülekeznek: nem csak Zuglóban, hanem itt nálunk (és Ferencvárosban) is friss induló jelentkezett be az ellenzéki előválasztásra. Zuglóban Hadházy Ákos, nálunk a 6. választókörzetben Jámbor András – gondolom itt is lesz emiatt hörgés meg fogaknak a csikorgatása a pártok részéről – de majd meglátjuk. Még tévedhetek is. A választók meg döntsenek a megfelelő, legesélyesebb ellenzéki jelölt kiválasztásról.

Amikor eldöntöttem, hogy elindulok, pontosan az motivált a döntésben, hogy egy erős közösséget hozzak létre, hogy minél több olyan embert meg tudjunk mozgatni ebben a kampányban, aki egyébként nem csatlakozna magától a hatpárti összefogáshoz, és Orbán Viktorék legyőzéséhez. Annak a 100 aktivistának a többsége akikkel elindulunk pontosan ilyen ember, és büszke vagyok, hogy a kormányváltásért folytatott harcba új embereket és új gondolatokat tudok behozni. Mert 2022-ben minden aktivista, minden szavazat számítani fog! (…) Ehhez pedig te is kellesz! Írd alá a honlapomon lévő formot, támogass és csatlakozz! (Jámbor András)

A Mérce alapítója és korábbi főszerkesztője, a netadós tüntetések egyik szervezője még szombaton jelentette be indulását Facebook-oldalán és tette közzé a  „Szerezzük vissza a jövőnk” című programját. Jámbort ugyanaz a Szikra mozgalom indítja, amelyik 2019-ben Pikó András, Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely kampányát is segítette.

*

A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd még február végén állapodott meg arról, hogy mind a 106 választókörzetben lesz előválasztás, ahol nem csak a pártok, hanem civilek jelöltjei is indulhatnak majd. Az előválasztás augusztus 23-án kezdődik, és október 23-ig minden kérdést eldöntenek. Az egyéni képviselőjelöltekre egy fordulóban, a miniszterelnök-jelölt személyére két fordulóban lehet majd szavazni. Képviselőjelöltként 400, miniszterelnök-jelöltként 20 ezer támogatói ajánlást kell összegyűjteniük az induláshoz. A lebonyolítással pedig az általuk felállított Országos Előválasztási Bizottságot bízzák meg.

És felnőttem, és ITT VAGYOK!
És kaptam fényes színpadot
És jól esik a pompa meg a fény.
(Mikó István: Breki-blues)

Csuda dolgok történhettek, történtek itt a kerületben az elmúlt tízegynehány évben. Új és újabbnál is újabb érdekességek derülnek ki azzal kapcsolatban, hogy a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-nél hogyan is kezelték a közpénzt, és hogy minden gátlás nélkül hogyan és milyen bőkezűen osztogatták azt – egymásnak. (Lásd előző poszt). Most a Józsefváros újság részletezte is ennek menetét, és nevesítette is azokat, akik a cégnél – igazgatósági tagokként – a képviselőtestület tudta nélkül pl. egymásnak több milliós lelépési pénzeket osztogattak.

Mint írják, a száz százalékban önkormányzati tulajdonú cég igazgatóságának elnöke a vizsgált időszakban Kovács Barbara (korábban: Kovács-Becskei Barbara) volt. Akik elég idősek – de ennek ellenére a memóriájuk még jó – azok emlékezhetnek rá, hogy a hölgy nem nálunk kezdte ragyogó pályafutását (és barátkozását a közpénzzel), hanem a VII. kerületben, onnan importálta hozzánk valami ismeretlen okból a korábbi kerületvezetés.

De kezdjük az elején: 2006-ban az akkor még igencsak fiatal Kovács-Becskei Barbara a VII. kerületben indult az önkormányzati választáson (akkor még csak Becskei Barbara volt), nem nyert, de amikor 2008 októberében Deutsch Tamás zavaros körülmények között lemondott önkormányzati képviselőségéről, a megüresedett mandátumot – hogy hogy nem – a kompenzációs lista 9. helyén szereplő Becskei kapta meg. (Itt van két fotó a mára elfeledett múltból, amikor még a szomszédos Erzsébetvárosban sertepertélt...)

2010-ben ugyan nem lett képviselő a VII. kerületben, de a frissen megválasztott Vatta- mány Zsolt javaslatára jelentős havi "mellékeshez" jutott: az önkormányzat által kötött határozatlan idejű szerződés szerint a Bimage nevű cégen keresztül havi nettó 224 ezer forintot számlázhatott ki "kapcsolattartás a nem önkormányzati tulajdonú társasházakkal" címén. (Az alapvetően PR- és kommunikációs tanácsadással foglalkozó Bimage Kft.-nek a cégjegyzék szerint Becskei nemcsak ügyvezető igazgatója, de tulajdonosa is volt ekkor.)

Becskei K. Barbara, akit – mint mondta – ingatlanfejlesztési, marketing-, és pr-területeken végzett szakmai múltja miatt választottak a posztra. „Önkormányzati képviselői mandátumomat csak október 3-ig kívánom megtartani, utána nem indulok a választásokon, hanem abszolút szakmai munkát végzek.” (Index, 2010.08.06)

Így aztán új seprűként (úgy értem, nálunk új) a hölgy megérkezett hozzánk; és 2011-ben már ő irányította az önkormányzat Közösségi Házát. 2015-ben aztán új, gigantikus Zrt.-t alapított az önkormányzat „a közművelődési és kulturális feladatok hatékonyabb megoldása érdekében”, ekkor történt a Józsefvárosi Közösségi Házak, a JóHír kft., és a Józsefvárosi Gyermeküdültetés összeolvasztása. Az önkormányzati tulajdonú új céget, a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-t persze Kovács Barbara vezethette, gondolom megint az „ingatlanfejlesztési, marketing-, és pr-területeken végzett szakmai múltja miatt”. (Jelenleg ide tartozik a Kesztyűgyár Közösségi Ház, a H13, az éppen nem működő Józsefvárosi Galéria, a Józsefváros Újság, és ez a cég felel az üdültetésért is.)

Aztán jött a mindenkit, de legfőképp a Fideszt meglepő 2019-es égszakadás-földindulás, tarolt az ellenzék – és elkezdtek sorra kiderülni a dolgok. Azaz, hogy a cégnél miképpen is veszítette el szorgosan (és gátlástalanul) közpénz jellegét a köz pénze.

Itt tartunk most, az önkormányzat jelenlegi vezetése pedig büntetőfeljelentést tett ismeretlen (?) tettesek ellen. Tessék elolvasni a fentebb belinket JKN-ről (és hősnőnkről) szóló cikket a Józsefváros újság oldalán. Leírtak alapján van egy olyan érzésem, hogy egy kerületeken átívelő, hosszú évek óta tartó (párt)karrier itt és most véget fog érni…

Pikó Andrásék feljelentést tettek
az előző kerületvezetés ügyei miatt. (444.hu) 

A hírek szerint a napokban lezárult a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-nek „a 2019-es önkormányzati választások előtti működésének anomáliáit feltáró" vizsgálata. Pikó András fb-bejegyzése szerint a cég a jogszabályoknak nem megfelelő, pazarló gazdálkodást folytatott, szabálytalanul használt fel közpénzt, mellyel megkárosították az önkormányzat költségvetését, így több ügyben is felmerült a hűtlen kezelés gyanúja. (Az erről készült vezetői összefoglalót feltették az önkormányzat honlapjára, itt olvasható.)

Az ellenőrzésről készített vezetői összefoglaló – többek közt – megállapította:

A Társaság vezetése pazarló gazdálkodást folytatott. Nem voltak tekintettel az Önkormányzat teherbíró képességére, illetve arra, hogy közpénzből költekeznek. A feladataik ellátásához elegendőek lettek volna a jó minőségű, megbízható, középkategóriás mobiltelefonok, illetve számítástechnikai eszközök is. Ezzel ellentétben, rendszerint a legújabb és legdrágább, prémium kategóriás eszközöket vásárolták.

Ezek az eszközök több éven keresztül szolgálhatták volna a Társaság működését, azonban számos esetben éven belül amortizálták, vagy selejtezték azokat. Ezzel a gyakorlattal szándékos kárt okoztak Zrt.-nek, illetve vizsgálni szükséges, hogy mely bűncselekményeket követték el a fentiekben részletezett visszaélések során

... megdöbbentő a JKN-nél feltárt korrupt gyakorlatok kiterjedt volta és kicsinyessége. Nagy pénzeket nyúltak le, de nem lehet mondani, hogy ne hajoltak volna le minden forintért és ne ott fogták és rakták volna zsebre a közpénzt, ahol csak tehették. Pl. nagy értékű telefonokat kaptak, csak hogy pár hónap múlva leselejtezzék őket – maguknak. (Pikó András)

Mindenesetre a kerület jelenlegi vezetése a most feltárt „anomáliák” egy jó részét olyan súlyosnak ítélte, hogy ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett. Pikó szerint „van olyan ügy, amelyben már nyomozás, illetve tanúmeghallgatás zajlik”. Pont.

Mit is mondhat erre az ember? Maximum, hogy nincs itt olyan nagyon nagy meglepetés, ugyanazt csinálták fiuk „kicsiben”, mint tették – és teszik – azt az egész országban. Most épp csak helyben szembesülünk a finomkodva anomáliáknak nevezett disznóságokkal.

Kíváncsian várom a nyomozás eredményét. Gondolom, seperc alatt meglesz...

A Magyar Néphadseregben szédítő ívű pályát futottam be. Kezdetben gatyás voltam (ruharaktáros), aztán lettem kőművessegéd, segédmunkás, sokáig telefonközpontos és végül, karrierem csúcsán portás. Bármely posztra is vetett a sors és a kiképzési alosztály önkénye, mindenütt próbáltam lelkiismeretesen helytállni. Megismertem és alkalmaztam az adott munka speciális szabályait. Ezért hát akár a szovjet delegációval kellett együtt- működni, akár riadóra készült a szakasz stb., engem vezényeltek a dolgok közepébe.

Egyúttal valahogy úgy alakult, hogy én kaptam a legtöbb büntetést is. Volt abban helybenjárás (laktanyafogság), rabság (fogda), amit akartok. Nem mondhatnám, hogy jól éreztem magam abban a környezetben — hanem nem.

Mígnem aztán amikor már csak két hónap volt hátra az egészből, hirtelen — mintegy a villámcsapás erejével — rádöbbentem arra, hogy uramisten, hiszen már csak két hónap van hátra az egészből. Hát beleszarok én mindenbe! Minden le van szarva. Még a szar is le van szarva!!! "Ami szögletes, azt elgurítjuk, ami kerek, azt meg visszük" — hajrá!

A felismerést tettek követték: elkezdtem úgy lógni, semmittenni, alibizni, téblábolni és lébecolni, mint a leglógósabbak. Két hónap! He-hejj, már csak két hónap!!!

Két hét múlva felhívattak a fentebb már utalt kiképzési alosztályra, ahol maga Halmai alezredes és helyettese, "Rezgős" Tóth őrnagy ismerte el, milyen pozitívan változott hozzáállásom, magatartásom az elmúlt két hétben. Nyomatékosították, mennyire örülnek ennek a kedvező változásnak.

Fügedi Ubul

... szlovák kollégájának, hogy "mi nem üzengetünk". Leszögezte továbbá, hogy a problémákat "a kölcsönös tisztelet alapján kell rendezni" — nyilvánvaló azonban, hogy az őt (mármint külügyérünket) otromba provokációjával feldühítő szlovák külügyi államtitkár ezt a tiszteletet nem érdemli.

Legalábbis nem úgy, mint ő, ugyebár. Ő tárgyalni akar — konkrétan arról, hogy a szlovákok milyen törvényeket alkossanak szigorúan saját állampolgáraik életének, illetve jogállásának szabályozására. Éppen ezért nem szenvedheti, hogy a szlovákok a mi hazai állapotainkat akárcsak hasonlítsák is bármihez (kivéve persze a legkiválóbbakat). Ez a belügyekbe avatkozás, és mi ezt soha nem tűrhettük.

"Külügyminiszterként... nem engedem, hogy a belső ügyeinkbe avatkozzanak, ezért a Szlovák Köztársaság Kül- és Európa-ügyi Minisztériumába bekérettük Magyarország szlovákiai nagykövetét, és a magyar fél cselekedeteire kértünk tőle magyarázatot. Ez nem módja a szomszédi kapcsolataink építésének" — pardon, ez már a szlovák külügyminisz- ter nyilatkozata. Valahogy összekeveredett.

Fügedi Ubul

Drágább a Pfizernél, ezért rendeltünk a lehetségesnél kevesebb
Moderna-vakcinát a kormány szerint. (via Telex) 

Van nekünk egy (külügy- és) külgazdasági minisztériumunk. Amely — mint tudjuk — üzletkötők helyett portyázókat és fürkészeket foglalkoztat. A miniszter tájékoztatta a Moderna céget, hogy nem vesszük meg a vakcinájukból az Unió által számunkra lekötött teljes mennyiséget. Az ő készítményük ugyanis drágább, mint a Pfizeré, és kedvezőtle- nebb feltételekkel szállítják.

Szerintem ez durva mulasztás. Meg kellett volna próbálni rávenni őket némi árucserére. A vakcináért adhattunk volna lélegeztető (vagy pláne horkolásgátló, alvássegítő) gépe- ket, akár komoly árengedménnyel (azok bezzeg nem voltak drágák; alig négyszeresen árazták túl őket). Akkor egy vasunkba se került volna ez a vakcina, érdemes lett volna megpróbálni.

Lehet persze, hogy volt ennek a döntésnek racionális oka — egy ilyet tudok elképzelni. Ha odaadnánk a tök fölöslegesen megvett gépeket az életmentő vakcináért, akkor vissza kéne vonni az EU-hoz benyújtott kérelmünket, hogy adjanak pénzt ezek raktározására.

Fügedi Ubul

P.s.: Korábban Orbán Viktor többször beszélt arról, hogy az oltóanyagok ára nem lehet akadálya a beszerzéseknek. „Az idő fontosabb, mint a vakcina éppen aktuális ára, és sok időt vesztettünk azzal, hogy olcsóbbá akartuk tenni a tárgyalások révén a vakcinákat.”

*

(...) Remélem, világos. Egyrészt aljas hazugság, hogy nem rendelték meg a teljes mennyiséget a Modernából. Másrészt tényleg nem rendelték meg, mert túl drága. Harmadrészt nem az a probléma, hogy drága, hanem hogy nem szállítják elég hamar. Emellett bizonyára azt is értik, hogy a Moderna drága, a kétszer annyiba kerülő kínai vakcina nem. Baj, hogy a  Moderna késik, de nem baj, hogy a Szputnyik késik. Baj, hogy az Európai Bizottság figyelembe vette az árat, de nem baj, sőt helyes, ha erre a magyar kormány hivatkozik. (via Lendvai Ildikó)