Korábban Lesley blogjában stadivari többször írt az utcazenélésről (pl. Mjuzik VII.) és arról, hogy nálunk Józsefvárosban – de nem csak itt – a Hivatal hogy áll (ül, fekszik) a kérdéshez. Hogy kerül ez most ide? Hát csak úgy, hogy ifjabb lánycsemeténk – anyja, apja nagy riadalmára – gondolt egyet, és a hét végén két napra barátnőjével átrándult Berlinbe. Aztán meg rácsodálkozott a (kül)világra és annak furcsaságaira…

A fészbuk oldaláról:

„Csak random felszálltak a metróra és nekiálltak zenélni. Imádtam, hogy bárhova mentél Berlinben, utcazenészekbe vagy épp egy artistába botlottál. Az emberek körbeállták őket és pár centtel köszönték meg a produkciót. A polizei nem zargatta őket...

És Berlinben nincs nemzeti dohánybolt, nincs ellenőr (mégis még este 11-kor is vettek jegyet az emberek a járművön elhelyezett MŰKÖDŐ automatából) és a szórakozóhelyeken is lehet dohányozni, még sem szarabb hely, mint Budapest... sőt! Olyan érzése van az embernek ott, mintha teljesen szabad lenne.”

Az említett csemetéről még csak annyit: egyetem mellett dolgozik, különösebben nem foglalkozik politikával, max azzal a jól fejlett igazságérzettel és szabadságvággyal rendelkezik, mint korosztályának legtöbbje. És mégis, két nap alatt feltűnik neki, hogy mennyire másképp élnek tőlünk távolabb, Európához közelebb az emberek. Így aztán ne csodálkozzunk majd, ha ő és társai pillanatok alatt itt hagynak minket ezen a dohos, újfeudális magyar ugaron, melyre oly sokan, oly nagyon büszkék…

(Utószó: És a jó édesanyját mindazoknak, akik elüldözik gyerekeinket ebből az országból!)

1899-ben, Józsefváros szívében, az Aggteleki utcában (ma Kis József utca) egy bérpalota épült. Vetekedett a Palotanegyed legszebb házaival, mégis, valahogy a megbecsülés elkerülte az eltelt évszázad alatt. Az épületet Feketeházy János tervezte és építtette a fiának 1897-1899 között, aki az első emelet 3. számban élt, és a bérleti díjat mindenki ide fizette. Kortársai tipikus építészeti jegyeit viseli, mégis tele van izgalmas részletekkel.

Az egykor pompás bérpalota szépségeit ma már sajnos keresnünk kell. Pedig az Aggteleki utca meghatározó épületéről beszélünk, már messziről kitűnik a többi közül. A homlokzaton lévő két zárt erkélysor, mely közrefogja az épület fő, nyitott díszerkélyét, markánsan kiemeli a házat a többi közül. A homlokzaton sok szép faragott és öntött díszítő elemet találunk, ezek közül az egyik legszebb a földszinten lévő két üzlethelyiség bejáratai felett lévő, fantasztikusan szép ablak a kovácsoltvas rácsaival. A zárt erkélyek és az emeletek díszei sajnos Budapest ostroma alatt elpusztultak.

Az egykor hófehér, faragott kő díszerkély, kovácsoltvas berakásaival ma szürkén, töredezetten néz az utcára. Felette gipsz nőalakok hívják fel magukra a figyelmet, melyek közül a központi szobor 2008-ban rászakadt az erkélyre. A körülötte lévő két szobor még épségben van. Egy emelettel feljebb falatnyi kis erkély található, de amilyen kicsi, olyan csodálatos korláttal rendelkezik. Sajnos az idő vasfoga ezt sem kímélte, a rozsda között alig lehet megtalálni a szépséget.

Csodával határos módon, kivételesen szép állapotban maradt meg az épület főkapuja. Talán a felette lévő oroszlánfej óvta meg az évszázad viharaitól. A faragott főkapun lévő díszítések megegyeznek a kapualj gipszstukkóival, nagyon szép összhangot teremt, amikor belépünk a házba. A hosszú folyosó két oldalán egykor szobrok voltak a falba mélyesztve, ezek sajnos már nincsenek meg. A hatalmas udvarra érve két óriási gesztenyefa fogad minket, melyek a 3 emeletes házon is jócskán túlnőttek már. Az eredeti sárga kő burkolat a 1944-ben elpusztult, az 1959/60-as IKV felújítás alkalmával felháborító betonlapokkal pótolták, melyek tönkreteszik az udvar hangulatát.

A lépcsőházba befordulva még láthatjuk az eredeti csapóajtókat, amelyekben benne vannak a közel 120 éves maratott üveglapok.  A főlépcsőházban tipikus, kétkaros, lebegő lépcsősorok vannak, a szokásosnál jóval díszesebb kivitelben, kovácsoltvas és faragott fa korláttal kiegészítve, félemeletenként pihenőkkel. A korlát egy márványoszlopból indul ki, melyet egy óriási kovácsoltvas sárkány díszített. A sárkány néhány évvel ezelőtt valószínűleg a MÉH telepen végezte, pótolhatatlan értéktől fosztva meg ezzel a

Az épület két udvaros, a hátsó traktust a központi udvar túloldalán lévő, hasonlóan díszes, ám jóval szűkebb lépcsőházból közelíthetjük meg. Szokatlan módon a cselédlépcső a főlépcső mellé került, innen kiszolgáló létesítmények egész sora közelíthető meg, melyek mind azt a célt szolgálták, hogy a cseléd lehetőség szerint a házi munkákat itt végezze. Több száz négyzetméterről beszélünk, konyhák, mosókonyhák, zuhanyzók, mellékhelyiségek. A jobb helykihasználás miatt ezt a részt alacsony belmagassággal építették, így a 3 emeletes házban nem kevesebb, mint 9 ilyen kiszolgáló szintet tudtak beépíteni.

Az IKV felújítás során ezek nagy részéből lakásokat alakítottak ki, a lépcsőház tekintélyes részét befalazták. A főlépcsőház minden szintjén, a függőfolyosók mellett porolóerkélyeket is találunk. A pince és a padlás száz évet letagadhat a korából, a kivételes mérnöki munka eredményeképp javításra szinte sosem volt szükség.

Az épület állapota sajnos az utóbbi évek néhány látványfelújítása ellenére is egyre inkább romlik. 1959/60-ban a kontár lakásdarabolások során nem fordítottak különösebb figyelmet az igényességre. Ez főleg a mindennapos csőtörésekben mutatkozik meg, melyek az eredeti vizes blokkok hanyag kiterjesztéseiből erednek. Az épület több helyen szétázott, a közös képviselet a már bekövetkezett törések javításán kívül mással nem foglalkozik.

Átfogó felújításra van szükség, melynek a közművek modernizálását is magában kell foglalnia. Sorstársaival ellentétben, ennek a háznak van pénze. A felújítási alapból bőven fedezni lehetne egy átfogó felújítást tartalmazó pályázat önrészét, ám a cselekvésre nincs hajlandóság a döntéshozók körében. A közös képviselő, a számvizsgáló bizottság jóváhagyásával gondolkodás nélkül költi a pénzt, az ésszerűség mellőzésével. Fel sem merül felújítási pályázatokra való nevezés, ez szerintük nem szükséges. Ez a csodálatos épület a hanyagság és a nemtörődömség miatt, ha nem teszünk semmit, javíthatatlan károkat fog szenvedni.

Elhatároztam, hogy nem hagyom veszni Budapest ezen eldugott, ismeretlen szépségét és mindent megteszek azért, hogy visszanyerje egykori pompáját. Több lakóval összefogtam, akik szívükön viselik az épület sorsát, készítettünk egy szervezeti- és működési szabályzat tervezetet, melyben szabályozva van az építkezés, a helyiségek hasznosítási köre. A tervezet korlátozza a külső terek festésekor használható színeket, tiltja a homlokzatra gépészeti berendezések felhelyezését, védi az eredeti épületasztalos berendezéseket.

Be kell látnunk, hogy nem lehet gondolkodás nélkül különböző színekkel festeni egy társasházban, nem lehet csak úgy egy ablakot másmilyenre cserélni. A galériaépítések is komoly veszélyeket tartogatnak magukban, a válaszfalakra támaszkodó gerendák véleményem szerint kockázatosak. Ha hagyjuk, hogy mindenki belátása szerint csinosítsa a házat, egy idő után a nevetség tárgya lesz a társasház kinézete. Ennek jellemző példája az egyik utcafronti üzlethelyiség festése, melyre a felháborító kifejezés is nagyon finom.

Ebben a házban születtem, ezért talán elfogult vagyok, de elgondolkodtató számomra az, hogy vajon hány ilyen és hasonló sorsú társasház van Józsefvárosban, melyek kifejezik az egykori békebeli légkört, mely olyannyira jellemzi ezt a városrészt.

Ezek a házak csak arra várnak, hogy végre valaki felfedezze igazi szépségüket és megmentse őket.

Barabás József - Józsefváros, Népszínház negyed

Kék Pont helyett, fehér folt a drog probléma térképén II.
Beszámoló a tűcsere program megszüntetéséről döntő Képviselői Testületi döntésről

A Kék Pont Alapítvány előző évi beszámolóját egyhangúlag fogadta el ez év júliusában a Humánszolgáltatási Bizottság.

Kettő hónap elteltével, az Alapítvánnyal történő előzetes egyeztetés nélkül, a velük kötött együttműködési szerződés felbontására érkezett javaslat. Az előterjesztés szerint a drogszemét, valamint a drog árának bűnözés útján történő beszerzése a tűcsere program következménye. Két önkormányzati cég, a Közterület-felügyelet és a JVSZ beszámol az általuk tapasztalt nagy mennyiségű eldobott használt fecskendőről, javasolva a tűcsere program befejezését. A Testületi ülésre hívatlanul jött és szót kapott az Alapítvány elnöke.

Ferencz Orsolya kerek-perec kimondja, hogy az országos drogstratégia semmit nem ér

Megállapítható, hogy a közbiztonság és köztisztaság területén lévő anomáliák rendezésére terén megmutatkozó hiányosságok miatt a Kék Pont alapítvány lett bűnbaknak kikiáltva. Az ő tevékenységük ellehetetlenítése eladható a probléma megoldására irányuló Önkormányzati intézkedésnek, amivel kifogható a szél a lakossági panaszok vitorlájából. („Nem tudjuk megmagyarázni, hogy miért nem lép előre az Önkormányzat, az Önkormányzat tehetetlenségét érzik ebben az ügyben a helyi lakók. Több száz szülőről van szó, aki konkrétan jelezte, hogy most volt elég, és az Önkormányzat lépjen valamit.” Dr. Kocsis Máté)

A Kék Pont Alapítvány tűcsere programjában anonim szolgáltatást végez, de önkéntes regisztráció alapján rendelkezik lakóhelyre vonatkozó adatokkal. 2012-ben a szolgáltatást igénybevevők 60 %-a volt józsefvárosi.(„A lakosságnak végtelenül elege van abból, hogy 1500 drogos a környékbeli játszóterekre, közterületekre jön ide, Budapest minden pontjáról, belőni magát, majd bemegy a Kék Pontba és megkapja az új tűt, amit szintén ugyanott eldob. Sajnos nem viseli el a lakosság ezeket a jelenségeket.” Dr. Kocsis Máté”)

A tűcsere program legfőbb célja a HIV és HCV terjedés megakadályozása. A HIV vírus elterjedése az intravénás droghasználók körében nem jelentős, ellenben a hepatitis C vírus jóval fertőzőbb. A Nemzeti Drog Fókuszpont által vizsgált intravénás droghasználók 25 %-a volt hepatitis C vírus által fertőzött. A fertőzés hosszú távon akár halálos májbetegséghez vezethet.(„Van egy víziója az alapítványnak, ha megszűnik a tevékenységük, akkor milyen egészségügyi bomba fog robbanni a kerületben. Nevezetesen a HIV fertőzésről van szó. Én utánajártam, kiderült, hogy nagyjából egy évben, nagyjából, hozzávetőlegesen 1200 HIV fertőzött lesz az országban, és ennek egy százalékánál is kisebb azok száma, akik tűtől fertőződtek meg, szakemberek szerint sokkal inkább szexuális úton. Ha az a mantrája az Alapítványnak, hogy HIV járvány lesz a kerületben, ha ők kiteszik a lábukat, akkor a tapasztalatok és a szakemberekre hallgatva azt javaslom, inkább óvszert osszanak, ha szexuális úton terjed a HIV és nem a tű által.” Balogh István Szilveszter”)

A tűcsere programok lehetőséget adnak az intravénás kábítószer-fogyasztók számára, hogy az injektálás során használt eszközeiket (tű, fecskendő, szűrő, stb.) ingyenesen steril eszközökre cseréljék. Ez nem csak a steril eszközök biztosítását jelenti, hanem a csere által a már használt tűk/fecskendők begyűjtését is, ezzel is megelőzve a vírusfertőzések terjedését. („a fertőző betegségek megelőzése érdekében nem tehet mást az Önkormányzat, mint hogy ezt a szolgáltatást, megpróbálja valamilyen módon megfékezni, vagy megszűntetni ebben az Önkormányzatban. Ezt nem teszi másért, hanem azért, hogy a lakosok ne kapják meg azt a fertőzést, ami egyébként ezzel a szolgáltatással, tevékenységgel együtt jár.” Dr. Sára Botond)

A tűcsere program megszűnése következtében megsokszorozódik a közös tűhasználat, ami fokozza a fertőzésveszélyt, ami nem a droghasználók belügye, hanem a többségi társadalmat is érinti. („A járvány először a drogosok között fog kitörni, de mert a drogos társadalom nem egy zárt közösség, hanem ezer ponton érintkezik a nem drogos társadalommal, így néhány éven belül járvány veszély alakul ki, mert nem tudják cserélni a fecskendőt steril fecskendő hányában a drogosok, az a drogos társadalmon kívül is járvány veszélyt okoz. Ez egy nem kellően végig gondolt javaslat, konzultáció nélkül, hatásvizsgálatok nélkül ezt megszavazzuk, az egy nagyon súlyos felelősséggel jár azok számára, akik ezt meg fogják szavazni.” Jakabfy Tamás)

Korlátozott számban (3 db/fő) csere nélkül is adnak tűt, ami növeli az esélyét az eldobott fecskendők növekvő darabszámának, ellenben csökkentik a fertőzés veszélyt. („A tűcsere programnak, több jelentés alapján, több hibája van, az érintettek arról nyilatkoznak, hogy itt nem csak csere, hanem tűosztás is folyik.” Dr. Kocsis Máté)

Az intravénás droghasználat már jelen van és nem csak a nagyobb budapesti lakótelepeken, tűcsere program ide vagy oda, ez tény. Nem csak nálunk, Romániában is volt hasonló intézkedés, ott az elmúlt két évben visszaszorult a tűcsere program. Ezután a Román Egészségügyi Minisztérium legfrissebb jelzése szerint, Romániában az elmúlt egy-másfél évben jelentősen nőtt az olyan bejelentett új HIV-fertőzöttek száma, ahol a fertőződés intravénás kábítószer-használat útján történt. („Ha nem alakul ki az a rendszer, hogy Budapest legalább 30 pontján ez elérhető szolgáltatás, akkor mi egymagunk, köszönjük szépen nem kérjük. Ha megoldódik, hogy ez ellátott a másik 29 ponton, akkor mi is kivesszük a részünket.” Dr. Kocsis Máté)

Az Ügyészség 2006. július 28.-án kelt állásfoglalásában elismeri, hogy a tűcsere programok nem növelik a drogfogyasztók számát, és a tűcserélők ellen nem indul eljárás.  Nem a kiadott fecskendő, hanem a korábban kialakult szenvedélybetegség, a heroin, az amphetamin, és a kokainfüggőség ösztönöz az újbóli szerfogyasztásra. A kiadott steril tű nem kényelmesebbé, hanem biztonságosabbá teszi a szerhasználatot, mert véd a fertőzések továbbadásától. A rendszeresen cserélt fecskendő és tű nem a drogfogyasztást, hanem a leszokást segíti elő azzal, hogy a rendszeres tűcsere során segítő kapcsolat alakul ki az ügyfél és a tűcserét végző szakember között, bizalmas légkör, ahol lehetőség nyílik a drogfogyasztás abbahagyásának elősegítésére. Nemzetközi tapasztalati tény, az intravénás drogfogyasztók a tűcsere programokban kérnek először segítséget a gyógyulásukhoz. („A statisztika szerint egyre nagyobb, egyre többen jelennek meg a kerületben, ami gyakorlatilag a program tekintetében, nemhogy a megelőzés, hanem elősegítés úgymond célját fogalmazza meg, hanem engedjék meg a bátorságot és jogászként azt mondjam, hogy akár az elősegítését a drogfogyasztásnak, ami egyébként büntető felelősséget is magával hoz.” Dr. Sára Botond)

A világon sehol nem fejlesztettek még ki olyan módszereket vagy törvényeket, amelyek jelentősen csökkentenék a drogfogyasztók számát – ellenben a szigor, a zéró-tolerancia a droghasználat rejtőzködőbbé és kockázatosabbá válását eredményezi. A nyugat-európai országok már megtanulták, hogy a drogfüggők számára a kezelésbe, s aztán a rehabilitációba vezető út első lépcsőfokát az ún. alacsonyküszöbű programok jelentik, mint amilyen a tűcsere. („Azt gondolom, egyáltalán nem kéne ilyen fajta tűcsere, vagy tűadó pontot létrehozni, mert akárhányan is fognak ott tűt cserélni, a lakókörnyéknek, jelen esetben a Magdolna negyedben a környezet életminősége jelentősen csökkenni fog, köszönhetően annak, hogy ott megjelennek ott a kábítószeresek, elszórják a fecskendőiket, belövik magukat a kapualjakban, a társasházakban, ez bizony a lakosok számára ez rendkívül kellemetlen.” Pintér Attila)

Sokan nem veszik igénybe a tűcsere program szolgáltatását. Az intravénás droghasználók többsége azt gondolja, hogy a gyógyszertárakban inkább maradhatnak névtelenek és láthatatlanok, mint egy tűcsere programban ezért gyógyszertárban vásárolnak, és használt eszközeiktől a lehető legrövidebb időn belül, mint vélt bűnjeltől szabadulnak, leggyakrabban úgy, hogy ott hagyják, ahol éppen szúrtak, vagy jó messzire elhajítják. („a rengeteg elhasznált fecskendőnek az okozója jelentős mértékben ez az intézmény, aki ellátja ezeket a drogosokat tűvel, azokat a drogosokat, akik egyébként adott esetben, bár nem vagyok tisztában a tarifával, több tízezer forintot képesek elkölteni, sokszor bűnöző életmódból szerzett pénzből drogra, azonban a fecskendőt már nem vásárolják meg. Nem tudom, mennyibe kerül, doktornő mondja 10 forintba egy fecskendő, arra már sajnálja a pénzt.” Vörös Tamás)

Miletics Marcell Baptista Szeretetszolgálat - Utcafront programvezető humánus szolgáltatásnak tartja az általuk üzemeltetett tűcsere programot. Szerinte a tűcsere programok olyan drogfüggőket tudnak elérni, akiknek leggyakrabban nincs kapcsolata más egyéb segítő intézménnyel. Ha már kialakult a bizalom, akkor a tűcsere egy eszköz és módszer lesz a kapcsolattartásban, illetve az egyéni és társadalmi károsodások csökkentésében. Ekkor nyílik lehetőség a biztonságosabb droghasználattal kapcsolatos legfontosabb ismeretek átadására, a fertőző betegségek elkerülésének módszereire, a kevesebb kockázattal járó intravénás használat szabályaira és a túladagolás elkerülésének, szükséges teendőinek átbeszélésére. („Ki humánus a többséggel, ki humánus a családos anyukákkal, ki humánus az idősekkel, ki humánus a nyaklánc kitépő idegenekkel, akik ide bejönnek, gyorsan kitépik a nyakláncot, eladják 5 forintért, megveszik a drogot, és rohannak egy tűért a Kék Pontba. Milyen humánumról beszélünk itt? A humánum én szerintem az, hogy ha ezt az egész rendszert teljesen megszüntetjük, és újból felépítjük, és pontosan az ilyen vadhajtásokat, ezeket az ál humánus dolgokat megszüntetjük a kerületben.” Kaiser József)

A Tűcsere programok kb. 70 %-os becserélési arányról számolnak be, tehát 10 tűből 7-et visszahoznak a kliensek. („Azt gondolom, egy tűcsere program, amiatt sem működhet, mert elképzelek egy kábítószer használót, aki belövi magát, belekerül egy ilyen kábulatba, utána azzal fog foglalkozni, hogy a fecskendőt gondosan becsomagolja, elrakja, hogy majd legközelebb visszavigye? Ez szerintem nem megoldható. Ez, a valóságban nem valósítható meg.” Pintér Attila”)

A testületi ülésen a többségi döntéshozók kész tényként kezelték Polgármester úr fikcióját, miszerint a kerület drog problémáért a Kék pont a felelős. Hevesen magyarázták, milyen sok az eldobott fecskendő, milyen veszélyes, ha megszúr valakit. Ezt természetesen valamennyi ellenzéki képviselő ugyanúgy tudta, csak szerintünk ezzel a döntéssel a megoldáshoz nem közeledtünk, hanem távolodtunk. A legaktívabb hozzászóló Dr. Ferencz Orsolya volt. Ő, egy csupa szív, hatalmas igazságérzettel rendelkező Asszony, aki a kontroll legkisebb igénye nélkül, vakon hisz a Polgármesteri kinyilatkoztatásban, pont úgy, mint ahogy a vallási felekezetek tagjai is kételyek nélkül fogadják el lelki vezetőik szavát. A képviselő Asszony meggyőződése védelmében, az eretnekek számára kijáró haraggal, verbálisan lesújt, minden ellenvéleményre.

Kommentár nélkül, néhány részlet:

„A Kék Pont képviselője azt mondta, katasztrófa lesz, ha kiteszik a lábukat a kerületből, és az általuk szolgáltatásnak nevezett tevékenységet abbahagyják. Azt kell mondjam, nem lesz katasztrófa, katasztrófa most van, mi megelőzzük, hogy ez a katasztrófa eszkalálódjon, mert nem hogy nem előzünk meg járványt ezzel a tevékenységgel, hanem ez járvány veszélyt jelent a társadalomnak az egészére, annak egészséges részére, különösképpen pedig, a rendkívül kíváncsi, minden fényes tárgyat összegyűjtő gyerekekre.”

„... itt elenyésző mértékben lehet tűcseréről beszélni, a valóságban Önök, ha pontosan kell megfogalmazni, tűt adnak, tű osztogatás folyik, és a visszaérkezés, ezeknek a tűknek a visszaszedése nem megoldott.”

„Felelős édesanyaként, felelős képviselőként csak azt a döntést tudom meghozni, hogy ezt a tevékenységet a kerületben be kell fejezni. Továbbá szeretném jelezni azt, hogy a kerület túlterhelt az ilyen jellegű tevékenységek és leszakadt társadalmi rétegek segélyezése, ellátása tekintetében. Ferencvárosban van az Önök abszolút központja, tehát az érintett rétegek, nem maradnak abszolút ellátás nélkül. A kerület jelenleg ennél többet vállalni nem tud, viszont a 80 000 emberért felelős.”

„A Kék Pont alapítván képviselője mondta, hogy hát ők a tűk összeszedésében valami féle tevékenységet végeznének. Azt kell, mondjam, ez egyszerű statisztika. Ebben az évben 2027 tűt talált meg és szedett össze a JVSZ. Azt kell, mondjam, ez azt jelenti, hogy a kiadott tűk számát is figyelembe véve, gyakorlatilag minden tűt eldobálnak az igénybe vevők.”

„Azt kell, hogy mondjam, szomorú, vagy jó hír, attól függ, honnan nézzük, ez bizony egy országos kérdés, országos feladat, nem terhelhető rá, egy 80 000 emberért felelős, egyébként Magyarországi viszonylatban nagyvárosnak számító Önkormányzat vállára. Sem egészségügyi, sem anyagi, sem szervezési vonatkozásában, ez minket nem terhelhet.”

„Én azt gondolom, hogy Jakabfy Képviselő Úr azt mondta ugye, hogy a társadalom jól felfogott érdeke, hogy ugye itt ezzel a tűcserével megelőzzük a járványokat. Ez az állítás gyakorlatilag minden pontján cáfolatot érdemel. A járványokat nem megelőzzük ezzel, hanem kiterjesztjük a járvány veszélyt a társadalomnak a droghasználattól nem érintett részére is. Olyan egyénekre, akik egyébként soha életükben nem találkoznának ezekkel a vírusokkal, így borzalmasan nagy fertőzési felületet biztosítunk neki, ez járványügyileg egyértelműen veszélyt hordoz. A társadalomnak pedig az a jól felfogott érdeke, csatlakozva alpolgármester Úr jogi érveléséhez, hogy ezt az elősegítő tevékenységet, ami gyakorlatilag a droghasználat megkönnyítése és támogatása, veszélyeztetve ezáltal a többségnek az egészségét és érdekeit, ezt nem segítjük elő a továbbiakban, hanem a droghasználatot visszaszorítjuk.

"Nekem egyébként is személyes meggyőződésem, hogy azok az ál humánus érvek, amelyek az ilyen tűcsere programok mögött meghúzódnak, gyakorlatilag a droghasználók számára is veszélyt hordoznak, hiszen egy olyan tevékenységet segítenek számukra végezni, amely a saját egészségüket veszélyezteti leginkább és a környezetüket, ahelyett hogy a problémájukra valós megoldást kínálnának. Hatásvizsgálatot kért számon rajtunk Jakabfy Képviselő úr, akkor azt tudom mondani, hogy úgy tudom egyébként, mint matematikus, egyébként is ezekben a statisztikai vizsgálatokban nyilván jól otthon van, semmi más dolgunk nincsen, mint a fecskendők megtalálási pontjainak sűrűségét, rávetítjük Józsefváros térképére és egyértelműen kirajzolódik előttünk az, hogy hol találjuk meg ezeket a fecskendőket, egyre növekvő sűrűségben, a tűcsere ponthoz közelítve. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a két dolog között összefüggés van.”

„Jakabfy Képviselő Úr arról beszélt, hogy az érintett drogosok ellátását biztosítjuk, ha tűcsere program van a kerületben. Pontosan ez az az ál humánus érv, amit előző hozzászólásomban is kiszerettem volna emelni, amennyiben jól emlékszem, a hajléktalanokkal kapcsolatban felmerült vitáinkban is, önök, valami egészen mást értettek a hajléktalanok humánus ellátásán mint mi. Gondolom, Önök azt gondolják, hogy a hajléktalanok ellátásában akkor osztogassunk papundeklit a hideg napokon, az alkoholisták ellátásánál a vodkát tegyük ingyenessé, a családtagjaik számára pedig a leukoplaszt. Ezek az ál humánus megközelítések a társadalom valódi problémáit nem oldják meg, csak akkumulálják, sőt fokozzák.”

A Testületi ülésről beszámol a kozpontibizottsag blog is. A Kék Pont kiebrudalása megtörtént. Felkészül, Megálló Csoport?

Szili Balázs - Józsefváros, Magdolna negyed

A szokott módon idén is megérkezett a tavasz a Kőris utcába, és vele a jó idő. Megjelentek a járdaszegély mentén az eleinte kicsi, kis zöld szigetecskék, melyek felvidítják az ember szívét a téli komorság után. Apró levelek növögettek a volt Szeszgyár kerítésén belüli ecetfákon is. Kell ez a kis zöld, mert a 99-es busz megállójában már évek óta csak a kifelé dőlő, omladozó fal látványában gyönyörködhettünk.

És jött a nyár. Ahogy minden évben a szigetecskék nőttek, növögettek, a csupasz fal téglái közül is mindenféle zöldek integettek felénk. Na és a fal tövében! A szokásos mini-dzsungel rekordot döntött, alig fél méternyi átjárót hagyva a gyalogosoknak.

És most itt van az ősz, itt van újra, már a parlagfű is elvirágzott, s a mi kis utcánkban csendesen sárgul a zöld.

A héten aztán szorgos kezek tépdesték a dzsungelt, sarabolták a fal tövéből kiálló ecetfákat, gizeket és gazokat. Csodásan szép szürke lett az utca. Aggódnunk azonban mégsem kell. Hiszek a természet erejében és a trehányságban, így biztos vagyok benne, hogy jövőre is lesz „szépséges” zöld övezetünk. Őszig.

Ui.: Az alapos írtó-munka eredményeképpen a fal jókora darabja az aszfaltra omlott.

LaMa

UPDATE: Ma estére a leomlott romokat eltakarították. Az omladozó fal maradt olyan, amilyen volt. Palotanegyed meg Egyetemváros, mi?!

Kék Pont helyett, fehér folt a drog probléma térképén I.

Józsefváros-Magdolna negyed, Fővárosunk szívében fekszik. Sajnos ez a frekventáltság nem tükröződik a terület nagy részében. A lepusztult, vakolat nélküli házakon jól láthatóak az egykori puskagolyók által ütött sebek, s minta megállt volna az idő akkor, amikor ezek a fegyverek ropogtak: a tereken kopott ruhákban reményvesztett, megfáradt arcok kísértenek egy szebb reményű múltból itt maradt álmatag tekintettel.

A révedésüket azonban megzavarják a gyermekek kiabálásai, ahogy végignyargalnak a szürke utcákon. Csecsemőt hurcoló tizenéves édesanya üvölt alig totyogó maszatos nagyobb gyermekével, odébb pedig a kocsmából kitámolygó édesapa káromkodik és rugdalja a félig kidőlt kresz-táblát.

A tompa félhomály sok borzalmat rejt. A negyed mélyére a turisták is csak elvétve látogatnak, azt is leginkább autóban ülve teszik. Híre messze elér és már a mozivásznon is visszaköszönnek a komfort nélküli lakások, vizes, salétromos falai, a düledező, romos lépcsőházak, melyek a bűn születésének bábái. Bár Lakatos és Csorba klán tagjai 2005 legjobb európai animációs arcai lettek a Nyolcker c. film kockáin, a valóság Lakatosai és Csorbái a képernyőkön általában csak széles fekete sávval az arcukon jelennek meg.

A festett lányok mindig elkelnek – bár már jó ideje nem az utcán kínálják portékaként bájaikat – de változatlan a megélhetés: a férfi cserébe enni ad nekik, és nem csak a verést kapják osztályrészül. A táskákat jól be kell zárni és este nem minden parkban tanácsos egyedül sétálgatni az erre tévedő ismeretlennek.

A kapuk alatt rábukkanhatunk egy-egy kábultan szipuzó kamaszra, aki már arra sem emlékszik, mik voltak az álmai, mielőtt a zacskót a kezébe vette. 15 éve, még csak az alkohol, vagy a ragasztó mámora enyhítette elviselni a reményvesztettség lélekromboló hatását. Később a helyzet súlyosbodott, a nagymérvű alkoholfogyasztás és visszaélésszerű gyógyszerhasználat, illetve a szipuzás mellett, robbanásszerűen elterjedt valamennyi illegálisan forgalmazott kábítószer használata is.

A szegénység és a kábítószer-fogyasztás kapcsolata egyértelműen kimutatható. Az ún. szegény gettókban élő fiatalok körében jóval nagyobb arányban találkozhatunk rendszeres kábítószer-használókkal, mint Budapest más részein élők között. Sőt körükben a kockázati magatartások, a nagyobb fertőzésveszéllyel járó szerhasználati minták is nagyobb gyakorisággal fordulnak elő.

A Kék Pont 2006-ban feltérképezte a környéket, és megállapították, hogy egy komoly, mintegy ezerfős intravénás szerhasználó társadalom él itt, akik már évek óta lövik magukat. Az Alapítvány tevékenységét kiterjesztette a VIII. kerületre is, mert szükség mutatkozott szolgáltatásaikra. Józsefváros Önkormányzata jelentős kedvezmény biztosításával adott bérbe egy helyiséget az Alapítványnak a Magdolna utcában. Itt szociális munkás és pszichiáter nyújt segítséget a betérő droghasználóknak. A közvéleményt leginkább megosztó szolgáltatásuk a tűcsere program. A tűcsere program legfőbb célja a HIV és HCV terjedés megakadályozása.

A használt eszközöket, tűket, fecskendőket, szűrőket, begyűjtik, ezzel megakadályozva a terjedést, majd ingyenesen kicserélik, sokszor párosítva ezeket a biztonságos szerhasználatra és szexuális magatartásra vonatkozó felvilágosítással. A rendőrség és a tűcsere program között kötött együttműködési megállapodás értelmében a rendőrség célirányosan nem vizsgálja a megjelenteket, nem indít eljárást, ha az illetőknél használt vagy steril tűket találnak, hogy a fecskendők akadálymentesen visszakerülhessenek a programba. A közös tűhasználat útján terjedő fertőzések valószínűségét mérsékli. Ártalomcsökkentő hatása bizonyított, létjogosultsága igazolt, sőt bővítése is indokolt. Ma már az Európai Unióban a tűcsere programok „best practise”-nek minősülnek, itthon a Nemzeti Drogstratégia fontos és elismert részét képezik. A mindenkori szociális Minisztérium évek óta országos szintű pályázataival jelentős anyagi segítséget nyújt a tűcsere programok fejlesztéséhez és működéséhez, az NCSSZI kidolgozta a tűcsere programok szakmai útmutatóját.

Természetesen badarság azt várni a programtól, hogy megoldja a kerület drogproblémáját. A Magdolna negyedben egyre több feltört, bérlő nélküli lakásban, illetve illegálisan létesített albérletben történik a drog árusítása. Több lakossági fórum tanúsága szerint, pontosan beazonosítható helyeken végzik hírhedt tevékenységüket a dílerek, a rendőrség mégis tehetetlen.

A droghasználók, a szer vásárlásának helyszíne közelében, kapualjakban meghúzódva, sűrűbb bokrokban bujkálva, üres telkek kerítésének takarásában lövik be maguknak a mámort. A terjesztők szaporodásával egyenes arányban nő köztereinken, épületeink lépcsőházaiban a sajnos megszokott szemét mellett, a drogszemét, a használt fecskendő. A közel múltban divatba jött dizájner drogok terjedése megsokszorozza a belövések, ennek megfelelően az eldobott fecskendők számát.

A drogterjesztés visszaszorításának rendőrségi kudarca, az eldobott fecskendők számának növekedése, a bűnözés elharapódzása érthetően egyre nagyobb feszültséget, elégedetlenséget indukál. Ebben a helyzetben Polgármester Úr úgy döntött, az Önkormányzatnak lépnie kell. 2013. 09. 18.-án a Képviselő Testület úgy döntött, felmondja az együttműködési megállapodást a Kék pont Alapítvánnyal, és megvizsgálja az általuk használt helyiségre kötött bérleti szerződés felbontásának lehetőségét. (Folyt. köv.)

Szili Balázs - Józsefváros, Magdolna negyed

Ezzel egyidejűleg – szintén napjainkban született döntés következtében – alighanem aktív működésbe kezd a Helyi Támogatói Csoport (HTCS), amely a Magdolna-negyed lakóinak perspektíváját hivatott megjeleníteni a fejlesztési program megvalósítása során. Mind a szomszédsági fórumok, mind a HTCS ülései nyílt ülések lesznek, így a következő fél év folyamán havonta kétszer hivatalosan mindenki számára hozzáférhető esemény foglalkozik a Magdolna-negyed szociális rehabilitációjának részleteivel.  A szomszédsági fórumokra október 9-én, november 13-án, december 11-én, január 29-én, februárban és márciusban pedig egyaránt 12-én, minden esetben szerda esténként 18-órától 20 óráig, a HTCS rendes üléseire minden hónap utolsó keddjén 13 órakor kerül sor.

Mindkét lépésre büszke vagyok szocialista politikusként. A HTCS és annak működése hiányát elég gyakran és hangosan kritizáltuk, míg végül nyárra átbillent a hegemón kormánypárt hozzáállása az érdektelenségből a probléma megoldásának keresésére és megtalálására. A HTCS működését egy éven át elsumákoló Balogh István Szilveszter helyett kinevezték HTCS elnökké Sántháné alpolgármestert, a HTCS döcögésnek indult, s immár ügyrendszerű testületi papír is született a HTCS működéséről, amely ugyan nem teljesen felel meg a valóságnak, de talán már az érezhető működéséhez is elég. Ja, és persze a HTCS fideszes szemszögből történő felértékelődésének szimbóluma, hogy a legutóbbi testületi döntés részeként beültette magát Kaiser főpolgárőr is a HTCS-be, mondván, hogy ő is a Magdolna-negyedből kapta a szavazatait.

A nagyobb előrelépést azonban a szomszédsági fórumsorozat jelenti, amelyre ugyan a javaslatot nyáron írtam, társelőterjesztőmmel, Egry alpolgármesterrel augusztusban beszéltem meg, de olyan sebességet és figyelmet kapott a polgármesteri apparátusban, hogy végül csak utolsó pillanatban előkerülő sürgősségi indítványként kerülhetett a testület elé, de sebaj! A lényeg, hogy napirendre került és egyhangú döntéssel elfogadtuk.

Hozzászólási jegyek lesznek, minden résztvevő hozzászólhat, felteheti kérdéseit s azokra a szakbürokraták remélhetőleg válaszolnak is.  És mindez úgy kezdődik, hogy az első alkalommal a Magdolna-negyed Program előző szakaszát és annak örökségét beszéljük meg. Mindez azért méltó kiemelésre, mert az MNP-vel kapcsolatos elégedetlenség, előítélet és rossz tapasztalat túlnyomó többségében a társadalmi párbeszéd hiányára, vagy elégtelenségére, a lakók és a megvalósítók közötti partneri viszony és az ehhez szükséges érdemi eszmecsere létre nem jöttére vezethető vissza. Már pedig alapvető kötelesség, hogy ha már egyszer több forrásból több ezer ember erőfeszítéseként több milliárd forint befektetésével azon fáradozunk, hogy Budapest egyik hagyományosan legzűrösebb negyede újjászülessen, akkor ebben a negyed lakói, polgárai is részt vegyenek, kudarcokat és sikereket egyaránt lássák, velünk közösen átéljék.

Komássy Ákos - Józsefváros, Corvin-negyed

Komolyan mondom, ezt már nem hiszem el! A tegnapi Testület ülés Kék ponttal kapcsolatos napirendjének vitája letaglózó élmény volt. Testületi ülésen kívül, (főleg mióta a Lipót is bezárt) kevés helyen hallani ennyi sületlenséget. A mélypont, a magát jogásznak valló alpolgármester kifakadása volt, aki szerint a Kék Pont tevékenysége büntetőjogi kérdéseket vet fel, hiszen a drogozást segítve, bűnpártolást hajt végre.

A hozzászólók úgy tettek, mintha azt hinnék, hogy a Kék Pont egy drogfogyasztás szempontjából szűz területet talált Józsefvárosban, ahová betelepedett, hogy ide vonzza a drogosokat, akiket ideszoktattak. Azt nem sikerült belátniuk, hogy a Kék Pont azért jött ide, mert itt található sok drogos. Az az összefüggés is magas volt nekik, hogy a Kék Pont kliensei kimondottan ellenérdekeltek a tűk szétdobálásában, hiszen új tűt csak a régi leadása esetén kapnak.

Elhangzott, hogy a 10 Ft-os tűt simán megveszi bárki, tehát nincsen szükség a tűcsere programra, majd néhány perc múlva azt állította valaki, hogy azért kell eltűnnie a Kék Pontnak, mert tűcsere nélkül a drogosok nem jutnak tűhöz, tehát elmennek a kerületből.

Természetesen nemmel szavaztam, gondolom nem kell indokolnom, hogy miért. Komássy Ákos nem volt jelen, Révész Márta pedig tartózkodott.

Szili Balázs - Józsefváros, Magdolna negyed

• Józsefváros felbontja együttműködését a Kék Ponttal, avagy "ha nincs tűcsere, nem jön ide a drogos sem"
• Dr. Kocsis Máté polgármester által tett előterjesztési javaslat

Nekünk itt Józsefvárosban nagyon úgy néz ki, hogy Tormay Cécile. Kocsis Máté szerint legalábbis mindenképp. A Tudományos Akadémia és a Fővárosi Közgyűlés szerint meg nem annyira. Csak emlékeztetőül: polgármesterünk másfél éve csillogó szemmel, nagyon lelkesen Tormay-szobrot avatott, többek között a vele együtt lelkesedő Lezsák Sándor házalelnökkel együtt.

(Mostanában ugyan már azt mondják, hogy ez az egész szoboravatósdi civil kezdemé- nyezésre valósult meg, ám ezt – ahogy a A Központi Bizottság világa blog írja – "… a szoboravatásról szóló saját cikkükben elhallgatták. Meg a polgi és Lezsák úr beszéltek, nyilván mint civilek.”)

Tormay Cécile írónő antiszemitának és fasisztának vallotta magát, ideológusként és propagátorként pedig szerepet játszott a későbbi önkényuralmi rendszer szellemi hátterének és társadalmi beágyazottságának kiépítésében – áll a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (MTA-BTK) mostani állásfog- lalásában, amelyet a Mandiner portál múlthét szerdán tett közzé.

A Fővárosi Közgyűlés és Tarlós István június közepén kért állásfoglalást a Tormay Cécile írónőről elnevezett köz ügyében az MTA-tól. A közgyűlés kedden vonta vissza azt a határozatot, amely szerint írónő nevét vette volna fel egy II. kerületi köz.

***

És akkor most következzék egy kis irodalom- és politikatörténet Kocsis és Lezsák uraknak, a két lelkes szoboravatónak.

MTA BTK-T/5-61-1/2013

Szakmai állásfoglalás közterület elnevezése ügyében

Budapest főpolgármestere a „Tormay Cécile köz” tervezett elnevezése kapcsán kérte az MTA állásfoglalását. A 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jétől hatályos 14. § (2) bekezdés (a) pontja szerint közterület nem viselheti „olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”. Az MTA-nak tehát arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy Tormay Cécile személye és munkássága e törvényi tilalom hatálya alá esik-e.

Szakmai állásfoglalásunkhoz a következő, közismert tényeket vettük figyelembe:

1. Tormay Cécile egyetlen politikai berendezkedésben sem viselt közhivatalt. Az 1919-es tanácsköztársasági berendezkedés heves ellenzője volt, a következő önkényuralmi politikai rendszer, a nyilas hatalomátvétel időpontjában pedig már nem élt (1937-ben hunyt el). Így döntéshozóként vagy döntések végrehajtójaként önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában nem vehetett részt.

2. Mind írói, mind közéleti tevékenységének vezérelve volt ugyanakkor a fajvédelem és a faji kategóriákban való gondolkodás. Népszerűsége és tekintélye révén hatékony képviselője és terjesztője volt annak a katasztrofális következményekhez vezető szemléletnek, amely a történelmet és a politikát „fajok” létharcaként próbálta értelmezni. Büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának, e nézeteit sohasem vonta vissza. Az általa alapított és vezetett nőszervezet (MANSZ) támogatta a numerus clausus bevezetését. Mindezek alapján nem vitatható, hogy ideológusként és propagátorként szerepet játszott a későbbi önkényuralmi rendszer szellemi hátterének és társadalmi beágyazottságának kiépítésében.

Minthogy a törvény nem korlátozza az önkényuralmi rendszer megalapozásában való részvételt a döntéshozói illetve végrehajtói részvételre, a közterület Tormay Cécile-ről való elnevezése állásfoglalásunk szerint a fent idézett bekezdés tiltó hatálya alá esik.

Természetesen nem zárhatjuk ki egy olyan – a szakmai és etikai szempontokat kiiktató – jogértelmezés lehetőségét sem, amely az önkényuralmi rendszer megalapozásában való részvételt a döntéshozói és végrehajtói részvételre korlátozza, azaz a fenti 1. pont tényeit figyelembe veszi, míg a 2. ponttól eltekint. Ez esetben a következőket ajánljuk megfontolásra.

Tormay Cécile művei napjainkban – igen helyesen – korlátozás nélkül hozzáférhetők. Munkásságának tanulmányokat, disszertációkat, monográfiákat, konferenciákat szentelnek, így sem az olvasókkal való találkozása, sem tudományos újraértékelése előtt nem áll akadály. 

Ez minden demokráciában megilleti az önkényuralmi rendszerek hívéül szegődött jelentős művészeket, például az Amerikai Egyesült Államokban Ezra Poundot, Franciaországban Louis-Ferdinand Céline-t vagy Németországban Leni Riefenstahlt. Bármekkora tisztelet övezze azonban művészi teljesítményüket, nem neveznek el róluk közterületeket, hiszen az általuk szimbolizált, a művészi teljesítményükön túlmutató értékrendet egyetlen demokratikus köztestület sem kívánja kritikátlanul magáévá tenni. Ezzel szemben Magyarországon már Tormay Cécile ily nemű tisztelete is akadálytalanul megtestesülhet, hiszen hívei a szobránál és emléktáblájánál róhatják le tiszteletüket. A közterület elnevezésének igénye ennek fényében aránytalan mértékű igényt jelent.

Tormay Cécile írói pályája kétségkívül ígéretesen indult, de politikai színrelépése után nem tudta elérni többé korai munkái művészi színvonalát. Elismertsége inkább volt köszönhető közéleti szerepvállalásának. Hogy élete végén két ízben is irodalmi Nobel-díjra jelölték, az nem megkérdőjelezhetetlen irodalmi teljesítményét, hanem inkább a jelölőbizottság egyoldalú elkötelezettségét, egyben az irodalmi élet végletes megosztottságát illusztrálja, hiszen olyan jelöltek között válogathattak volna, mint a pályája csúcsára ért Móricz Zsigmond vagy Babits Mihály.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja kérésre szívesen összeállítja a fővárosi önkormányzat számára azon magyar írók listáját, akik Tormay Cécile-nél jelentősebb irodalmi életművet hagytak hátra, és nincs róluk Budapesten közterület elnevezve, noha tevékenységükkel közvetetten sem járultak hozzá embertársaik – köztük írótársaik – hátrányos megkülönböztetéséhez, meghurcolásához vagy erőszakos halálához, sőt számos esetben ennek megakadályozásán dolgoztak. Csak példaként említjük az üldözötteket bújtató Ottlik Gézát és Nemes Nagy Ágnest, illetve – külön hangsúllyal – az épp száz éve született és az irodalmi Nobel-díjra ugyancsak fölterjesztett Weöres Sándort.

***

Nos, kedves Máté? Kinek ki a hőse, esetleg tán példaképe?

Még júliusban Kocsis Máté termelői piacot nyitott a Rákóczi út és a Gyulai Pál utca kereszteződésében. Ez a piac Szilágyi Demeter képviselő úr régi nagy álmának megvalósulása, persze csak ha feltételezzük, hogy lehet neki önálló régi nagy álma. De tételezzük fel, miért is ne. Így aztán a múlt hét végén gondoltam, megnézem magam is, hogy mit is álmodott a képviselő úr a Palotanegyedbe.

Meghát vonzott a kuriózum: bevásárolni zeneszóra – cigányzene und disznósajt – lássuk be, ez azért nem mindennapi dolog. Vagy bufli két hegedűre és gitárra. Ja, hogy mi az a bufli? Szilva kéremszépen, csak buflinak ejtik.

A polgi által beharangozott cigányzenészek meg – félelmem ellenére, hálistennek – nem kommersz magyar- vagy cigánynótáztak, hanem ritka jó dzsesszt játszottak ott jártamkor. És ehhez mindenfelé rend, tisztaság, figyelmes személyzet és eladók. Sokféle és meglepően szép árúk a pultokon, méghozzá elérhető áron.

Kellemesen csalódtam, miközben megállapítottam: nahát, hogy mik nem vannak?! A Palotanegyedben.

***

Apropó, egy-két kérdés: Ki fizeti a piac személyzetét és a zenészeket? Az odaszállítást? A terület kialakítását? És mennyit? Szed-e például az önkormányzat helypénzt? Hát így hirtelen ennyi…

LaMa

Az előző posztunkban és több más fórumon szóba került – többek között – az önkormányzat által most augusztus 20-án Kocsis Máté vezényletével a Golgota téren felállított kettőskereszt, és a Kálvária téren 2011 decembe- rében "ideiglenesen” felállított másik kereszt.

Igen, a Jobbiké.

A mostani avatás esetében azért erős utalást kaptunk arra, hogy az önkormányzati kereszt felállítása a Jobbik által felállított rovásírásos, "ősmagyar" kettőskereszt eltávolításának feltétele. Én legalább féltucatszor tettem fel a képviselői kérdést, hogy mikor szünteti meg a Kálvária téri mulasztásos törvénysértést az önkormányzat. Különböző kitérő válaszokat kaptam, de legutóbb már az volt a lényege, hogy hatósági eljárás zajlik, és ahhoz a polgár- mesternek és a képviselőtestületnek ugyebár nem sok köze van. Korábban az állítót arra kötelezték, hogy a közterületet saját költségén állítsa vissza eredeti állapotába, amelynek – előre tudhatóan – az állító nem kívánt eleget tenni.

Amúgy a Kálvária téri kettős kereszt állítása nem suttyomban történt – mint ahogy többen megjegyezték –, hanem a Fidesz aktív közreműködésével. Az állító karácsony kapcsán kért rá pár napra közterülethasználati engedélyt, amelyet azzal a dumával szavazott meg a Fidesz, hogy "a szent ünnep iránti tisztelet" és ehhez hasonlók. Az, hogy tiltakoztunk, mint szoktunk, közterületi pártemlékművek állítása ellen, hogy a kettőskeresztnek csekély köze van a karácsonyhoz, és a látszólag néhány napra épített kettőskeresztet beton talapzatba helyezték, már nem érdekelte őket. Pár nappal később az engedély lejárt, az kereszt pedig maradt. És 2011 decembere óta ott áll…

Komássy Ákos - Józsefváros, Corvin-negyed

***

Nem hagyhatjuk szó nélkül, milyen előrelátásról tanúskodik, hogy Kocsis Máté a MIÉP-ből kilépve nem a Jobbikot, hanem a Fideszt választotta. Ha ugyanis az előbbi történik, legfeljebb karácsony előtt, tagtársaival állítgathatott volna illegális kettős kereszteket válaszul a hanuka gyertyákra, így viszont a kisujját sem kellett mozdítania, hogy egy sokkal látványosabb show-műsorral jelentkezzen kettőskereszt-tárgyban, és még meg is tapsolják. (Magyar Narancs)