Nemzeti Zöldség és Húsbolt. Miféle egyszerűbben szabályozható piacról beszél az állati takarmányozáshoz értő agrármérnök*? Ha van olyan terület, ahol viszonylag jól működik a kereslet-kínálat szabályozó hatása, az pont az élelmiszerpiac. (Kolozsvári Szalonna)
A korszerű vállalatirányító módszerek átvételének köszönhetően az Egyesült Kőbalta- és Szakócagyár volt hazánk legdinamikusabban fejlődő vállalata. Évente átlagosan 15 (esetenként 20!) százalékkal bővítette termelését úgy, hogy közben csökkentette az önköltséget. Emiatt a kőbalták és különösen a szakócák árát sikerült két-három évenként mérsékelni, és ez az országosan számolt éves inflációra is roppant kedvezően hatott.
Nagy István agrárminiszter
Mivel a gyár vezetése rendszeresen felmérette a piac igényeit, felismerte, hogy a vásár- lók már nem tekintik alapvető használati tárgynak termékeit — erre utalt az a tény is, hogy már több évtized teljes termelvénye állt a terjeszkedő raktárvárosban. Az informá- ciókat gondosan egybevetve ügyes profilváltással a dísztárgy kategóriába soroltatta át a kőbaltákat és szakócákat. Az új kulcsszámoknak megfelelően számos tájjellegű változatot hoztak létre, melyek közül egyeseket matyó-, másokat kalocsai stb. mintákkal díszítettek.
A szuvenírboltoknak készletminimumot írtak elő. A minisztériumok, a (természetesen) állami vállalatok és a fontosabb kulturális intézmények utasításba kapták, hogy dolgozói- kat, vendégeiket és mindenki mást kizárólag szakócával vagy kőbaltával ajándékozhatják meg. A gyár ezek ízléses csomagolására külön részleget hozott létre; a Magyar Népköz- társaság Gyémántokkal Ékesített Kőbaltájának arany fokozatához tervezett díszdoboz rangos nívódíjat nyert.
Fügedi Ubul
*Nagy István: "Akkora nyereséget visznek ki az országból a külföldi boltláncok, amit nem lehet annyiban hagyni." Az agrárminiszter már azt is tudná, hogy mire lehetne költeni a kiskereskedelmi láncok nyereségét. (via HVG)
*
Ezek után nem nehéz előre látni, hogy mi lenne, ha sikerülne elűzni a multikat, és magyar kézbe adni az élelmiszer-kiskereskedelmet. (...) Egyedül az új magyar tulajdonosok járnának jól, vehetnének még három Porschét, négy Ferrarit, újabb hajót az Adriára, villát Horvátországban, repülőjegyet Dubajba. De legalább el lehetne mondani, hogy a Nemzeti Trafik, a Nemzeti Útdíjfizetés, a Nemzeti Konzultáció, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Nemzeti Hulladékgazdálkodás, a Pálinka Nemzeti Tanács, a Nemzeti Lovarda és a Nemzeti Vágta után a zöldség-gyümölcs, a tej- és tejtermék, a száraztészta és a húskereskedelem is nemzetivé lészen. (Kolozsvári Szalonna / Andor Mihály)