Olyan másfél éve, tavaly augusztusban esett itt nálunk (is) szó a Baross utca legvégén, az Orczy tér és a Lujza utca között húzódó szervizút mentén álldogáló kis fasorról, melyet akkoriban ki akartak vágni a gázvezetékek cseréje miatt. A lakossági és civil felhördülés hatására aztán a nagyjából olyan 20-22 éve ültetett kőrisfák mégis megmaradhattak.

Illetve nem egészen, mert az azóta eltelt másfél évben két fa is elpusztult; most azonban mindkettőt pótolták a FŐKERT munkatársai. Kisebb-nagyobb nehézségek árán.

A nehézségeket az okozta, hogy 2020-ban lezajlott egy közműrekonstrukció a Baross utcában, ahol sokan harcoltak a fákért, végül a tervekre az került, hogy a vezetékek nem a zöldfelület, hanem a sínek alatt futnak majd a Lujza utca és Orczy tér közti részen. A terveket viszont nem tartották be a munkát végzők, így mégis a fák alatt mennek a vezetékek, emiatt hosszas egyeztetést igényelt a fák pótlása. (via Józsefváros újság)

A fapótlós-jóhír mellett engem ezért érdekelne az az apróság, hogy ha volt egy fákat elkerülő terv, akkor hogy a szent szarba vihették az ezer éve nem használt sínek helyett mégiscsak a fák alatt a gázvezetékeket?!

Van erre valami válasz?

LaMa

A Nagyfuvaros és a József utca sarkán álló (Nagyfuvaros utca 27.) ház falára most a hétvégén emléktábla került Gács Rezső, azaz Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából. Ugyanis itt, ebben a Nagyfuvaros utcai házban született 1911. május 16-án szegény zsidó családba Gross Rezső néven a később igazi legendává váló bűvész.

 „Az a művész, aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt.” – vallotta. Még hetvenévesen is a tükör előtt, órákon át gyakorolt; utolsó fellépése 1986. január 13-án volt a Mikroszkóp Színpadon. (Rodolfo: Vigyázat! Csalok!) Négy nappal felesége halálát követően, 1987. január 25-én hunyt el Budapesten. Egykori lakóhelyén – V. Kálmán Imre utca 14. – szintén emléktábla őrzi emlékét.

„Vigyázat, csalok!” – Rodolfo, azaz Gács (eredetileg Gross) Rezső Budapesten egy nyomdai betűszedő fiaként látta meg a napvilágot. Tizennégy éves korában inas lett egy úridivat üzletben, majd segéd, végül üzletvezető. Tanult szakmája a férfi fehérnemű-szabászat volt. Bűvész pályafutása 1924-ben kezdődött, amikor kimentett a Dunából egy fuldokló kínai gyöngyárust, aki hálából megtanította egy trükkre. A számot másnap bemutatta barátainak a Mátyás téren, ahol felfigyelt rá Ódry Zuárd, a Magyar Mágusok Szövetségének elnöke. Pártfogásába vette, és évekig tanította. 1929-ben első önálló fellépését is mestere menedzselte, ekkor kapta tőle a Rodolfo művésznevet is. (via mult-kor.hu)

Mészáros Lőrinc volt feleségének festményeit és verseit
mutatja be egy most megnyílt kiállítás. (24.hu) 

Kelemen Beatrix, azaz  „Beus” (ex Mészáros Lőrincné) nemcsak fest, de a szobrászkodik, korongozik (nem jég-!) és verseket is ír. Olyan szinten, hogy ki is állítja, illetve a lelkes közönségnek fel is olvassa őket. Ez utóbbira azért van szükség, mert megtanulni (többnyire) nem tudja ezeket, lévén ahhoz azért igyekezni kellene. Leírni sokkal könnyebb, hiszen „csak jönnek ezek a versek”.

A kiállítás címét adó vers a művésznő egyik legelső költeménye, amelynek a szerző szerint nagyon különleges energiája van, és nagy életszeretet van benne.

 Mészárosné Kelemen Beatrix: Létezésünk csodája

Na, hogyan is volt ez Demeter Szilárddal és a magyar irodalom 80 százalékával???

P.s.: A szakmában máig idézik az egyik tanulmányt értékelő írásom bevezetőjét: "A mű legnagyobb értéke a kötése. Nívós, szép munka."

Fügedi Ubul

Ínyenceknek további képek, versek és részletek: Mészáros Lőrinc első feleségének kiállításmegnyitóján jártunk a Bicskei Kultúrkúriában. (via Magyar Hang)

466 millió forint állami támogatással ír musicalt Lezsák Sándor és Szikora Róbert Árpád-házi Szent Erzsébetről. Csikidám a közpénzért. (szeged.hu) 

Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel készül musical Árpád-házi Szent Erzsébetről.. Fővédnöke "Erdő Péter bíboros, prímás" (meg persze Kásler). Támogatja "a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma" (valamint a Miniszterelnökség).

Éljenek a Kásler Miklós vezette emberi erőforrások:

• Lezsák Sándor,
• Szikora Róbert,
• Cseke Péter stb.!

Az alapmű szerzője, Zsuffa Tünde alapvetőnek tartja meráni Gertrúd rehabilitálását, mert igaz ugyan, hogy a rokonait nyomta be minden pozícióba, de szerető feleség és "nagy- szerű anya" volt. Az egészhez potom 466 millió forint állami támogatást terveznek — tehát a szokásos csalásokkal valszeg kijön 3 milliárdból.

Bolondnak megéri...

Fügedi Ubul

Pikó Andrásék első körben megnyerték a menzapert
a Közbeszerzési Döntőbizottsággal szemben. (Magyar Narancs) 

Még június közepén a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében megsemmisítette a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságának korábbi rendelkezéseit. Most a Fővárosi Bíróság tette ugyanezt a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) döntésével: kimondták, hogy nem volt megalapozott a józsefvárosi önkormányzat megbírságolása, a vélt jogsértés miatt kiszabott bírságot megsemmisítették, a KDB-t új eljárásra kötelezték.

Ha valaki esetleg nem emlékezne: még 2020 májusában az új, ellenzéki önkormányzati vezetés kirúgta az éves szinten mintegy 700 millióért – rossz minőségben, sok panasszal – dolgozó Klassz Menza Kft. közétkeztetési céget, és új közbeszerzési eljárást írtak ki a kerületi óvodák, iskolák közétkeztetésére. Hab volt a tortán, hogy a minőségi problémák mellett a Fidesz hozta cég visszaélve a járványhelyzettel, bezsarolta az önkormányzatot, és nagymértékű áremelést jelentett be.

A tetőtől-talpig pártatlan Közbeszerzési Döntőbizottság azonnal ugrott, és villámgyorsan megsemmisítette a kerület határozatát, egyúttal 50 millió forint pénzbüntetést szabott ki. Na, ezt a döntést támadta meg a kerület, amiben korábban és most is ítélet született.

Itt tart jelenleg a közétkeztetés körül kavart végtelenített történet. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy az önkormányzat mikor kapja vissza a jogtalanul elvett pénzt.

Remélhetőleg ugyanolyan gyorsan, mint ahogy elvitték...

*

Olykor már a döntés előtt megvan a KDB véleménye. A Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elnökét a Közbeszerzési Tanács tagjai választják meg. (…) Papíron nincsenek többségben a kormányhoz hű tagok, a gyakorlatban mégis a Fidesz-kabinet akarata érvényesül. S ha véletlenül nem lenne meg a döntéshez szüksé- ges kétharmados többség a kormányzati akarat érvényesítéséhez, akkor egyszerűen blokkolják a döntéshozatalt mindaddig, amíg számukra kedvező jelölt nem bukkan fel a színen. Mindezek fényében aligha beszélhetünk független testületről – magyarázza Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjainak veze- tője. (via Népszava)

Több törvényt módosítanak, hogy ingyen kijátszhassanak állami tulajdonú sportlétesítményeket. (444.hu) 

A veszteségesen üzemelő stadionokat az állam átveszi. Kiadja a haveroknak, akik 15 évig finanszírozzák a veszteséges működést, és ehhez nagy állami támogatást kapnak. Utána már tisztán koncerthelyszín vagy ami jónak látszik.

Nem mindegy? Tök ingyen az egész. Legalábbis a haveroknak tök ingyen. Nekünk a gatyánk lerohad.

Ez bizony nem egyedi törvény. Egész sor haver kap belőle ajándékot — mármint tőlünk. Magyarország nem jogállam.

Fügedi Ubul

P.s.: Ez a tv. alapvetően arról árulkodik, hogy Magyarbasi a rendszer tartós (> 15 év) fennmaradására számít — vagy legalábbis ezt akarja elhitetni szervienseivel.

*

Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter olyan törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé, aminek az egyik eleme módosítaná a sportról szóló törvényt. A törvény indoklásában nem adnak érdemi magyarázatot arra, miért kerülhet ingyen magánkézbe állami vagyon, csak azt írják, az állami vagyonról szóló törvényben „megjelölt kedvezményezettek körének bővülésére tekintettel szükséges” például az önkormányzatok kihagyása.

És akkor most utoljára a könyék képét eddig meghatározó, a Szigony és a Tömő utca sarkán álló sárga házról: a korábbi, bő egy hete készült fotón még alig lehetett látni, hogy elkezdték bontani, mára azonban ez megváltozott, a háromszintes épület tetőszerkezetét már le-, nyílászáróit pedig kiszedték. Kézzel fogható az elmúlás szaga – hogy egy jókora képzavarral éljek. Búcsúzóul itt van még pár kép a ház bontásáról…

(Fotók: Staffenberger Kálmán fb-oldala, 2021/10/29 délután)

Ennyi volt, ennek a háznak is véget ért a története. Volt, nincs, helyére és a már lebontott szomszédja helyére a Psota-emlékpark és irodaház kerül a Corvin-sétány folytatásaként.

P.s.: A most nyomtalanul eltűnő házról Déry Attila a kerület épületeiről írt monográfiájá- ban csak annyit mond, hogy 1936-ban épült. Hermann György önkormányzati képviselő fb-bejegyzéséből azonban kiderült, hogy ez csak az emeletráépítés ideje, eredetileg (mint a környék legtöbb háza) egyszintes iparosházként épült 1887-ben – ezt a házat bővítették aztán 1936-ban még további két emelettel, de az alapozás megerősítése nélkül.

LaMa

Kormányunk az eladási ár duplájáért vásárolná vissza a ferihegyi repülőteret — természetesen hitelből, elvégre a költségvetés egyensúlya tankönyvi fogalommá zsugorodott a messzeségben.

Számításaik szerint ez a beruházás 15 év alatt megtérülhet. A jelenlegi tulajok ezt valszeg máshogy számolják, különben nem adnák el. Közgazdászok szerint ez a legoptimistább üzletmenetet feltételezve 1 %-os kamatszinten jöhet össze. Ha jól emlékszem, a leg- utóbbi hitelünket 4 %-os kamattal vettük fel (az EU 0 kamatú hitele nem kellett, mert "nem akarjuk eladósítani az országot"). Ekkora kamattal és továbbra is a legoptimistább forgatókönyvvel számolva kb. 50 év alatt térül meg, de ennél SOKKAL valószínűbb, hogy soha.

Ebből a fontolgatásból persze kimaradt a papírforma: az, hogy a vezetőnek kinevezni kívánt ejtőernyősök ártanak az üzletmenetnek.

Simán meg tudnék érteni egy ilyen akciót, ha Európa a MÁV, a MAHART és az egységes állami tulajdonú Volánbusz üzleti sikereitől lenne hangos. De nem.

Fügedi Ubul

*

Miközben a reptérre költött bődületes összegből, csak a vételárból pl. három évig lehet- ne finanszírozni dupla tanári béreket, ami benne maradna a gazdaságban és növelné a fogyasztást, szemben a kiutalt vételárral, ami eltűnik a gazdaságból, Németországba, Kanadába és Szingapúrba megy. Hja, a bérekből nem lehet lopni. Ott repül az állami béretek és fizetésetek és nyugdíjatok, bele a túlárazott betonba. (via Vakmajom)

A múlt héten elkezdték lebontani Psota-házat a Tömő és a Szigony utca sarkán; erről a Corvin-negyed fb-oldala számolt be pár napja (a felső fotó is tőlük van). A háromszintes épület mögött – innen jóval korábban elbontották a rossz állapotú házakat – jól láthatóan már épül a Corvin Innovation Campus. A Tömő utca 23/A helyére – mint korábban írtuk – a Psota Irén emlékpark és irodaház kerül.

Akkoriban igencsak nehezményeztük, hogy miért kell ezt a régi házat (is) lebontani, miért nem próbáljuk megőrizni múltunk, és kerület múltjának egy-egy darabkáját. Magáról a házról akkor csak annyit sikerült kiderítenünk (azon kívül, hogy itt lakott Psota Irén), hogy valamikor az 1900-as évek elején épült, de még a tervezőjéről, ill. az építőjéről sem őrzött meg semmilyen adatot a Fővárosi Levéltár. Mostanra kiderült, hogy nem véletlenül.

Hermann György, terület önkormányzati képviselője ezt írta a Facebook-on a házról:

A Tömő utca 23/a-t 1887-ben építették eredetileg, egyszintes épületnek, ehhez megfelelő alapozással, majd 1936-ban bővítették még további két emelettel, azonban az alapozás megerősítése nélkül, ezáltal olyan terhelésnek kitéve az eredeti tartószerkezetet, hogy azt a jóval későbbi utólagos vasalással is csak átmenetileg lehetett megmenteni. A rondellaszerű középső lépcsőház pedig egy még későbbi hozzáépítés, szerkezetileg szintén különálló, instabil.

Egyszóval akármennyire is szép volt az épület, szerkezetileg soha nem volt rendesen megerősítve, ennek következtében pedig mostanra olyan statikai problémák keletkeztek benne, amiknek a következtében azonnal bontandóvá vált (Az például, hogy a Szigony utcai hátsó szárny támfala eddig nem dőlt le, kisebb csoda, az alatt ugyanis egyáltalán nem volt alapozás, 2 m mélységben csak egymásra hányt szemét és törmelék volt alatta. Voltak, és még vannak is olyan épületek a körzetben, amelyeknek a megmentése sokkal indokoltabb (lett volna).

Azaz, a fentiek tükrében az épület elbontása – tetszik, nem tetszik – igencsak indokoltnak látszik. Nincs siránkozás, nincs könnyek hullatása, ingek tépése – valóban csak a bontásra volt jó. A ház tehát nyomtalanul eltűnik, története véget ért, csak pár kép marad utána.

Mi meg ismét okosabbak lettünk, még ha kissé megkésve is.

LaMa

*

A két Tömő utcai házat még 2019 nyarán adta el a Futurealnak az előző önkormányzati vezetés, akik itt építik fel a Corvin-sétány folytatását. A Psota-házban 35 lakás volt (ebből 19 lakott) az eladás idején, a szomszédos (már lebontott) földszintes 23/B-ben pedig a 8 lakásból 4 volt lakott. Az eladásról szóló előterjesztés szerint a két épületért a becsérték szerint legalább 431 millió forint bevételre számított az önkormányzat, amiből 293 millió forintot terveztek be a lakók elhelyezésére.

Para-Kovács Imre, ezelőtt kb. 10 évvel a Hócipőben, közel szó szerint:

Volt egy furcsa gyakorlat a rendszerváltás után, amikor a kormányzásról álmodó pártok úgy akarták elérni céljukat, hogy a lakosság nagyobb részét kitevő ostobákat megvenni, az örök kisebbségben szorongó okosakat pedig meggyőzni akarták. Ez volt az úgynevezett kampány. Mindenki ezzel próbálkozott, még a Fidesz is, de ők végül rájöttek, hogy ennek semmi értelme. Fordítva kell csinálni: megvenni az okosakat, mert ők kevesebben vannak, így aztán olcsóbban meg lehet úszni, és meg- győzni a butákat, mert ők buták, sokkal könnyebb beadni nekik bármit.

... a Fidesz agytrösztje kimatematikázta, hogy a többség nem ismeri az ,elmaradt haszon' fogalmát, viszont rendkívül nyitott a metafizikára, imádja a nagy ívű hazugságokat és lelkesedik a jelszavakért. A hatalom megtartásának feltétele tehát, hogy azok, akiknek nincs szavuk, játsza- dozzanak a felvonulásokkal, kapjanak gálaműsorokat a köztévében, tudatosodjon bennük, hogy a magyar a legszebb és legokosabb nemzet Európában, azok pedig, akiknek a szava elhallatszik a szoba-konyhán kívülre is, kapjanak koncot, trafikot, földet, bányát, gyárat és állami megbízásokat...

Közben beindult a Fidesz “Stop Gyurcsány, stop Márki-Zay” kampánya.

Fügedi Ubul

*

Para-Kovács akkor és most is zseniális. Ez egy mostani szösszenete: "A negatív nézettség egyébként azt jelenti, hogy többen néznek belülről kifelé a műsorban, mint ahányan kívülről befelé, ezzel biztosítva, hogy a néző nézettebb, mint a köztévé, de oda se neki, elvégre az MTVA nem dől be a mennyiség illúziójának, kizárólag a minőségre törekszik." (via HVG / KFD)