Jóreggelt, jó reggelt! Ma, május elsején a munkásosztály nemzetközi összefogásának – mondom összegfogásának! – harcos ünnepe van. Mi pedig erre a nagy napra tartogattuk az utolsó időközis posztunkat, mégpedig Szili Balázstól. Éljen május elseje! (A T. Szerző ugyan pár napja már megosztotta gondolatait a fészbukon az egy hete a Magdolna-negyedben lezajlott időközi választásáról, de tán nem árt itt is megörökíteni...)

***

(össze) Fogatlan ellenzék

„- Nálatok a FIDESZ fizeti az ellenzéket? – kérdi néhány barátom a józsefvárosi időközi választás másnapján. - Minek fizetne? – kérdezek vissza. - Nálunk ingyen is kinyírják egymást…”  Történt, hogy a Magdolna negyed egyik képviselője lemondásra kényszerült, miután kiderült, hogy sikerdíjat szedett azon kevés választójától, akitől lehetett, a kiváló képviseletért. Persze ennek a hírnek a hitelét is sikerült leamortizálni azzal a kampány szöveggel, hogy „Mélyszegénységben élőket húzott le több százezer forinttal a lemondott képviselő” – ami ugye, önmagában paradoxon.

Fotó: Sióréti Gábor

Egy évvel az egész országot érintő választások előtt lehetőség adódott rá, hogy az ellenzék visszaadja a választók hitét abba, hogy legyőzhető a FIDESZ. Sikerült is túllépni az oly jellemző ki az erősebb vesztes attitűdön, és csak az EGYÜTT indított jelöltet, majd egy kicsit riszálta magát, aztán vissza is léptette, hogy nagyvonalúbbnak tűnjön. Az ellenzéki pártok összedugták a fejüket és megegyeztek…

… abban, hogy két jelöltet támogatnak. Nyilván meg akarták alázni a FIDESZ-t és kettős győzelemre törtek!

Az MSZP elképzelése az volt, hogy kihasználva Dopeman helyi népszerűségét, olyanokat is a szavazó urnákhoz csábít, akik életükben nem voltak szavazni, de vevők a „Csá, csumi tesó, közületek jöttem, benneteket képvisellek” imázsra. Az értelmiség persze hideglelést kapott ettől, és keservesen hívta a Kétfarkú kutyát, mert az ő vicceik mégis csak jobbak. Ismerve a 6-os körzet lakossági összetételét, jellemzően nem az értelmiségi, illetve rende- zett egzisztenciájú családok lakják. A Rév8 Zrt. 2006-os felmérése alapján a Magdolna negyedben található a legtöbb munkanélküli, legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező család. Őket akarta megszólítani az MSZP Dopemannal, hiszen az már bebizonyosodott, hogy „igazi” politikusok nem tudnak változtatni a

„Nekem mindegy, ki nyer, én úgy is szegény vagyok” életérzés apátiáján.

Ugyan, pl. engem vallatni lehetne Dopeman számaival, de el kell ismernem, hogy nyári estéken a Koszorú utcától a Dobozi utcáig, a nyitott ablakokból többször hallatszik az ő rekedtes hangja, mint a Nemzeti Filharmonikusok. Logikusnak tűnt, hogy Dopeman hatására jó néhány első szavazót köszönthetünk az urnáknál.

Az LMP, PM, EGYÜTT olyan jelöltet akart, akiből a gengszter rappernél sokkal inkább feltételezhető, hogy megbirkózik a képviselői munka kihívásaival. Valóban, keveseknek „van meg” az a kép, amint Dopeman homlokát ráncolva görnyed a vagyongazdálkodási koncepció fölé, módosító indítványát kidolgozandó…

Románné Bolba Márta, háta mögött a KÖZÖD egyesülettel, jóval több munícióval rendelkezik az előterjesztések körüli vitákhoz. Azt persze nem tudom, mennyire bírná a FIDESZ Muppet Show figuráinak (Kaiser-Vörös-Ferencz képviselők) ámokfutását és a Polgármester lekezelő kioktatását. Arról meg elképzelésem sincsen, mi lehetett a koncep- ció a választás megnyerésére azok után, hogy már tudott volt, létezik egy független jelölt. Értem a képviselői munkára vonatkozó szakmai érveket, de nem vagyok benne biztos, hogy ezért érdemes volt beáldozni a választási eredményt. Jelen helyzetben tényleg ennyire fontosak a szakmai érvek? Nincsen lényeges mozgástere annak a képviselőnek, aki hatodikként bekerül a kétszeres túlerőben lévő FIDESZ vezette Önkormányzatba. Nem sok ideje marad kiismerni magát a helyszíni előterjesztések útvesztőjében. Amire meg tudja különböztetni a Jegyző helyében eljáró aljegyzőt, a csak nevében jegyző, ezért eljárni nem tudó diszfunkcionális jegyzőtől, már le is jár a mandátuma!

 Az érem másik oldala pedig az, ha már a demokratikus pártok többsége másik jelöltet támogat, akkor kontra produktív az MSZP-nek különcködni, még ha az ő jelöltjük jelent- kezett be elsőnek, akkor is. Ugyanis azokat az embereket, akik életükben először azt érzik, hogy közülük való a jelölt és első szavazás élményük vereség – ez Márta bejelentkezésével borítékolható volt – végleg elveszítjük, mint aktív szavazót. Hasznosabb lett volna beállni Márta mögé, Dopemant „jegelve” és 2019-ben egy olyan megállapodás keretében mély vízbe dobni, amikor egyedüli független, ezáltal nyertes jelölt lehet.

Most többet vesztettünk egy képviselői helynél. A választok hitét vesztettük el. A hitét abban, hogy legyőzhető az államhatalom!

Jövőre és két év múlva választás. Ha eredményt is akarunk, nem csak „alkalmas jelölte- ket”, akkor egyrészt nézőpontváltozásra lesz szükség a demokratikus oldalon. Az MSZP nem indulhat ki az „Én vagyok a legnagyobb ellenzéki párt, hozzám alkalmazkodjanak a többiek!” elvből. Az LMP-PM-EGYÜTT triónak pedig be kell látni, hogy az MSZP-DK szavazói nélkül nincsen győztes választás. Ez persze kizárólag akkor igaz, ha az a kiindulási alap, hogy jobb, ha a demokratikus oldal kormányoz együtt, még ha „nemszeretem” pártok is vannak közöttük.

Ha az a kiindulási alap, hogy mindegy az eredmény, jó a második-harmadik hely is, a lényeg a saját emberünk futtatása, akkor én kérek elnézést!

Szili Balázs

***

Ennyit röviden – és utoljára – a múlt hétvégi nagysikerű választásról, éljen a ma, meg a holnap! Aki meg a múltba merengve szeretne május elsejei képeket nézegetni, az most itt megteheti, csudás archív fényképeket találtunk két éve a Hír24-en.