Mikor felkeltem bizakodó voltam, ahogy eddig is s ez az érzés egész nap bennem volt. Sok ember jött oda a kitelepülő pultunkhoz beszélgetni, annak ellenére is, hogy a fidesz közvetlenül mellettünk szintén kitelepült. (Csak a Kálvária tér – Karácsony Sándor utca sarkán volt lehetséges a kampányolni, ugyanis ez a hely volt 150 méterre a Dankó utcai óvodától és kb. ugyanennyire Csobánc utcai Szki.-tól, ahol szavazás folyt.)

Én voltam az első kitelepülő 9 órakor. Nem sokkal később megérkezett két fideszes is. Kb. negyed órán keresztül nem pakoltak ki, mert várták a felettesüket, aki informálja őket a teendőkről. „Jaj! Hol van már ez a Józsi?” - hangzott el többször is. Fél 10 körül megérkezett Józsi, aki szokásához híven nagy hanggal jelezte, hogy ő bizony itt valaki. „Nyugodtan pakoljatok le az mszp-sek mellé.”- mondta, majd ránézett a fővárosi önkormányzat által kihelyezett plakáthelyre s így folytatta: „Ezt a Pál Tibor hányadékot (ti. a plakátot) el kéne tüntetni, mert zavar!” A kívánalom ellenére nem tüntették el. Eddig semmi különös nem történt csak Józsi hozta a szokásos formáját… Mikor láttam, hogy Józsi elindul megkérdetem tőle, hogy „Józsi! Hogyhogy elmész? Miért nem maradsz?” Mire ő: „30 aktivistám járja a körzetet. Megyek koordinálni őket. (Bár lehet, hogy nem ilyen bonyolult kifejezést használt…)”

S most térjünk a lényegre. Egész nap magas volt a rendőri jelenlét a környéken, ahogy ezt előre tudni lehetett. De, ha már egyszer van a kerületnek egy közpénzen fenntartott polgárőrsége, hát ők is mászkáltak. Gyakran a fideszes kitelepülő pultnál tartottak pár perces szünetet. Az egyik polgárőr hölgy az első ilyen pár perces egyenruhában eltöltött szünet után kb. fél óra után visszatért leváltani az egyik fideszes aktivistát mellény nélkül, de polgárőr sapkában. Odamentem hát szólni, hogy polgárőr ruhában ne kampányoljon! A hölgy már épp kezdett volna kibúvókat keresni, mondván nem polgárőr ruhában van, mikor a társa azt mondta, hogy igazam van és tényleg vegye le a sapkát.

Teltek-múltak az órák. Egyre több általam arcról ismert polgárőr jelent meg a pultnál civilben, fideszes névtáblával, listával a kezükben. Házról-házra jártak és mozgósították a Kubatov-lista szereplőit. Közben néha pár perces szünetet tartottak a pultnál. Mikor már sokadszorra mentek el előttem, feltettem a következő kérdést: „Minden polgárőr a fidesznek kampányol?” Erre csak az egyikőjük válaszolt, méghozzá a következőt: „Nem tudom, miről beszél!” Jó mi?!

Nem kellett sok idő és megjelent Kaiser „polgárőrparancsnokkörútilakás” József. Az embereivel való kis tanakodás után, mentében emelt hangon leteremtett a következőképpen: „Hogy mered az aktivistákat zaklatni?!” Próbáltam szépen, érvekkel elmondani neki, hogy nem korrekt, amit csinálnak. Mit mondjak, szóhoz sem nagyon hagyott jutni. Nagy hangon megkaptam „érvként”, hogy most a polgárőrei nem polgárőrök, mert nem olyan ruhában vannak, hanem aktivisták, és civilben azt csinálnak, amit akarnak. De a legszebb az volt, amikor egy méretes merőkanál fenyegető lengetése közben, (mellyel a Magdolna u. 33-mal szembeni foghíjtelken főzött ételt merte a népének nem sokkal később - erről és Kaiser úrról a bizottsagiirnok is megemlékezett a blogján) a következőt mondta: „Nem kell ez a kommunista attitűd!” Na, itt esett le az állam… Ki is kértem magamnak mire ő:

-        Na, húzz el a picsába!
-        Tessék?! Jól hallottam?
-        Igen, jól. Húzz el a picsába!
-        Ezt megírom a blogon, ok?
-        Írd csak meg nyugodtam!

Így is tettem. A képek elkészítése alatt a szúrós tekintetek mellett, „barátságos” megjegyzéseket is kaptam a teljesen pártsemleges (nem)polgárőröktől, többek között ezt: „Majd kiveszem a kezéből és a földhöz vágom, addig fényképezget!”

Hát ennyi volt. A következtetések levonását meg Önökre bízom.

CBFM - Józsefváros, Magdolna negyed