Kék Pont helyett, fehér folt a drog probléma térképén I.

Józsefváros-Magdolna negyed, Fővárosunk szívében fekszik. Sajnos ez a frekventáltság nem tükröződik a terület nagy részében. A lepusztult, vakolat nélküli házakon jól láthatóak az egykori puskagolyók által ütött sebek, s minta megállt volna az idő akkor, amikor ezek a fegyverek ropogtak: a tereken kopott ruhákban reményvesztett, megfáradt arcok kísértenek egy szebb reményű múltból itt maradt álmatag tekintettel.

A révedésüket azonban megzavarják a gyermekek kiabálásai, ahogy végignyargalnak a szürke utcákon. Csecsemőt hurcoló tizenéves édesanya üvölt alig totyogó maszatos nagyobb gyermekével, odébb pedig a kocsmából kitámolygó édesapa káromkodik és rugdalja a félig kidőlt kresz-táblát.

A tompa félhomály sok borzalmat rejt. A negyed mélyére a turisták is csak elvétve látogatnak, azt is leginkább autóban ülve teszik. Híre messze elér és már a mozivásznon is visszaköszönnek a komfort nélküli lakások, vizes, salétromos falai, a düledező, romos lépcsőházak, melyek a bűn születésének bábái. Bár Lakatos és Csorba klán tagjai 2005 legjobb európai animációs arcai lettek a Nyolcker c. film kockáin, a valóság Lakatosai és Csorbái a képernyőkön általában csak széles fekete sávval az arcukon jelennek meg.

A festett lányok mindig elkelnek – bár már jó ideje nem az utcán kínálják portékaként bájaikat – de változatlan a megélhetés: a férfi cserébe enni ad nekik, és nem csak a verést kapják osztályrészül. A táskákat jól be kell zárni és este nem minden parkban tanácsos egyedül sétálgatni az erre tévedő ismeretlennek.

A kapuk alatt rábukkanhatunk egy-egy kábultan szipuzó kamaszra, aki már arra sem emlékszik, mik voltak az álmai, mielőtt a zacskót a kezébe vette. 15 éve, még csak az alkohol, vagy a ragasztó mámora enyhítette elviselni a reményvesztettség lélekromboló hatását. Később a helyzet súlyosbodott, a nagymérvű alkoholfogyasztás és visszaélésszerű gyógyszerhasználat, illetve a szipuzás mellett, robbanásszerűen elterjedt valamennyi illegálisan forgalmazott kábítószer használata is.

A szegénység és a kábítószer-fogyasztás kapcsolata egyértelműen kimutatható. Az ún. szegény gettókban élő fiatalok körében jóval nagyobb arányban találkozhatunk rendszeres kábítószer-használókkal, mint Budapest más részein élők között. Sőt körükben a kockázati magatartások, a nagyobb fertőzésveszéllyel járó szerhasználati minták is nagyobb gyakorisággal fordulnak elő.

A Kék Pont 2006-ban feltérképezte a környéket, és megállapították, hogy egy komoly, mintegy ezerfős intravénás szerhasználó társadalom él itt, akik már évek óta lövik magukat. Az Alapítvány tevékenységét kiterjesztette a VIII. kerületre is, mert szükség mutatkozott szolgáltatásaikra. Józsefváros Önkormányzata jelentős kedvezmény biztosításával adott bérbe egy helyiséget az Alapítványnak a Magdolna utcában. Itt szociális munkás és pszichiáter nyújt segítséget a betérő droghasználóknak. A közvéleményt leginkább megosztó szolgáltatásuk a tűcsere program. A tűcsere program legfőbb célja a HIV és HCV terjedés megakadályozása.

A használt eszközöket, tűket, fecskendőket, szűrőket, begyűjtik, ezzel megakadályozva a terjedést, majd ingyenesen kicserélik, sokszor párosítva ezeket a biztonságos szerhasználatra és szexuális magatartásra vonatkozó felvilágosítással. A rendőrség és a tűcsere program között kötött együttműködési megállapodás értelmében a rendőrség célirányosan nem vizsgálja a megjelenteket, nem indít eljárást, ha az illetőknél használt vagy steril tűket találnak, hogy a fecskendők akadálymentesen visszakerülhessenek a programba. A közös tűhasználat útján terjedő fertőzések valószínűségét mérsékli. Ártalomcsökkentő hatása bizonyított, létjogosultsága igazolt, sőt bővítése is indokolt. Ma már az Európai Unióban a tűcsere programok „best practise”-nek minősülnek, itthon a Nemzeti Drogstratégia fontos és elismert részét képezik. A mindenkori szociális Minisztérium évek óta országos szintű pályázataival jelentős anyagi segítséget nyújt a tűcsere programok fejlesztéséhez és működéséhez, az NCSSZI kidolgozta a tűcsere programok szakmai útmutatóját.

Természetesen badarság azt várni a programtól, hogy megoldja a kerület drogproblémáját. A Magdolna negyedben egyre több feltört, bérlő nélküli lakásban, illetve illegálisan létesített albérletben történik a drog árusítása. Több lakossági fórum tanúsága szerint, pontosan beazonosítható helyeken végzik hírhedt tevékenységüket a dílerek, a rendőrség mégis tehetetlen.

A droghasználók, a szer vásárlásának helyszíne közelében, kapualjakban meghúzódva, sűrűbb bokrokban bujkálva, üres telkek kerítésének takarásában lövik be maguknak a mámort. A terjesztők szaporodásával egyenes arányban nő köztereinken, épületeink lépcsőházaiban a sajnos megszokott szemét mellett, a drogszemét, a használt fecskendő. A közel múltban divatba jött dizájner drogok terjedése megsokszorozza a belövések, ennek megfelelően az eldobott fecskendők számát.

A drogterjesztés visszaszorításának rendőrségi kudarca, az eldobott fecskendők számának növekedése, a bűnözés elharapódzása érthetően egyre nagyobb feszültséget, elégedetlenséget indukál. Ebben a helyzetben Polgármester Úr úgy döntött, az Önkormányzatnak lépnie kell. 2013. 09. 18.-án a Képviselő Testület úgy döntött, felmondja az együttműködési megállapodást a Kék pont Alapítvánnyal, és megvizsgálja az általuk használt helyiségre kötött bérleti szerződés felbontásának lehetőségét. (Folyt. köv.)

Szili Balázs - Józsefváros, Magdolna negyed