Az államhatalomnak meghatározott jogi normák között kell működnie, és ezt „önellenőrző mechanizmusok" segítik. Erre szolgál az ombudsman jogintézménye (is). Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. Tehát tisztán a Fidesz–KDNP-s képviselők választják azokat az embereket, akiknek az ugyancsak általuk választott kormány(fő) munkáját (és az övéket is) ellenőriznie kell. Így lett az alapvető jogok országgyűlési biztosa Kozma Ákos. Hogyan néz ki az ő tevékenysége a gyakorlatban?

A tanárok figyelmeztető sztrájkja után a kormány(fő) úgy döntött, hogy nem tárgyal a szakszervezetekkel, és a minden párt által megszavazott felhatalmazási törvényben ráruházott jogával határozta meg, miféle elégséges szolgáltatást kell a sztrájkoló pedagógusoknak biztosítaniuk. Az érettségiző diákoknak minden órát meg kell tartani, a többieknek a felét. (Emellett a gyermekfelügyelet mindenhol kötelező.)

A pedagógusok szakszervezetei ezt a döntést persze alkotmányellenesnek ítélték, és a sztrájkjog kiüresítésének megállapításáért az ombudsmanhoz, megsemmisítéséért az alkotmánybírósághoz fordultak.

Kozma Ákos mostanra fejezte be vizsgálódását. Részletes és a legkülönbözőbb érintettek jogait összevető és egyensúlyozó válaszában leszögezte, hogy a pedagógusok sztrájk- jogukkal "csak akkor élhetnek, ha az elégséges szolgáltatások körét jogszabály (törvény, illetve a jelenlegi időszakban veszélyhelyzeti kormányrendelet), a felek megállapodása, ennek hiányában a bíróság jogerős végzése egyértelműen meghatározta."

Ha eltekintünk az üres sallangoktól (tárgyalás, megállapodás, bíróság), ott tartunk, hogy a kormány, azaz a munkáltató saját hatáskörében, a felülvizsgálat lehetősége nélkül határozza meg, hogyan tiltakozhatnak szabályai ellen az általa munkáltatottak. Kozma Ákos ezt tekinti alapvető jognak. Az Alkotmánybíróságot pedig azért nem kéri fel a vitatott kérdések tisztázására, mert azt a szakszervezetek már úgyis megtették.

Minek strapálná magát?

Az Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottságának (GANHRI) albizottsága tavaly októberben úgy ítélte meg, hogy egyrészt a magyar ombudsmanok jelölése és választása, másrészt tevékenységük számos kívánnivalót hagy maga után.

Naná.

Fügedi Ubul

P.s.: Ja, azt is írta még (az ombudsman), hogy a rendelet nem üresíti ki a sztrájkjogot. Mert csak.