Az utolsó csatlós, svéd ügyben is. (KARD) 

A most kezdődő nagy hadgyakorlattal a svédek elkezdtek integrálódni a NATO katonai szervezetébe. Nagyon meglepődnék, ha még nem kezdték volna egységesíteni a had- felszerelést a kaliberektől az acélfajták minőségéig.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

Az Unió és a NATO is nagy szervezet (hatalmas jogi-bürokratikus vízfejjel), tehát mind- kettő lassan mozdul. De már mindkettő aktívan dolgozik azon, hogyan lehet a jobbára már kizárólag a vétóval zsarolásból élő magyarok esedékes jogi-bürokratikus disznósá- gait kikerülni. Amíg az autógyáraik érdekeit képviselő németek minden szúnyogcsípést elnéztek (a sztrájktörőként foglalkoztatott) magyaroknak, addig bármit meg is tehettünk, mert megfékezésünkre nem volt politikai akarat. De most döntő hibát követtünk el, amikor a kínaiakat, tehát a németek üzleti ellenfeleit engedtük be munkaerőpiacunkra. A következő uniós költségvetésben erre iszonyúan rá fogunk faragni.

Addigra a svédek "de facto" NATO-tagok lesznek, mi pedig "de jure" tagokká silányulunk. A szervezetnek semmi szüksége arra, hogy magyarnak nevezett orosz "fehér hírszerzők" jussanak pozíciókhoz: az eddig megkapottakból is különösebb csinnadratta nélkül ki fogunk kopni.

A svédek (naná) hülyeségnek tartják, hogy az elefánt járuljon az egér elejbe kuncsorogni. Egyébként is: van-e jobb dolog, mint úgy lenni egy szervezetben, hogy ne kelljen megfelelni a formális kötelmeknek? Ennek fordítottja ugyebár az, amikor csak a formális kötelmeknek kell megfelelni, de a tagság előnyeiből nem jut semmi.

Magyarország persze előre megy, és az előre az az irány, amerre Magyarország halad.

Fügedi Ubul