Hamarosan itt a Budapest100 hétvégéje, térjünk is vissza gyorsan pár szó erejéig az idei programhoz: februárban már elkezdtük sorra venni a mostani kerületi helyszíneket; a Gutenberg tér után nézzük röviden a következő helyszínt, a Horváth Mihály teret. (Hosszabban amúgy is ott van a Budapest100 oldalán, a szervezők honlapja szerint ezek a teret körülvevő házak szerepelnek majd a május első hétvégéjén tartandó programban.)

A Pacsirtamező – a mai Horváth Mihály tér – a XVIII. század első felében még mocsaras terület volt, majd az 1730/40-es években fokozatosan települési központtá vált. Ekkoriban épültek fel Katsberger József városi tanácsnok szántóföldjén a tér első házai, körülbelül a mai telefonközpont helyén. Az itt kialakuló Lerchenfeld volt Pest első külvárosi települése, határai a mai Horváth Mihály tér, Őr utca, József utca és Rigó utca voltak. A települést akkoriban magyar, szlovák és német napszámosok lakták, akik a mezőgazdaságon belül főleg állattenyésztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak. A teret körülvevő utcák ekkor alakultak ki, lakóépületei jellemzően az utcára merőlegesen álló földszintes vályogházak voltak. A tér legrégibb épülete a kéttornyos római katolikus templom (Tervezője: Tallher József, építtetője Batthyány József hercegprímás), ebből eredt első elnevezése (Kirchen Platz, Templom tér). 1878-ban átnevezték, ekkoriban Mária Terézia térként volt ismert. A környék ezt követően a Baross utca mentén folyamatosan épült ki.

A tér hivatalosan 1951 óta őrzi a római katolikus püspök és történész Horváth Mihály (1800-1878) nevét. A névadó már káptalan korában kitűnt történelmi tanulmányaival. Püspök 1848-ban lett, lelkesen támogatta a forradalom és szabadságharc ügyét és a Szemere-kormányban elvállalta a kultusztálcát. A világosi fegyverletétel után el kellett bujdosnia, halálra ítélték, és formailag felakasztották. Az alkotmányosság helyreállítása után hazajöhetett, visszakapta püspöki címet, majd Rudolf trónörökös történelemtanára lett. Számos történelmi munkája került kiadásra, kora egyik legnépszerűbb magyar tör- ténetírója volt.

A Józsefvárosi plébániatemplom előtti rendezett kis parkban Pázmány Péter esztergomi érsek szobra* látható, a tér déli részét 2014-ben felújították, ekkor a pihenőpark közösségi térrel, játszótérrel és harangjátékkal bővült.

*A templom előtt álló Pázmány-szobor Radnai Béla (szobrász) és Gondos Imre (építész) alkotása. Az 1914-ben felavatott, haraszti mészkő talapzaton álló carrarai márványból faragott szobor a Ferenc József által adományozott 10 szobor egyike volt.

LaMa

***

A Budapest100 idén a főváros tereire koncentrál. Önkénteseik az elmúlt hetekben azon igyekeztek, hogy erről a lehető legtöbb lakos értesüljön, így minél több házat be tudjanak vonni a rendezvénybe, mely a szomszédokat összehozva közösséget épít. A hivatalos meg- hívó és további információk a program honlapján elérhető.