Kampányidőszaki Kamumesék - Auróra Saga 

Az Auróra bezárása egy politikai krimibe illő szövevény, de többek között bebizonyította, hogy nincs olyan hogy „emberarcú FIDESZ”, illetve megmutatta Kocsis Máté és a józsefvárosi önkormányzat valódi, illiberális, autokrata, a jog által elkövetett erőszaktól sem visszariadó valódi arcát. Az Auróra bezárása és körülményei sokkal szövevényesebbek és sokkal több a mögöttes, mint ami első felindulásra látszana. Szoktam mondani, hogy „a világ egy roppant érdekes hely, de sokkal érdekesebb, ami mögötte van”. Akkor nézzünk is az Auróra bezárásának világa mögé, mégpedig saját szemszögből.

Az Auróra először akkor került a sajtófigyelem középpontjába, mikor 2017. május elején a HVIM tagjai, a tőlük szokott módon „belátogatták” az Aurórát – hordában-csoportban, graffitizve, fenyegető metakommunikációtól kísérve, a maguk részéről is deklarálva azt, hogy az általuk és a Jobbik által megsemmisítendő ellenségeknek tekintettek ne érezzék magukat biztonságban. Érdekes módon a hatvannégyvármegyések graffitizésekor egyet- lenegy rendőr és polgárőr sem volt a közelben valami rejtélyes okból kifolyólag, de jó eséllyel a Kocsis Máté által mindent látónak nevezett térfigyelő-rendszer kamerái is éppen másfelé néztek, csakhogy ne kelljen rögzíteniük a nyilvánvaló szabályszegést. És azóta sincs hír arról, hogy akár a Józsefvárosi Önkormányzat, akár a Józsefvárosi Közterület-felügyelet, akár a BRFK VIII. ker Rendőrkapitányság bármilyen eljárást indított volna – akár a járda összefestéséért, akár közösség tagja elleni erőszak miatt. (Ezzel szemben például a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „passzivistáit” nemegyszer vegzálták, illetve állították elő a BRFK különböző rendőrkapitányságain.)

Már itt megfigyelhető volt az Auróra kapcsán a „kettős mérce”, ez lehet akár politikai megrendelés, illetve hatalommal való visszaélés a rendvédelem részéről; mert ezek szerint a rendvédelem annak megfelelően intézkedik vagy nem intézkedik, hogy az elkövető és a sértett a hatalom által ellenségnek tekintett vagy nem – mindez egyúttal a bűn pártolása és a politikai terrorizmus egyik unortodox formája.

Fotók: Huszti István / Index

Aztán 2017. június 10.-én a Rendőrség átfogó razziát tartott az Aurórában. Véletlen pont akkor, amikor az egyik program az ipari kender felhasználási területeiről szólt. Érdekes megnyilvánulása a kettős mércének, hogy a rendezvényhez használt ipari kendert kapásból (ránézésre történt gyorsvizsgálat után) kábítószernek minősítették a razziázó rendőrök; viszont a Szigony utcában kvázi közterületi dísznövényként évek óta funkcio- náló Cannabisok kapcsán tudtak nekiállni „téhácépézni”, hogy „amit láttatni akarnak, az nincs is”. Bezzeg az Auróra rendezvényén lefoglalt ipari kendernél elég volt a rendőrök nyilatkozata, miszerint szerintük drog, és addig drognak tekintik, amíg a szakértő nem mondja az ellenkezőjét. Vagyis: a Szigony utcai Cannabis nem drog, mert szakértő nem mondta róluk hogy drog; az Aurórában lefoglalt kender pedig drog, mert szakértő nem mondta róluk hogy nem drog. Ügyes.

Persze a razziának vannak egyéb szingularitásai is: jól szervezett, a hatóságok és a rendvédelem részéről nagy erőkkel, tizennégy órán át tartó módszeres razzia volt – mely folytatódott az előállított vendégeknél történt házkutatásokkal. Vajon hány „diszkórazzia” esetében volt olyan, hogy az előállítottak mindegyikénél lezavart egy házkutatást is a rendőrség? Vagy egyáltalán ilyen mérvű razzia bármely szórakozóhelyen? Szerintem egyszer sem. És vajon kik voltak azok a „civilruhások”, akik a razzia előtt végigfényképez- ték az Aurórába érkezőket? Meg aztán ahhoz képest, hogy „sorozatos lakossági panaszok” kapcsán intézkedtek, eléggé összevont volt az akció. Vajon hány esetben reagál így és ilyen erőforrásokkal bármilyen lakossági panaszra az Önkormányzat? Mondjuk a Népszínház utcában található, szó szerint lebujok tekintetében? Vagy hogy és milyen intenzitással reagált az Önkormányzat a Corvin Sétány építkezései kapcsán felmerült építési kivitelezési szabálytalanságok, porszennyezések ügyében?

Ja… abban az esetben annyi történt, hogy az írásos panasz után hetekkel „felszólítottuk a kivitelezőt, hogy…”… majd a panasz megismétlődése után hetekkel „ismételten felszólí- tottuk a kivitelező, hogy…” – de olyan például, hogy helyszíni ellenőrzés, szankcionálás, bármilyen érdemi eljárás meg hasonlók, fel sem merültek.

Eme politikai kriminek az újabb felvonása az Auróra bezárásáról szóló jegyzői határozat. Önmagában beszédes – és az eljáró köztisztviselők és feletteseik alkalmatlanságát bizo- nyítja, hogy olyan indokokkal záratták be az Aurórát, melyek nem voltak feltételei a bezárás előtt kiadott működési engedélynek. Meg aztán kérdés, hogy az Önkormányzat hány esetben vont vissza működési engedélyt úgy, hogy az a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. Az is tény, hogy a 11.-i razzia után 19.-i keltezéssel született a határozat, melyben az is indoklás, hogy a hellyel szemben büntetőeljárás van folyamatban. Ez azt jelenti, hogy a Jegyző a rendőrségi eljárás megindítását követően napok alatt meg- hozta a határozatát – aki ismeri a vonatkozó eljárásrendeket, tud számolni a napokkal.

Vagyis: a 11.-i razziát követően legkorábban 12.-e lehet a hivatkozott büntetőeljárás meg- indításának napja; ha a határozat 19.-én kelt (ami egy hétfői nap), akkor előtte egy-két munkanappal kellett megszövegezni, láttamoztatni, alátámasztani a határozatot. Az eljárásrendbeni logikai paradoxon ott van, hogy ha 12.-én indult meg a büntetőeljárás – tekintettel a 11.-e este kezdődő, és 14 órával később, vagyis 12.-én befejezett razziára –, akkor a Jegyző hivatalának részéről legkésőbb 14.-én kellett volna összeállítania az alá- támasztást, majd 15.-én a kiadmányozandó határozat szövegezését. Ez így azt kell jelentse, hogy a VIII. ker. Rendőrkapitányság a Jegyzőt és hivatalát 12.-én vagy 13.-án értesítette írásban a büntetőeljárás megindításáról. Ez meg azért necces, mert a VIII. ker. Rendőrség előbb értesítette a büntetőeljárás megindításáról a Jegyzőt, mint a gyanúsítottat…

És mintha ez így nem lenne elég, ott van a határozat kézbesítésének körülményei, misze- rint a Pesti Srácok előbb publikálta a határozatot, mint ahogy azt az érdekelt átvette volna futári kézbesítés által. Nem először látunk arra példát, hogy egy eljárásbeli dologról – vagy netán az eljárás megindításáról – előbb értesül a fideszközeli sajtó, mint maga az eljárás alá vont célszemély. Aztán a másik minősítő körülmény az, hogy tulajdonképp két határozatról van szó: az egyiket 19.-én keltezte a Jegyző, a másikat 28.-án – de a két határozatot egyben és egyszerre kézbesítette az Önkormányzat. Micsoda véletlen, a két keltezés között nyolc nap differencia van – és az általános eljárásjog szerint nyolc napon belül lehet fellebbezni. Azzal, hogy az Önkormányzat a két határozatot egyben és együtt kézbesítette – tulajdonképp a korábbi határozatot visszatartotta – akár lehetne ecsetelni az okirattal való visszaélés büntetőjogi tényállást is. Megjegyzem, nem ez az első eset, hogy a keltezés és a kézbesítés között igencsak érdekes időmúlás van.

Na de aztán ezzel nem volt vége az Auróra bezáratásának történetének. Egy idő után azonban nehéz hinni a fura és sorozatos véletleneknek. Mert fura véletlen, hogy a rend- őrségi razzia hetében jön rá a Jegyző és ügyintéző beosztottja, hogy az Auróra udvarán lévő, de az utcáról nem látható faépítmény nem kompatibilis városképileg; majd az erről szóló határozatot olyan keltezésű határozattal kézbesíti kézbesítő útján az Önkormányzat, hogy az Auróra garantáltan kicsússzon a rendelkezésére álló fellebbezési határidőből. Aztán újabb véletlenként, a közigazgatási eljárásjogot és a jogállamiságot semmibe vevő eljárással meghozott bezárató határozatot követő napra lett megrendezve a VIII. ker. Rendőrkapitányság által a Járási Közbiztonsági Fórum az Önkormányzatban. És ezen a közbiztonsági fórumon teljesen „spontán” jelentek meg az Auróra működése ellen tilta- kozó „civilek” és „helyi lakosok” – természetesen spontán előre megírt tiltakozó táblával. (Ahogy az Önkormányzat közleménye is „civilekre” hivatkozik a közleményében.)

Fotó: Czinkóczi Sándor / 444.hu

Amúgy roppant érdekes ez a „Népszínház Kör a Polgári Értékekért” egyesület: honlapján szinte semmi elérhető céginformáció, az alapítás és az utolsó beszámoló dátuma nem ismert, viszont a rendezvényeit önkormányzati pályázatokon nyert támogatásokból zavarja le. Jó eséllyel érződik a fideszközeliség itt is. De „természetesen” „gondos” felkarolásnak köszönhetően, Gondos Judit fideszes önkormányzati képviselő megtámogatásával ők lettek az Auróra elleni „civilnek mondott” lakossági tiltakozás. Van ez olyan, mint Bacsó Péter Tanújában az a „komoly, megbízható forrásból származó névtelen bejelentés”, amit géppel írtak. A helyzetet tökéletesen jellemzi a 444.hu cikke.

És akkor most kanyarodjunk vissza az elejére, ahol még a vármegyések tettek látogatást az Aurórába. Mert az eddigiekből úgy tűnik, hogy az Auróra a FIDESZ-KDNP gyűlöletpoliti- kájának, ill. Kocsis Máté és csapatának célpontja és áldozata lett, mégpedig egy koncepciós eljárás és politikai hajtóvadászat keretében. Az Auróra bezáratásának története erősen párhuzamba van annak a Mátyás téri Rauf Cukrászdának Önkormányzat általi vegzálásá- nak és közterület-használati engedélyének azonnali visszavonásával, ahonnan a Magdolna negyedbeli időközi önkormányzati választás idején többször bejelentkezett a Facebook-on Dopeman és kampánycsapata (az fb-bejegyzés már nem érhető el). Ezzel párhuzamosan semmi nincs arról, hogy egyáltalán eljárást indítottak volna a vármegyésekkel szemben. Az is furcsa véletlen, hogy pont azt az Aurórát záratta be a Jegyző, mely idén a Budapest Pride több rendezvényének is helyszíne, mégpedig közvetlenül pont a Pride rendezvényei előtt. Ezen kívül elő lehet hozni a közelmúlt félhomályából a Roma Parlament éveken át tartó vegzálását és végül a kerületből történő elüldözését az Önkormányzat részéről – csak mert Kocsis Máté és a Józsefvárosi FIDESZ ellenségnek tekintette a Roma Parlamentet is.

És innentől kezdve jöhetnek a vadabbnál vadabb összeesküvés-elméletek és kérdések:

• Vajon a 2018-as országgyűlési képviselő-jelöltséghez akart Kocsis Máté nagyobb esélyt a FIDESZ-KDNP és a Jobbik homofób és a romákkal szembeni gyűlöletpolitikájának ilyetén kiszolgálásával? Szerintem sosem tudjuk meg.
• Vajon a bezáratás tulajdonképp az Aurórába „látogató” vármegyéseknek az általuk elkövetett „gyűlöletbeszéd” alóli mentegetése és kimosdatása érdekében történt, az Auróra stigmatizálása és kriminalizálása által?
• Vajon a vármegyések Aurórában történt belátogatása és az ott történt graffizitések idején miért nem volt a közelben rendőr, közterület-felügyelő és polgárőr? A rendőrségi térfigyelő kamerák vajon miért nem rögzítették a történteket pont ott és akkor?
• Vajon mennyire véletlen, hogy közvetlenül pont a 2017-es Budapest Pride időpontjának előttre lett időzítve az Auróra bezáratása; illetve az összehangolt razzia időpontja pont az ipari kender felhasználási lehetőségeiről szóló rendezvény időpontjára?
• Vajon mennyire játszott szerepet az Auróra elleni hajtóvadászatban és politikai leszámolásban az, hogy az Auróra infrastruktúrát biztosított Bolba Márta és kampánystábja számára a Magdolna Negyedben volt időközi önkormányzati választáson? Vajon jövőbeni tendencia – és egyben Kocsis Máté önkormányzatának üzenete – az, hogy amely vállalkozás bármilyen támogatást biztosít a Rezsim ellenében induló jelölteknek, azokat hatósági és közigazgatási eszközökkel is ellehetetlenítik, eltiporják?

És még közel sincs vége az Auróra Saga politikai krimijének – tartok tőle, hogy süllyedünk még mélyebbre.

Frigyesmester