Csütörtök este kiengedték a terrorizmus miatt elítélt Budaházy Györgyöt a váci börtönből, miután Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva elnöki kegyelmet adott neki és társainak. (Ezt megelőzően márciusban az évek óta húzódó Hunnia-perben másodfokon 17 évről 6 évre mérsékelték büntetését.)

Mivel vádolták?
Az elkövetők a 2007–2009-es időszakban követtek el Molotov-koktélos vagy robbantásos támadásokat az akkori kormánypártok, az MSZP- és az SZDSZ-pártirodánál és a politikusok otthonánál.

Célpont volt például a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek a vidéki háza, Hiller István egykori szocialista oktatási miniszter és Kóka János SZDSZ-frakcióvezető ingatlana. Felgyújtották a Vörös Csepel nevű szórakozóhelyet, a Broadway Jegyiroda kirakatát és két melegbárt is. A vád- pontok között szerepelt még egy székesfehérvári bankautomata felrobbantása is, pénzszerzési céllal.

A magát Magyarok Nyilainak nevező csoport akcióiban nem sérült meg senki, kivéve egy esetet, Csintalan Sándor megverését – emiatt a súlyos testi sértés is a vádpontok közé került. (via Index)

Az elnöki kegyelem elvileg arra szolgál, hogy bizonyos esetekben, mikor a jog szabályai szembekerülnek az ú.n. általános igazságérzettel, a köztársasági elnök annak – mármint a jognak – keretein alkalmilag túlléphet. Novák Katalin közt. elnök most túllépett.

Roppant jellemző, hogy mikor és kinek ad az elnök kegyelmet az általános igazságérzetre és a méltányosságra (no meg a pápára) hivatkozva…

A múlt héten leszedték a ponyvát a Corvin Áruházról – új nevén Corvin Palace – így jórészt láthatóvá vált az épület homlokzata*. Hamarosan lekerül az állványzat is, és májusra be is fejeződhet az áruház külső felújítása. A teljes felújítással nyár végére végezhetnek – írja a 24.hu. 

CORVIN ÁRUHÁZ INGATLANFEJLESZTŐ KFT.

A közel száz éves épületre a beruházó a Világgazdaság információi szerint az elmúlt öt évben 20 millió eurót, azaz hét és fél milliárd forintot költött.

A Blaha Lujza téri egykori Kasselik-telken állt és működött 1907-től 1922-ig az Apolló Mozi és az Apolló Kabaré. Ekkor lebontották, hogy holland és német tőkével felépíthessék az addigi legnagyobb "bevásárlóközpontot" a körút és a Rákóczi út kereszteződésében a Corvin Nagyáruházat. Reis Zoltán műegyetemi tanár tervei alapján 1925-ben kezdődött meg az építkezés, és 1926. március 1-én már meg is nyílt amerikai stílusú áruház.

*Eredetileg csak az alumíniumburkolat elbontásáról volt szó, de később Józsefváros önkormányzata bejelentette, hogy támogatja a magántulajdonban álló, műemléki védettségű épület homlokzatának felújítását is, hogy a településkép védelme érdekében váljon újra láthatóvá az épület.

Megakadhat a mozgósítás, nincs mibe öltöztetni az orosz katonákat,
mert eltűntek az egyenruhák. (VG) 

Emlékezetes és a diktatúrákra jellemző eset, hogy amikor nem sikerült Ukrajnát három nap alatt lerohanni, az immár hosszas háborúra készülő oroszok egyszerűen nem találtak másfél millió egyenruhát a raktárakban.

A nálunk nem talált gépsor termelvényével évi 2,5 millió AK-47 tárat lehet feltölteni. A költségvetési csalás miatt indított eljárásban nem tisztázták, kihez kerültek a gépek — ki az, aki most a háború miatt "szénné keresi" magát a gyártáson. Ezért a jogos tulajdonos kártérítésre sem jogosult.

Fügedi Ubul

Idén is megrendezésre kerül a Budapest100, méghozzá május 11-14. között. A szervezők ismét várják az érdeklődőket – csak épp a 150 lett az új 100. 2023-ban ugyanis Budapest 150. születésnapját – Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítését – ünnepeljük, és ebből az alkalomból a Budapest100 visszatért az egyidős házak – most a százévesek helyett a 150 évesek – köszöntéséhez,.

A szervezők már összegyűjtötték azokat a fővárosi épületeket, amelyek 1872-73-ban épültek fel részben vagy egészben, és még ma is állnak. A listán 56 józsefvárosi ház szerepel. Az idén megnyitó és programmal készülő házak listája már elérhető a Budapest100 oldalán, a teljes, részletes program április utolsó hetére várható. A kerületünkből eddig 19 épület jelezte részvételét. Ezek :

A szelcepusztai vadászház mellett a '80-as években állt egy nagy, gerendákból ácsolt karám. Kívüle, a biztonságosnak ítélt egy méteres távolságban egy ugyancsak gerendákból ácsolt korlát jelezte az arrajáróknak, hogy ne tovább. A Nemzeti Park ugyanis két medvét költöztetett a karámba, hogy a magyar ember is láthasson ilyet, és nem csak cirkuszban vagy ketrecben.

Magam is megnéztem őket, és nem meglepő módon az a vélemény alakult ki bennem, hogy ezek ilyen nagy, barna állatok, akik amúgy eldörmögnek egymással.

Az idillnek Miskolcról érkezett vadászok vetettek véget — pontosabban egyikük, akire valamelyik este (ismeretlen számú stampedli után) rátört az a fájó érzés, hogy hiába ő a nagy vadász, ha medvét még egyet sem lőtt életében.

— Mostanáig — jött az örömteli felismerés, és a mi nagy vadászunk kilőtte az egyik medvét a karámban, ahogy azt kellett (legalábbis szerinte).

A megmaradt jószág egyre rosszabbul viselte a magányt; kötekedő lett és indulatos. Mígnem jöttek új látogatók, akik nagyon határozottan medvével akartak fényképezkedni. Át is mászott egyikük a biztonsági korláton és nekidőlt a kerítésnek, mert micsoda menő kép lesz mögötte a medvével. Az meg kinyúlt a rács alatt, elkapta a fickó lábát, és elkezd- te húzni befele.

Persze odarohant mind a többi turista, és ők meg kifele húzták a vakmerőt. A medve erős jószág, tehát a huzakodásnak azzal lett vége, hogy leszakadt az áldozat lábfejéről a cipő — amit a maci diadalmasan megcsócsált. Mivel pedig az emberre támadó medve nem maradhat életben, ezt már a vadőr lőtte ki, utasításra. Azóta a karámot is elbontották.

Piszkosul szomorú történet. Akárcsak a Svájcból elkóborolt farkasé. Az is védett állat, azt is nálunk lőtték ki (méghozzá azt is Borsodban).

Ehhh, pfuj.

Fügedi Ubul

*

Megj.: A három országon át vándorló svájci farkast a szlovák határ közelében, Hidasné- metinél egy vadász-idióta kilőtte. Aztán jeladóstól feltette a kocsijára és elvitte a Hernád partjára, majd’ mint ki jól végezte dolgát, ment a kocsmába dicsekedni. "...a hetvenezer magyar vadászt tömörítő köztestületként és érdekképviseletként, a leghatározottabban elítél- jük a természetkárosítás bármilyen formáját, függetlenül attól, hogy azt ki követi el" – írja erre az Országos Magyar Vadászkamara.

Aha. Ilyenkor eszembe jut a lelőtt állatok tetemei felett parádézó Lázár János, vagy Ko- vács „Drótszőrű” Zoltán — és persze Semjén Zsolt, a nemzeti orvvadász, aki helikopterről vadászgatott házi rénszarvasra. Nincs mit csodálkozni azon, hogy egy másik idióta lelőtt egy jeladós, védett állatot…

Örvendetesen emlékeztem arra, hogy a Hermina úti szakrendelőben 7-kor nyit a labor, ezért mar háromnegyedre odamentem, hogy benne legyek az első százban. Ekkor kezdődtek a meglepetések.

Először is megtudtam, hogy a rendelő nyolckor nyit — de nem baj, addig leülhetek. (E pillanattól mindenki, mindenhol roppant készséges és segítőkész volt.) Másodszor megtudtam, hogy tök fölösleges lenne leülnöm, mert ott már csak fizetős labor van. Az SZTK-s beutaltak menjenek az Örs vezér terére; oda is értem fél nyolcra. Út közben legalább merenghettem azon, hogy főleg mi, nyugdíjasok fázunk rá arra, hogy a kor- mány kivonja a pénzt az egészségügyből (és másik célpontként az oktatásból), mert az élsportra akarja költeni — mégis mi, nyugdíjasok szavazunk a legnagyobb arányban erre a kormányra.

Az Örsön tényleg 7-kor kezdett a labor, tehát tolongott az előcsarnokban pár tucat ember — és kezdődtek a kihívások. Az érintőképernyős betegirányító mellett ugyanis három szakképzett nővér plusz egy kikiáltó fogadott minket. A nővérek megnézték a beutalón- kat, majd végigpötyögték mindazt, amit a rendszer megálmodói és a képernyők melletti részletes tájékoztató szerint nekünk kellett volna. A kikiáltó pedig időnként elharsogta, hogy a sürgősségi beutalóval érkezők a 3. sorba álljanak, az időre jöttek pedig az 1-2-be. Meg azt, hogy a gyerek vérvételre érkezőknek nem kell itt sorbaállniuk, mehetnek egyből a gyerekosztályra (a 3. soron túl, az üvegajtó mögött). És még azt is, hogy aki csak leletet akar leadni, az menjen a sor elejére.

Volt időm ezeket megtanulni, és egyéb érdekes dolgokat is:

• hogy a sor azért halad olyan lassan, mert negyedóránként négy embert engedhetnek föl az emeletre,
• hogy nem fogadják azt, aki nem sürgősséggel és nem időpontra jött. Az ilyen szerencsétlennek át kell fáradnia a betegirányítóba (ahol újabb nővérek ülnek), és ott majd kap időpontot, viszontlátásra.

Stb.

Az érintőképernyős-nővéres sorszámosztogatóval párhuzamosan működik ugyanis egy komplett, ablakos-nővéres betegirányító is. Nos, én a pécsi egyetemen a HRM-szakon meglehetősen sok munkaszervezést tanultam — nem úgy, mint akik ezt a "rendszert" megalkották. És ekkor még szót sem ejtettünk az úgynevezett józan észről, minden jól szervezett rendszer alapjáról. Ezzel a bizonyos józan ésszel például felfoghatatlan, hogy amikor a körzeti orvos beutalja a pácienst a laborba, akkor a rendszer miért nem generál neki automatikusan időpontot...

Amikor végre-valahára fölvergődtünk az emeletre, megtudtuk, mi célra kaptuk a föld- szinti sorszámokat. Hát azért, hogy itt sorbaállhassunk velük (továbbra is "időpontos" és "rendkívülis" csoportokra különítve) emeleti sorszámokért. Az emeleti sorszámok alapján aztán vettek tőlünk vért. Továbbra is mindenki nagyon kedves volt.

A "világszínvonalú magyar egészségügy", amely "Európa egyik legjobbja" jól láthatóan

• az állami vezetőknek,
• a nemzet színészeinek és
• (naná) a nemzet sportolóinak jár.

Fügedi Ubul

Helyi védelmet kapott két újabb józsefvárosi épület a fővárostól: a Víg utca 22. szám alatti ház (tervezte: Hofstätter Béla, 1931) és a józsefvárosi Interurbán Telefonközpont, a József utca – Német utca sarkán (Cleve Rudolf, 1967) került fel most a védett épületek listájára – írja a Józsefváros Újság. 

A helyi védettség azoknak az épületeknek „jár”, amelyek a helyi építészeti örökség részét képezik, de nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, ellenben „sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik” – írja a vonatkozó jogszabály (Építési törvény, 1997. évi LXXVIII. tv.).

És hogy el ne feledjem: ma a Nagypéntekkel kezdetét vette a húsvét – legyen boldog és kellemes mindenkié.

LaMa

Egy évvel a választás után: befagyott közélet,
sorvadó független médiatér. (Átlátszó / Hont András)

Lecsengett a kormánypártok választás utáni automatikus népszerűségi hulláma; ismét van értelme az aktuális népszerűségeket összehasonlítani a hullám felfutása előttiekkel. Ehhez rengeteg közvéleménykutatás eredményeit összesítette Hont András, és értelmez- te is őket a maga módján.

Sajnos, a népszerű megmondóember szinte mindenben téved — annyira, hogy írása elemzésnek csak fenntartásokkal minősíthető. Ráadásul a fontos (tartalmi) dolgokat meg sem említi, helyettük fontatlan formai észrevételeket sorol.

1. Tévedések:

1.1. Az ún. Összefogás totális kudarcának oka nem az "ellenzéki pártok" összefogása volt, hanem az összefogás eredeti céljának elárulása és ezzel értelmetlenné válása. Ennek egyenes következményeként az Összefogás kiüresedett; deklarált programjából annyi maradt, hogy „majd mi ülünk be a székekbe, aztán majd csak lesz valahogy”. Senki nem hitte el nekik, hogy közösen bármire is képesek lesznek; ők maguk se.

1. Azt, hogy a kísérlet mennyire biztató volt, kiválóan mutatta, hogy az ellenzéki előválasztás meghirdetése után az Összefogás népszerűsége meghaladta a kormánypárt(ok)ét. Ez a csúcs mintegy két hétig tartott — pontosan addig, amíg a „minden körzetben mindenki indul” típusú előválasztást hirdető pártok kölcsönös visszalépésekkel meg nem csúfolták az általuk népszerűsített akciót. Ebben a pilla- natban vált világossá potenciális választóik számára, hogy nem demokratikusabbak a leváltani kívántaknál.
2. Közös programként (ne vesztegessünk szót a közösen kidolgozott és programnak nevezett izére, amiről mindenki tudta, hogy csak azért van, hogy rá lehessen mutatni) egyetlen dolog rajzolódott ki — a rendszerváltás óta eltelt időszak korrupt politiku- sainak elszámoltatása és felelősségre vonása. Ahogy a „közös” miniszterelnök ezt programjának központi elemeként meghirdette, a legnagyobb összefogó DK azonmód közölte, hogy erről szó se lehet, ők csak a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzat elszámol- tatására hajlandók. Saját disznóságaik meg a még azelőttiek — erősen ideértve pl. az olajszőkítést — maradjanak titokban mindörökre. Ebben a pillanatban vált világossá potenciális választóik számára, hogy semmit nem lesznek képesek közösen megcsinálni.

1.2. Talán a Jobbik kivételével mindenki levonta a maga tanulságait a választási eredményből és az után következő népszerűségi gödörből:

1. a DK eldöntötte, hogy a kisebb „ellenzéki” pártok képviselőit és szavazóit elszipkázva totális dominanciát szerez az ún. baloldalon. Ők akarnak lenni a kormány kihívói, és az önálló bejutás esélyét elvesztő kicsik majd kuncsoroghatnak náluk egy-két listás helyért, és akkor az ő logójuk is fölkerülhet a szavazólapra (esélyes, hogy az MSZP–Párbeszéd–LMP csoporttal ez sikerül is; a Jobbik bedarálása kétséges). Ez elég lehet arra, hogy ismét ők legyenek a legnagyobb, ellenzékinek nevezett párt, és ez a pozíció számukra jó láthatóan megfelel.
2. A Momentum viszont arra jutott, hogy a magyar mezőny legelutasítottabb politiku- sával és annak személyre szabott, illetve időközben családivá átalakult pártjával nem szabad közösködni. Ebben a se ezekkel, se azokkal pozícióban viszont képtelenek meg- fogalmazni, hogy hatalomba kerülve mit csinálnának ők ezzel az országgal. Amikor időnként a „zöld gondolat” nevében kitör belőlük egy-egy szólam, az többnyire eszetlen hülyeség, tehát még szerencse, hogy ezek a „zöldfülű gondolatok” a legtöbb választót egyáltalán nem érdeklik.
3. A Jobbikban továbbra sem sikerült eldönteni, hogy ők most fasiszta vagy populista néppárt akarnak-e lenni. A populista szárnyat apránként erodálja a DK, a leginkább nácikat az Ő Hazájuk; a párt maradéka fogyatkozik. Úgy tűnik, el fognak kopni, és Magyarbasi boldogan fickándozhat az ő centrális erőterében.

1.3. Egy fasiszta párt úgy lehet centrális szerepben, hogy nemcsak demokratikus ellen- zéke van neki, de echte nyilas–náci is. Éppen ezért hatalmas fogalmi tévedés „ellenzékről” értekezni úgy, hogy abba egyszerre értse bele az ember az MSZP-t és az Ő Hazájukat. Ezek távolabb vannak egymástól, mint bármelyikük a kormánytól, amellyel, illetve amely- nek klientúrájával időnként látványosan összedolgoznak (lásd az MSZP-s Tóth Csaba és Horváth Csaba esetét a Bosnyák téri förtelmes nagyberuházással).

2. Elmaradt szempontok:

2.1. A kétfarkúak (akiket a szerző felfoghatatlan okból az időszak nagy nyertesei között említ) hagyományosan abban a pozícióban politizálnak, amelyet most a Momentum kíván betölteni. Az, hogyan alakul kettejük viszonya, alapvetően határozza meg, hogy kialakul-e valamilyen, kormányzóképesnek látszó csoport a jelenlegi kormány(fő) alternatívájaként.

2.2. Ahogy a tévedésekről szóló részben felhánytorgattam: ha valaki kihívó akar lenni, el kell hitetnie a választókkal, hogy tudja, mit akar csinálni és hogy arra képes is. Pont a Fidesz példája viszont nagyszerűen mutatja, hogy egyáltalán nem fontos, mi az, amit csinálni akar. Ebben az ellenzéknek nevezett mezőnyben nincs senki, aki tényleges kihívónak tűnne.

2.3. Amikor jóakaratú pártonkívüli civilek az Összefogás eszméjét az előző ciklus közepén kitalálták, tisztában voltak azzal, hogy a rendkívül heterogén társaság közös kormány- zásra nem képes. Éppen ezért azt javasolták, hogy eleve egyfajta ideiglenes kormánynak hirdessék magukat: kb. két év alatt elfogadják a demokratikus jog- és választási rend helyreállításához szükséges szabályokat, majd új választást írnak ki, és azon már rivá- lisokként indulnak. Amikor az Összefogás tényleg megalakult, a résztvevők első dolga volt annak eldöntése, hogy ilyesmiről szó sem lehet: ha bejutnak, ők bizony ott akarnak ülni négy évig, mert az jó egzisztencia. Buktak is akkorát, mint az ólajtó — érdekes lenne megvizsgálni, hogy volna-e igény az általuk elárult eredeti koncepcióra.

2.4. Senki sem gondolja, hogy az összes okos ember a kormányban ülne, azon kívül meg a hülyék. Az „ellenzék” mégis életképtelen koncepciókkal, alkalmatlan frontemberekkel vág neki az egymást követő választásoknak. Logikus arra gondolni, hogy ők ezzel az „őfelsége ellenzéke” pozícióval alapvetően elégedettek lehetnek…

Fügedi Ubul

„Nem volt feltétele a beruházásnak, hogy erdő is legyen a lombösvény körül.”
(Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester)

Akkora sikere volt a kivágott fák mellé lombkoronasétányt építtető nyírmártonfalvai polgármester „ötletének”, hogy a Kétfarkú Kutyapárt a napokban felavatta az I. Pesti Lombkoronasétányt a Népszínház utcában. Természetesen itt sem található lombkorona, de legalább annyira látványos, mint a nyírmártonfalvai. És az építéséhez nem kellett elsí- bolni 60 millió forintnyi EU-s támogatást, mert a ház homlokzata már fel volt állványozva, csak fel kellett avatni. És fel is avatták, annak rendje-módja szerint.

Az MKKP akciójának előzménye: Nyírbátorfalván 60 millió forintos EU-támogatásból a polgármester magántelkére építettek egy lombkoronasétányt – csak épp ehhez az egész erdőt kivágták mellőle.

Részletek az avatásról – többek közt – a Józsefváros Újság oldalán is olvashatók. Képek is vannak…

LaMa

60 millióból épült a lombkoronasétány Nyírmártonfalván,
csak éppen kivágták körülötte az erdőt. (Telex) 

Nemcsak húsz centi magas kilátókra költjük az EU-s pénzt. És egy pillanatig sem csodálkozunk, amiért szomszédaink úgy húznak el mellettünk, mint a vadlibák. Ha Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere 2017-ben megkapta volna a támogatást, a látogatók közel 3 évig nézhették volna a lombokat és a madarakat.

Az egész erdőt tarra vágták (…) lombkorona sétány építése közben, írja az Átlátszó. A lap a cikkéhez videóriportot is közölt (…) valóban látszik: az 50 méter hosszú sétány, mely értelemszerűen a fák lombkoronájának szintjébe illeszkedne, de nem tud oda illeszkedni, mert élő fa a közelében nem maradt. (via HVG)

Ezt meg csak az íze kedvéért (az utolsó a legszebb):

• Lombkoronasétány Nyírmártonfalván – egyelőre erdő nélkül (Civishír) - „Aki ismeri az erdőgazdálkodás alapjait, az nem csodálkozik azon, hogy egy kivágott erdőben van egy lombkoronasétány” – mondta Filemon Mihály.
• Az 50 centi magas erdő is erdő a lombkorona-sétányos polgármester szerint (Telex) - Filemon Mihály már jövő héten újratelepíti az erdőt, amit tavaly „le kellett termelni”.
• Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester: „Nem volt feltétele a beruházásnak, hogy erdő is legyen a lombösvény körül” (444.hu) - A projekt finanszírozásához ki kellett vágni az erdőt.

Fügedi Ubul

P.s.: Ja, a polgi azt is mondja, hogy vissza akar erdősíteni. Mire azok a fák megnőnek, pont életveszélyessé rohad ez a konstrukció, és akkor kérhet uniós pénzt a lebontásához.

*