A suliban azon különcök közé tartoztam, kiknek kedvenc tantárgya a matematika volt. Ennek ellenére csak ámulok és bámulok, hogy a nagy, országos számokat – sőt még a kisebbeket is – úgy vágják ki odafent, mint annak a rendje. Hogy mennyi lesz a GDP, hogy mennyit kell elkülöníteni erre a felújításra, mibe fog kerülni az n+1-ik stadion, mennyit takarítunk meg földön, vízen, levegőben, hogy ne növekedjen az adósságunk.
Az állam persze beszáll, kipótol, garanciát vállal. Játszótérért, színpad felújításért, metró-tatarozásért, felszíni közlekedésért, bérkiegészítésért és mindenért, „ami szem, szájnak ingere”! Csak úgy röpködnek a számok 80 millió, 250 millió, 1 milliárd 300 ezer, kétmilliárd fölött, kevesebb mint 5 milliárd. Euróban, fityingben, fabatkában!
De honnan tudják ilyen pontosan? Hogy amikorra elkészül, mennyi lesz? Hajdanán volt egy fejszámoló, ha jól emlékszem Pataki Ferenc, aki nemcsak a négy alapműveletet tudta fejből, négy ötjegyű számokkal, hanem négyzetre emelt és gyököt vont. Most, ha valamit a fejükbe vesznek, annak másnap már tudják az árát, legyen az vasbeton, markológép óradíja 3 év múlva, az akkori minimálbér és már emelik is be a költségvetésbe. Hol van hozzájuk képest Pataki?!
(kép: részegbróker)
Micsoda eszeveszett számolás folyhat reggeltől napestig, hogy a „benyújtásra” kijöjjön a megfelelő szám! És tessék ezt elgondolni mindenre, ami szóba jön, előirányzatként! A vezetők jutalmával együtt.
Hogy ezek hasra ütések lennének? Jaj dehogy, mit tetszenek gondolni? A mi gazdaságunkban minden pontos, akár az óramű! Legfeljebb menet közben le-lecsípünk innen, meg onnan, máshol meg hozzátoldunk ennyit vagy annyit. És később ki emlékszik már arra, hogy ez meg az, meg amaz mennyi volt a kezdet kezdetén?
Én nem erőműveket építek, nem sportcsarnokokat vagy strandparadicsomokat, hanem bevásárolni indulok a hétvégére. Valamit, amiből majd az ebéd, meg a vacsora lesz, netán egy kis gyümölcs. És nem tudom elég lesz-e a pénz, ami nálam van. Ami rendelkezésemre áll! Akkor mi van a milliárdokkal? Majd úgy intézik, hogy annyi legyen? Aki nem hiszi, számoljon utána!
Szili Balázs