Előrebocsátom, hogy soha nem szavaztam se Márki-Zay Péterre, se olyan listára, amelyen ő szerepelt. Ahogy a dolgok állnak, ez a közeljövőben aligha változik. Totál kibic vagyok, nekem semmi se drága — talán a tisztesség, illetve becsület kivételével.

Az ellenzéki előválasztás második fordulójában két megosztó személyiség csapott össze; vetélkedésüket meggyőző fölénnyel Márki-Zay Péter nyerte.

Megosztó személyiségűnek az olyan embereket nevezzük, akik határozott állásfoglalásra késztetnek másokat. Sok az elkötelezett hívük és sok az elkötelezett ellenségük. Ez azért van így, mert gyakran mondják ki véleményüket mások által is fontosnak tartott ügyek- ben, és minden ilyen alkalom módosítja megítélésüket.

MZP az Összefogás közös miniszterelnökjelöltjeként egyre-másra mondja el véleményét különböző társadalmi kérdésekről — és minél többször mondja, annál jobban idegenkednek tőle a baloldaliak. Már az előválasztás előtt tudható volt róla, hogy nézetrendszere a konzervatív jobboldal tekintélyelvű (bigott) részéhez sorolható — pont ezért tűnt az alapvetően fasiszta (nem náci; tekintélyelvű forradalmár) Magyarbasi megfelelő kihívójának. Olyan embernek, aki képes a DK-tól a Jobbikig terjedő (igen, a magyar szélsőjobbot szilárdan magában foglaló) Összefogás összefogására és egyúttal szerezhet szavazatokat a másik térfélről is.

Pontosan eszerint is viselkedik — nagyon nem mennék bele abba, hogy ezt jól vagy rosszul csinálja-e; témánk szempontjából ennek semmi jelentősége. Jelentősége annak van, hogy ezzel nemcsak azokat a baloldaliakat bőszíti fel, akik anno ellene szavaztak, de azokat is, akik rá. Ez a tábor ugyanis hajlamos az Összefogást — mivel az a jobboldalinak mondott Magyarbasi ellenében alakult — valamiféle baloldali értékrendű közösségnek tekinteni, és ebből a rendből MZP kilóg. Egyre erősebb hangok követelik a leváltását. A mellékelt linken már szavazhattok erről, és ebben a pillanatban éppen kétharmados többségben vannak azok, akik szerint MZP-t még januárban "elzavarják".

Az elzavarni kívánók szerint az a helyes, ha a pártelitek alkuinak helyettesítésére kitalált előválasztás legitim győztesét nevezett pártelitek alkujával leváltják. Mindeközben változatlan hévvel állítják, hogy az ő fő előnyük a mostani kormányzattal szemben az, hogy ők demokratikusak.

Egy ilyen gesztus persze precedens értékű lenne: ezek után az előválasztás összes vesztes egyéni jelöltje mondhatná, hogy hohó, nem ér a neve, mégis indul.

Ahogy a régi kabarétréfában:

"... ezzel is csak az ellenség malmára hajtanák a vizet. Mi következik ebből?
— Hogy az ellenségnek vízimalma van!"

Fügedi Ubul