Segítenék az ukrán menekülteknek. Mit tehetek? (hazipatika.com) 

Háborús övezetből menekülő illegális bevándorlók — kormányunk szóhasználatával "migránsok" — jelentek meg hazánk keleti határánál, tömegesen. Ráadásul a korábbi csoportoktól eltérően ők nem akarnak továbbmenni Németországba, hanem nálunk szeretnék kivárni a háború végét.

Ott vannak az ugyancsak kormányunk által "migránssimogatónak" bélyegzett civil szervezetek, amelyek szokásuk szerint teljes erőbedobással segítik az érkezőket. Elhelyezik, etetik, itatják, ruházzák őket. Mindebben teljes partnerük a kormány, miként a határmenti falvak zömmel fideszes önkormányzatai is.

Érti ezt valaki?

Fügedi Ubul

Az államhatalomnak meghatározott jogi normák között kell működnie, és ezt „önellenőrző mechanizmusok" segítik. Erre szolgál az ombudsman jogintézménye (is). Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. Tehát tisztán a Fidesz–KDNP-s képviselők választják azokat az embereket, akiknek az ugyancsak általuk választott kormány(fő) munkáját (és az övéket is) ellenőriznie kell. Így lett az alapvető jogok országgyűlési biztosa Kozma Ákos. Hogyan néz ki az ő tevékenysége a gyakorlatban?

A tanárok figyelmeztető sztrájkja után a kormány(fő) úgy döntött, hogy nem tárgyal a szakszervezetekkel, és a minden párt által megszavazott felhatalmazási törvényben ráruházott jogával határozta meg, miféle elégséges szolgáltatást kell a sztrájkoló pedagógusoknak biztosítaniuk. Az érettségiző diákoknak minden órát meg kell tartani, a többieknek a felét. (Emellett a gyermekfelügyelet mindenhol kötelező.)

A pedagógusok szakszervezetei ezt a döntést persze alkotmányellenesnek ítélték, és a sztrájkjog kiüresítésének megállapításáért az ombudsmanhoz, megsemmisítéséért az alkotmánybírósághoz fordultak.

Kozma Ákos mostanra fejezte be vizsgálódását. Részletes és a legkülönbözőbb érintettek jogait összevető és egyensúlyozó válaszában leszögezte, hogy a pedagógusok sztrájk- jogukkal "csak akkor élhetnek, ha az elégséges szolgáltatások körét jogszabály (törvény, illetve a jelenlegi időszakban veszélyhelyzeti kormányrendelet), a felek megállapodása, ennek hiányában a bíróság jogerős végzése egyértelműen meghatározta."

Ha eltekintünk az üres sallangoktól (tárgyalás, megállapodás, bíróság), ott tartunk, hogy a kormány, azaz a munkáltató saját hatáskörében, a felülvizsgálat lehetősége nélkül határozza meg, hogyan tiltakozhatnak szabályai ellen az általa munkáltatottak. Kozma Ákos ezt tekinti alapvető jognak. Az Alkotmánybíróságot pedig azért nem kéri fel a vitatott kérdések tisztázására, mert azt a szakszervezetek már úgyis megtették.

Minek strapálná magát?

Az Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottságának (GANHRI) albizottsága tavaly októberben úgy ítélte meg, hogy egyrészt a magyar ombudsmanok jelölése és választása, másrészt tevékenységük számos kívánnivalót hagy maga után.

Naná.

Fügedi Ubul

P.s.: Ja, azt is írta még (az ombudsman), hogy a rendelet nem üresíti ki a sztrájkjogot. Mert csak.

Társadalmi vita Józsefváros vagyongazdálkodási tervéről: fókuszban a bérházak. (Építészfórum) 

Az önkormányzat bérház- és bérlakásállománya összességében nagyon elhanyagolt, egy részük méltatlan lakhatási körülményeket képes csak biztosítani. Összesen 45 bérházat jelöltek bontandónak, ám vannak olyan épületek is, melyek sorsa városképi, emlékőrzési szempontok miatt egyelőre kérdéses – írta pár napja az Építészfórum.

A Koszorú utca 20. szám alatti ház a Google Street View felvételén. Az épület a vagyongazdálkodási tervben a városképi szempontok miatt megőrzendő kategóriában szerepel, bontása így kérdéses.

A vagyongazdálkodási tervről március elsején tart lakossági fórumot az önkormányzat (a részletek itt érhetők el). A tervben összesen 131 önkormányzati tulajdonú bérházzal foglalkoznak. (Megj.: A legtöbb önkormányzati bérház a Magdolna negyedben van, az összes épület 42 százaléka. Ezt követi az Orczy, a Csarnok és a Corvin negyed.)

A bontásra javasolt épületek azok, amelyek műszaki állapota ma már annyira leromlott, hogy lakhatási minőségük ma már elfogadhatatlan. (Érdemes végigböngészni a tervet, sok minden megtudható belőle…)

Ezekről a bontandó önkormányzati bérházakról nemsokára elkezdünk egy-egy rövid ismertetőt, korábban készült képet feltenni ide a blogra, hogy legalább itt valami nyomuk maradjon. Vagy emlékük, hogy ilyen is volt Józsefváros.

LaMa

*

A bontásra, vagy felújításra javasolt értékes épületekről a következő napokban hosszú cikkel jelentkezik majd a 24.hu-n Vincze Miklós.

Harminc NAV-os szállt ki Iványi Gáborékhoz házkutatási paranccsal. (HVG) 

Tegnap óta attól zeng a sajtó, hogy hétfő reggel a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) lerohanta az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai irodáit. Talpig harci díszben, 30 főnyi fegyveres erővel mentek házkutatni Iványiékhoz, ami majdnem egész nap tartott. 

Egy nehéz nap krónikája a Dankó utcában – HVG képgaléria.

Hadházy Ákos véleménye minderről ITT olvasható, Konok Péteré meg itt:

- Heródes?
- Tessék, Kajafás!
- Kellene már valamit kezdeni ezzel a Jézussal. Lázít, bomlaszt. Szeretetről prédikál. Zavarja a kereskedőinket. Már a pénzváltóink is morognak.
- Jaj, tudod, hogy meg van kötve a kezem. Róma fütyül, én táncolok. De majd beszélek Pilátussal, hogy feszíttesse meg.
- Megfeszíteni? Nem vagyunk mi barbárok, és különben is... semmi szükségünk mártírokra. Küldje rá az adóhivatalt!

A kormány (vagy ha úgy tetszik, Orbán Viktor) által elkövetett aljasságok semmit nem változtak. És ha április 3-án mi nem változtatunk, ez így is marad.

P.s.: Délután és este több százan tüntettek Iványi Gáborék mellett. A tüntetés végén Iványi a helyzet abszurditására rávilágítva elmondta: a létrát, amin az újságírók bemász- tak a Dankó utcai épületbe – ahonnan megpróbálta kizárni őket a hatóság – lefoglalta a NAV. És hozzátette: ha ezek után a hatóság akadályozása miatt netántán pénzbüntetést kapna, kéri, hogy ne szervezzenek neki gyűjtést, nem akarja befizetni, inkább leüli.

Turisztikai látványosságként blamálja Magyarországot a biodóm.Továbbra is torzóként áll a budapesti Városligetben a biodóm, amelybe a Kárpát-medence biológiai sokszínűségét bemutató kiállítást terveztek.

Évek óta folyik a Városliget pusztítása és rendezvényhelyszínné alakítása. Az egykori közparkot beépítik – megtévesztésül múzeumnak nevezett – konferenciaközpontokkal és vendéglátóhelyekkel. A spanyolok ezt valahogy másképp csinálják. Persze lehet kiabálni a vár fokáról, hogy hülyék ezek a spanyolok, de nézzük inkább mit ír erről a Vakmajom.

A Park a város szíve

Nem város, hanem épített természet, de a városon kívül nincs értelme. A városlakók számára van, és városban élni, bármekkora ütést kapott ez a létforma a pandémiától, továbbra is a létezés egyik legkényelmesebb, legélvezetesebb formája. Karnyújtás- nyira a bolt, a vendéglő, a színház, a mozi, a suli, a buli, az opera, a munka, az orvos és a leakciózott divatcikkek meg a kényelmes tömegközlekedés. Nem kell semmiért órákat agyzsibbasztóan ingázni. Az urbánus élet megunhatatlan gyönyörei, az a luxus, hogy minden a kezed ügyében és a szádban van. Éjjelnappal. Egy ugrásra, egy köpésre. Nem is fog a városi létezés fénye megkopni soha.

Pláne, ha vannak hozzá ilyen fantasztikus parkok, mint ez a majd' 100 éves, 7 hektáros, a Parque García Sanabria, Santa Cruz szívében. Meg is érdemli az egykori polgármester, hogy elnevezték róla, mert ekkora értékes telket kivenni a nyers piaci logikából és az ingatlanfejlesztésből sosem egyszerű döntés. Ára van rövidtávon, és a hozama csak soká jelentkezik, és az ilyet még a zöldszósszal nyakonöntött politikusok sem szeretik.

És ez bent van a város szívében, a Ramblas mellett. Kábé mint a Városliget. Hogy néha mégis érdemes megtenni, és távolabbra nézve piaci logika is van benne, az nem kérdés, hogy igazolja, hogy mennyire felértékelődnek a városi ingatlanok egy ilyen park mellett, és mennyire leértékelő tényező, ha nincs semmi zöld, meg ha túlfejlesztés van, ami gyakran jellemző, mert azt diktálja a megtérülési logika. Hogy ide lehet lejönni, csodálni a gyönyörű vegetációt, elmélázni – aztán visszamenni a zajos városi dzsungelbe. Kell a park a városfejlesztésbe, közhely, de nem egyszerűen megvalósítható, ha drága a telek. Itt sikerült. (via Vakmajom)

Nálunk meg a Városliget pusztítása egy gátlástalan üzleti ügy. A Ligetet tönkreteszik, miközben ami elkészül(t) sokkal többe kerül(t), mint azt eredetileg tervezték.

Úgy értem, nekünk.

LaMa

Három az egyben? Elkészült a volt Savoy nagyszálló épületének jelentős átalakítása. (Építészfórum) 

Egy felújított eredeti homlokzat, egy teljesen új és magas belső tömb, és egy visszaépített replika homlokzat: három műfaj egy projekten belül. Az együttes Bacsó Béla utcai oldalát teljesen lebontották, historizáló homlokzatát visszaépítették, mögötte pedig egy kortárs épület magasodik mostantól. Az épületben szálloda fog működni – írja az Építészfórum.

Még 2019 tavaszán írtuk, hogy elkezdődött az építkezés – vagyis a teljes bontás – a József körút 16. sz. alatti ingatlanon, pedig 2018-ban az épület fennmaradására és továbbépíté- sére adtak ki engedélyt, nem pedig a teljes bontásra. Ennek ellenére az egész épületet pillanatok alatt kikapták a homlokzat mögül.

(Fotók: Építészfórum)

Mostanra az építkezés befejeződött, a József körúti homlokzatot helyreállították, a Bacsó Béla utcában felhúzták a régi homlokzat utánzatát – mögötte (mögöttük) egy hatalmas beépítéssel és egy vadonatúj épülettel. A régi ház meg hipp-hopp, nyomtalanul eltűnt, csak a körúti homlokzat maradt meg a látszat kedvéér…

Patyomkin* visszatért, és elégedetten, büszkeségtől dagadó kebellel tekintene mai, legnagyobb élő tanítványaira.

Elbontják a régit, a látszat kedvéért megtartják a homlokzatot – vagy annak másolatát – és a faszád mögött mehet a lényeg. (Maroz)

*A Patyomkin-falvak olyan állítólagos "ál-falvak” voltak, melyeket Grigorij A. Patyomkin herceg/miniszter állíttatott fel II. Katalin cárnő látogatása előtt a Dnyeper folyó partján, hogy megtévessze a cárnőt. Úgy tartják, Patyomkin, aki a Krím-félszigetre vezette a hadjáratot, falusi házak homlokzatait állíttatta fel a cárnő útvonala mentén, hogy lenyűgözze az uralkodót az újonnan meghódított terület gazdagságával.

Frissen kaptam eme szép műfaj egy rajongójától. Elsőre annyit sikerült megállapítanom, hogy a költőnő szerint csak az ismerős hordáknak szabad itt öldökölniük — szerintem jobb lenne, ha ők se tennék. Volt itt már ilyen... Másodjára annyit, hogy a költőnőnek fogalma sincs a magyar központozás alapjairól. Miként az anyagnevek írásmódjáról se. (Vajh' hány pora lehet/maradhat egy embernek?)

Ahogy azonban elmélyedtem a mű eszmeiségében (nem volt nagy kunszt) egyfajta kínzó bizonytalanság lett úrrá rajtam. Kik vagyunk — mi? És kik "ők"? Halálra éheztetjük, szomjan halasztjuk-e például a turistákat? A félmillió (mostanra már inkább hatszázezer) betelepített vendégmunkást? A hozzánk szavazni átruccanó határon túli testvéreinket? Netán a hazai nemzetiségieket?

Jó lenne tudni, hogy kik azok a "mi". Mert abba a csoportba nem akarok tartozni.

Fügedi Ubul

*

Sándor Kinga nevét jól ismeri a művelt közönség! Mondjuk érződik is, hogy ez a vers nem első zsengéje a költőnőnek; irodalomszerető ember a stílusjegyekből könnyen ráismer- het a Vezesd nemzeted! c. alapmű finom tollú szerzőjére. (via Borsi Vera)

Pár napja olvastam, hogy végre elkezdődik az egykori Szeszgyár területe mellett húzódó (és omladozó) Kőris utcai fal bontása, azaz a Szeszgyár utca folytatásában megnyitják az utat a Kőris utca felé, így lehetővé téve az átjárást pl. a 99-es busz megállójáig.

Igen, ez az a „projekt” melyet a Kocsis-féle vezetés még 2015 májusában ígért be, és 2016 nyarán kellett volna elkészülnie. Aztán kisebb bontogatások után leállt az egész, maradt a szemét, kosz, trehányság – az utcahosszabbítás meg elmaradt. Egészen mostanáig.

Ma délelőtt ki is mentem megnézni a (megint) beharangozott bontást.  És nini!, tényleg bontottak. Üröm az örömben, hogy ez a mostani rendezés csak kisebb területet érint, a Diószegi u. 8. sz. alatti nagyobbik rész marad, ahogy volt – az ugyanis magánkézben van.

Megjegyzendő, hogy ez a magánterület jó ideig autóparkolóként működött, a lentebbi 2009 áprilisában készült kép tanúsága szerint viszonylag rendezett körülmények között.

Aztán 2010 után a Szeszgyár telkének egy része “senki földje” lett, bontási hulladékkal, sittel, szeméttel teleszórva, omladozó téglakerítéssel körbevéve.

Mindenesetre most úgy néz ki, valami változik: a tervek szerint itt egy kisebb park lesz, melyen át lehetővé válik a gyalogos forgalom a Visi, a Kőris utca és az Orczy tér között. A munkaterületet 2022. február 1-én az önkormányzat átadta a vállalkozónak, akinek nem csak a falbontás, hanem a terület gyalogos közlekedésre alkalmassá tétele is a feladatai között lesz.

Kicsi is, sárga is, de a miénk.

LaMa

P.s.: A Kocsis-féle vezetés félbehagyott terve szerint itt nem gyalogosforgalom és park(ocska) lett volna, hanem a Baross utca autóforgalmát engedték volna rá a Kőrisre. Még szerencse, hogy – mint annyi mást – ezt is elhazudozták eltrehánykodták…

2015. március 1. óta van nekünk Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetünk (OGYÉI), amely nevétől eltérően egy alapvetően államigazgatási szerv. Szakmai (gyógyszerészeti) tevékenységének lényege, hogy adatokat gyűjt és értékel. Ennek megfelelően az Intézet legutóbbi 35 közleménye között nincs egy olyan sem, amely valamely tudományos eredményről számolna be, viszont van egy arról, hogy a Magyarországon forgalmazott homeopátiás készítményeket egyszerűsített eljárással "ellenőrzik" (ennek lényege, hogy azok semmiféle hatását nem kell igazolni), meg egy másik arról, hogy "Ismét álhírt gyártott Hadházy Ákos az oltással kapcsolatban" (ebben a rejtélyes okból Sputniknak nevezett Szputnyik vakcina engedélyezéséről van szó).

Igazgatója dr. Szentiványi Mátyás, aki nem gyógyszerész, hanem orvos, de erős hatóságról álmodik. Tesz is ennek érdekében. Most például rémhírterjesztés bűntettének gyanúja miatt feljelentette azon cikkek íróit, amelyekben "a favipiravir hatóanyagú gyógy- szerek hatásosságát kérdőjelezik meg". A hatóság szerint ezek "a koronavírus járvány elleni védekezés eredményességét is akadályozhatják, és alkalmasak lehetnek arra, hogy a betegek bizalma a gyógyszerekben és a gyógyszer által kiváltott gyógyhatásban megrendüljön".

A favipiravir koronavírus elleni gyógyhatását az ég adta világon semmivel nem támasz- tották alá (bizony, nehéz is lenne). Miért is tennék? Elvégre ők a hatóság. Kijelentik, és ezzel pont.

Apró, de karakteres példája ez a rendszer kiteljesedésének. Leni Riefenstahl jut eszembe, aki az 1934-es náci pártkongresszusról készült filmjének "Az akarat diadala" címet adta. Mi most még megtapasztaljuk, hogy az ügyészség befogadja vagy kiröhögi-e a feljelen- tést — majd előbbi esetben még azt is, hogy a bíróság felmenti vagy elítéli-e az úgymond rémhírterjesztőket. Ezeket a fontos adatokat begyűjtve mi is értékelhetjük, hogy mosta- nára mennyire közelítettünk az 1934-es német állapotokhoz. Egyelőre annyi látszik, hogy szándék, az van rá.

Fügedi Ubul

*

Az OGYÉI természetesen pontosan tudja, hogy a feljelentésének semmi értelme (merem legalábbis remélni, hogy valójában nem gondolják, hogy a tudományos konszenzus ismertetése "rémhírterjesztés"!), és el fogják utasítani, de nekik ez mindegy, mert a célt, a bilincs meglengetését, azt, hogy büntetőeljárás súlyával rettentsék el a kutatókat a véleményük elmondásától, elérik. (Ferenci Tamás: Gondolatok a favipiravir hatásosságáról, és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságáról)

178 milliót kap a kormánytól a fiktív mongol diákokkal trükköző iskola. (HVG) 

Ez a hír nem arról szól, hogy az állam csaló intézményeknek ad pénzt. A rendszer szervezeti kultúrájának alapja a csalás és a korrupció, a demokratikus működés lényege pedig a szervezeti kultúrába illő cselekvések ösztönzése.

Ez a hír nem arról szól, hogy Magyarországon az kap pénzt, akinek befolyásos kijárói vannak. Naponta ezt olvassuk Schadltól Rogánig, nincsen ebben semmi, ami hír lenne.

Ez a hír nem arról szól, hogy hagyjuk az állami oktatást végképp lerohadni, a pénzt pedig magánintézményekbe (főleg egyháziakba) toljuk, hogy azokban személyi jövedelmekké alakuljon. A kampányban majd minden templomban a kormányért fognak prédikálni; minél kisebb a falu, annál jobban.

Ez a hír arról szól, hogy Magyarországon ezeket a pénzeket könyvelik el "az oktatás" állami támogatásának; így kerülnek bele a költségvetés zárszámadásába. Így tessenek ezt olvasni!

Fügedi Ubul