„… a Sorsok Házával való tematikus összekapcsoláson
még dolgozik Schmidt Mária.” (via Bódis Lajos)

Nahát, tényleg nincs új a nap alatt. Most azt írja az újság, hogy kézilabdacsarnok épülhet a hányattatott sorsú, de a tervek szerint 2019-ben megnyíló Sorsok Háza* mögé. Ez már így önmagában is jól hangzik – holokauszt múzeum kézilabda pályával –, de korábban mintha arról lett volna szó itt strand fog épülni, ha a fene fenét eszik, akkor is. Merthogy Kocsis Máténak ez volt akkoriban a régi nagy álma,vágya – akár van hozzá víz, akár nincs.

És gondolom, arra is mindenki emlékszik, hogy 2013-ban még sport- és szabadidőköz- pontot ígért ide, minden égi és földi jóval. Lett volna téli sátorral fedett füves labdarúgó pálya, két streetball pálya, négy teniszpálya, homokos strandröplabda pálya, atlétikai és erdei futópálya, továbbá mászófal, kültéri fitneszgépek, rendezvénycsarnok, mélygarázs, toronyóra, lánc, stb... Aztán a beruházásból nem lett semmi.

Most meg kézilabdacsarnok épülhet(ne), esetleg stadion. Tényleg már csak ez az újabb ígéretes ötlet hiányzott így karácsony előtt a boldogsághoz. Izgatottan várom a következő adag mézet a madzagra.

Megj.: A kézilabda-szövetség elnökét Kocsis Máténak hívják. Azért azt lássuk be, hogy nagy szerencse, hogy volt polgármesterünk, aki úgy látszik, még mindig szívén és kezén hordja Józsefváros sorsát, nem a sí szövetség elnöke. Akkor gondolom hegy, síugrósánc és lesiklópálya épülne, ami azért mégis csak macerásabb.

*Még mindig bizonytalan, mikor nyitják meg vagy megnyitják-e egyáltalán a Sorsok Házát. Korábban a jeruzsálemi Jad Vasem intézet fejezte ki nemtetszését a Sorsok Háza vitatható koncepciója miatt, a Mazsihisz pedig nem volt hajlandó jóváhagyni egy történelemhamisí- tó holokauszt múzeumot. De aztán szerencsére jött Köves Slomó, és a nevére vette.