Na, akkor így húsvét hétfőjén folytassuk az idei Budapest100-ról írottakat. A nyitóposzt- ban szereplő a József körút torkolatáról készült képet most nézzük meg a másik irányból – és kicsit korábbról, olyan 1905 körüli időkből. A jobboldali zászlós, kupolás sarokház (József körút 2.) 1895-re készült el. A Kerepesi út (Rákóczi út) túloldalán, a szemközti sarkon a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körúti palotája látható, tetején ekkor még ott a Hermész szobor. Kicsit távolabb meg a New York-palota.

A kép előterében az 1889-ben elkészült Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum épülete még eredeti, kétemeletes formájában áll, így látható a mögötte lévő épület falán a Hotel Rémi felirat. Ez volt ugyanis a Hotel Nemzeti eredeti neve. A kép bal oldalán pedig ott a Népszínház, amely csak 1908-ban vált Nemzeti Színházzá, mögötte egy pici darab látható az EMKE épületéből. Apropó, Nemzeti: ma volt ötvenegy éve, hogy 1965. március 28-án felrobbantották. A búcsúelőadás a Lear király volt, Básti Lajos főszereplésével.

És akkor most pár szó a sarkon (József körút 2. - Rákóczi út 39.) álló négyemeletes házról: az úgynevezett "László-ház" 1893/95-ben Kiss István (1857-1902) építész, egyetemi tanár tervei alapján a Nagykörút második építési főidőszakában (1891–1896) épült. Ezt az főidőszakot elsősorban az a törekvés jellemezte, hogy a körút kiépítése 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészüljön. Ennek megfelelően az időszak 6 éve alatt 85 ház épült, elsősorban a Király utca és az Üllői út között. A gyors kiépülésnek köszönhetően a tervek megvalósultak, a Közmunkatanács 1896. augusztus 31-én a Nagykörutat átadhatta.

Visszatérve a házhoz: dr. László Zsigmond miniszteri tanácsos 1890 körül vásárolta meg az itteni telket, az ő megbízásából kezdődött el a sarokkupolás, nagyméretű bérház építése. Díszes eklektikus homlokzat nagyméretű sarokerkéllyel, a kupolán Vendégszeretet, sarokerkélynél Erő és Béke szobrai láthatók, a szobrász Róna József volt. A szoborfülkék fölötti díszkeretekben pedig jól kiolvasható az 1893/94-es évszám. Az 1895-re elkészült ház kapualját az árkádok alatt Lotz-freskó díszíti (ezt 1978-ban Tiszai Tüske István restaurálta), de a József körúti frontján lévő főbejárat és a kapu is önmagáért beszél. 

Az épület további érdekessége, hogy földszintjén működött egykor a Csillag Patika, Örkény Hugó egyik patikája, aki nem más, mint a civilben patikusként szintén dolgozó Örkény István író édesapja. A helyiség a mai napig ilyen funkciót lát el, bár a metróépítés miatt megváltoztatott térrel.

És ha valakit esetleg még ez is érdekel: a telken korábban egy Auspitz József kívánságára 1865-ben Hild Károly építette földszintes lakóház és egy 1867-ben Frey Lajos építette gőz- favágógyár állt, ezek lebontását követően szintén Auspitz építtette fel a telekre 1870-ben Vassél Alajos építőmesterrel 3 emeletes eklektikus bérházát. Ezt 1890 körül bontották le.

LaMa

***

A Nagykörút teljes hossza a Margit hídtól a Petőfi hídig 4141 méter, ebből a József körút 1223 méter, szélessége teljes hosszában 45 méter. A Sugárút (Andrássy út) kiépítése után a XIX. század második legnagyobb városépítési alkotása volt Budapesten, ma is nélkülözhe- tetlen funkciót betöltve a város egyik legfontosabb útvonala. Keresztülhalad a belső kerü- leteken, Újlipótváros déli és Lipótváros északi határán, Terézvároson, Erzsébetvároson, Józsefvároson, valamint Ferencvároson. A Nagykörút hagyományosan a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi híd pesti hídfőjéig tart (tehát egy félkörívet alkot), bár az elnevezés tágabb értelemben alkalmazható lehet akár a Margit körút, Alkotás utca, illetve a Villányi úttal kiegészített, Budát is érintő teljes körre is. (Wikipédia)