A szombati MSZP-DK-Párbeszéd-Momentum bejelentés szerint – ahol ugye a négypárti ellenzék megnevezte közös polgármester-jelöltjeit – Pikó András újságíró, a Klubrádió műsorvezetője a nyolcadik kerületi jelölt. Aki szerint ő nem polgármester-jelölt.

Tegnapelőtt ezt írta a Facebook-on:

Most, hogy Puzsér Róbert bejelentette, hogy az LMP és a Jobbik kihagyása miatt felfüggeszti az előválasztáson való részvételéről zajló tárgyalásokat, nagyon megváltozott a szombati polgármester-jelölti felkérésem politikai környezete.

A tények: 
1) nem vagyok polgármester-jelölt, mert nem fogadtam még el a felkérést,
2) a felkérés elfogadásának vannak garanciális feltételei, erről még meg sem indult a beszélgetés a pártokkal,
3) sem én, sem pedig a C8 nem részese semmilyen formában annak a vitának, ami újfent kialakult a pártok között a budapesti polgármesterjelöltek kapcsán,
4) nem is kívánunk részesei lenni ennek a vitának, mert nem vagyunk pártpolitikusok - bár az ottani döntések, például újabb pártok bevonásáról, nagyban befolyásolják azt, hogy részt veszünk-e vagy sem a pártokkal közös jelöltállításban,
5) 8. kerületi közéleti civil szervezetként továbbra is tesszük a dolgunkat Józsefvárosban, a helyiek érdekeinek képviseletében.

Pikó nem tűnik elégedettnek. Viszont mindenki (már úgy értem, azok mindenkik, akik ezt kitalálták) örül, hogy legalább van már mind a 23 kerületben közösnek nevezett jelölt, de jó. És ne tessenek leragadni egy-egy kerületi – lásd. fentebb – problémánál. Az meg külön öröm, hogy a budapesti MSZP elnök szerint Horváth Csaba a biztos győztesek között lesz ősszel, meg hogy a többi helyen is milyen jó lesz – na jó, kivéve a hét- meg a nyolckert, de hát ahol gyalulnak, ott hullik a forgács. Tessék csak szépen örülni, hogy megszületett ez a megállapodás, mert bár itt-ott vannak kis hibái, azért úgy egészében szép meg jó.

Csakhát, mi itt élünk Józsefvárosban.

Egy kedves barátom kedvenc története következik:
(Idézi Eörsi István: Erények és arányok)

1956 novemberében a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elküldte egy befolyásos tagját Budapestre, hogy ugyan nyugtatná már meg a nagykövetségükön nyugtalankodó Nagy Imre-csoportot.

— Nem tagadható — vezette fel mondandóját a jeles férfiú — hogy Tito elvtárs pulai beszédében ellenforradalomnak nevezte a magyar eseményeket. De erről alig pár szót ejtett, viszont hosszan bírálta a Szovjetuniót! Mi több: három sor vagy két teljes hasáb?

— Nézze csak — válaszolta Lukács György — tegyük fel, hogy ott állok Londonban a Szent Pál-katedrális előtt. Gyönyörködöm az épület arányaiban, a kupola szépségében, megcso- dálom a gyönyörű kaput, és akkor a fejemre pottyan egyetlen kő a tetőről. Higgye el, onnan kezdve az épület többi része engem egyáltalán nem érdekel...

További szép napot mindenkinek.

***

Kicsit elemelkedve a konkrét helyzettől: Hazabeszélek - Pikó András jegyzete. Civilnek lenni azért jó, mert nem kényszer a politikával való együttműködés, csak az egyik lehe- tőség. Párhuzamosan a politikai versenyzőkkel, helyben a helyiek érdekében sok apró dologban tudunk segíteni, jobbítani. Ezt meg – visszatérve a jelen helyzethez – pluszban a Mércéről: Miért hazudtok folyton nekünk?