Sajtófőnöke elmagyarázta, miért nevezte Orbán
asszonyságnak Karikó Katalint. (Telex) 

A magyar nyelv nagyszótára az 'asszonyság' szónak ötféle alapjelentését különbözteti meg. Ezek közül kettő egyértelműen régies (kihalt tartalom), egynek az utolsó előfordu- lását pedig 1937-re datálja (ezt is vehetjük régiesnek). Egy negyedik értelme kifejezetten költői művekben fordul elő az 'asszonyiság' — az ún. "női mivolt" — szinonímájaként* (hja, kérem, a szótagszám...) és végezetül van pontosan egy köznyelvi jelentése.

Idézem:
(pejor is, tréf is) 'rendsz. alacsonyabb társadalmi rétegből való (férjes) asszony, ill. idősebb nő'.

A korunkhoz legközelebb álló két idézet:
"A pályaudvaron pár paraszt, pár kendős asszonyság várakozott" (1933, Kosztolányi D.) és
"A sokszoknyás asszonyság hosszú szárú lopótökkel vezényelte a rigmust, hívogatta-csalogatta az arra járókat (1985, Békés P.)

A nagyszótár értelmezésétől igencsak eltérően miniszterelnökünk szóvivője, Havasi B. szerint főnöke azért nevezte 'asszonyságnak' Karikó Katalint, napjaink (egyik) tudományos nagyágyúját, mert "uraságnak mégsem nevezheti". Ezzel a derék szóvivő tőle szokatlanul pontosan azt állítja, hogy főnöke csak ezt a két szót ismeri az emberek megnevezésére.

Ez egy ilyen dichotomikus rendszer: Gyurcsány Ferenc uraság, Angela Merkel asszonyság. No, majd figyeljük...

* — amit én juszt is hosszú í-vel írok

Fügedi Ubul

***

… itt van nekünk ez a kisújszállási asszonyság, akit Orbán – Havasi szerint – mégsem nevezhet uraságnak. (Csak zárójelben jegyeznénk meg: nevezhetné uraságnak is. Megnevezésekben ugyanis nem kifejezetten kényes a miniszterelnök, az elfoglalt sajtót például szabadnak nevezi, a pártkatonákkal feltöltött ügyészséget pedig függetlennek.) Visszatérve az asszonysághoz: Havasi sajtófőnök szellemesnek szeretett volna mutatkoz- ni, miközben éppen olyan bugris szöveget vezetett elő, mint a főnöke. (via Föld S. Péter / Hírklikk)