Szegregátum* a testületin 2.

A Kossuth téri „ünnepi” megemlékezés és a Népszabadság minapi eladása után – ha kissé késve is – térjünk vissza kerületünk ügyes-bajos dolgaihoz, folytatva az előző részt. Tudom, hosszú vagyok, de szerintem ez a téma érdemes a mögöttesek részletes kibontására és felfedésére. Szóval: az augusztus 25-i képviselőtestületi ülésen – az első ellenzéki indítvány csuklóból történt lesöprése után – szinte csak az ellenzéknek volt érdemi mondanivalója az Orczy Negyed felújításának összehazudozott, de valójában „csak” a Kálvária tér és környékének „megújításáról” szóló projekt kapcsán.

Jakabfy Tamás szintén vette a fáradságot a „mögöttesek” észlelésére. Felszólalása szerint neki is „lejött”, hogy az „Orczy Negyed Program” néven aposztrofált cucc valójában nem az Orczy negyedről szól, és észlelte a HTCS összetételében megbúvó paradoxonokat és ano- máliákat is. Egyúttal az EU pénzek 2020 utáni lehetséges megszűnésével egy újabb súlyos anomáliára is rávilágított, mely első olvasatra nem derül ki a jegyzőkönyvből (12. oldal). Ugyanis Kocsisék többszintű mátrixában újabb szegmens jelent meg: az EU források minél gyorsabb lehívása és „kipörgetése”, amire tökéletes „szűzföld” az Orczy Negyed. Ugyanis Józsefváros és Budapest ezen része kapcsán még nem történt EU-s „lehúzás”, még egy nyamvadt térkövezés erejéig sem. Megjegyzem, hogy a Ludovika Projekt tekintetében az önkormányzati többség maga zárta ki az EU-s források bevonását azért, hogy eme ikonikus projekt kapcsán ne legyen oka és ürügye kellemetlen kérdéseket feltennie az EU „brüsszelitáinak”. És innen nézve már nem is véletlen, hogy pont az új EU költségvetési ciklus kezdetéig pénzügyileg „le is zavarnák” ezt a VEKOP pénzből gründolt „projektet”.

Jakabfy felvetésére Sára alpolgármester reagált, melyben az „akcióterület az tulajdonképp a Magdolna negyed folytatása” sztorival simán beismerte, hogy itt egyáltalán nincs szó az Orczy negyed megújításáról. Aztán következett az ígéretek feltételes módban történő kommunikálása (szándékunkban áll… vagy újabb pályázaton). Egyúttal azt is sikerült beismernie, hogy az önkormányzat az Orczy negyedre saját forrásból nem hajlandó keretet biztosítani. Sára alpolgármesternek a 13. oldalon lévő hozzászólása nem más, mint a Józsefvárosi FIDESZ „öszödi beszéde”.

De úgy tűnik, hogy a polgármesternek és a jelenlegi többség képviselőinek sok volt az is, hogy Komássy megint szóba hozta a HTCS összetételének Erőss által felvetett paradoxonait. És ezt az a Kaiser József reagálta le, akinek három helye – jó eséllyel a projektmenedzsment 200 millás keretéből minden egyes státusz után neki fizető három helye – is van a HTCS-ben. Azzal érvelt, hogy egyéni képviselői csak a Fidesznek vannak. Azt viszont elfelejtette, hogy az őáltala is a képviselői körzetek átrajzolásával megvalósított „gerrymandering” következtében az Orczy Negyednek tulajdonképp nincs egyéni képviselője, nincs egyéni képviselete!

„Természetesen” szerinte nagyon fontos, hogy az érintett fideszes képviselők benne legyenek a projektmenedzsment 200 millájából fizetett HTCS-ben (ő mindjárt három helyen is). Viszont a felszólalásában van egy gyönyörű mondat, miszerint „a Magdolna negyed és az Orczy negyed nem a Fidesz időszaka alatt ment tönkre, ez az elmúlt 50-60 év sara”. Egyet felejtett el Kaiser: ebből az 50-60 évből az utóbbi 10 év keményen a Fidesz sara! És ha már a jegyzőkönyvezett hozzászólását nézzük, akkor 2007 óta az utóbbi kilenc év az ő személyes sara is!

Mintha előre meg lett volna írva a forgatókönyv egy harmadosztályú politikai krimiparó- diában, a „keményvonalas” Kaiser után a Jobbik képviselője következett szólásra. A személyes véleményem szerint a Jobbik egy neonyilas organizáció. És Pintér Attila képvise- lőtestületi hozzászólásai egyáltalán nem cáfolják az ebbéli személyfüggő szubjektumomat. Különösen igaz ez a FROKK kapcsán tartott képviselőtestületi ülésen tett hozzászólása, mely nagy vonalakban az volt, hogy „a romáknak nem képzés és továbbképzés kell, hanem velük szembeni, rendészeti jellegű gyámügyi és ifjúságvédelmi fellépés”. Szóval: a jegyzőkönyv 14. oldalán lévő felszólalásának lényege az, hogy szerinte (és a Jobbik szerint) az Orczy negyed felújítása tekintetében elég annyi, hogy a Közterület-felügyelet létszámát többszörösére kell emelni, aztán a rendőrséggel karöltve kérlelhetetlenül szankcionálják, vegzálják a lakosságot a nap 25 órájában, az év 13 hónapjában. Vagyis: Pintér az EU-tól „levenni” akart 2 milliárdból inkább csak egyfajta „Gyarmati Rendőrséget” hozna létre, a negyed lakosságával szembeni folyamatos, terror jellegű rendészeti vegzálására.

Alföldi György és a Jegyző Asszony próbálta tompítani Pintér sarkított koncepcióját a valóban hasznos és célravezető „Szomszédsági Rendőr Program” által. Az is sokat elmond, hogy a fideszes többség részéről valahogy senki sem reagált Pintér „ámokfutására”.

Mindenesetre vannak veszélyei is annak, ha azzal a lakossággal szemben történik célzottan szankciójellegű rendészeti hadjárat és „levadászás”, mely egyrészt politikai-politológiai, szociális-szociológiai szegregációban él huzamosabb ideje egy olyan városrészben, mellyel szemben már évtized óta területi apartheidpolitikát folytat a helyi igazgatás és rendvéde- lem, illetve politikailag rendkívül inaktív – mert akár több generációra tönkrevághatja a szegregált lakosság és a helyi igazgatás-rendvédelem közötti bizalom lehetőségét is. Tudom, miről beszélek: egy évtizede történt a Józsefvárosi Rendőrkapitányság velem szemben megvalósított „kvázi justizmord”-ja – és hiába volt azóta több, számomra és engem érintő pozitív intézkedése a józsefvárosi rendőröknek, de attól még nem tudok megbízni a Józsefvárosi Rendőrkapitányságban. És ha ez a bizalmatlanság közösségi szinten jelenik meg, akkor már régen rossz.

A napirend tárgyalása végén Kaiser még mantrázza, hogy miért is jó a HTCS összetétele úgy, ahogy van, illetve Pintér mantrázza tovább az általa akart közterület-felügyelők létszámának további emelését. Aztán persze következett a szavazás, mely keretében a Fidesz képviselői kapásból lesöpörtek minden ellenzéki észrevételt, módosítót, javaslatot.

És most taps – miközben és majd 2019 után is a változatlanság reménytelenségén és a reménytelenség változatlanságán sok szegregátumi lakos csak „pislog, mint Habony Ibizán”.

Frigyesmester

*Szegregátum: szegénytelep, nyomortanya, gettó. Városok, falvak szélein kialakult szegények, etnikai kisebbségek által lakott terület.

***

Tuttta? Már nem Kocsis Máté a Fidesz kommunikációs igazgatója. Ez egy múlt heti sajtótájékoztatón derült ki, amit utóda, Hidvéghi Balázs tartott. Hidvéghi egy újságírói kérdésre válaszolva mondta el, hogy szeptember 1. óta tölti be a Fidesz kommunikációs igazgatói posztját.

Mielőtt visszatérnénk a kerület ügyes-bajos dolgaihoz, nagyon röviden a tegnapi állami rendezvényről. Túl vagyunk az október 23-án, így vagy úgy, de megtartották a kötelező ceremóniákat, többek szerint még az istenáldotta nép is ünnepelt. Persze a maga módján. Mindenesetre a 444.hu szerint (is) rég volt ennyire emelkedett a hangulat, így aztán tegnap a Kossuth téren megvalósult Schmidt Mária álma is...

Ha nem tudtam volna már eddig is, milyen végtelenül szétszakadt a társadalom, akkor tegnap meg is lepődhettem volna. De nem volt meglepetés. Az állami ünnepségen készült fotókat elnézve egy idegen azt gondolhatná: felbőszült nyugdíjasok védik a csirkefarhát- szállítmányt. És tényleg. Öregasszonyok ütik zászlórúddal a náluk több generációval fiatalabb elégedetleneket, vénemberek támadnak fiatal nőkre és férfiakra. Orbán népe járókerettel, bottal, sztk szemüveggel harcol a bálványért. (Kolozsvári Szalonna)

Azt meg már tényleg csak halkan jegyezném meg, hogy akik tegnap gátlás nélkül ütötték, rúgták, köpködték, szidalmazták a sípolókat, azok emlékeim szerint korábban még igen- csak elkötelezett hívei voltak ugyanennek a módszernek...

P.s.: A gondos szervezők előzetesen azzal számolhattak, hogy akkora népmegindulás lesz vasárnap délután, ami a Bajcsy-ig telíti az Alkotmány utcát. Így aztán egészen a keresztező- désig sűrűn kihangosítókat szereltek fel az oszlopokra, nehogy valaki lemaradjon Minisz- terelnök úr ünnepi szavairól. Így aztán a csaknem kihalt, szürreálisan néptelen utcákon a semmibe harsogott ezerrel a rekedtes hang.

Szomorú, beszédes és szánalmas. Itt tartunk, ennyi maradt. (Orbán Viktor hangjától zengett az üres pesti flaszter)

***

Tuttta? A biztonsági szolgálat emberei a rendezvény előtt nem engedték be az Együtt elnökét és alelnökét a Kossuth téri állami rendezvényre. Arra hivatkoztak, hogy a szer- vezők döntik el, kit hívtak meg és kit nem. (Klubrádió)

Az önkormányzat által ki nem adott üres bérlakásokra költünk sokat (a szavazókat nem érdekli sem a pénzszórás, sem a rászorulók, a rászorulók pedig nem érdeklik a politikusokat, mert nem szoktak szavazni) - via 8ker 

Pont egy hete jelent meg az Indexen Százmilliók mennek el üres lakásokra címmel egy írás minderről – immáron sokadjára. Téma a budapesti önkormányzati lakások rossz állapota, és hogy emellett közel 8 százalékuk üresen áll, vagyis csak viszi az önkormányzatok pénzét. Budaházy Gusztáv a fészbukon így kommentálta a cikkben a leírtakat...

Azon tűnődöm, hogy érdemes-e megírni a századik cikket is az önkormányzati bérlakások s a benne élők siralmas helyzetéről, ami – minden látszat szerint – a kutyát se érdekel, s lám, az Index is, kvázi kötelező penzumként, az unalomig ismétli azokat a másodkézből szerzett pontatlan adatokat, amelyek cáfolatát már sokszor, sok helyen megírtuk.

Mert mit is szóljunk azokhoz az közlésekhez, melyeket – minden forráskritika mellőzé- sével – az önkormányzattól kapott adatokra hivatkozva írnak meg, s mely adatokról, legalábbis a hozzáértő számára, kiderül, hogy köszönőviszonyban sincsenek a tényleges valósággal. A kerületünkre vonatkoztatott üreslakás-számot pl, egyszer 497-ben adják meg, majd a kerületekbeli összevetésben 354-ben, ám a fő baj mégsem ez, még akkor se, ha ez az eredetileg 500-as szám a hektikus változásokat mutató összlakás-szám ellenére, 10 év óta (!) semmiféle változást sem mutat. (És akkor még nem is beszéltünk a KSH ezirányú adatairól, melyek megint csak másról szólnak.)

A fő baj ugyanis – kivéve a ragyogó "szegedi megoldást”, amelyről külön cikkben kéne szólnunk – az, hogy az önkormányzat adatszolgáltatása e tekintetben tök megbízhatatlan, hisz' pl. a mostani 4674-es összlakás-szám, 2012-ben még 5792 volt, legalábbis a KSH szerint, mert a vagyonkezelő akkori adatai hatezerről szóltak. Nos, az azóta eltelt időben, 1118 lakás felszámolásáról – legalábbis a rendelkezésünkre álló forrásokban – semmiféle adatot nem találtunk.

De a legnagyobb kvász – ha lehet – mégcsak nem is az összlakás-szám körül van, hanem az ún."üres lakásoknak" már definitíve is tök zavaros, de gyakorlati és jogi szempontokat tekintve, meg már inkább kaotikusnak nevezhető, áttekinthetetlenül ellentmondásos hal- mazával, mellyel az önkormányzat évek óta, "itt a piros, hol a piros" játékot űz. Ugyanis, bár még az így kimutatott összlakás-számhoz képest is rekorderek vagyunk mi, nyolcker- beliek a 10%-os üreslakás-számmal, a helyzet, valójában ennél sokkal rosszabb. A kaotikus, szakszerűen soha fel nem tárt bérlakásviszonyoknak ugyanis, csak a felszíne az önkori által kimutatott, évek óta 500 körüli üreslakás-szám, melynél a valóság sokkal sötétebb képet mutat.

Ezekbe ugyanis a Hivatal nem számolja bele azt a jóval nagyobb számú lakás- és nem-lakás célú helyiséget, amelyeket bérlőik – lévén ez csak afféle tartaléklakás számukra – részben soha nem laktak ténylegesen, és vagy csak jogellenes "továbbalbérletesítésre" használták, vagy (jóval kisebb részben) üresen hagyták/hagyják rohadni, vagy ha tetszik amortizálód- ni. Az önkormányzatot ugyanis – még gazdasági szempontból is rövidlátónak nevezhető módon – a bérlemény lakott/nem lakott volta nem, csak az abból beszedhető lakbér folyamatossága érdekli. A rendeltetésellenes bérleményhasználatból keletkező állag- romlást, ahogy az épület egészének az állagromlását is, a tervszerű, megelőző karbantartás teljes hiánya miatt, gyakorlatilag nem tekinti feladatának.

Visszatérve az üres lakásokra, a Habitat for Humanity tavalyi jelentésében pl. – mely persze, szintén önkormányzati adatokon alapszik – 2500 üres lakásról beszél teljes fővárosi viszonylatban. Nos, ez a szám – felelősséggel állítom – egyedül a nyolckerre vonatkoztatva kijönne, ha az összes, jogilag rendeltetésellenesen használt lakást és (eredetileg) nem-lakás célú helyiséget számba vennénk. És csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy ez az adat – mármint a fővárosi üres lakások száma – a mostani Index-cikkben 3246 "kiadatlan lakás" képében köszön vissza.

A jelek szerint, ezeket az adatokat – melyek ma már egyedül csak a zárt társadalmak politikai hátszéllel segített, bürokratikusan elidegenített körülményei közt lehetségesek – a "liberális sajtó" is kajolja, ahogy a többi, jobb sorsra érdemes, hangadó civil szervezet nagy része is. S bár ez utóbbiak – elsősorban az AVM, a Habitat for Humanity és a Szociális Építőtábor – komoly erőfeszítéseket tesznek a rászorultak különféle módokon történő lakhatásoz juttatására, arról, most legalábbis, nem esett szó, hogy pl. a nyolcker hivatalosai pacekból elgáncsolták azt a civil összefogással szervezett kezdeményezést, melyet a Négy- ház Egyesület Munkáért Lakhatás címmel terjesztett eléjük. Ez pedig nem szólt másról, mint amit a szegedi önkori most "talált fel," hogy ugyanis minden üres lakását rendelke- zésre bocsátja azon jelentkezőknek, akik vállalják azok rendbehozatalát.

Nos, ezt mi már hat évvel ezelőtt is feltaláltuk, majd javaslatunkkal a polgi elé állva azt, egy fideszes képviselővel együttműködve, kerületszerte ki is doboltattuk. Az eredeti elképzelés ugyanis – nagyjából persze – arról szólt, hogy a ráutalt, de tőkeszegény lakosság és az üres lakások után évi 200 milliót fizető önkori, dolgozzon ki egy épkézláb egyezséget a lakások rendbehozatalára, mely koncepció másutt már komoly eredményekkel is járt.

Aztán, miután az egész "találmányt" az önkormányzat "magáévá tette," és a fentebb leírt, általunk kiötlött címmel annak kidolgozásába fogott, úgy jó két év múlva (!) csöndesen ejtette az egészet. A nagy nehezen hozzáférhetővé vált indoklásában – minden érvelés mellőzésével – arra hivatkozik, hogy a "program koncepciója nem egyeztethető össze az MNP városrehabilitációs projekt szellemiségével." Azzal a programéval – mondom én – melynek beindítását a "lakossági bevonás" megszervezésétől tette függővé a tender-kiírás, s melynek a bérlők – nagyrészt önálló szervezésben – anno 2006, eleget is tettek.

Tudom, kedves barátaim és bérlőtársaim, az évek során sokat és különféle fórumokon sokféle formában, sokszor elmondtam ezt. De mint önkormányzati bérlő és obsitos érdek-képviselő – aki testközelben éli át e lakhatási forma minden ellehetetlenült, embertelen körülményét – csak azt ígérhetem, hogy soha nem fogom be ez ügyben "pörös számat." Bár, ahogy a helyzetet elnézem, erre, "hivatalból" úgyis akad elég jelentkező…

Budaházy Gusztáv

***

Négyház Egyesület - a fenti fényképek Csúcs Éva bejegyzéséből valók, még 2013-ból. „Mai program: közösségépítő bográcsozás az Illés utcában. Sorsára hagyott önkormányzati épület, út szélén hagyott lakókkal. Tapintható a kilátástalanság. A lakókban mégis él a remény. Álmuk, hogy egyszer lesz zárható kapujuk, az ÉPKAR befejezi végre a 13 ! évvel ezelőtt megkezdett elektromos hálózat felújítást. Mindenkinek volt saját története – én csak döbbenten hallgattam.” (További fényképek a Négy Ház a Magdolna-negyedért Egyesület fb-oldalán láthatók.)

Szegregátumról* a testületin 1.

Szegregátumnak nevezem Józsefváros azon részét, mely a Corvin Sétánytól keletre, a lakóteleptől és a Polgárok Házától délre, a Tisztviselőteleptől nyugatra, valamint a Ludovika és a SOTE Külső Klinikák tömbjeitől északra van. Területi apartheidpolitikának nevezem azt, amikor egy településen belül az adott településrészre tendenciózusan minden tekintetben kevesebb forrás jut, mind fejlesztés, beruházás, fenntartás, településüzemeltetés és szociális ellátások tekintetében.

***

2016. augusztus 25-én képviselőtestületi ülés volt, mely harmadik napirendi pontjaként a „hamarosan megkezdődik az Orczy negyed felújítása” ígéretek kerültek összelapátolásra, EU pályázattal körítve. A testület üléseiről készült jegyzőkönyvek önmagukban is tudnak remekművek, lenni, a kordokumentum jellegük mellett. Sok mindent elárulnak az adott időszak adott dolgairól – és egyben minősíti a felszólalókat, hozzászólókat is. De térjünk rá arra, ami érinti a Szegregátumot.

Végigolvasva a hozzászólásokat, látni kell, hogy a hozzászóló képviselők nem tudnak elszakadni a saját személyfüggő szubjektumaitól, és ennek mentén fogalmazzák meg az általuk elvárt prioritásokat – ahelyett hogy egyszer ne magukból, hanem az adott téma és terület paramétereiből indulnának ki.

Rögtön a „téma nyitánya” is sokatmondó. Ugyanis nem volt „felvezető” a beterjesztő részéről, hanem az ülés levezetőjeként a polgármester rögön megadta a szót az ellenzék egyik képviselőjének. Ezzel tulajdonképp azt kommunikálta a polgármester, hogy az „Orczy negyed felújítása” témában neki és a testületi többségnek semmi mondanivalója sincs. Erőss egy erős felvezetéssel kezdett, persze a saját individualitásából kiindulva. Úgy tett, mintha csak oktatással, mentorálással, szocializációs orientálásokkal hipp-hopp megoldható lenne az Orczy negyed (és a Szegregátum) összes problémája. Pedig a terület problémakomplexuma sokrétű, sokösszetevős – mind humán, mind materiális tényezők tekintetében. A Rév8 válasza ránézésre pozitívnak is tűnhet, viszont ott van az, hogy a humán természetű problémák megoldására irányuló kommunikációval a jelenlegi többség részéről el lehet fedni a negyed településüzemeltetési, a lakhatási, műszaki gondjainak anyagilag igencsak fájdalmas megoldásai iránti szinte teljes érdektelenségét.

Komássy Ákos felszólalása tökéletesen mutatja azt, amikor egy ellenzéki képviselő nem dől be egy kommunikációs trükknek –azért, mert nem csak az előterjesztés főszövegének betűire koncentrál, és valamiért képes meglátni azt, ami mindez mögött van. Viszont nincs elég bátorsága ahhoz, hogy az összes mögöttesre könyörtelenül rámutasson – inkább egy kis simulékonysággal próbál konszenzusra, kompromisszumra törekedni egy olyan társasággal, mely eddig is bizonyította, hogy kompromisszumokra nem képes és nem hajlandó. Sokat elárul „az Orczy Negyed Program jó lenne, ha az Orczy Negyed minden problémás tömbjével legalább érdemben foglalkozna” mondata és remélem, hogy Komássy felismerte mondatának jelentőségét – mert tulajdonképp kimondta, hogy amit a jelenlegi többség az Orczy Negyed Programként, az Orczy Negyed felújításaként állít be, az valójában nem az Orczy Negyedről szól!

Alföldi György Komássy felszólalására adott válasza is sokatmondó. Lényegében a Rév8 számokra, rentabilitási rátákra, profitmegtérülési rátákra, utólagos költségfelosztási kvótákra bontotta le mindazt, ami individualitások, emberek által alkotott lakóközösségek összessége. Magyarul: van kétmilliárd – igaz, csak az ígéretek és a pályázati lehetőségek ígéretének szintjén –, azt hogyan osszuk be, hogy abból a lehető legnagyobb politikai-politológiai profit jöjjön ki. Azaz: hogyan „terítsék” a „keret-előirányzatot”, hogy abból földrajzi értelemben a lehető legnagyobb terjedelmű, kampányidőszakban realizálható profit legyen.

Ha a választási lehetőség annyi, hogy az összeg csak a legsúlyosabban érintett tömbre elég, vagy több, de kevésbé problémás tömbre; akkor a kisebb fajsúlyú problémák felszámolása a kampányban többnek láttatható. Ez az, amikor a választási matematika is tényező. És ha már kampányidőszak választási matematikával, akkor elég érdekes és veszélyes Alföldi azon kijelentése, miszerint „ezért van benne az a programban is, hogy 2017 lesz az az időpont, amikor ezeket az egyéni rászorultakat és a helyzeteket is pontosítani kell”. Vagyis: a 2018-as kampányidőszak előtt 2017-ben megtörténhet a választás szempontjából egyik (országos szinten is) leginaktívabb településrészein a szociális-szociológiai értelemben leginkább kiszolgáltatottak „felmérése-bemérése” a Fidesz kampány- és politikai érdekeinek kiszolgálásához, és a Fidesz számára kedvező szavazatok „érvényesítése” érdekében? Nem ez lenne az első eset az ország történelmében.

Erőss a következő felszólalásában egy valós problémát vetett fel, mégpedig a „Helyi Támogató Csoport” (HTCS) témakörében. Van egy sajátos bája annak, amikor a Fidesz a saját kollaboránsaival és infrastruktúrájával köt együttműködési megállapodást. Ebben az esetben arról van szó, hogy az „Orczy Negyed Program” keretében – természetesen a „projektmenedzsmentnek” nevezett keret súlyos összegeit „kipörgetve” – az Önkormányzat „együttműködik” a saját intézményeivel, a saját prominensei által vezetett organizációkkal, valamint a saját maguk által kreált álcivil egyesületekkel. Magyarul az öt éves időszakra beütemezett 200 millás projektmenedzsmenti keret a HTCS rezsimhű prominensei részére kerülne „kipörgetésre”. Az már külön pikantériája az egésznek, hogy (a lakásos) Kaiser József egyszerre három tagként lenne jelen ebben a HTCS-ben, három olyan szerveződés képviseletében, melynek ő a vezetője.

Ezt az erős reflektálást Sára alpolgármester indulatból reagálta le. Csodálkozom, hogy van még vakolat az ülésterem mennyezetén „az egyéni képviselők egész nyáron dolgoztak … ismerik az összes házat és a lakókat a körzetükben … viszont Képviselő úr nem ismeri, és semmit nem tett ehhez hozzá” szövege után. Azért megkérdeném Sára alpolgármestertől, hogy hol voltak a Fidesz képviselői pl. az Orczy park fairtásai, illetve a negyedet sújtó ágyi poloska-invázió kapcsán? Megjegyzem, hogy amíg egy fideszes képviselőhöz csak hosszas előszobáztatás után lehet „bejutni”, levelekre/emailekre nem válaszolnak, addig pl. Erőss szó szerint is „megközelíthető”, és nem az a kategória, aki „lepattint” egy józsefvárosit. Sára alpolgármester ezen, személyeskedő hozzászólása is bizonyítja: a Fidesznek nincs érdemi mondanivalója a Szegregátumnak és a Szegregátumról.

„Természetesen” a többség – a tőle megszokott módon – csuklóból lesöpörte Erőssnek a HTCS összetételének megváltoztatásáról szóló javaslatát. Na, igen: a Fidesz és a jelenlegi többség számára ellenségek az olyan szerveződések, mint a terület viszonyait a lakosság oldaláról ismerő Város Mindenkiért Csoport és az Evangélikus Egyház. Az is sokatmondó, hogy Kocsis Máté szó szerint provokációnak nevezte az előterjesztést. Az Evangélikus Egyház HTCS-ből való kizárásának pedig külön érdekessége az azóta történtek fényében a lelkész Balogh „emberminiszternek” a patkányozós Bayert mentegető nyilatkozata, melyben kapásból vérig sértett minden evangélikust. És az is hogy "az elmúlt években, az evangélikusok vezetői között egy sem akadt, aki kritika és fenntartások nélkül felsorakozott volna a kormányzati propaganda mögé".

De itt még nem volt vége a képviselőtestületinek… (A képek korábbi testületi üléseken készültek. Folyt. köv.)

Frigyesmester

*Szegregátum: szegénytelep, nyomortanya, gettó. Városok, falvak szélein kialakult szegények, etnikai kisebbségek által lakott terület.

***

Tuttta? Welsz Tamásig érnek a józsefvárosi rendelőfelújítás szálai - Welsz uruguayi kapcsolata volt az a cég, amelyet hamis referenciával szerepeltettek konzorciumi tagként a józsefvárosi Auróra utcai rendelőintézet felújítása során. (atlatszo.hu)

A 2016. szeptember 15-én összehívott képviselőtestületi ülésen feltettem néhány képviselői kérdést, így egyebek között arra is rákérdeztem, hogy mi lesz az Orczy téri remíz sorsa. Mint ismert, Kocsis Máté korábban kifejtette, hogy milyen jópofának tartaná, ha a leamortizált épületet – mint remízt – a BKV bezárná és felújítás után ugyanabban a házban kialakítanának egy kortárs könnyűzenei emlékhelyet, kvázi rockmúzeumot.

A gondolat nem ördögtől való, így régóta vártuk kíváncsian, hogy mi történik a remízház- zal. De nem történt semmi, a hátsó (Magdolna utcai) homlokzat lepucolásán kívül, ezért rákérdeztem. Megkaptam a választ, amelyet mellékelek. A lényegi mondanivalója, hogy az elképzelésből nem lesz semmi, viszont igazából még a remízházzal sem történik semmi, mert az még mindig a BKV tulajdona, a villamoskocsikat nem viszik sehova, viszont cserébe az épülettel sem kezdenek semmit. De a jegyzői válasz okfejtéséből kiderül, hogy a jegyző szerint miért nem az önkormányzat hibája a semmi. Mármint ami a remízházzal történik.

Ugyanezen az ülésen kérdeztem rá a Józsefvárosi pályaudvar a Holocaust gyermekáldoza- tainak emlékhelyéül szánt egykori épületére is, pontosabban arra, hogy ha már egyszer a döntések megszülettek, az építménybe beleöltek egy csomó pénzt, mikor nyílik ott valami. Erre ott szóbeli válaszként azt kaptam, hogy miért az adott szakminisztérium az illetékes, így az önkormányzat mossa kezeit és nem is tudja, hogy mi fog ott történni és mikor. Tehát megint kifejtették, hogy miért nem az ő felelősségük a semmi. Mármint ami a Holocaust emlékközponttá átalakított házzal történik.

Józsefváros újjáépül. Vagy mit is csinál.

Komássy Ákos

Miután túl vagyunk – tessék mondani, túl vagyunk? – a kamu kvóta-népszavazásos őrületen meg a  Népszabadság most hétvégi sunyi kinyírásán, térjünk vissza ismét kerületünk dolgos mindennapjaihoz. És persze Frigyesmesterhez. Már csak azért is, mert az előző rész végén megígértük a folytatást. Mert ugye kampány volt, van és még lesz is. Mindannyiunk legnagyobb örömére.

Kampányidőszaki kamumesék 3.
Szegregátumi* Szövevény 2.

Szegregátumnak nevezem Józsefváros azon részét, mely a Corvin Sétánytól keletre, a lakóteleptől és a Polgárok Házától délre, a Tisztviselőteleptől nyugatra, valamint a Ludovika és a SOTE Külső Klinikák tömbjeitől északra van. Területi apartheidpolitikának nevezem azt, amikor egy településen belül az adott településrészre tendenciózusan minden tekintetben kevesebb forrás jut, mind fejlesztés, beruházás, fenntartás, településüzemeltetés és szociális ellátások tekintetében.

Akkor most folytassuk az előző részt. A témában íródott negyedik czikk egyrészt részben leleplezi a lelepleznivalót, másrészt jóval több feltételes módot fogalmaz meg, mint az eddigi ígérgetések. Gondolok itt az „Akár 2 milliárd forint támogatás is elnyerhető”, vagy a további pályázati lehetőségek belengetésére. Itt visszautalnék Sára Botond e témában adott interjújának arra a bizonyos, „A Kálvária tér éppen azért ideális kiindulási pontnak, mert ott már kialakult egy olyan tér, ami alkalmas arra, hogy színtere legyen a közösségi programoknak.” mondatára. Egyúttal mellétéve a negyedik czikk „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén jelenleg az egyetem bővítése zajlik, ezért úgy válasz- tották ki az akcióterületet, hogy az ne ütközzön, hanem harmonizáljon az egyetemhez kapcsolódó állami beruházással.” mondatát. Valamint rendeljük hozzá a meghatározott „akcióterület” körülírását.

Innen nézve ez a kétmilliárdosnak összekommunikált pályázati blabla már egyáltalán nem az Orczy Negyed megújítását célozza meg, hanem csak a Kálvária tér és tágabb környeze- tének megújítását.

Hogy ez miért is lényeges? Egyrészt mert amit az Orczy Negyed megújításának ígéreteként hazudoztak össze, annak a fele sem igaz, illetve maximum harmadában-negyedében érinti azt. Másrészt mert a Fidesznek, és annak kommunikációs igazgatójának nem az Orczy Negyed (általuk eddig csak kriminalizált) lakossága a fontos, hanem maga a Kálvária tér. Azért a Kálvária tér, mert számukra két fontos, kultikus és szakrális objektum van itt: az egyik a Turay Ida Színház, a másik pedig a Polgárok Háza a Visi Imre utca 6. szám alatt. A Polgárok Háza számukra van olyan erővel és spiritualitással bíró objektum, mint pl. anno az NSDAP számára a müncheni Bürgerbräukeller, vagy a kommunisták számára a Lenin Mauzóleum. Úgy tűnik, hogy nekik csak az lényeges, hogy eme számukra fontos két, kultikus és szakrális objektum és intézmény minél nagyobb környéke legyen mielőbb rendezett. Nem több, és nem kevesebb – ennyi.

A negyedik czikk „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén jelenleg az egyetem bővítése zajlik, ezért úgy választották ki az akcióterületet, hogy az ne ütközzön, hanem harmonizáljon az egyetemhez kapcsolódó állami beruházással” mondata egyúttal annak egyértelmű megnyilatkozása, hogy az Orczy Negyed és annak környékén élőkre semmilyen tekintetben nem hajlandók tekintettel lenni, pláne ha a Ludovika Projektről van szó. Ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a környék lakossága között olyan éles volt, van és lesz a határvonal politikai, szociológiai, társadalmi, politológiai értelemben, mint anno a fal volt Kelet- és Nyugat-Berlin között.

A Józsefvárosi Önkormányzat és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt években és a Ludovika Projekt kapcsán semmilyen tekintetben nem vette figyelembe az itt élőket. Ez megnyilvánult abban, hogy az érintett lakosság nem kapott tájékoztatást a projektről, ellenben elvették a fáit, tűrnie kell a por- és zajszennyezést, a fakivágásokat, a korlátozásokat, a parkolóhelyek megszűnését – valamint a rendvédelmi fellépéseket és retorziókat, illetve az önkormányzati „befenyítéseket”, ha véleményt mert megfogalmazni, netalántán tiltakozni, protestálni merészelt.

Az akcióterület térképére nézve egyértelmű, hogy amit az Orczy Negyed rehabilitációjának ígéreteként hazudnak, az mindösszesen az Orczy Negyed négy tömbje – semmi több. Ez a négy tömb a Kálvária tér – Diószegi utca –Dugonics utca – Illés utca által határolt terület. Északi oldalán a Kálvária térrel és a Turay Ida Színházzal, nyugati oldalán a Ludovika Tömb számára logisztikai és közműkapcsolatok szempontjából fontos Illés utca, és a Corvin Tudáspark közműkapcsolatainak szempontjából fontos Kőris utcával.

Vagyis: a Kálvária, a Kőris és az Illés utca megújítása a presztízsberuházások szempontjából megkerülhetetlenek – ezért mindezt úgy kommunikálják, hogy ez csak és kizárólag az ország egyik politikailag és politológiailag leginaktívabb lakosságának érdekében törté- nik… pedig egyáltalán nem erről van szó. (A pályázat benyújtásáról szóló, 2016/08/25-i képviselőtestületi ülés e témabeli dolgairól, más összefüggésekben szerintem érdemesebb külön értekezni.)

Szóval: kampány van (volt) a kvótareferendum miatt. És a kvótareferendum szempont- jából a részvételi arány* is stratégiai jelentőséggel bírt (volna) Kocsis Mátéék számára. Így enyhén szólva is nyilvánvaló, hogy a kerület ezen településrészének megújításáról szóló ígérethalmok nem többek, mint kampányidőszaki kamumesék. A Szegregátumnak pedig marad az, ami eddig jutott: az Önkormányzat általi területi apartheidpolitika… nem több, nem kevesebb.

Frigyesmester

*Szegregátum: szegénytelep, nyomortanya, gettó. Városok, falvak szélein kialakult szegények, etnikai kisebbségek által lakott terület.

*Bár Józsefváros polgármestere „példásan” aktív volt a kampányban, az általa vezetett kerületben mélyen átlag alatti volt a részvétel, a fővárosban a legalacsonyabb, még a 30 százalékot sem érte el az érvényesen voksolók aránya.

***

Tuttta? Hazugsággal nyerték el a milliárdos munkát Kocsis Máté kerületében
Földrészeken átívelő átverés történt a Fidesz vezető politikusa által irányított Józsefváros egyik legnagyobb beruházásánál. A történetben feltűnik egy titokzatos vállalkozó is, aki lehallgatott telefonhívásokban utalt józsefvárosi kapcsolataira. (444.hu)

„Ezt talán még Jaruzelski tábornok is elegánsabban intézné.” (via tallianmiklos) 

Mit ne mondjak, ocsmány egy nap volt a tegnapi. Már úgy értem, hogy sajtószabadságilag. Szombat reggel ugyanis – az egyik pillanatról a másikra – kiderült, hogy a Mediaworks megszüntette (ők úgy mondták: felfüggesztette) a legnagyobb példányszámú ellenzéki lap, a Népszabadság kiadását. Azaz kinyírták a napilapot. Minderre Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke: "Épp itt volt az ideje, hogy bezárjon a Népszabadság váratlanul" Ja, váratlanul.

Mindez tök véletlenül történt akkor, amikor a Népszabi nyomába eredt Rogán Bulibáró Antal múlt hétvégi mulatozásának meg Matolcsy szerelmi/lakhatási/gazdasági ámokfu- tásának. És bár – az utolsó címlap szerint – Orbánt nem zavarja Rogán helikopterezése, de nagyon zavarhatta a Népszabi. Ami meg zavar, azt ugye meg kell szüntetni. Hát megszün- tették. És tessék békén hagyni azzal a hazug hülyeséggel, hogy a Mediaworks üzleti okból „függesztette fel” a lap megjelenését. Nem történt más, minthogy a (fidesz)politika ismét beintett a sajtószabadságnak – vagy ha úgy tetszik – a sajtó szabadságának.

A történteket nézve több szempontból sem állja meg a helyét a Mediaworks Zrt. hivatalos magyarázata arról, miért kellett szombaton váratlanul beszüntetni a Népszabadság működését. (Súlyos logikai buktatók a Népszabadság megszüntetése körül)

P.s.: Emlékszik még valaki a Kurírra? Meg arra, ami a lappal 1998-ban az első Orbán-kormány alatt történt? Kísérteties a hasonlóság.

***

Tuttta? Oligarcha-alkuk, zsarolások és gyáva arrogancia – ezért zárták be a Népszabit - A gyáva arroganciát maxolta ki a NER szombatra virradóra a Népszabadság bezáratásával. Gyáva is, mert a Mediaworks-birodalom várható új gazdája, egy Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás nem vette a nevére a balhét. Holott egy ilyen vállalkozástól, mint új tulajdonostól hitelesebben hangzana a gazdasági érv. A pénzügyi veszteséggel érvelés pedig ebben a formában egy ordas nagy kamu. (atlatszo.hu)

Miután a nagyszerű kormányunk kidobott az ablakon tizenvalahány (mások szerint van az 20 is) milliárd forint közpénzt az érvénytelen és eredménytelen népszavazásra, amely – egyáltalán nem mellékes – alig 40% érvényes szavazatot eredményezett, térjünk vissza kerületünk dolgos mindennapjaihoz. És persze Frigyesmesterhez. Mert ugyebár kampány volt, van és még lesz is. Mindannyiunk legnagyobb örömére.

Kampányidőszaki kamumesék 2.
Szegregátumi* Szövevény 1.

Szegregátumnak nevezem Józsefváros azon részét, mely a Corvin Sétánytól keletre, a lakóteleptől és a Polgárok Házától délre, a Tisztviselőteleptől nyugatra, valamint a Ludovika és a SOTE Külső Klinikák tömbjeitől északra van. Területi apartheidpolitikának nevezem azt, amikor egy településen belül az adott településrészre tendenciózusan minden tekintetben kevesebb forrás jut, mind fejlesztés, beruházás, fenntartás, településüzemel- tetés és szociális ellátások tekintetében. És Józsefváros Szegregátuma tökéletes példa a területi apartheidpolitika gyakorlati megvalósulásában: tendencia hogy ennek a területnek szinte semmi nem jut Józsefváros saját, illetve rendelkezésére álló külső forrásokból.

Példálózva azt is mondhatnám, hogy amíg a polgármester másfélszáz négyzetméteres rezidenciájának is otthont adó Palota-negyedben 2006 és 2013 között több mint 10 milliárdért valósultak meg fejlesztések, ugyanezen idő alatt a kerület ezen szegényebb részén alig 15 millió forintnyi „fejlesztés” történt – a konténer rendőrőrs és a járdaszigetes gyalogátkelőhely az Illés-Práter-Kőris kereszteződésében. De a területi megkülönböztetés látszik abból is, hogy amíg a Palota-negyedben díszkivilágításokat finanszíroz az Önkor- mányzat, addig a kerület „elátkozottabb” részein alig van olyan nap, amikor mindenhol működik a közvilágítás. A társasház-támogatások tekintetében is látszik ez: a 2015-ben támogatott 136 társasházból 40 a Palota-negyedben van, a Szegregátumban pedig 6. És a 40-ből 6 palotanegyedi társasház egymaga több támogatást kapott, mint a másik 6 említett társasház összesen.

A kerület mostohán kezelt részein eddig annyi történt, hogy az önkormányzat az Orczy Negyed fejlesztésének hazudozta össze a Ludovika Projektet (a legjobb példa erre: Az Orczy negyed rehabilitációja). A Ludovika Projektből, illetve a Corvin Sétány Projektből a környéknek mindössze a negatív externáliák jutottak – legyen szó por- és zajterhelésről, fakivágásokról, nehézgépjárművek áthaladása, az eddig is leromlott infrastruktúra teljes leromlása és hasonlók vonatkozásában.

Aztán eljött 2016, és vele együtt a kvótareferendum. És az önkormányzat médiája meg- kezdte az Orczy Negyed felújításának ígéretének összehazudozását – ráadásul eddig soha nem látott intenzitással. Az erre vonatkozó czikkek a Kiemelt fejlesztések linken érhetők el, „Orczy Negyed – Hírek” címszó alatt. Nyitószámként Sára Botond alpolgármester kezdte meg Az Orczy negyed következik czikkbeli kinyilatkoztatásaival az Orczy Negyed felújításának ígérgetését. Persze az elhangzó ígéretek feltételes módban vannak megfogalmazva… „megvalósulhat”, „lehet”, „sikeres elbírálás esetén”… és a többi. Aztán ezen kívül a szokásos kommunikációs klisék, kampánysablonok, és semmi több. Önma- gáért beszél az, hogy az ígéretek EU pályázatokon való indulásra lettek alapozva. Most ne feszegessük azt a csúnya részletet, miszerint azon EU forrásaiból lenne valami az Orczy Negyed rehabilitálásából, melynek épp „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék”, különben is „nem leszünk gyarmat”.

Az azonban már sokkal figyelemre méltóbb tény, hogy Kocsis Máté és a Józsefvárosi Fidesz-KDNP az önkormányzat forrásaiból nem akar semmit sem tenni az Orczy Negyed helyzetének javítása érdekében. Az meg külön egy paradoxon, hogy annak a lakosságnak, mint létrejövő helyi erős közösségnek az összefogására és kooperációjára számítana az alpolgármester, melyet az a Rezsim folyamatosan kriminalizált és kriminalizál, melynek ő is prominense. Ebben a czikkben még az a megnyilatkozás is lényeges, mely szerint „A Kálvária tér éppen azért ideális kiindulási pontnak, mert ott már kialakult egy olyan tér, ami alkalmas arra, hogy színtere legyen a közösségi programoknak.”.

E mondat jelentőségére később visszatérek.

A kerületi média e témabeli következő czikke már arról szólt, hogy az Önkormányzat számára fontos az ott élő lakosság véleménye, ezért egy rendezvény keretében lehetőséget ad az érintett lakosságnak a véleménye elmondására. Ez igencsak meglepő attól a társaságtól, mely csuklóból leszavaz minden ellenzéki előterjesztést – még a napirendre vételét is –, mely folyton deklarálja, hogy a vele nem azonosulókkal semmilyen szinten nem hajlandó együttműködni; és népszavazást is csak a szája íze szerinti kérdésekben enged, szükség szerint eltrollkodja a közmeghallgatásokat és a lakossági fórumokat.

És micsoda véletlen: pont a kvótareferendum kampányidőszakában szervez Kocsis Máté és csapata azon városrész számára lakossági fórumot az állítólagos fejlesztésekről szóló ígérethalmokkal, ahol az ország egyik leginaktívabb szavazókörei közül több is található, illetve amely városrész országos szinten is a leginaktívabbak egyike* a választáson és szavazáson való részvétel tekintetében. Micsoda véletlen… csak mosolyogni tudok a sors és az élet ezen fintorán. Illetve azon, hogy a nyár közepére időzítenek efféle lakossági fórumokat.

De a verklinek mennie kell, a kampánynak haladnia kell, a kampányidőszaki kamumesék keretében belengetett ígéreteket változatlan, vagy nagyobb ütemben kell összehazudozni. A lakossági fórumról az önkormányzat honlapja regélt, persze a maga módján (amin szintén volna mit kivesézni). És persze az is kiderült, hogy azért volt fontos eme lakossági rendezvény nyár közepén történő összerittyentése, mert még augusztusban kénytelen produkálni valamit a Képviselőtestület többsége „a” pályázat vonatkozásában.

Na igen: nem volt lakossági meghallgatás és tájékoztatás például a Ludovika Projektről, a Sürgősségi Betegállási Centrumról, a Corvin Tudáspark üveg- és betonmonstrumairól, az egykor volt Józsefvárosi Pályaudvarból lett Sorsok Házáról… de most hirtelen fontos volt egy lakossági fórum a választásokon és szavazásokon való részvétel miatt. Á, dehogy átlátszó… dehogy… dehogynem az. Viszont a rendezvényről szóló czikkben van egy kulcs- mondat, ami az, hogy „Nyertes pályázat esetén a megvalósítási időszak 2020-ig tart majd.”. Vagyis: az Orczy Negyed felújításának ígéreteit folyamatosan be lehet lengetni a (azóta sikertelenül lezajlott) kvótareferendum kampányában, a 2018-as országgyűlési választások kampányában, a 2019-es önkormányzati és EP választások kampányában… mert hát 2020-ig tart majd… mármint az ígéretek összehazudozása és az összehazudozott ígéretek szerint és szintjén. Az már más kérdés, hogy mikor és miért (nem) kezdődik meg sohasem. (Folyt. köv.)

Fotók: Neményi Márton / Hír24

*Szegregátum: szegénytelep, nyomortanya, gettó. Városok, falvak szélein kialakult szegények, etnikai kisebbségek által lakott terület.

*Több budapesti kerületben messze elmaradt a részvétel a kormánypártok várakozásától, Józsefvárosban és a VII. kerületben még a 30 százalékot sem érte el az érvényes voksok aránya.

Frigyesmester

***

Ki a kicsit nem becsüli, a sokat nem érdemli. Kocsis Máté a Facebookon mondott köszönetet a részvételért. És bár Józsefváros polgármestere „példásan” aktív volt a kampányban, az általa vezetett kerületben azonabn mélyen átlag alatti volt a részvétel, a fővárosban a legalacsonyabb. Korábban írtunk arról, hogy pártkarrierek múlhatnak azon, ki mennyire tudja mozgósítani a hozzá tartozó választópolgárokat, ennek ellenére Kocsis Máté optimistán viszonyult Facebook-oldalán az eredményhez. (24.hu)

Nos, tegnap megtörtént a kvótás népszavazás. Meg is van már a hivatalos végeredmény: 11 milliárd (vagy még több) elment a semmire. A kormány kidobott az ablakon tizenvalahány (mások szerint van az 20 is) milliárd forint közpénzt, az érvénytelen és eredménytelen népszavazásra, amely 40 % alatti érvényes szavazatot eredményezett. Mindezt tegnap este Orbán Viktor és a Fidesz elsöprő sikerként értékelte.

A győzelem pillanatai (kép: 444.hu)

Nálunk a következők szerint alakult a részvétel, illetve az érvénytelen szavazatok aránya:

• 32,45 százalékos részvétel, 17 920 fő
• 12,89 százalék érvénytelen szavazat, 2 307 fő

Országosan a szavazásra jogosultak 43,8 százaléka szavazott, érvénytelen szavazatot adott le 6,3 százalék. Az érvényesen szavazók döntő többsége nemmel szavazott. Józsefváros az országos átlagtól ugyan kicsit elmaradt, de a választásra jogosultak 28,23 % így is üzent Brüsszelnek. Mert „a minőségi munka most is meghozta gyümölcsét és a Fidesz József- városban is elsöprő győzelmet aratott a kvótanépszavazáson” – írta ma reggel minderről a 444.hu-n Horváth Bence, itt olvasható el a teljes cikk.

Kocsis okosan érzett rá, hogy az a jó kampány, ami nem mászik bele az emberek életébe, csak diszkréten figyelmeztet a mindannyiunkat érintő veszélyre. Ezért szólította fel a kerület közös képviselőit, hogy egy kényszerbetelepítéssel növekvő terrorveszélyre figyelmeztető plakátot tegyenek ki a hozzájuk tartozó házakban és ezért jelentek meg a kerületben a kormány plakátjai mellett saját plakátok is, amiket aztán kisteherautókra pakolva hordoztatott körbe egész nap az amúgy is kiváló józsefvárosi közlekedésben. (444.hu)

Ezt meg csak úgy a legvégire azoknak, akik lelkendezve, hatalmas győzelmet vizionálva fékevesztetten rohangálnak körbe-körbe a fészbukon tegnap este óta...

Kemény idők jönnek, én nem ünnepelném győzelemként ezt a napot, tisztelt ellenzék! Ellenben itt egy magas labda, amit okosan le lehetne csapni. Ja, és szerintem ebben a történelmileg érvénytelen, eredménytelen népszavazásban hatalmas szerepe a Kétfarkú Kutya Pártnak van. Szerintem megérdemlik: szép volt, fiúk! Kár, hogy Orbán hangos, zajos nemzeti konzultációja (ami a kopaszok februári akciózása óta tart!) és erőfelmérő közvéleménykutatása tizenmilliárdokba került. Ilyen a világon nincs. Egy érvénytelen népszavazást győzelemként kommunikálni (köszönöm Kéri Lászlónak is a szakértést)... (Kolozsvári Szalonna)

További szép, most már kvótanépszavazás-mentes estét kívánunk mindenkinek!

***

A szavazás után bizonyára kielemzik, melyik választókerületekben, mely településeken csúszott el a szavazás, hol volt alacsonyabb a részvétel, és ennek személyi konzekvenciái is lehetnek. A Népszabadság arról is írt pár nappal ezelőtt, hogy a gyengébb körzetek vezetőit Orbán leváltja, és lehúzza a 2018-as jelöltlistáról. Érdekesség, hogy a gyengén szereplő települések között megtalálható Józsefváros, vagyis annak a Kocsis Máténak a kerülete, aki a polgármesterek felelősségéről rengeteget beszélt a kampány előtt, és a polgármesteri mozgósítás egyik arca volt. (Index)

Inkább nem mondok semmit a történtekről. Vagy mégis. Mert valahogy furcsa az időzítése. Nem sokkal azután történik egy klasszikus pokolgépes merénylet Budapesten, hogy az egyik kormánytag elvakkantotta magát a kvótareferendum kampányában, valamiképp akképpen hogy "bármikor történhet ilyen". Szóval: az a fránya időzítés... és nemcsak a napokat illetően, a kvótareferendum napjához már elég közel; hanem napszakon belül is. 

Ha valóban terroristák művelték volna, akkor a cél a minél több áldozat lett volna, és az annál nagyobb zavarkeltés. Erre az egy hűvös őszi nap éjjelén a Teréz krt - Király utca kereszteződésénél alkalmasabb lett volna mondjuk ugyanez a kereszteződés késő délután, a csúcsforgalom idején és hétköznap. 

Aztán persze ott van és lesz a kérdés, hogy a Rezsim mikor kezdi el annak érdekében presszionálni a rendvédelmet és a nyomozást, hogy a kvótareferendum kampányérdekei- nek megfelelően bármi áron bedumálhassanak migránsokat, iszlamistákat és hasonlókat. Magyarországon eddig kétféle elkövetői körből kerültek ki a pokolgépes merénylők: alvilági figurák a banda- és a profitérdekek mentén, illetve jobbikbűnözők a politikai érdekeik mentén, politikai haszonszerzés céljából. Most épp az a bizonyos "aktuális", hogy konkrétan a rendőröket akarták megölni. Nem is tudom, de erre ez a módszer nem épp a leghatásosabb –  szerencsére. 

Úgyhogy ez a pokolgépes merénylet több mint gyanús – legalább is szerintem. És remélem, hogy a Yard most hatékonyabb lesz, mint pl. a Lehel úti bankrobbantó esetében. És ha már a Lehel úti bankrobbantó: az a robbantás is érdekesen volt időzítve, pont a devizahitelesen "mentésének" környékén.

Most egy páran el fogják mondani – a lehazaárulózásom előtt vagy után, ez részletkérdés –, hogy foglalkozzak a saját dolgommal. Lehet, hogy igazuk van… Szóval: egyre vadabb a kvótareferendum kampánya... és ez a merénylet úgy kellett a Rezsimnek és kampányának, mint egy falat kenyér.

Frigyesmester  
2016. szeptember 25.

P.s.: A Teréz körúti robbantás óta megszaporodtak a "gazdátlan/gyanús csomag/bőrönd/ táska miatt lezárták/kiürítették/leállították az utcát/teret/hidat/buszt" típusú hírek. Nem volt gyenge pl. a Margit híd, a Hungária körút, a Vas utca vagy a 9-es busz lezárása. Szóval: hirtelen elképzeltem azt, hogy október 2-án a szavazókörök környékén hirtelen megsoka- sodnak a gazdátlan/gyanús/elhagyott/talált táskák/csomagok/bőröndök/gyanús tárgyak és hasonlók - valamint az erre vonatkozó lakossági bejelentések...

***

Tuttta? Kocsis Máté kedvesen felszólította a közös képviselőket, hogy plakátoljanak a józsefvárosi házakban. "A kvótajavaslat minden magyar települést érint, így Brüsszel veszélyes tervéből Józsefváros sem maradna ki" – kezdi levelét Józsefváros polgármestere, amit kerületi lakosoknak és a Józsefvárosban dolgozó közös képviselőknek küldött szét a napokban. És biztos, ami biztos, Kocsis a levélhez mellékelte a kifüggesztendő, józsefvárosi designra fazonírozott kvótaplakátot is. (444.hu)