Jóreggelt, de persze nem az. Itt a végeredmény, az adatok 100 százalékos feldolgozottsága mellett vasárnap a Fidesz jelöltje, Sántha Péterné 424 szavazattal magabiztosan győzött. A függetlenként induló Pityinger László a voksok több mint 27%-át (256 szavazat), Bolba Márta pedig több mint 19 százalékát (183 szavazat) kapta. A Jobbik jelöltje 5,97 százalékot ért el, a Magyar Munkáspárt jelöltjére hatan szavaztak. A hangulat most sem ragadta magával a népet, a választani jogosultak alig 17 százaléka ment el szavazni. (1990 óta itt hagyományosan rendkívül alacsony a választási részvétel, 2014-ben is alig volt 23%.)

Azonban nem minden tanulság nélkül való, hogy Sántha Péterné győzni tudott, méghozzá fölényesen. Ott győzött, ahol a január végén lemondott, szintén fideszes Balogh Szilveszter a sajátjait lopta meg, verte át. Azt hinné az ember, hogy ezt követően bármilyen fideszes jelöltet kaszával, kapával, vasvillával fogadnak és kergetnek el, nemhogy rá szavaznak. De nem, rászavaztak. A szociális ügyekért felelős alpolgármester személyesen járta végig a kerület legszegényebb negyedét – nagyjából az is elképzelhető, hogy mit mondhatott az ittenieknek. Akár fenyegetés, akár ígérgetés volt – vagy mindkettő – bejött. Nyert.

Célszerű lenne – legalább utólag – eltöprengeni azon, hogy miért. A fenyegetés/ígérgetés ezer éve bevált párosa mellett többek között azért, mert nem egy, hanem két erős ellenzéki induló volt a másik oldalon. Egyiküknek tán érdemes lett volna visszalépni a másik javára – és teljes erőből támogatni azt. Nem így történt. Meg is lett az eredménye.

És nehogy elkezdje most valaki mantrázni, hogy igen, de ha összeadjuk a két ellenzéki jelöltre leadott szavazatokat, akkor az több mint amennyit a Fidesz jelöltje kapott és nyerhettek volna! Ezt tessék villámgyorsan elfelejteni! Életemben először – és nagyon remélem, hogy utoljára – részben egyetértek Kocsis Mátéval, mikor is az eredménnyel kapcsolatban azt mondta, hogy az ellenzéki szavazatokat nem lehet összeadni, "aki egy kétgyermekes evangélikus lelkészre szavaz, az nem szavaz Pityinger Lászlóra és ez fordítva is igaz." Nos, bár jól hangzik, de ez utóbbi már nem egészen így van.

Nézzük a napokban már oly sokak által oly sokszor meghivatkozott számokat, meg a tényeket: Szili Balázs 2014-ben 266 szavazatot kapott, Dopeman most 256-ot. Gyakor- latilag hozta az állandó szoci szavazókat, meg azokat, akik őt vagy a zenéjét szeretik. Figyelembe véve a részvételi arányt ez kb. ugyanolyan eredmény, mint a 2014-es, semmi változás. Bolba Márta 183 szavazatával legalább felerészt eddig nem aktív szavazókat vont be a választásba – és így vagy úgy – de olyanokat is el tudott vinni a szavazni, akik ezt korábban még sosem tették meg.

Ez a hajó most elment. De talán érdemes lenne levonni a tanulságot, majd utána felkészülni 2018-ra és 2019-re – méghozzá a megfelelő döntésekkel. A másik rugdosása helyett pedig arra koncentrálni, amire kell, másképp minden marad a régiben, s rohadunk tovább a lenini úton.

P.s.: Síppal, dobbal, nádihegedűvel, meg nyomj egy tetszikennel nem lehet választást nyerni. Sem időközit, sem másmilyent. 

a Szerk.