És ha már korábban, pár poszttal előbb szóba került a híres-nevezetes Jégverem Vendéglő, most a kutyafuttatóból ugorjunk át egy egykori kocsmába, bocsánat, vendéglőbe... Még mindig a Füvészkerttel szemben, az Illés utca legvégén, a Ludociveum utca (mai Korányi Sándor utca) sarkán 1907-ben egy háromemeletes bérház (tervezője Wellisch Alfréd) épült, melynek földszintjén Jégverem Vendéglő cégérrel étterem nyílt.

A sarkon volt a bejárata, három teremből állt, a külsőben polgárok és iparosok itták a spriccert vagy a sert, a belsőben katonatisztek mulattak. Merthogy a közeli lovardából esténként – a jól végzett munka örömére – daliás kadétok és tisztek ide, a vendéglőbe jöttek át, és a középső teremben nagy kártyacsatákat vívtak hajnalig. A forróvérű ifjak ezt követően ugrották át az Illés és Dugonics utca sarkán álló "nevezetes" házba…

A legbelső teremben viszont csak a főtisztek és tábornokok tartózkodhattak. A vendéglő előtt álló konflisok bakjain kocsisok bóbiskoltak, majd a pityókás vendégeket rendre hazaszállították. A vendéglőben a hangulat egyáltalán nem volt jeges, legfeljebb csak a pezsgőt hűtötték jeges vederben. Talán azért nevezték Jégveremnek, mert errefelé télen már zord, szeles idők jártak, ki tudja.

A lovarda épületében 1945 után az Alfa Mozi nyílt meg, a sarki vendéglő neve pedig Alfa Vendéglőre változott. A XX. század derekán a túloldali buszgarázs és a Minőségi Cipőgyár (a közeli Május 1. Ruhagyárral együtt az is hol van már?!) dolgozói voltak a törzsvendégek, az aranyszőke, dúskeblű pénztárosnő kasszájához hosszú sorokban kígyóztak.

Innen folytatjuk.

LaMa

Mi baja lehet egy kutyafuttatónak?

A II. János Pál pápa tér rendbetételét az egyik közeli ház ablakából figyelhetem. Egyre rendezettebbé válik, már a járólapokkal kirakott gyalogos utak közepéről is kiköltöztették a villanyoszlopokat. Azt figyeltem meg, hogy hiába van készen az új kutyafuttató, abban egyetlen kutyát se láttam, azon kívül viszont tizenötöt. Legközelebb tizenhármat.

Egyszer jött egy srác, leült a kutyafuttatón belül egy padra, levette a pórázt a kisméretű kutyájáról. A kutyus azonnal felugrott a gazdi mellé a padra, onnan a kerítésre, és uccu neki. (A gazdi ugyanilyen lendülettel repült a kutyája után, de ez az ugrás 25 év felettieknek ellenjavallt.)

A parki kutyások szerint a kutyafuttatót nem lehet használni, mert:

• Alacsony a kerítése, a nagyobb kutyák könnyen átugorják, a kicsik meg a kerítéshez túl közelre tett padokat közbeiktatva tudnak kiugrani (lsd. mint fent).
• A futtató két végén van bejárat, ha az egyiken bemennek, és a másik nyitva, a kutya ki tud szökni.
• A kutyafuttatóban földes és a kaviccsal borított sávok váltják egymást, ezeket a sávokat földbe süllyesztett keskeny fémsínek választják el egymástól. Volt már olyan kutyus, amelyiknek megsérült a talpa, mert ráugrott a sínre.
• A földes sáv eső után sáros, a kavicsosból meg nehéz összeszedni a kutyaürüléket.

Ezen túl már csak azt nehezményezték, hogy a kistermetű, és a nagytermetű kutyáknak egyetlen, közös kutyafuttatót terveztek. Azt javasolták, hogy kutyafuttató tervezése előtt a tervező egyeztessen kutyásokkal. Merthogy sok pénzért készült egy jó nagy kutyafuttató, szemre szép is, csak éppen a kutyások szerint nem használható. (Az igazsághoz tartozik, hogy már kétszer láttam egy hölgyet három igen nagy kutyával a kutyafuttatóban.)

Révész Márta
Józsefváros, Corvin negyed

Bővülnek a parkolási övezetek 2014. március 1-i hatállyal, ami szombatra esik, de mivel hétvégén nem kell parkolási díjat fizetni, így ténylegesen csak március 3. hétfőtől két új díjfizető övezet lesz Józsefvárosban. A bevont utcák és utcaszakaszok, a térképi megjelenítés valamint az állandó bejelentett lakcímmel rendelkező józsefvárosi lakosok által igényelhető várakozási hozzájárulás részleteit a alább olvashatják.

Az új parkolódíj fizető automaták és az új táblák már mindenhol felszerelésre kerültek. Az érintett közterületeken a parkolóhelyeket is felfestették. Természetesen minden kapu és kapuhely előtt tilos a várakozás.

A díjfizetésbe bevont új területek:
Népszínház u, - Nagyfuvaros u. – Mátyás t. – Koszorú u. – Magdolna u. – Szűz u. – Baross u. – Futó u. – Üllői út – Korányi S. u. – Illés u. – Kálvária tér – Kálvária u. (a Kőris utcáig) – Csobánc u. – Szeszgyár u. – Visi Imre u. - Orczy út – Baross u. – Karácsony S. u. – Népszínház u. által határolt terület (a Kőris utca kivételével). A lakossági várakozási hozzájárulás díja 3.000.-Ft., amelyet a Szolgálat pénztárában, vagy elektronikus ügyintézés esetén banki átutalással lehet megfizetni.

A szakértelem persze itt is kiütközött csakúgy, mint azt pár hónapja az urbanista.blog-on olvashattuk. A képek a Karácsony Sándor utcában készültek.

CBFM – Józsefváros, Magdolna negyed

UPDATE 2014.02.27.

A KB világa blog mai posztja szerint holnapra rendkívüli testületi ülést hívott össze Kocsis Máté, ma délután három óra után meg közzé tette, hogy leállítja a parkolóövezetek bővítését. Azt mondja, hogy "rosszul előkészített" az egész, amiben igaza van. A többi itt olvasható A KB viága blogon. (Szerk.)

... hogy hazánk újra a fiatalok otthona legyen!

Orbán és kormánya négy éve üldözi el Magyarországról a fiatalokat, kortársaimat. Ma magyar fiatalok tömegei élnek külföldön, sokan közülük egyelőre vissza sem akarnak térni, mert úgy érzik, ma itthon nincs jövő. Szülők, nagyszülők szenvednek szeretteik kényszerű távollététől.

A 15-19 évesek (!), tehát a legifjabb aktív korúak munkanélkülisége 2010-ben 45,7 százalék volt, amit a Fidesz-kormánynak sikerült 2012-re 51,9 százalékra emelni. A 20-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája pedig ez alatt a két év alatt 25,1%-ról 26,4%-ra emelkedett. Ez az adat azért is elképesztő, mert a borzalmas számok annak ellenére is igazak, hogy a megalázó, sehova sem vezető közmunkát valódi foglalkoztatásként kezelik és a külföldön dolgozókat is beszámítják.

A fiatalok munkanélküliségét fokozta az oktatásban véghezvitt felelőtlen rombolás, különösen a 16 évesre lecsökkentett tankötelezettségi korhatár. Aki 16 évesen, képzetlenül, szakmátlanul a munkaerőpiacra zuhan, arra eleve reménytelenség vár. Rombolja az életesélyeket a felsőfokú oktatásba kerülők számának csökkentése is, a továbbtanulók többségét sújtó brutális tandíj bevezetése. Egyre több az olyan fiatal, aki az iskola végeztével nem tud elhelyezkedni, ők nem kapnak semmilyen munkanélküli támogatást sem. Sokan kezdik úgy a felnőtt életüket, hogy sem iskolába nem tudnak menni, se munkát nem kapnak. Sok tízezren élnek közülük teljes reménytelenségben, nem ritkán éhezve. Itt, Magyarországon, 2014-ben.

A kormány feláldozta a fiatalok jövőjét. Ahhoz, hogy hazánk újra a fiatalok otthona legyen, kormányváltásra van szükség.

Komássy Ákos
(A következő Nézőpont rovat cikk részlete)

Józsefváros újjáépül. Átadás 2009. negyedik negyedévében. Ezt hirdetik a szépen, színesen kinyomtatott hatalmas feliratok a Kisfaludy utca és a Práter sarkán. Budapest új belvárosa, a Corvin sétány határán éktelenkedik ez a soha meg nem valósult építkezés. Vagy illegális parkoló. Na jó, már nem az, mert amióta a Főépítészi Iroda rájuk szólt, hogy illegális tevékenységet végeznek, azóta levették a parkoló táblát.

Most már nem hivatalos parkoló. Viszont továbbra sem épül a semmi, amit állítólag több, mint négy éve átadtak... volna. Valakik.

A fő a mondanivaló: Józsefváros újjáépül. Mármint, hogy erre is kipakolhatták a propa- gandatáblát. Szép nagy méretben. A polgármester bizonyára jobban érzi ettől magát.

Én nem.

***

A Práter utca (Práter u. 10.) sarkán 2007-ben még egy meglehetősen rossz állapotú, 1860 körül épült klasszicista lakóház állt. 2008 körül került bontásra földszintes, 1875 körül épült szomszédjával (Kisfaludy utca 23.) együtt. Azóta a saroktelek ilyen…

Komássy Ákos

Még valamikor novemberben írtam az egyik Illés utcai házról, majd ezt követően Körmendi kolléga megírta az utca teljes történetét. Így aztán azt gondoltam, ha már Illés utca meg házak, sétáljunk egy hosszabbat a környéken. A már említett háztól a Korányi utca felé haladva, jobb oldalt a Tömő utcától végig a Füvészkert húzódik. Részletesen majd erről is lesz szó, de nem most.

Baloldalon – három lebontott, 1890 körül épült ház helyén – egy 322 lakásos lakópark terpeszkedik, ezt nem részletezném. Mellette egy szintén 1890 körül épült, kisméretű egyemeletes lakóház szerénykedik, és már el is érkeztünk mai sétánk céljához.

Merthogy a Füvészkerttel szemben – az Illés utca és a Dugonics utca sarkán – áll egy meglehetősen mozgalmas múlttal rendelkező, az 1900-as évek elején épült lakóház. Ez a címerrel díszített, valaha szebb napokat látott homlokzatú háromemeletes bérház – oromdíszén az „Illyés-udvar” felirattal – anno egy „különleges” intézménynek adott helyet.

Akkoriban még a közeli Lovardában az úri delnők páholyokból csodálták a porondon lovagló daliás kadétok és tisztek produkcióit. A tisztek a lovardából előbb a Ludociveum utca és az Illés utca sarkán lévő Jégverem vendéglő nagytermébe mentek át (erről később majd még lesz szó), ahol nagy kártyacsatákat vívtak hajnalig. Ezt követően a forróvérű ifjak – már akiknek maradt pénze – átugrottak ide, az ebben a sarokházban akkoriban működő bordélyházba, ahol "megpihentek” a lányok karjaiban… És ha már szóba került: a Lovarda épületében 1945 után az Alfa Mozi nyílt meg, mely 1993-ban kiégett. Azóta felújí- tották és a főépület egy részével a föld alatt összekötve a Magyar Természettudományi Múzeumnak adott otthont.

Hát, ennyit mára. Túránkat legközelebb innen folytatjuk Korányi Sándor utca felé.

LaMa

… a Szabadság térre tervezett emlékmű felállítása ellen

2013. december 31.-én kormánydöntés született, hogy 2014. március 19.-én a német bevonulás 70. évfordulójára emlékmű álljon a Szabadságtéren. Az emlékművön a német sas lecsap az ártatlan Magyarországot szimbolizáló Gábriel arkangyalra. Mi ezzel a bajunk?

Ebben a történetben, mint cseppben a tenger, mutatkozik meg ennek a kormányzatnak a hatalmi filozófiája.

1. A módszer: A döntés puccsszerű már megint. Most sem volt semmilyen vita. Nem volt szakmai az emlékműről, mint képzőművészeti alkotásról. Nem volt történészi és politikai az emlékmű által kifejezett múltértelmezésről. Nem volt előzetes egyeztetés az érintett önkormányzatokkal, a Fővárossal, és a Belvárossal sem arról, hogy vajon akarják-e egyáltalán az emlékművet, és hogy hogyan illeszkedik az emlékmű a Szabadságtér összképébe.
2. A cél: A Fidesz-KDNP által elfogadott alaptörvény szerint a német bevonulással Magyarország elvesztette szuverenitását, és ez csak 1990-ben állt helyre. Ez a hatalom a gyökereit tehát nem az 1945-47 közötti demokratikus újrakezdésben, hanem a Horthy-rendszerben kívánja megtalálni. Ezért kell újraértelmezni a múltat és tisztára mosni a Horthy-rendszert. Ezért nem esik szó a hárommillió koldusról, a nagybirtokrendszerről, az antidemokratikus választójogról, vagy a Don-kanyarról. Ezért nem esik szó a Horthy-korszak korlátozott parlamentarizmusáról és tekintélyuralmi rendszeréről sem, ami láthatóan Orbán Viktor eszménye.
3. A sunyi szándék: A holokauszt emlékévben ez az emlékmű a magyar állam szerepét akarja letagadni mintegy félmillió magyar zsidó elpusztításában. Azzal az állítással pedig, hogy megszállt országként magunk is csak áldozatok voltunk, a magyar társadalom legrosszabb reflexeire játszik rá. Áldozatként ugyanis nem kell felelősséget vállalnunk semmiért. Nem kell szembenéznünk azzal a gyalázattal, amit magyarok tettek magyar zsidó honfitársaikkal. Sőt: a liberálisok, baloldaliak, zsidók (így együtt) „hőzöngése” még szavazatokat is hozhat. Ki van ez találva.

Ez a politika éles határvonalat húz 1944. március 19.-nél. Szeretném ezzel szemben bemutatni a folyamatosságot, hogy a holokausztot megelőző két évtizedben hogyan készítették előlépésről-lépésre azt, amit aztán a magyar hatóságok a magyar társadalom hatékony közreműködésével fél év alatt végrehajtottak.

Magyarországon a honfoglalástól folyamatosan éltek zsidók, a középkori Európa vallási jellegű antiszemitizmusának megfelelő hátrányos megkülönböztetéssel. Csak a polgári átalakulás hozta meg számukra a társadalmi-politikai egyenlőséget. Ezért vettek részt közülük olyan számosan az 1848/49-es szabadságharcban honvédként. Az 1867-es kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia liberális oázis volt elmaradottabb környezetéhez képest, ezért jelentős volt a zsidó bevándorlás innen .A korabeli magyar államhatalom szándékainak is megfelelt a zsidók minél harmonikusabb együttélése és magyarosodása.

Ez a helyzet a vesztes világháborúval, a nyomában járó két forradalommal és a trianoni békével változott meg. Az 1919-21-es antiszemita hullám része a „numerus clausus”, mely a zsidó fiatalok egyetemi tanulását korlátozta végig a korszakban. A 20-as években, Bethlen István miniszterelnöksége alatt elcsendesedik, de az 1931-ben Magyarországot is elérő gazdasági világválság után a kormánypolitikában is megjelenik az antiszemitizmus, egyelőre csak a „zsidók gazdasági térfoglalása és egyes értelmiségi pályákon való magas aránya”, valamint a kulturális élet „elzsidósodása” elleni szólamokban. 1938-ban azonban Hitler bevonul Ausztriába (Anschluss), és ezt követően az ekkor még teljesen szuverén Magyarországon is új szakasz kezdődik. 1938. és 1944. március 19. között 21 zsidótörvény (köztük a három legfontosabb 1938.-ban, 39.-ben és 41.-ben, mely utóbbi már faji törvény volt) és 267 zsidórendelet születik. E törvények és rendeletek célja a gazdasági elszegényítés és kifosztás, az állampolgári jogoktól való megfosztás, valamint a kulturális és társadalmi életből való kiszorítás volt. A magyar társadalom gerince 1938 után roppant meg. Ekkor szokták meg, hogy vagyonhoz, álláshoz, földhöz, pozícióhoz nemcsak munkával, vállalkozással lehet jutni, hanem úgy is, hogy állami segítséggel elveszik zsidó honfitársaikét. És épp ilyen logikusnak, törvényesnek és elfogadhatónak tűnt 1944. március 19. után, hogy a zsidókat el is lehet távolítani az országból – és az életből is.

Nem voltak bent a németek Magyarországon, amikor, 941 júliusában a németek (és szövetségeseiként mi is) megtámadták a Szovjetuniót, és a magyar hatóságok, kihasználva a helyzetet, deportáltak a németek által megszállt Ukrajnába mintegy húszezer „hontalan” zsidót, akiket aztán az SS megölt Kamenyec-Podolszkban. Nem voltak bent a németek, amikor a magyar kormány bevezette a munkaszolgálatot, a zsidók fegyvertelen katonai szolgálatát. Nem a németek parancsára zajlott le az újvidéki vérengzés sem 1942-ben, amikor a magyar katonák 3300 embert, köztük 700 zsidót mészároltak le.

Az 1944. március 19.-én bevonuló megszálló német csapatok létszáma alig kétszáz fő volt, hiszen szövetségesekhez jöttek. Eichmann sonderkommandója húsz tisztből és kb. 100 főnyi kíséretből állt A helyén maradó Horthy és a magyar államgépezet páratlan együttműködése tette lehetővé a holokauszt legnagyobb deportálási akcióját május15. és július 9. között, A magyar csendőrség mintegy 430 000 embert, a teljes vidéki zsidóságot vagonírozta be, és indította el Auschwitz-Birkenauba. A gázkamrákat valóban nem ők működtették. Magyar hatóságok írták össze és költöztették csillagos házakba és gettóba a budapesti zsidóságot. (Bibó István írta a Zsidókérdés Magyarországon c. tanulmányában, hogy ha mondjuk Dániában egy szökött zsidó segítségért kopogott be egy idegen házba, 90%volt az esélye, hogy valamilyen segítséget kap, és csak 10, hogy elárulják, vagy becsapják előtte az ajtót. Nálunk ez az arány fordított volt). A katonai és politikai helyzet változása késztette Horthyt, hogy július 9.-én leállítsa a budapestiek deportálását, és „megmentse” őket. És csak a kiugrási kísérlet kudarca után jöttek a nyilasok.

A magyar holokausztban a fent leírt körülmények között pusztult el a magyar zsidóság kétharmada. Ezért elfogadhatatlan a tervezett megszállási emlékmű mondanivalója. A magyarországi zsidóság tiltakozik. De ez nem csak az ő ügyük, hanem mindannyiunké, minden tisztességes magyar emberé. Mert szembe kell néznünk a múltunkkal, hogy túlléphessünk rajta.

Jóvér Ágnes

A baj – mint oly sokan mondják – sosem jár egyedül. És most hozzánk is megérkezett. Szépen. Párban.

CBFM – Józsefváros, Magdolna negyed

Roszatom: Orbánszendvics Putyin vacsoraasztalán

Az orosz diplomaták a világ talán legprofibb diplomáciai testületét alkotják. A sikeres hagyományos diplomácia tulajdonképpen egy a nemzetközi kapcsolatokba tett hosszú távon nagyon jól megtérülő kapcsolati befektetés. Ennek egy kivételes iskolapéldáját mutatták be Putyin diplomatái a hitelességét vesztett, Európaszerte megvetett Orbánon és rajta keresztül Magyarországon. Nem történt ugyanis más, mint az, hogy az oroszok türelemmel kivárták, amíg az általuk az európai átlagnál nem kevésbé utált és megvetett szalonképtelen magyar miniszterelnök olyan helyzetbe kerül, amikor még az oroszok baráti jobbja is jól jön neki és ennek vastagon megkérhetik az árát.

Mi lett az ára? 30 éven át fizethetjük, mi, magyar adófizető polgárok azt a 3000 milliárd forint rubelhitelt, amelyet Orbán most vett fel az oroszoktól, és a hozzá kapcsolódó 750 milliárd forint önerőt. Ez minden magyar aktív keresőnek átlagosan évi mintegy harminckétezer forint pluszkiadást jelent, kamatok nélkül. A kamata az egésznek pedig nagyjából az IMF hitelek kamatának a duplája.

Mit kapunk érte cserébe? A Fukushima utáni korban, amikor az atomenergia hosszú távú jövőjét alapvető kétségek övezik, mert az atomerőmű környezetében élők biztonságára mind a mai napig nem érkezett megnyugtató válasz, a Roszatom megépíti Paks harmadik és negyedik blokkját.

Miért jártunk rosszul?  A paksi atomerőmű ma működő két blokkját 2032-ben (18 év múlva!) kell elkezdeni kivonni a forgalomból. 10 év múlva is időben születne döntés arról, hogyan tovább, s az erőművek alighanem fejlettebbek lesznek, mint manapság. Az, hogy Paks reaktorait majd egyszer cserélni kell és ezt alighanem legjobban az oroszok tudják megtenni, régóta tudott közhely.  A fiaskó illusztrációja: Ha harminc éven át aktív keresőnként 32 ezer forint felét hőszigetelésre költik, körülbelül annyi energiafogyasztást spórolunk meg, mint amennyi új energiát egy atomerőmű termel. Atomhulladék nélkül.

Mit fizetünk ki valójában?  A háromezer milliárdos rubelhitel nem más, mint Novo-ogarjevó ára. Orbán moszkvai szalonképességének, annak a költsége, hogy a nagyhatalom első embere, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin egy közös fotóra az elnöki rezidencián fogadta az egyébként számára is szalonképtelen és komolytalan, még éppen hivatalban lévő magyar miniszterelnököt. Ez a magyarázat Orbán sumákolására, a dugiban megkötött paktumra és a vaskos számlára is.

Komássy Ákos
(A következő Nézőpont rovat cikke)

Mint azt már párszor mondottam, szeretem és szoktam is járni a körzetemet. Sok és egyre több az ismerős arc, név. Van olyan ház, ahol már visszatérő vendégként üdvözölnek és van, ahol még bizalmatlanul méregetnek, de idővel ők is megismernek majd. Mivel hét közben egyetemre járok, szombatonként dolgozok, marad a vasárnap a személyes kapcsolattartásra.

Nem bánom, hogy így van, vasárnap szinte mindenki otthon van és ráér beszélgetni. Sokan biztatnak, mellettünk állnak. Szerencsére már egyre többen merik elmondani a véleményüket az országos és a helyi kormányzatról egyaránt. És ezek a vélemények egyáltalán nem hízelgőek. Néhány kép a hétvégi, körzetben tett sétámról…

CBFM – Józsefváros, Magdolna negyed