Mifelénk a sarkon is feltűnt ez a plakát. Ahogy öregszem (és a rendszer kifejlődik) az efféléket egyre otthonosabbnak érzem. (Cipőt cipőboltból!) A minap egy kedves internetes ismerősöm elküldött nekem egy olyan viccet, amelynek már az én gyermekkoromban is szakálla volt.

Itt egy másik:

— A magyar gazdaság tavaly a szakadék szélére érkezett. De az idén nagyot léptünk előre.

Fügedi Ubul

P.s.: Definíció szerint az "előre" arra van, amerre megyünk (momentán épp a hanyatló jóléti társadalomból kivezető úton). Amíg mi vagyunk a viszonyítási alap, a többiek mennek hátra.

*

A Pénzügyminisztérium szerint minden idők havi rekordhiányát családvédelmi, adócsökkentő és a beruházásokat ösztönző intézkedések okozzák — még véletlenül se a stadionépítések, a pártpropagandára költött közpénzek és a közbeszerzések (pl. délbudapesti vasút) nyolcszoros túlárazása. Mindezek szerintük „nagyban segítik a gazdaság újraindítását, és tompítják a negatív külső hatásokat.”

Vladimir Bazanov volt a legutóbbi belorusz választási csalás egyik fő szervezője, az azt követő tüntetések egyik vérbefojtója. Mindezekért az EU valamennyi országából kitil- tották. Ezután Magyarország schengeni vízumot adott neki azon egyszerű bemondásra, hogy Svájcba akar utazni, márpedig onnan nem tiltották ki. Bazanov Svájc helyett Csehországba utazott a belorusz női fociválogatottal — és feleségével, aki az efféle útjaira hivatalos. Ott aztán letartóztatták és kiutasították, ahogy kell.

Viszonyunk a többi visegrádi országgal (amelyek nem akarnak közösködni a csalással hatalomban maradt diktátorral) egyre feszültebb.

Szerencsére vannak még barátaink.

Ennek jeleként Magyarbasi személyes kérésére kitüntették Vilajat Gulijevet, Azerbajdzsán volt budapesti nagykövetét, aki leginkább arról nevezetes, hogy ő tárgyalt velünk a baltás gyilkos hazaengedéséről.

A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal — polgári változat.

Fügedi Ubul

Ítélet született a józsefvárosi közétkeztetési ügyben. (Index) 

Előző közétkeztetős posztunk óta – amikor is kiderült, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletével megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság jogtalanul bírságoló döntését – most a Klassz Menza Kft. vesztett pert Pikó András ellen.

A 2020-ban kirúgott közétkeztetési cég azon sértődött meg (és perelte be Pikót), hogy a kerület polgármestere 2019-ben közösségi oldalán azt állította, hogy:

• 2015-ben a Fidesz Kocsis Máté vezetésével olyan szerződést kötött a haveri céggel, amely az önkormányzat anyagi érdekeit súlyosan károsította;
• a szerződés a cég érdekében versenykorlátozó volt, amelynek a feltételeit bizonyíthatóan a cég diktálta és amely feltételeket a cég nem teljesítette;
• viszont lehetőséget teremtett a folyamatos áremelésre;
• szerződést 2019-ben – már Sára Botond vezetésével – törvényt sértve határozatlan idejűvé módosította a Fidesz;
• ezzel a fővárosban ez lett a legdrágább a közétkeztetés, amelynek a minősége olyan rossz, hogy egyes iskolákban tiltakozó akciókat szerveztek a szülők.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú jogerős végzésében most kimondta, hogy Pikó mindezeket jogszerűen állította – kivéve, hogy a Klassz Menza szolgáltatna a fővárosi kerületek közül a legdrágábban. Merthogy volt egy kerület, ahol még ennél is drágább volt a közétkeztetés…

A lényeg az, hogy jobb és olcsóbb lett a közétkeztetés a kerületünkben. Az óvodai étkeztetés beszerzési ára 41%-kal olcsóbb, mint az előző vezetés által megkötött szerződés alapján volt. 44%-kal olcsóbb az iskolai alsó tagozatos étkeztetés beszerzési ára, és 24%-kal olcsóbb a szünidei étkeztetés. (via Pikó András)

Akit részletesen is érdekelnek a bírósági ítéletek, azoknak:

• elsőfokú ítélet
• másodfokú ítélet

Ennyi, ezzel most pont került a 2020 májusa óta húzódó pereskedés végére. Röhej, hogy mennyire sértődékenyek tudnak lenni a „haveri cégek”, ha rácsapnak a kezükre.

További szép estét!

A visszaépülő Honvéd Főparancsnokság helyett
túlméretezett szörny születhet a Várban. (24.hu / Vincze Miklós) 

Visszaépítjük, hogy helyreállítsuk az eredeti arculatot, csak egészen más funkcióval. Ehhez megnöveljük vízszintesen és függőlegesen, hogy hirdessük, mennyivel nagyobbak vagyunk, mint eleink. Ezután már csak az ornamentikát kell lecserélni a korszerűség okán. De ettől persze még visszaépítés lesz.

A képen az látható, milyen homlokzatot neveznek ebben a rendszerben "modernnek" — ez ugyebár még véletlenül sem "historizáló", amilyen a túloldalt épülend.

Mi tagadás, tervnek elég látvány(os). (A tervet a Budai Polgári Közösség tekinthette meg; a Vároldalért Egyesület tagjait és az újságírót nem engedték be.)

Fügedi Ubul

P.s.: Nem azzal van a baj, hogy milyen önmagában; az ún. historizáló stílus (pl. Vajdahunyadvár) nekem is bejön. Azzal van a baj, hogy ez a monstrum úgy lóg ki környezetéből, mint egy bepólyált lábujj.

*

A bepólyált lábujjak (Irving Stone: Michelangelo c. életrajza alapján)

1483 nyarán Giovanni Tornabuoni bankár megbízta Domenico Ghirlandaiót a firenzei Santa Maria Novella templom középső kápolnájának (Cappella Tornabuoni) kifestésével; a freskókon Szűz Mária és Keresztelő szent János életének jeleneteit kellett megörökí- tenie. A mester két mellékalak kidolgozását tanítványára, a kis Michelangelóra bízta, ám nagyon elégedetlen volt az eredménnyel.
— Lehet, hogy ezek az alakok jobbak, mint bármely másik a képen, de úgy lógnak ki közülük, mint a bepólyált lábujjak. Elütnek a műhely stílusától, és ezzel rontják az egész színvonalát.

A Blahával együtt végre-valahára megújul(hat) a Somogyi Béla utca is. A felújítás előreláthatólag 2022-ben kezdődik meg – ezt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közölte a Fővárosi Közgyűlés múlt heti döntése után. A 220 milliós projektet a kerület fizeti, a fővárosi önkormányzat megbízásából pedig a BKK bonyolítja le.

A tervek szerint ez történik majd:

• új burkolatot kap az utca;
• kiszélesítik a járdákat;
• egyirányú lesz a forgalom a Stáhly utca felé;
• korszerűsítik a közvilágítást;
• a parkolókat újraosztják;
• biztonságosabbá teszik az iskola előtti útszakaszt, és
• zöldesítenek, fákat ültetnek.

Mindezzel sok-sok éves elmaradást pótol a főváros és az önkormányzat. Ideje volt már nagyon.

P.s.: A Somogyi Béla utca felújítása a költségterv szerint bruttó 220.162.093 Ft, melyre Budapest Főváros Önkormányzata a kormányzati elvonások miatt nem rendelkezik forrással, ezért azt a jövő évi költségvetés terhére a józsefvárosi önkormányzat fizeti.

*

A Blaha Lujza tér felújítása várhatóan jövő év őszére készül el. A korszerűsítéssel kapcso- latos hírek, információk, valamint aktualitások a BKK Blaha Lujza térrel foglalkozó oldalán folyamatosan nyomon követhetők, további tudnivalókat és érdekességeket pedig az erre a célra létrehozott Gyakran Ismételt Kérdések között, ezen a linken lehet olvasni.

Íme egy friss fotó a zuglói Tóth Csabáról. (Telex) 

Gondoltam, felkeresem kerületünk új büszkeségét, az Egressy és a Mogyoródi út között frissen átadott parkot. Főleg a közvilágítást árammal tápláló napelemtáblákra voltam kíváncsi — kínosan érzem magam, ha csak sajtóbeszámolók alapján írok olyan dolgokról, amelyeket meg is nézhetnék. Nagyszerű alkalomnak tűnt ez arra is, hogy régi tervemet megvalósítva visszaváltsam a fél éve halmozódó szörpös üvegeket a Fogarasi úti nagy TESCO-ban. Közben még meg is ebédelek, szuper lesz!

A háttérben Tóth Csaba – fotó: Karácsony Gergely Facebook-oldala

Nyeregbe pattantam, és tekertem vagy hat kilométert a teszkóig. Ott bizony az összes bicikliparkolót keskeny kerékre szabták, az enyém nem fér be. Odalakatoltam a járművet valami reklámtáblához, és megállapítottam, hogy sokan kényszerültek efféle pótmeg- oldásra. Egy készséges biztonsági őr segítségével és több mint száz métert sétálva eljutottam ahhoz a hangzatosan "centrumnak" nevezett fülkeféléhez, ahol megtaláltam a gépezetet. (Welcome to the machine...) Ez a Piroska gyümölcsszörpös palackról közölte, hogy "nem ismerem fel az üveget", a TESCO gyümöcsszörpéről pedig, hogy "üzletünk kínálatában nem szerepel". (Hát szerepelnie kétségkívül nem kell. Pont elég, hogy ott áll a polcon és megvehető.)

Elszomorodtam, és búfelejtőnek elmentem ebédelni. Nem hiába, mert zseniális ötletem támadt, de erről majd később. Elébb még fölkerestem az új parkot, és érdekes élmények- kel gazdagodtam. Napelemtáblát ugyan nem találtam, de mivel én vagyok a világ (egyik) legrosszabb megfigyelője, ez nem nagy meglepetés. Majd visszamegyek valakivel, aki észreveszi a dolgokat. Találtam viszont napozópadokat és egy nem működő párakaput. Általam normálisnak tartott helyeken ezeket a szezonális cikkeket a téli viszontagságok- tól megkímélendő ősz elején éppenhogy begyűjtik, és tavaszidőn teszik ki újra. Ez a november közepi kihelyezés egyfajta irreális érzést kelt (bennem).

A fekvőpadok és a párakapu között értetlenkedve néhány tájékoztató táblára figyeltem fel (a várhatóan tömegesen idelátogató turistákra tekintettel magyar és angol felirattal). Az abszurd jelleget fokozandó egy teljes ilyen (kb. 2 négyzetméteres) táblán a parktól légvonalban jó kilométerre található Bosnyák téri templomot mutatják be (az adott helyről még a toronysisak csúcsa se látszik). Ezt még lefényképezem egyszer — már azért is, mert ez az építmény előkelő helyen szerepelhetne az általam valaha látott legrondább templomok listáján.

Hazafelé gurultamban (itt jön a zseniális ötlet) betértem a sarki, ugyancsak teszkós kisközértbe, hogy megkérdezzem, visszaváltják-e az üvegeimet.

— Hát persze!

Fügedi Ubul

*

Az ellenzéki előválasztás azt legalább tényleg tisztázta, hogy Tóth Csaba nem "nyerő ember", hanem az a fickó, akit szinte egy emberként utál Zugló lakossága — és ez szépen átszüremlett legújabb kreatúrájára, Horváth Csaba polgármesterre is. Velük már csak együtt mutatkozni is blama. Utána kínos magyarázkodásokba bonyolódik az ember, és még úgy is nagyon ciki. Hozzájuk dörgölőzni óriási politikai öngól.

Íme egy friss fotó a zuglói Tóth Csabáról. (Telex) 

Karácsony G. főpolgár, Horváth Csaba zuglói polgármester és Tóth Csaba egyéni képvisellő szombaton átadta a Rákos-patak mentén a Mogyoródi út és az Egressy út között létesített parkot. Ebből az alkalomból kijelentette, hogy „a Rákos-patak revitalizációja Budapest egyik legjelentősebb zöld beruházása”. Ennek markáns jeleként a parkban „napelemes térvilágítás várja a lakókat” – írta a főpolgár.

1. Ennek lényege nem napelem, hanem látványelem. A napelemes világítás akkor működhet, ha rá tudnak segíteni a hálózatból (jellemzően olyankor kell sokat világítani éjjel, amikor kevés a fény nappal). Tehát nemcsak azért gazdaságtalan, mert a nap- elemmel termelt áram drágább, hanem azért is, mert duplán kell kiépíteni egy csomó dolgot. A durva veszteség valamelyest csökkenthető, ha a nyáron termelt többlet- áramot be lehet táplálni a hálózatba. Lehet, hogy meg is teszik, de ezt nem tartom valószínűnek — főpolgárunk egy ilyen büszkélkedési alkalmat aligha hagyott volna ki.

Fővárosunkban a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a valószínűleg "zöld" pályázatokból támogatott napelemes szerkentyűk. Egy példányt pl. a körvasút mellé telepítették pár éve, hogy ilyen "zöld" árammal kenjenek ott a sínen valamit (anno elmondták, de elfe- lejtettem). Egy egész sor ilyen szerkentyűt telepítettek, és hát ezeknél aztán tényleg baromi drága lett volna a hálózatba táplálás. Mostanra persze már nincs is, lévén a napelemet kilopták belőle.

Ez utóbbi tény persze honi gazdaságunkban lényegtelen. A beruházásra volt pénz, a fenntartásra nincs. De nem is kell: a beruházásból megcsináljuk a magunk hasznát, aztán mehet az egész a kukába. Megépítjük a 15–40 centi magas kilátóteraszokat, oszt meg- vannak. Az öt évig kötelezően fenntartandó ökoparkot eleve úgy tervezzük, hogy azt öt év és egy nap múlva el fogjuk bontani stb. Ez a dolgok rendje. (Szomszédaink, akiknél más a rend, úgy húznak el mellettünk, mint a vadlibák, de a mi szempontjaink nem az ő szempontjaik.)

2. Az ellenzéki előválasztás azt legalább tényleg tisztázta, hogy Tóth Csaba nem "nyerő ember", hanem az a fickó, akit szinte egy emberként utál Zugló lakossága — és ez szépen átszüremlett legújabb kreatúrájára, Horváth Csaba polgármesterre is.

Velük már csak együtt mutatkozni is blama. Utána kínos magyarázkodásokba bonyolódik az ember, és még úgy is nagyon ciki. Hozzájuk dörgölőzni óriási politikai öngól.

Fügedi Ubul

Olyan másfél éve, tavaly augusztusban esett itt nálunk (is) szó a Baross utca legvégén, az Orczy tér és a Lujza utca között húzódó szervizút mentén álldogáló kis fasorról, melyet akkoriban ki akartak vágni a gázvezetékek cseréje miatt. A lakossági és civil felhördülés hatására aztán a nagyjából olyan 20-22 éve ültetett kőrisfák mégis megmaradhattak.

Illetve nem egészen, mert az azóta eltelt másfél évben két fa is elpusztult; most azonban mindkettőt pótolták a FŐKERT munkatársai. Kisebb-nagyobb nehézségek árán.

A nehézségeket az okozta, hogy 2020-ban lezajlott egy közműrekonstrukció a Baross utcában, ahol sokan harcoltak a fákért, végül a tervekre az került, hogy a vezetékek nem a zöldfelület, hanem a sínek alatt futnak majd a Lujza utca és Orczy tér közti részen. A terveket viszont nem tartották be a munkát végzők, így mégis a fák alatt mennek a vezetékek, emiatt hosszas egyeztetést igényelt a fák pótlása. (via Józsefváros újság)

A fapótlós-jóhír mellett engem ezért érdekelne az az apróság, hogy ha volt egy fákat elkerülő terv, akkor hogy a szent szarba vihették az ezer éve nem használt sínek helyett mégiscsak a fák alatt a gázvezetékeket?!

Van erre valami válasz?

LaMa

A Nagyfuvaros és a József utca sarkán álló (Nagyfuvaros utca 27.) ház falára most a hétvégén emléktábla került Gács Rezső, azaz Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából. Ugyanis itt, ebben a Nagyfuvaros utcai házban született 1911. május 16-án szegény zsidó családba Gross Rezső néven a később igazi legendává váló bűvész.

 „Az a művész, aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt.” – vallotta. Még hetvenévesen is a tükör előtt, órákon át gyakorolt; utolsó fellépése 1986. január 13-án volt a Mikroszkóp Színpadon. (Rodolfo: Vigyázat! Csalok!) Négy nappal felesége halálát követően, 1987. január 25-én hunyt el Budapesten. Egykori lakóhelyén – V. Kálmán Imre utca 14. – szintén emléktábla őrzi emlékét.

„Vigyázat, csalok!” – Rodolfo, azaz Gács (eredetileg Gross) Rezső Budapesten egy nyomdai betűszedő fiaként látta meg a napvilágot. Tizennégy éves korában inas lett egy úridivat üzletben, majd segéd, végül üzletvezető. Tanult szakmája a férfi fehérnemű-szabászat volt. Bűvész pályafutása 1924-ben kezdődött, amikor kimentett a Dunából egy fuldokló kínai gyöngyárust, aki hálából megtanította egy trükkre. A számot másnap bemutatta barátainak a Mátyás téren, ahol felfigyelt rá Ódry Zuárd, a Magyar Mágusok Szövetségének elnöke. Pártfogásába vette, és évekig tanította. 1929-ben első önálló fellépését is mestere menedzselte, ekkor kapta tőle a Rodolfo művésznevet is. (via mult-kor.hu)

Mészáros Lőrinc volt feleségének festményeit és verseit
mutatja be egy most megnyílt kiállítás. (24.hu) 

Kelemen Beatrix, azaz  „Beus” (ex Mészáros Lőrincné) nemcsak fest, de a szobrászkodik, korongozik (nem jég-!) és verseket is ír. Olyan szinten, hogy ki is állítja, illetve a lelkes közönségnek fel is olvassa őket. Ez utóbbira azért van szükség, mert megtanulni (többnyire) nem tudja ezeket, lévén ahhoz azért igyekezni kellene. Leírni sokkal könnyebb, hiszen „csak jönnek ezek a versek”.

A kiállítás címét adó vers a művésznő egyik legelső költeménye, amelynek a szerző szerint nagyon különleges energiája van, és nagy életszeretet van benne.

 Mészárosné Kelemen Beatrix: Létezésünk csodája

Na, hogyan is volt ez Demeter Szilárddal és a magyar irodalom 80 százalékával???

P.s.: A szakmában máig idézik az egyik tanulmányt értékelő írásom bevezetőjét: "A mű legnagyobb értéke a kötése. Nívós, szép munka."

Fügedi Ubul

Ínyenceknek további képek, versek és részletek: Mészáros Lőrinc első feleségének kiállításmegnyitóján jártunk a Bicskei Kultúrkúriában. (via Magyar Hang)