A szelcepusztai vadászház mellett a '80-as években állt egy nagy, gerendákból ácsolt karám. Kívüle, a biztonságosnak ítélt egy méteres távolságban egy ugyancsak gerendákból ácsolt korlát jelezte az arrajáróknak, hogy ne tovább. A Nemzeti Park ugyanis két medvét költöztetett a karámba, hogy a magyar ember is láthasson ilyet, és nem csak cirkuszban vagy ketrecben.
Magam is megnéztem őket, és nem meglepő módon az a vélemény alakult ki bennem, hogy ezek ilyen nagy, barna állatok, akik amúgy eldörmögnek egymással.
Az idillnek Miskolcról érkezett vadászok vetettek véget — pontosabban egyikük, akire valamelyik este (ismeretlen számú stampedli után) rátört az a fájó érzés, hogy hiába ő a nagy vadász, ha medvét még egyet sem lőtt életében.
— Mostanáig — jött az örömteli felismerés, és a mi nagy vadászunk kilőtte az egyik medvét a karámban, ahogy azt kellett (legalábbis szerinte).
A megmaradt jószág egyre rosszabbul viselte a magányt; kötekedő lett és indulatos. Mígnem jöttek új látogatók, akik nagyon határozottan medvével akartak fényképezkedni. Át is mászott egyikük a biztonsági korláton és nekidőlt a kerítésnek, mert micsoda menő kép lesz mögötte a medvével. Az meg kinyúlt a rács alatt, elkapta a fickó lábát, és elkezd- te húzni befele.
Persze odarohant mind a többi turista, és ők meg kifele húzták a vakmerőt. A medve erős jószág, tehát a huzakodásnak azzal lett vége, hogy leszakadt az áldozat lábfejéről a cipő — amit a maci diadalmasan megcsócsált. Mivel pedig az emberre támadó medve nem maradhat életben, ezt már a vadőr lőtte ki, utasításra. Azóta a karámot is elbontották.
Piszkosul szomorú történet. Akárcsak a Svájcból elkóborolt farkasé. Az is védett állat, azt is nálunk lőtték ki (méghozzá azt is Borsodban).
Ehhh, pfuj.
Fügedi Ubul
*
Megj.: A három országon át vándorló svájci farkast a szlovák határ közelében, Hidasné- metinél egy vadász-idióta kilőtte. Aztán jeladóstól feltette a kocsijára és elvitte a Hernád partjára, majd’ mint ki jól végezte dolgát, ment a kocsmába dicsekedni. "...a hetvenezer magyar vadászt tömörítő köztestületként és érdekképviseletként, a leghatározottabban elítél- jük a természetkárosítás bármilyen formáját, függetlenül attól, hogy azt ki követi el" – írja erre az Országos Magyar Vadászkamara.
Aha. Ilyenkor eszembe jut a lelőtt állatok tetemei felett parádézó Lázár János, vagy Ko- vács „Drótszőrű” Zoltán — és persze Semjén Zsolt, a nemzeti orvvadász, aki helikopterről vadászgatott házi rénszarvasra. Nincs mit csodálkozni azon, hogy egy másik idióta lelőtt egy jeladós, védett állatot…