Józsefváros Képviselőtestülete miután október 22-én megalakult, első érdemi ülését tegnap, 2014. november 5-én tartotta. Rövid áttekintés: Az első napirendi pont két órát vitt el, a téma a képviselőtestület szervezete és működése volt. Pontosabban fogalmazva a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása és az új bizottsági struktúra felállítása.

Ezen hosszadalmas vita alakult ki, amelynek lényege az volt, hogy a polgármester előterjesztésével szemben ahhoz ragaszkodtunk, hogy minden képviselő legyen bizottság tagja, továbbá, hogy az ellenzék jelölhessen több külsős bizottsági tagot. Ezt lényegében biztosították, módosításokkal így végül konszenzusos javaslat született a bizottsági struktúrára. Az eljárásokkal és határidőkkel kapcsolatos módosítóinkat, amelyeket Jakabfy Tamás és én tettünk egytől-egyig elutasították.

A zárt ülésen településképi és szociális fellebbezésekről volt szó, amelyekkel csupán annyi nyilvános, hogy másodfokként a KT helyben hagyta a polgármester elsőfokon hozott határozatait. A költségvetés módosításainál mintegy tucatnyi tételre kérdeztem rá, és többnyire kielégítő választ kaptam. Elkértem a szószerinti jegyzőkönyvet, mert tanulságos. Amint elkészül, nyilvános lesz.

Érdekes epizód volt a költségvetési vitában az a hét ház ügye, amelyek apró-cseprő felújításaira Sántháné alpolgármester asszony "talált" az alpolgármesteri keretből 1,3 milliót. Mivel ez a költségvetés-módosítás az elmúlt három hónapról szól, bizonyára semmi köze nincs az önkormányzati kampányhoz a hét társasház alpolgármesteri keretből valamikor az elmúlt három hónapban történt támogatásának...

Persze a kerületi társasházak javítási munkáinak önkormányzati támogatása mindig fontos és támogatandó feladat, csak ez az eljárás, miközben társasházi pályázatot elbíráló munkacsoport üzemel párhuzamosan e feladat ellátására, a demokrácia megcsúfolása. Olyan világra emlékeztet, mint amiről Mikszáthtól a Tisztelt Ház!-ban olvashatunk.

A helyi adórendeletek érdekes kérdéssort nyitottak fel. Bevezeti az önkormányzat a magánszemélyek kommunális adóját azokra a lakásokra, amelyekben a tulajdonosok egyike sem lakik. Magyarul a magánbérlakásokra, önálló albérletekre. Felvetették, hogy ez nem ösztönzi-e az albérletek feketévé alakítását, amelyre Egry Attila alpolgármester pont az ellenkezőjét vizionálta. Nevezetesen azt, hogy a kommunális adó bevezetése inkább a magánbérlakások tisztába rakásához vezethet. Amúgy a jegyző tájékoztatása szerint ez kb. ezer lakást érint Józsefvárosban.

Az energiaracionalizálási KEOP projekt halasztása, a társasháztámogatási rendelet módosítása, az építési szabályzat módosítása, az intézményműködtető központ létszámemelése és a JEB alapító okiratának módosítása, valamint a tűzoltóparancsnokság beszámolója lényegét tekintve mind technikai döntéseket jelentettek, így vita nélkül mentek át.

A napirend végén három képviselői kérdést tettem fel, amelyekre az új SZMSZ szerint 27 napon belül fog a hivatal írásban válaszolni. Ezek az alábbiak voltak dióhéjban.

1. A T/1705. sz. törvényjavaslat – közismert nevén az adótörvények – 13. pontjában megfogalmazott terv szerint az 1990. évi C. törvényt, azaz a helyi adókról szóló törvényt úgy módosítja az országgyűlés, hogy bevezeti a települési adót. Települési adót vethet ki az önkormányzat bármire, amit nem terhel törvényben szabályozott közteher. Ez alól két kivétel van mindössze: a szervezetek és a vállalkozók. Kérdéseim: milyen települési adók bevezetését tervezi a polgármester Józsefvárosban? Mikor várhatóak a települési adó rendeletről szóló előterjesztések? (célszerű lenne a költségvetés előtt)
2. Lakossági visszajelzésekből tudjuk, hogy sor került már eddig is kilakoltatásokra Józsefvárosban. Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy milyen kilakoltatásokra került eddig sor, továbbá hány és milyen kilakoltatási eljárás van jelenleg folyamatban? E kilakoltatásokkal kapcsolatban kérem, hogy tájékoztasson arról is, hogy a megvalósult illetve folyamatban lévő kilakoltatások hány kiskorút, fiatalkorút, hátrányos helyzetű fiatalt, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalt, illetve speciális nevelési igényű fiatalt érintenek, és miként gondoskodik az önkormányzat a kilakoltatottak lakhatásáról, különös tekintettel a kis- és fiatalkorú érintettekre?
3. A Holokauszt gyermekáldozatainak emlékközpontjáról egyelőre még mindig csak látványterveket és újságcikkeket ismerünk. Korábban e tárgyban feltett kérdésemre polgármester úr válaszában arról tájékoztatott, hogy a kerületi önkormányzatnak lényegében semmi köze a megvalósításhoz. Mivel a Józsefvárosi pályaudvar maradványaira épül és a központ kiépítése folyamatban van, kértem, hogy szíveskedjen az önkormányzat nevében részletes tájékoztatást kérni az építkezésért felelős állami szervezettől a központ szakmai tartalmát jelentő történészi koncepcióról, illetve a központ befejezésének és nyitásának várható üteméről és ezt követő működéséről.

A többi érdemi döntést jelentő előterjesztésről egy következő bejegyzésben írok.

Komássy Ákos