„És Berija elvtárs csendesen kuporog a függöny mögött.” 

A szakemberek meg az okosok azt állítják, hogy bár voltak szép számmal visszaélések, de rendszerszintű csalásról nem lehet beszélni. Nem is rohangálok összeesküvés-elméletekkel körbekörbe, már csak azért sem, mert még az aranyzabáló Tímea nagys'asszony rám talál pirítani, hogy méltósággal tessék viselni a mit is, de. A választás napján történteket hadd tartsam már minimum furcsának. Meg az utána következő katyvaszt, amitől bűzlik ez az egész választás. És a kérdések továbbra is megválaszolatlanok, habár az elmúlt napokban némi magyarázat jött a sorozatban előkerülő „furcsaságokra”, zavarba ejtő jelenségekre.

Sztálin, minden idők és népek legnagyobb vezére Lenin árnyékában tanulta meg, miként kell távol tartani a szavazóurnáktól az ellenzéket, és hogy az egyik legfontosabb feladat, hogy bizalmi embereiket delegálják a jelölő- meg a szavazatszedő bizottságokba. Erre személyes tapasztalata intette Sztálint: élete végéig nem heverte ki, hogy 1934-ben majdnem kiesett a hatalom rostáján, amikor csaknem háromszáz pártkongresszusi küldött kihúzta a nevét a szavazócéduláról*. A gazdához hű szavazatszámláló biztosok megsemmisítették ezeket az iratokat, de állítólag ekkor született meg a híres sztálini bonmot: "Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat."

Kiemelném ezek közül a „hogy lett nulla a listás szavazat” című, több szavazólapos mókát. Van ugye egy választási szabály, miszerint ha az urnába "véletlenül" pluszban listás szava- zatok kerülnek (azaz több a szavazólap, mint ahányan szavaztak, ill. szavazhattak), akkor mindegyik párt eredményéből le kell vonni a plusz lapok számát. Azaz a fide- széből és minden egyes ellenzéki pártéból, mivel nem lehet tudni, hogy aki érvénytelenül szavazott, az kire adta a voksát. Ha teszem azt 6 ellenzéki párt indult, akkor az ellenzéktől hatszor annyi listás szavazatot vonnak le.

Tehát ha a körzetben mondjuk 20 ilyen eset fordult elő, 20 érvénytelen szavazat született, akkor minden párt listájáról levonnak 20 szavazatot. A fideszéből 20-t és az ellenzéki pár- tokéból 6x20-at, azaz 120-at. Így aztán 140 voksot törölnek a 20 érvénytelen miatt – 120 érvényeset is! De a lényeg az, hogy a kormánypárt „vesztesége” ez esetben 20 szavazat, míg a megosztott ellenzéké 120. És ezzel hipp-hopp, a Fidesz listájának százalékos értéke máris jócskán megnő. Eddig több mint 700 körzetben találtak már hasonló esetet. Szép nem?

De – többek közt – ugyanerről ír a Kolozsvári Szalonnán egy informatikus is, aki 13+1 pontba szedte egy lehetséges választási csalás forgatókönyvét (részlet):

11. Egy fura választási szabály miatt, amennyiben az urnába pluszban (azaz a voksolók számán felül) kerülnek listás szavazatok, akkor valamennyi párt eredmé- nyéből le kell vonni a plusz lapok számát. Azaz ha valaki bedob az urnába 20 darab fideszes lapot (simán megoldható még szigorú ellenzéki felügyelet mellett is, csak a boríték mögé kell rejteni a jó előre gondosan lepecsételt és kitöltött lapokat), akkor 7 ellenzéki párt esetén összesen 140 ellenzéki szavazat megy a kukába, miközben a Fidesz marad ugyanannyi. Már bőven 200 fölött jár a feltárt esetek száma, mind egy irányba mutat, és nem minden esetben fogták magukat vissza 20 lapnál, maradjunk annyiban. Hogy ez összesen mennyit hozott a Fidesznek, senki sem tudja, lehet találgatni.

A többit meg tessék elolvasni a Szalonnán. Viszonylag hosszú írás, de…

Azt nem tudom, hogy ha a szép számú visszaélésgyanú fele-harmada igaz, akkor az most rendszerszintű csalásnak, vagy csak rengeteg, szorgos kis visszaélésnek minősül-e. Az azonban biztos, hogy így vagy úgy, de ez a választás bűzlik. Maradjunk annyiban, hogy amíg ez a minimum furcsának nevezhető helyzet nem tisztázódik, addig hadd gyanakod- jak. Rendszerszinten vagy csak úgy.

Merthogy valami még mindig bűzlik Hunniában.

*1934. az SZKP XVII. Kongresszusa („Győztesek Kongresszusa”) - A KB választásánál 292 fő (a küldöttek egynegyede) Sztálin ellen szavazott, Sztálin csak szavazathamisítással tudott posztján megmaradni.

***

Azért kell mégis tisztán látnunk az esetleges csalás kérdésében (és nem elintézni az egészet egy legyintéssel), mert nagyon nem mindegy, hogy a valós eredmény 40% volt a Fidesznek, vagy 48%. Az előbbinél ellenzékbe, majd börtönbe vonulhat az egész csapat, az utóbbinál teljhatalommal uralkodhat rajtunk. A kettő közötti különbség 8%, azaz kb. 400 ezer szavazat. Soknak tűnik? (K. Szalonna)