Parkolópálya
És akkor most így karácsony második napján a „nagysikerű”, többszörösen is megörökített jobbágymeghallgatást követően folytassuk egy újabb, szépnek egyáltalán nem nevezhető, ámde jellemző kerületi történettel. Köztudott, hogy minden közterületi beruházás és építkezés forgalmi korlátozásokkal jár – még Józsefvárosban is. Ez igaz a parkolási lehetőségekre is. Viszont ott van az a tény, hogy az Önkormányzat az adott negyed, terület lakosságát érintő korlátozásokra hogyan reagál. És ahogy reagál, Józsefváros esetében abban is megmutatkozik a már többször szóvá „területi apartheidpolitika”.
A „területi apartheidpolitika” pontos definiálását meghagyom politológusoknak és szociológusoknak – annak ellenére, hogy jó eséllyel én keletkeztettem ezt a kifejezést. A közterületi beruházások és építkezések közterületi hatásaként történő forgalom- és parkolási korlátozások tekintetében Józsefváros esetében jól látható azon eltérő hozzáállás az Önkormányzat részéről az adott negyed lakosságával szemben.
Amikor a polgármester és becses családja lakóhelyét jelentő Palotanegyedben, vagy épp a Corvin negyedben (annak is a József körúthoz közeli részén) történtek jelentős útlezárásokkal járó beruházások, akkor az érintett területen lakó autótulajdonosok számára az Önkormányzat a tulajdonában lévő üres telkeken a parkolóhelyek átmeneti megszűnésének idejére átmeneti parkolókat hozott létre. Onnan is tudom, hogy évekkel ezelőtt az egyik ilyen „átmeneti lakossági parkoló” a Szigony utcában volt, ahol pl. a Vajdahunyad és a Futó utcai autótulajdonosok parkolhattak.
Most a Szegregátum* nyugati és a Corvin sétány keleti részén történik az, hogy a Corvin Tudáspark és a Corvin Sétány építése, a Szigony, Bókay és a Tömő utcában történő bon- tások miatt parkolóhelyek tömege szűnt meg átmenetileg. A korlátozások miatt több mint kettőszáz parkolóhelyről lehet szó a Práter, a Szigony, a Tömő, a Bókay, a Leonardo és az Apáthy István utcában. És hétről hétre egyre több parkolóhely „esik ki a rendszerből”. Ennek egyenes következménye, hogy munkanapokon napközben lehetetlen parkolni egy- részt a Szigony téren, másrészt a Balassa, és az Apáthy István utca teljes hosszán, valamint a Bókay, Szigony és a Tömő utca azon részein, melyeket nem érintenek a bontások és építkezések – és a Jázmin utca is „betelik”. A Leonardo utcáról ne is beszéljünk.
A környéknek megint csak a negatív externália jutott abból, hogy „Józsefváros Újjáépül”, mégpedig ebben az esetben minimum kétszeresen. Egyrészt a kiesett parkolóhelyek miatt a SOTE klinikáira irányuló napközbeni forgalom autósai a már említett környéken kényte- lenek parkolóhelyet vadászni maguknak, ezzel is növelve az építkezések és bontások miatti megnövekedett gépjárműforgalmat; egyúttal kiszorulnak a saját lakóövezetükből a helyi autótulajdonosok. Másrészt az Önkormányzat részéről fel sem merült olyan „átmeneti lakossági parkoló(k)” megnyitása az érintett terület üres (és beruházással nem érintett) telkein, amelyek rendelkezésre álltak a Palotanegyed és a Corvin negyed autótulajdonosai- nak akkor, amikor az ő lakóhelyükön voltak efféle állapotok. Ez a nyilvánvalóan kettős mérce – vagyis ugyanazon probléma kapcsán csak területi hovatartozás okán történő eltérő intézkedés megvalósításának egyik jellemző megnyilvánulása.
És hogy szó szerint képet lehessen alkotni és kapni arról, hogy miről is beszélek a Szigony utca és környékének parkolási nehézségeiről, arról szerintem beszédesen mesél a „Szigony Rally kordonbontással a végén” videó. És ha már kordonbontás, akkor egy kis kitérő eme parkolópályás problémakörhöz: az Apáthy István utca egy részét a Corvin Sétány valamelyik beruházója kordonozta el azért, hogy az építkezéseken és bontásokon ki- és összetermelt földet és törmeléket átmenetileg (?) leboríthassák az Apáthy István utca 4-6. szám alatti telkekre, és a szűk mellékutcában kell a hely a 10-20 tonnásoknak a beforduláshoz. Ez még elfogadható és érthető indok is lenne. De amikor már ott tartott a kordonozás, hogy az utca 40-60 méteres szakaszát kerítették el maguknak, az emiatt feltett kérdésre az volt a válasz, hogy „mert a kisgóréknak is kell valahol parkolnia”.
Persze nem tetszett a kordonozóknak „az összes kisgóré menjen a ***-ba, mi itt lakunk” válasz, de amikor az engedély prezentálása lett egyfajta helyi lakossági elvárás, akkor hirtelen lecsökkent az elkordonozott terület nagysága. Azt meg nem akarom minősíteni, hogy a beruházók emberei a helyi lakosságot akarták volna korlátozni vagy épp „elzavarni” a lakóhelyükről, mégpedig önös- és „gazdáik” érdekeiből.
A lényeg: egyértelmű a kettős mérce az Önkormányzat adott problémára való reakció- jában, intézkedés megtételében vagy meg nem tételében – mégpedig kizárólag területi alapon megvalósuló pozitív és negatív diszkrimináció keretében. Amúgy az Önkormányzat válaszát előre sejtem (ha lenne válaszuk): „munkatársaink (a hivatali íróasztalaik mögül) nem tapasztalták az Ön által leírtakat…”. Ennyi – nem több és nem kevesebb.
(A képek csak illusztrációk a környékről...)
Áldott, békés Karácsonyt kívánva mindenkinek: Frigyesmester
*Szegregátum: szegénytelep, nyomortanya, gettó. Városok, falvak szélein kialakult szegények, etnikai kisebbségek által lakott terület. Szegregátumnak nevezem Józsefváros azon részét, mely a Corvin Sétánytól keletre, a lakóteleptől és a Polgárok Házától délre, a Tisztviselőteleptől nyugatra, valamint a Ludovika és a SOTE Külső Klinikák tömbjeitől északra van. Területi apartheidpolitikának nevezem azt, amikor egy településen belül az adott településrészre tendenciózusan minden tekintetben kevesebb forrás jut, mind fejlesztés, beruházás, fenntartás, településüzemeltetés és szociális ellátások tekintetében.
