Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban nagyratörő terveket jelentett be: 2-3 éven belül ezer eurós minimálbért szeretne elérni kormányával, az átlagjövedelmet pedig 1 millió forintra növelnék. Ami így elsőre egészen jól hangzik. Másodszorra már nem annyira. Mert mit ér ez a csudajó minimálbér, ha pl. a kenyér kilója 2-4-6 ezer forint lesz?

Merthogy az egyik következményről, azaz az óhatatlanul meglóduló inflációról (pl. a megemelt bérek terhei) valahogy elfejtett beszélni őfényessége. Ideje tehát felfrissíteni emlékeinket és a cseppet sem vidám múltba túrni ennek az 1 millió forintnak az ürügyén.

Az egykori magyar pengő az 1930-as évek közepéig stabil, értékálló pénz volt, aztán folyamatosan inflálódott és állandóan veszített az értékéből a kulcsvalutákhoz képest. A világháború végére a hiperinfláció során teljesen elvesztette értékét. Új pénznemként a forintot vezették be 1946. augusztus 1-én. Ekkor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt ért, a teljes forgalomban lévő pengőállomány értéke nem érte el a 0,1 fillért sem.

És most megint afelé tartunk, hogy a pénzünk fokozatosan — de egyre gyorsabban — elértéktelenedik. Fügedi Ubul kb. 2 éve ezt írta az eljövendő időkről: ”Az euró piaci árfo- lyama várhatóan eléri a 430-450 forintot. Az adósok rettegjenek; minél gyorsabban fizessenek vissza, amennyit csak bírnak. Akinek van még forintja, mentse ki dollárba, jenbe, frankba, ahogy sikerül. (…) Egyre több az olyan termékszolgáltatás, amelynek az árát már euróban is megadják. Amikor forintban már nem adják meg, akkor tudhatjuk, hogy a gazdaság kezd talpraállni. Méghozzá a mi hátunkon, mert mi továbbra is forintban kapjuk a pénzünket.”

Jelenleg az euro árfolyama már 400 forint felett jár, az államadósság és a költségvetési hiány égig ér, de a Kánaán eljövetele be lett lengetve. Itt minket megint hülyének néznek!

P.s.: Gyakoroljunk, ízlelgessük: egymillió milforint…

Meghalt Karsai Dániel alkotmányjogász, aki az életvégi döntés jogáért küzdött. Gyógyíthatatlan betegsége miatt emberi méltóságát megőrizve szerette volna lezárni életét, és nem kiszolgáltatva, magatehetetlenül. Aktívan küzdött azért, hogy jogi lehe- tőséget kaphasson az eutanázia igénylésére, de próbálkozásai kudarcba fulladtak.

És jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni. Ez akár az életvégi döntésekhez való jog mottója is lehetne. Én nem szeretnék sem Putyin, sem a szenvedés szolgája lenni. Ha már a fájdalom ural mindent, méltó- sággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni. (Karsai Dániel)

Nagyon remélem, hogy mire én oda kerülök — és ne adj isten de úgy adódik —, addigra már én dönthetek az életemről. És a halálomről.

*

Karsai szombat este halt meg 47 évesen. Ügye körül óriási társadalmi párbeszéd alakult ki az elmúlt évben, Sulyok Tamás köztársasági elnök is meglátogatta őt. A strasbourgi bíróság végül elutasította a kérelmét, hiába szólalt fel személyesen, és a népszavazási kísérlete is elbukott előbb a Nemzeti Választási Bizottságon, aztán az Alkotmánybírósá- gon. (via 444.hu)

Újra bonyodalom van a Sorsok Háza körül, Schmidt Mária kikopott,
az Orbán-kormány nem adja oda a kétmilliárd forintot. (Népszava) 

A múlt hét közepén megjelent Magyar Közlönyben a kormány visszavonta a holokausztot a gyermekáldozatainak és túlélőinek szemszögéből bemutató emlékhely, a Sorsok Háza megnyitásáról szóló határozatát. Egyelőre nem világos, hogy mi következik a kormány döntéséből, minden kérdésessé és bizonytalanná vált.

A józsefvárosi pályaudvar területén régóta üresen álló, átadásra váró emlékközpontot eredetileg 2014-ben kellett volna megnyitni, de a projekt folyamatosan csúszott. Az intéz- ményt 2018 szeptemberében átadták az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH), és 2019-ben kellett volna megnyílnia. Ezt követően Köves Slomó azt nyilatkozta, hogy csak 2021-ben nyílhat meg a Sorsok Háza. 2021-ben pedig azt, hogy 2022-ben. (Megj.: Schmidt Máriát ugyanekkor kirakták a projektből, amibe ekkorra már beleöltek körülbelül 10 milliárd forintot.)

Schmidt Mária úgy tett és tesz, mintha a magyarországi zsidók diszkriminálása és üldözése nem a Horthy-rendszerben gyökerezne, hanem 1944-ben, a német megszállás után kezdődött volna, felelősei pedig kizárólag a nácik és magyar kiszolgálói lettek volna. Ezzel szemben például zsidótörvényeket már 1938-tól hoztak, 1941-ben pedig már deportálták a hontalannak minősített zsidókat.*

Most januárban aztán Köves Slomó arról beszélt az ATV Híradóban, hogy a szakmai koncepció kész, csak a kormányon múlik, mikor nyílik meg a kiállítás. Hiányzott ugyanis a megígért két milliárd forint. A mostani határozat alapján azonban a pénz már nem fog megérkezni.

Úgy látszik, ennyi volt.

LaMa

* Előbb a Jad Vasem intézet fejezte ki nemtetszését a Sorsok Háza vitatható koncepciója miatt, majd a Mazsihisz nem volt hajlandó jóváhagyni egy történelemhamisító holokauszt múzeumot. De aztán szerencsére jött Köves Slomó, és a nevére vette.

Harmadik hete tart a tanév, de több tankerületi központ még nem fizette ki a tanárok által igényelt iskolakezdési támogatást. (Népszava) 

Azért nem fizeti ki egy sor tankerület a tanároknak törvényesen járó iskolakezdési támo- gatást, mert „költségvetésükben nem áll rendelkezésre erre a célra elkülönített forrás” (értsd: pénz). Magyarán: ha a tankerület betervezi költségvetésébe pl. saját vezetőinek egyhetes tanulmányútját a Riviérára, akkor arra van pénz. Ha nem tervezi be az iskola- kezdési támogatást, akkor arra nincs pénz.

Így például az itt idézett szombathelyi tankerületi központ költségvetésében önmaguk jutalmazására betervezték a pénzt, tehát arra fizetnek is — 2022-ben csak a három fölső vezetőnek összesen 6 924 404 forintot. Ugyanebben az évben a tanárok jutalmazására nem terveztek be pénzt, tehát ők nem is kaptak egy fillér jutalmat se. (A rekorder ebben az évben a berettyóújfalui tankerületi központ volt, amelynek vezetői fejenként 4,5 millióval jutalmazták magukat.)

A tanárok „illetményen kívüli juttatására” nem terveztek be egy vasat se, tehát az „nem is áll rendelkezésre”. Ez az egész egy rossz vicc. De mivel mindenki ismeri, a szövegét le se írom. (A képen Fodor István tankerületi igazgató.)

A józan ész ellenforradalma címmel, a Barankovics Alapítvány megrendelésére jelentette meg a lakitelki Antológiai Kiadó Semjén Zsolt válogatott beszédeit és interjúit. A teljes kiadvány .pdf-ként több helyről is letölthető.

Amint az illusztrációból látható, ki is nyomtatták, és ennek alapján úgy tűnik, ez lesz az év sikerkönyve. Azt ugyan nem tudni, hogy kereskedelmi forgalomba egyáltalán kerül-e, mindenesetre a Semjén Zsolt által vezetett KDNP parlamenti frakciója ún. reprezentációs céllal egymaga 5000 példányt vásárolt belőle, és ezeket megalapozott feltételezések sze- rint a magyar papoknak (és valószínűleg a lelkészeknek is) küldték szét.

Ezúton gratulálok a sikeres szerzőnek!

Fügedi Ubul

P.s.: A könyv tartalmát tekintve egyébként nem más, mint egy válogatás Semjén Zsolt elmúlt években adott interjúiból, közleményeiből, beszédeiből. (via 444.hu)

A bukott köztársasági elnökünknek végre sikerült munkát találnia. Mostantól ő az önmaga által alapított X·Y Worldwide nevű non-profit cég vezérigazgatója. A pénzgyűjtő társulás neve arra utal, hogy a két alapító (Novák Katalin és Stephen J Shaw demográfus) egyfajta tragédiának éli meg azt, hogy a születések száma világszerte „összeomlik”, és elhivatottan küzdeni kívánnak e szerintük káros folyamat megfordításáért.

Vészterhesnek tartják azt a tendenciát, amely szerint az emberiség létszáma még ebben az évszázadban, valamivel 9 milliárd fölött tetőzni készül, és „úttörő megoldásokat” keresnek e természetes folyamat ellenében.

Elsősorban az emberekre összpontosítunk – azokra a társadalmi-gaz- dasági és kulturális akadályokra, amik megakadályozzák az egyéneket abban, hogy megvalósítsák családalapítási ambícióikat. (via 444.hu)

Megkérném a téma iránt érdeklődőket, hogy ha bármely nívós szaklapban felfedezik e szervezet bármely publikációját, haladéktalanul osszák meg velünk ennek elérhetőségét (és lehetőleg tartalmát)!

Fügedi Ubul

UPDATE 2024. 09. 12. 18:48
Novák Katalin egy szöuli egyetem díszdoktora lett. Bár Novákot családpolitikai kérdések miatt hívták meg Dél-Korea mellett Japánba is a héten, a volt államfő hivatalosan nem újdonsült munkahelye, az X·Y Worldwide képviseletében vesz részt a programokon, hanem Magyarország volt államfőjeként. Éppen ezért felmerült a kérdés, hogy a távol-keleti körút során a számlát a magyar állam vagy a meghívó fél állja-e. (via 24.hu)

„Elkezdődött a tanév, adjátok le szépen a telefont!” 

Minden ép ésszel gondolkodó emberben fölmerül mostanában a kérdés, hogy mi motiválhatta az iskolai telefontiltás-törvényt. Hogy a szó nemesebb értelmében vett haszna nincs, kára viszont van, egyébként pedig a gyakorlatban totálisan megvalósít- hatatlan, az annyira nyilvánvaló, hogy még a törvényhozók is át kellett lássák.

A legtöbben egyszerűen gumicsontnak gondolják, és ebben valószínűleg van is igazság. Sok embert érint, ráadásul a Fidesz szavazóinak derékhadát alkotó rétegben bekapcsolja a bezzegrégen-gombot, egyszóval jól csócsálható darab.

De szerintem van itt más is. Nevelő hatású törvény ez. Pont azért, mert abszurd módon megvalósíthatatlan. Arra nevel, hogy a föntről érkező utasításokban nem szabad az értelmet keresni, pláne nem szabad véleményt nyilvánítani róluk, és depláne a józan ész nevében ellenkezni velük.

Alázatosan bólintani, közben az okosba-megoldásokat számba venni, azt szabad csak. Utána már mehet tovább minden a régi kerékvágásban — illetve ahogy tud —, annak már nincs igazán jelentősége.

Az attitűd erősítése a fontos. Az alázatos bólintásé és a sunyítva élésé.

Borsi Vera

P.s.: Kijött az új rendelet, már a pedagógusok sem használhatják bármikor a mobil- telefonjukat. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett jogszabály a kihirdetését követő napon, azaz szeptember 3-án lépett hatályba. (via Index)

Elkezdik a Magyar Rádió épületének bontását,
csak éppen a lakóknak nem szóltak erről. (24.hu) 

Belehúztak, nem vacakolnak: már most hétfőn kezdik bontani a Magyar Rádió épületeit, és egészen 2025 márciusáig tart a munkálatok első szakasza. Minderről azonban sem az önkormányzat, sem a környék lakói nem kaptak értesítést — írja Pikó András tegnapi, hosszúra sikeredett fb-bejegyzésében.

Többek közt azt is írja, hogy

Egy több éves, hiábavaló, eredménytelen, de tanulságokkal gazdag „egyeztetés” végére tett pontot az Építési Minisztérium elragadtatott közleménye, ami közli a tényt: nincs több kérdés, bontunk.

(…)

Valójában pedig csak kérdések maradtak és ezek többsége megválaszolatlan. Ami nem kérdéses, az a maga pőre mivoltában megjelenő, a sajátjain kívül más szempontokat nem respektáló hatalmi gőg elképesztő felelőtlensége.

Mindannyiunk számára nyilvánvalóvá vált az elvileg bennünket is képviselő kormány miniszterének, Lázár Jánosnak a szavaiból, hogy szerintük is lehetne ez a Campus másutt, lehetne másmilyen, épülhetne másképp, vagy ha már itt épül, méltányolhatóak lehetnének az általunk felvetett szempontok közül jónéhány, de erre azért nincs esély, mert valójában nem a kormányunk, hanem a megrendelő dönt minden lényeges kérdésben. Márpedig ez a megrendelő, a Veres András győri megyés püspök által vezetett Magyar Katolikus Püspöki Konferencia semmiben nem enged és nem kíván változtatni semmit.

A polgármester azt is írja, hogy a bontási eljárás engedélye jelenleg közigazgatási per alatt van, ítélet pedig még nem született, viszont ennek ellenére is elkezdik a bontást.

Így megy ez kérem. Mit nekik bárki, bármi, nem vacakolnak holmi perekkel, lakókkal — ők bontatnak, ha a fene fenét eszik is!

LaMa

Egyike ez azon nagyon ritka eseteknek, amelyekben úgy vélem, hogy véleményem egybecseng a magyarok nagy többségéével. Ugyanis egyáltalán nem érdekel, lesz-e kereszt a Szabadságszobor talapzatán. Nem lóg ki környezetéből, sőt, jól illeszkedik a fölfelé törekvő kompozícióba. Nem rontja (el) a művet. Hasonló megoldással felőlem lehetne rajta hat-, öt-, négy-, vagy akár háromágú csillag is (ez utóbbi persze akkor, ha a Mercedes szponzorálja).

Belpolitikai jelentése, üzenete Európa egyik legvallástalanabb országában nincs. Egyfajta bágyadt kísérlet ez arra, hogy a turistáknak demonstráljuk kereszténységünket — nem mintha ez a turistákat akár a legkevésbé is érdekelné. Újabb tartalmatlan gesztus a siker- telen látványelemek sorában: ennyi.

A jegybank (Matolcsy) által rendelt megagiccsek sokkal zavaróbbak, mégis ezen a kereszten akad ki a szervezett, illetve „független értelmiségi” ellenzék olyannyira, hogy már népszavazást is kezdeményeznek erről a semmiről.

Mindeközben éppen elherdálják nemzeti vagyonunkat, egymásnak ajándékozgatják egyetemeinket, kastélyainkat, mindenféle szellemi és anyagi értékeinket. Folyamatosan, töretlenül csúszunk hátra az európai mezőnyben — nézzük akár a GDP-t, akár a medián- jövedelmet (és pláne ennek vásárlóerejét), a minimálbért, a nyugdíjakat, a közoktatást (lásd a PISA-tesztek eredményeit), a várható életkort, az élveszületéseket és általában mindent, ami fontos.

Ezekre egyetlen megoldási alternatívát sem láttam még egyetlen, önmagát ellenzékinek tituláló párttól, vagy akár „független szellemi műhelytől”. De népszavaztatni a keresztről, azt bezzeg tudnának.

A '90-es években a rendszerváltás nagy nyertesei a cégtáblafestők voltak. Beültek a közigazgatáshoz mit sem értő amatőrök az önkormányzatok képviselő-testülepeibe, és gyorsan-gyorsan megszavazták, hogy több legyen  a tiszteletdíjuk, mint a munkahelyi fizetésük. Aztán pedig ahelyett, hogy kitanulták volna a szakmát, elkezdték a közterü- leteket átnevezgetni. Ahhoz nem kellett tudni semmit, mégis látszott, hogy bizony megdolgoznak azért a tiszteletdíjért.

Ha jól látom, mi sem változott.

Fügedi Ubul

P..s.: Nagyon mélyen úgy gondolom, hogy a kettővel utánunk jövő generációnak ez a kompozíció (akár vöröskatonával is) egyszerű dekoráció, ami emlékeztethet ugyan a múltra, de semmit se jelképez azon kívül, hogy bárkivel-bármivel bármit meg lehet csinálni.

Csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben, hogy műemlékké nyilvánítja az állam az 1901-ben épült Puskin utcai bérházat — írja a Józsefváros Újság. A Nemzeti Múzeum kertje mögött álló háromemeletes palotát 1901-ben Gschwindt György likőrgyáros P. Tóth Sándor építőmesterrel terveztette meg és építtette fel Puskin és a Bródy Sándor utca (Bródy S. u. 12.) sarkán. A későeklektikus sarokház gótikus díszeivel, tornyaival kitűnik a környék XIX. század második felében épült palotái közül.

Gschwindt egyébként a XIX. század fordulójának egyik legsikeresebb üzletembere volt, így megengedhette magának, hogy ebben a már akkoriban is méregdrága negyedben építkezzen. Sőt, a zenerajongó tulajdonos a palota alagsorában egy díszes termet is kialakíttatott — szimfonikus zenekari hangversenyek számára. A Bródy Sándor utcai homlokzaton pedig 9 méter magasban, egy erkély mellvédjén a város talán legszebb napórája készíttette el.

A városi legendák szerint az alagsorban egy titkos alkimista laboratórium is volt, ahol Gschwindt György — aki alkimistának tartotta magát — az élet vizét kereste, ami örök életet ígért, ám végül éppen itt érte a halál. De nem az általa kotyvasztott csodaszer, hanem szívroham végzett vele.

Minderről jóval részletesebben írt 2016-ban Vincze Miklós a 24.hu-n.

LaMa