És igen, itt van, megjött, tegnap hozzánk is megérkezett az a levél, amelyben Sára Botond kerületi konzultációra invitálja a "Tisztelt Józsefvárosi Polgár"-okat. Az önkormányzat tíz kérdés alapján akarja feltérképezni azokat a problémákat, amik bosszantják a kerületben lakókat. A kérdőívvel együtt válaszboríték is jött „elsőbbségi” jelzéssel, de aki nem akar levelezni, az azt  önkormányzat oldalán is kitöltheti.

A hajléktalanoktól a kukákig meg a zavaró külföldiekig minden van benne, ami szemszáj- nak és az önkormányzatnak ingere. Május 24-ig válaszolhatunk többek közt arra is, hogy zavaró-e a dohányboltok előtti italozás, meg hogy elég tiszták-e a járdák, illetve legyen-e több és nagyobb kuka. De van olyan kérdés is, hogy

egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzat kiemelten kezelje a Józsefvárosba érkező külföldiek által elkövetett olyan cselekményeket, melyek zavarják a józsefvárosiak nyugalmát?

Vagy hogy

egyetért-e Ön azzal, hogy büntetlen előélethez kellene kötni az önkormányzati lakásbérlést, a bérházak nagyobb rendje érdekében?

De a hajléktalanok sem maradnak ki a szórásból, sőt, az őket segítő szervezetek sem – de a kérdőív alapján eltüntethetők akár az ételosztók is. Viszont olyan kérdés, hogy legyen-e több nyilvános – és nyitva is tartó – vécé, olyan például nincs. És azt sem találtam, hogy lehessen-e az óvodákban aláírást gyűjteni a kormány támogatására.

De ne legyünk elégedetlenek, minden mégse férhet bele egy kerületi konzultációba. Mindenesetre most megjött, itt van, tessék, vigyék, konzultáljunk!

LaMa

P.s.: Miután az összes sunyi hajléktalanozós, migráncsozós kérdés bekerült a csomagba, árulja már el nekem valaki, hogy az online világ problémái hogyan is keveredtek a kérdé- sek közé? Arról nem is beszélve, hogy van jó pár olyan kérdés, amit az önkormányzatnak már régesrégen saját  magától meg kellett volna oldania, és nem most kérdezősködni róluk tágranyílt, csodálkozó szemekkel.

Nem kapkodták el, de a napokban vádat emeltek Balogh István Szilveszter ellen, aki 2010 és 2017 januárja között volt Józsefváros képviselő-testületének tagja a Fidesz színeiben. A VIII. Kerületi Ügyészség most hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, amely bűncselekményt a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Az ügyről korábban már beszámolt több médium, fideszes források 2017 áprilisában pedig arról tájékoztatták a nagyérdeműt, hogy a képviselőt végül Kocsis Máté, a kerület akkori polgármestere szólította fel lemondásra, de az ügy hátteréről semmit nem hoztak nyilvá- nosságra. Akkor „csak” annyit lehetett tudni, hogy Balogh szegénységben élő emberektől húzott le pénzeket, például szociális alapon kiutalt lakások bérlőit kereste fel azt állítva, hogy neki köszönhetik az ingatlant, és erre hivatkozva 50-300 ezer forintot kért tőlük. (Balogh 2017. január végén mondott le mandátumáról, döntését akkor azzal indokolta, hogy újságírói munkáját már nem tudja összeegyeztetni az önkormányzati feladatokkal.)

A józsefvárosi önkormányzat az Indexnek tegnap azt írta, hogy

"Józsefváros Önkormányzata nem érintett az ügyben, két magánszemély közötti ügyről van szó. Balogh István Szilveszter közel két és fél éve nem önkormányzati képviselő már, az önkormányzat semmilyen kapcsolatban nem áll vele. A történtek ügyében a nyomozóhatóságok járnak el."

Aha, értem én, mindez csupán két magánszemély hivatalos zsarolásba torkolló magánügye volt. Hát, hacsak így nem.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (CBFM) – Józsefváros, Magdolna negyed

P.s.: Azért azt érdemes még megemlíteni, hogy már 2017-ben megpróbálták „leválasztani” Baloghot az önkormányzatról, és igen elegánsan próbálták meg eltüntetni az exképviselőt: még a nevét is törölték a testületi ülés jegyzőkönyvéből. Mert ugye, ha nincs ott a neve, akkor ő sincs, s ha ő nincs, akkor nem is történt semmi olyan, ami az önkormányzatot is érintené. Ami esetleg egy meglehetősen csúf árnyékot is vethetne a Fidesz-frakció patyo- lattiszta működésére.

***

Elkaszálta a Fővárosi Választási Bizottság Szél Bernadett beadványát. A bizottság szerint az égvilágon semmi baj nincs azzal, hogy a Fidesz józsefvárosi óvodákban gyűjtött aláírá- sokat Orbán Viktor ún. "bevándorlásellenes programjának" támogatására. Lásd.: Óvodai gyűjtögetés (1), Óvodai gyűjtögetés (2)

Pető Péter okfejtése következetes, logikus és tisztességes. Egyetlen dologban nem tudok vele egyetérteni: abban a premisszájában, hogy Magyarországon azok a politikai tényezők, akiket ő baloldalinak gondol, valamiféle "erkölcsi fölényben" lennének. Azok, akik ezen a balnak gondolt oldalon vannak, persze úgy érzik, hogy ők vannak erkölcsi fölényben. Amazok viszont, akik a jobbnak gondolt oldalt erősítik, szentül hiszik, hogy övék ez a fölény (amint ezt már oldaluk neve is mutatja). És ők vannak többen.

Amint láthatjuk, az efféle fölények megítélése roppant szubjektív, úgyhogy el is tekintek tőle. Egyszerűsítsük a különbséget annyira, hogy némely értékrendek szerint patkányozni nem szép dolog. Más értékrendekben ez teljesen rendjén való, sőt, igény van rá. Amint Pető is írja, itt van példának ez a meglehetősen érdemtelenül sztárolt Bayer — no, rá igény van.

Ezért amikor egy patkányozós értékrend csap össze egy nem patkányozóssal, akkor min- denki láthatja a kettő különbségét abból, hogy az egyik patkányozik, a másik meg nem. Aztán ha az „egyikben” valaki megborul és patkányozni kezd, azt onnan villámgyorsan kipenderítik, jelezve, hogy ilyesmit márpedig nem; némely megborulások után nincs visszaút.

Ha viszont nem penderítik ki, és továbbra is éri a lába a földet, akkor ún. kognitív disszo- nancia áll elő — ja, hogy ezek is patkányoznak? Mi a különbség? Netán annyi, hogy ezek csak ügyetlenek? Az addigi szimpatizánsoknak felül kell értékelniük attitűdjüket. Egyesek közülük (a kisebbség) úgy döntenek, hogy márpedig patkányozósakból ők nem kérnek — akár rózsaszínűek azok, akár narancssárgák. Mások meg (a nagy többség) átértékelik addi- gi alapállásukat, és „rájönnek”, hogy patkányozni voltaképpen lehet. Itt jön az önfelmentő erkölcsi relativizmus, hogy „ha ezeknek lehet, akkor nekünk is” stb., és egy kicsit mindnyá- jan rosszabb emberek lesznek, mint előtte voltak.

Igen ám, csakhogy a szervezeti kultúra ilyen zavarai sohasem magányosak. Mindig soro- zatban követik egymást. Mindegyiknél lemorzsolódnak egy páran, és a végén már csak az önmagával meghasonlott, egykori értékeit rég megtagadott „kemény mag” marad — egy kis rakás karrierista és egy kis rakás vakhitű rajongó.

Fügedi Ubul

Nagyon úgy néz ki, hogy a kerületi óvónők mégsem olyan nagyon aktívak politikailag – legalább is nem önként lelkesedtek – mint az korábban elhangzott, amikor aláírást gyűjtöttek a Fidesznek a kerületi óvodákban. Minden tagadás ellenére úgy néz ki, hogy „felülről jött” az utasítás, erre utalnak a HVG birtokába került hang- és képfelvételek.

Sára Botond – akkor még jóságos alpolgármesterként – ajándékokat osztogat 
2016-ban az óvodákban. (Fotó: jozsefvaros.hu)

De mostanra szerencsére az ügy megoldódott, mindez csak apró félreértés volt, nincs itt semmiféle látnivaló, ezért aztán önkormányzat fideszes többségű képviselőtestülete vil- lámgyorsan leszavazta az aláírásgyűjtést kivizsgáló bizottság ötletét, még csak napirendre sem vették azt.

Sára Botond azzal indokolta a döntést, hogy az ügyben már sikerült levonni az összes következtetés; Sánthánét beáldozták, a sápítozást tehát be lehet fejezni, tessék csak szépen tovább ballagni. (A gyorsan lesöpört javaslatot egyébként a Párbeszéd önkormányzati kép- viselője, Erőss Gábor nyújtotta be.)

A nevelési-oktatási intézmények felügyelete a polgármesterhez került, ezzel az ügy meg is oldódott. Tessék mondani, tényleg megoldódott?

P.s.: A Mérce emlékeztet arra a tavalyi esetre, amikor az időközi polgármester-választás kampányának idején az egyik óvodában az akkor még csak alpolgármester Sára Botond szignójával ellátott levelet adtak át minden szülőnek, akiknek a levél átvételét aláírásukkal kellett igazolniuk. Vagyis Sára Botondtól sem áll távol az óvodákban való kampányolás. (Mérce)

***

Oktatási intézményekben, így az óvodákban is, tilos politikai tevékenységet folytatni, így akár aláírásokat gyűjteni a miniszterelnök mellett. Ennek ellenére az önkormányzattól függő helyzetben lévő óvónőknek nem sok választása volt, mint hogy aláírják az íveket. A HVG szerint a szülőkkel azért nem próbálták aláíratni a miniszterelnök támogatásáról szóló papírokat, mert tartottak a botránytól. (via 444.hu)

Sántha Péterné alpolgármester utasítására több, politikailag igen aktív óvónő aláírást gyűjtött a Fidesznek, méghozzá az óvodákban. A Fidesz közleménye szerint azonban ilyen utasítás nem volt, a lelkes óvónők maguk kérték, hogy aláírásokat gyűjthessenek. Csupán csak annyi történt, hogy mikor az íveket osztotta a KDNP-s alpolgármester, elfelejtett szólni, hogy az intézményekben nem lehet aláíratni azokat. (Megj.: Hacsak így nem…)

A Fidesz helyi szervezete gyorsan ki is adott egy közleményt, ami szerint Sára Botond polgármester vizsgálatot rendelt el, és természetesen azt állapították meg, hogy szó sincs visszaélésről – írja többek közt a Népszava.

Ennek ellenére, a polgármester elveszi a nevelési-oktatási felügyeleti hatáskört Sántha Péternétől. Pont.

Az ügy ezzel megoldódott. Megoldódott?

P.s.: Ezt azért most, a fentiek után érdemes ismét elolvasni, még 2016 tavaszáról: Péterné jól megnézte.

Állandó téma az orbánizmus a szomszédban margójára. 

Kisebbséginek lenni komoly hátrányokkal jár — kiváltképpen egy ellenséges többségi társadalomban. Kisebbséginek lenni komoly előnyökkel jár — kiváltképpen egy toleráns és befogadó társadalomban (amilyen a magyar is volt István királyunk után még sokáig). Az egyik ilyen előny a kettős identitás. A két kultúra dupla kitekintést ad a világra és annak dolgaira, egyúttal vaskosan megnöveli a kapcsolatteremtés és -építés lehetőségeit mindkét hazában — kiváltképp, ha ez mindkét hazában előnyökkel jár. Ez az integrálódás útja.

De ez az út keskeny. Ha az egyik gazdasági-kulturális környezet egyértelműen vonzóbb, mint a másik, akkor ez a másik identitás "elkopik". Ennek egyik szélsősége az, amelyben a kisebbségben maradtak teljesen elutasítják a környező többség befolyását, és egyfajta szi- getekként léteznek tovább. Ez a gettósodás útja; ha jól veszem ki, ennek példái a csángók.

A másik szélsőségben a környező többség életmódja tűnik egyre vonzóbbnak — akár annak felvirágzása, akár az anyaország begyöpösödése okán. Ez út az asszimilációhoz vezet; két fő eszköze a medián jövedelem és a kulturális sokszínűség. Meggyőző példái ennek "nyu- gatra szakadt" hazánkfiai.

Visszaút persze minden letérésből van, még ha nem is könnyű. Ennek legismertebb példái az írek, akik megtanultak írül.

Ha jól emlékszem, ez a bizonyos medián jövedelem valamennyi környező országban gyor- sabban nő, mint nálunk — olyannyira, hogy (javítsatok ki, ha tévednék) Nyugat-Ukrajna kivételével valamennyi környező országban már több is, mint nálunk.

Fügedi Ubul

***

A 2018-as győztes kétharmad után Orbán Viktor első külföldi útja Szlovéniába vezetett. A magyar és a szlovén választások közötti hetekben Orbán a jobboldali Janez Jansa, „szívbéli jó barátja” mellett ment kampányolni Lendvára, miközben azt is egyértelművé tette, hogy a kis muravidéki magyar nemzetiségben ki a támogatottja. Akkor úgy tűnt, Szlovénia az illiberális demokráciaexport kísérleti állama lehet. Habony Árpád médiaérdekeltségeket vásárolt, több magyar NER-közeli befektetés is napirenden volt. A szlovén választások után Jansa azonban nem tudott kormányt alakítani, az orbánizmus pedig azóta is állandó téma a szlovén belpolitikában. (via Index)

Tavasz, húsvét hétfő, locsolkodás – így csak röviden egy kis színes a Szigony utcából: a Színes Város csoport a Szigony utca 10. szám alatti társasház oldalát egy mintegy 600 négyzetméteres tűzfal-festménnyel tette színesebbé. A kép a Tűzfalfestési Pályázat keretei között valósult meg, amelynek részeként szigetelték is a falfelületet. További tűzfalfestések várhatók még idén a Szigony, valamint a Baross, a Német, a Tolnai Lajos és a Leonardo da Vinci utcákban is – írja még az önkormányzati oldal.

A falfelület műszaki állapotának és a hőszigetelő képességének javítására, valamint a falfestésre az önkormányzat több mint 20 millió forintot biztosított a lakóház számára. (Fotó: Baranyai Attila / Józsefváros újság)

Színes. Nem az én ízlésem szerint való – de színes. Reménykedjünk, hogy házak tűzfalai újulnak meg - még ha rajzfilm, ill. népmesei motívumokkal is. Szigetelik, megfestik a falat – és ha szerencsénk van, még szép is lesz.

A szomszédos Erzsébetvárosban már 2013 óta fut hasonló program – szép is, jó is – de. Mert ugye mindig van egy „de”. Ilyen „de” például, hogy az Orczy-, Magdolna- vagy a Szigony-negyedben uralkodó siralmas (szánalmas?) állapotokon a legszebb tűzfalkép sem segít. Maximum csak elfed. De majd meglátjuk.

LaMa

P.s.: Aztán ha a továbbiakban nem épp panelról van/lesz szó, hanem egy-egy elhanyagolt régi épületről – ahol roskadófélben van a ház, s hámlik le a vakolat – az senkit ne zavarjon. Majd csak lesz azzal is valami. (Nálunk pl. most épp kapualj-felújítás lesz – arra kapott pénzt a ház – miközben rohad a pince, s egerekkel teli az egész omladozó, lassan széthulló épület. De lesz szép kapulaljunk…)

***

A VII. kerületben egy Neopaint nevű profi csapat az önkormányzattal közösen végezte a Tűzfalrehab-programot. A falfestések témáit a Neopaint találta ki, ezeket egyeztették az önkormányzattal és a házzal. A tervezést is ők csinálták, amit később a főépítész iroda engedélyezett (amennyiben elfogadta). A költségek úgy oszlottak meg, hogy az állványo- zás, alapozás, festés költségét az önkormányzat állta, a festéket egy szponzoráló cég adta. Néhány elkészült, erzsébetvárosi kép 2013/14. évi árai: Akácfa utca 54. (nettó 1.850.000 HUF az önkormányzat része), Király utca 11. (1.350.000 HUF), Rumbach Sebestyén utca 10., itt két kép van, a nagyméretű 6:3-as 4.850.000 HUF, a Sissy kép 1.850.000 HUF. A Madách gimnázium udvarán a szemközti társasház fala (5.550.000 HUF) és a Wesselényi utca 30. (1.250 HUF).

Akartok csodát látni, barátaim? Avagy nem csodának hinnétek, ha azt állítanám, hogy akadt a "keleti végeken" egy kisváros, ahol annak elöljárói – pártállásra való tekintet nélkül – megegyeztek abban, hogy mégse járja az, hogy a helység lakásállományának mintegy 10%-a az enyészetnek kitéve, üresen áll. S legott kitalálták, hogy miképp lehetne azt a város legrászorultabbjainak boldogulására hasznosítani, úgy, hogy mindkét fél, önkormányzat és az újdonsült bérlő is egyaránt "megtalálja a számítását?" Elannyira, hogy a reménybeli bérlő, belátható időn belül, akár tulajdonossá is válhat.

Heti Napló Sváby Andrással – Miközben lakások tízezrei állnak üresen az országban, egyre több család kerül az utcára. De van egy olyan település, ahol már rájöttek a megoldásra. Hajdúdorogon az egész város összefogott, hogy a rászorulók lakásokat kapjanak. De ők vajon hogyan csinálják? Helyszíni riport.

Csoda Hajdúdorogon, mely példa lehetne néhány, a rábízott lakásvagyonnal felelőtlenül bánó s anyagiakkal jóval bővebben ellátott fővárosi önkormányzatnak is? Jöjj és láss az ATV riporterével ebbe a tiszántúli kisvárosba, és részese lehetsz annak az egyszerű titok- nak, amit ugyanolyan "egyszerű emberek" valósítottak meg, mint te meg én...

Budaházy Gusztáv

P.s.: Valaki, épp ahogy föltettem ezt a posztot, priviben írt, s azt kérdezte, hogy mi van abban csoda, hogy egy-két ágrólszakadt lakos, hozzájut "néhány rozzant viskóhoz a világ végén? - Hát csak annyi, b@zmeg" – válaszoltam kissé eltűnődve a kérdésen – "amennyi- re az meg nem csoda, hogy te, mint önkoris bérlő, nyilvánosan még megszólalni se mersz arról, hogy mi folyik nálunk, a nyolckerben lakásügyben.” És ha azt csodának lehet ne- vezni – márpedig igen, lehet – hogy egymással ellentétes világnézetű emberek, egyszerűen fogják magukat s leszarva minden rájuk tukmált ostoba előítéletet, saját józan eszükre és természetes emberi jóérzésükre hallgatva teszik a dolgukat, az a mai Magyarországon, igenis, valódi csoda.

Vasárnap délután megtartottuk szomszédsági csoportunk első virágültési akcióját a Szigony utcai vízszerelvény bolt előtt. A Szigony- és Corvin-negyed fb-csoport tagjaival árvácskákat ültettünk pár üresen álló, egykor szebb napokat is látott, régi típusú (beton) virágosládákba. A most elültetett növényeknek örökbefogadója is akadt, valamint a közeli panel gondnoka is biztosított minket arról, hogy szívén viseli majd a virágok sorsát. És lehetőség szerint a most üresen maradt két ládába is ültet virágokat...

Nagyon köszönöm itt is minden résztvevőnek a segítséget! Legyen ez a kezdete a zöldebb és virágosabb Józsefvárosnak!

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (CBFM) – Józsefváros, Magdolna negyed

P.s.: Idén is szervez virágosztást az önkormányzat; erre a Dankó u 3–5. szám alatt kerül sor április 26-án (pénteken) 12 és 17 óra között, valamint április 27-én (szombaton) reggel 8 és 13 óra között. A kerületi lakosok lakcímkártya bemutatása ellenében fejenként 10 tő virágot vehetnek át érkezési sorrendben a készlet erejéig. És ezzel már meg is tel(he)t a két üresen maradt láda…

***

Pikó András: Normális demokráciában nem lehetek újságíró többé. Meddig újságíró valaki és mikortól politikus? Van-e visszaút a politikus létből, ha az ember mégse lesz polgármes- ter? Ezekről is beszél a Klubrádió állandó kérdezője, Pikó András, aki a kerületben indulna az önkormányzati választáson. Pikó András: Én a nap 24 órájában vagyok józsefvárosi. Jelenleg Józsefváros vezetői mind más kerületekben laknak. Nem látják a kutyaszart, nem ők nem tudják a lezárt közvécéket használni, ők nem tudják mitől hangosak az önkormányzati bérházak esténként. Bejönnek a hivatalba, aztán hazamennek.

Üzent a Fidesz lapja: így jelentsd fel a gyereked
„bolsevik tudatú pedagógusát” margójára 

A szovjet propaganda egyik "hivatalos példaképe" volt Pavlik Morozov, aki tizenhárom éves kisfiúként feljelentette édesapját a hatóságoknál, és ezért a család bosszúból megölte. Ő lett "a gyermek mártír" — annak szimbóluma, hogy "az állam" és kiváltképp az azt megjelenítő Sztálin elvtárs fontosabb, mint a család. Oroszország a mi anyácskánk és Joszif Visszarionovics a mi apánk.

Rákosi elvtárs önmagát "Sztálin legjobb tanítványának" vallotta, és tehetségéhez mérten megpróbálta kihozni népünkből a maximumot. Tagadhatatlanul ért el bizonyos sikereket: a régi politikai közhely szerint nemcsak a megszálló németek, de az ugyancsak megszálló és a belbiztonságot ugyancsak uraló szovjetek is tőlünk kapták lakosságarányosan a leg- több feljelentést.

Egyáltalán nem fontos, hogy ezekből a történetekből mennyi igaz (Morozovéból például csak annyi, hogy valóban feljelentette apját). Az a fontos, hogy elhisszük őket. Azért hisszük el, mert ilyen képük van a hazafiságról azoknak, akik közülünk fontosnak tartják, hogy a hazafiságról alkotott képükkel hivalkodjanak.

Volt történelmünknek egy olyan kurta időszaka (az ún. Kádár-kor meg még pár év utána), amikor nem ez volt a sikk. Amikor a jobb társaságból kinézték azt, aki véleménykülönbség miatt feljelentette ismerőseit, családtagjait. Amikor a feljelentőket titkosszolgálati eszkö- zökkel kellett szervezni, mert kevesebben voltak, mint amennyire a hatalom igényt tartott.

Tisztelettel jelentem, ezek az idők elmúltak. Visszatértünk a történelem fő irányába. (Nem véletlen, hogy Magyarbasi következetesen elutasítja az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.) Most újra a feljelentő a példakép, a feljelentés a Magyarbasival együttműködés őszinte szándékának jele.

Fügedi Ubul