Az alábbi írást először Pikó András polgármester oldalán tettem közzé, a Pálinkás Balázs kabinetvezető írására válaszolva.

Igen, a volt polgármester nem beszél világosan, amikor a "lehívás" körülményeiről szól, s az egész megnyilatkozásból – miszerint amúgy "helyesen cselekedett a kormány" – csak úgy süt az álszent, alig leplezett káröröm, amit Józsefváros újabb megrövidítése felett érez országgyűlési képviselőnk.

Én egyébként, mint egyszerű polgár, inkább csak a saját környezetemben szerzett tapasztalatok által tudom megítélni volt kerületvezetőnk állításainak igazságtartalmát, s csak azt tudom, hogy pl. az általuk katasztrofális helyzetbe hozott bérlakásállomány fölmérésére megszavazott 100 millás összeget minden aggály nélkül eltapsolták a választási kampányukra, s hogy az EU-s milliárdokból "látványprojektté" züllesztett Magdolna Program objektumainak karbantartására, állagmegóvására egy fillért se költöttek.

És sorolhatnám még hosszan a pártpropagandistává avanzsált, volt polgármester "érdemeit", de most inkább azt kérdezném, hogy Józsefváros két "legfontosabb embere",

A POLGÁRMESTER ÉS A KERÜLET ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE HAJLANDÓ LENNE-E EGY NYILVÁNOS BESZÉLGETÉSBEN TISZTÁZNI A TÖRTÉNTEKET,

melyek az ATV tegnapi interjújának fényében csak még homályosabbá váltak. Kocsis Máté szemfényvesztő, "itt a piros, hol a piros" játékait ugyanis mi, kerületi polgárok eléggé jól ismerjük, s mi amúgy se igen kérdezhetünk tőle semmit, hisz még a "farvizén se enged hajózni". Értsd: nem válaszol nekünk, de még az oldaláról is kitiltotta a neki nem tetsző, "okvetetlenkedő kérdezőket"

Budaházy Gusztáv

***

Kocsis Máté tegnap Simon András vendége volt az Egyenes beszédben. El kell ismernem: óriásit alakított! Ki ne hinné el, hogy nem szokott személyeskedni. Már a megjelenése is nagyszerű volt: szerényen, csendesen ült az asztalnál – az első pillanattól látszott, hogy az ellenzék által gyalázatos módon üldözött embert alakít. Ki ne hinné el neki, hogy mindenkinek előre köszön, mindent megtett és megtesz Józsefvárosért és az országért. Ki ne hinné el, hogy nem szokott személyeskedni: a legnagyobb tisztelettel említette mindig Pikó Andrást vagy Karácsony Gergelyt. Minden szava hiteles volt, efelől senkinek kétsége sem lehet..! (Városi Kurír)