Pár napja találtam a fészbukon egy 1941 körül készült képet (Budapest régi képeken, Béres István), melyen a 20-as villamos a Karácsony Sándor utca (akkor még Karpfenstein utca) és a Magdolna utca sarkán látható. Merthogy – mint a képen is látható – ekkoriban még villamos közlekedett az utcában, itt épp a 21. számú ház előtt a Teleki tér felé halad. Az 1910 körül épült négyemeletes ház földszintjén pedig – a környékbeli lakók elégedettsé- gére – az Altmann Aladár vezette “Nagymagyarország” nevű patika működött.

A 20-as villamos a Magdolna utca sarkán (forrás: RetRóka)

Ez a vonalrész 1913 körül épült ki, akkoriban a Teleki tértől a házak között kanyarogva, a Diószegi és a Kőris utcán át érte el a Golgota teret. (Az utca még macskaköves, a közleke- dés meg balos, Magyarországon ugyanis a kép készültekor, 1941-ben tértek át a baloldali közlekedésről a mostani, jobboldalira.)

Korábban egy sarokkal feljebbről – Kálvária tér sarka – került fel ide a blogra egy hasonló kép, az is ugyanebben az időben készülhetett, még az is lehet, hogy a „szerző” is ugyanaz volt. (Az is egy nagyon jó fotó volt, a háttérben pontosan látszik a mostani helyszín.) Érdekes látni, hogy a ma megszokott utcáink, házaink milyenek voltak jó hetven évvel ezelőtt. Csak az a durva, hogy akkoriban szebb, rendezettebb volt a környék, mint most.

És ha már így benne vagyunk, akkor a "mi utcánk," a Karácsony S. u.. a háború előtt a Karpfenstein névre hallgatott, és valóban, valahogy rendezettebb, polgáribb képet mutat a régi képeken a mainál. A mi szomszédunkban, a mai 20-as sz. házban pl. "Autógarázs" volt, ami akkor nem parkolóhelyet, hanem komplett javítóműhelyt jelentett. Egy ilyen szerelde pedig abban az időben, amikor az autózás csak kevesek úri passziója volt, szinte exkluzív helynek minősült, ahol a kocsijukra váró urakat/hölgyeket, külön helyiségben a személyzet fogadta. És persze, a lakosság összetétele is teljesen más volt, mert bár ez sosem volt kimondottan "úri környék," de tisztes iparosok, kereskedők és hasonló társadalmi helyzetű polgárok lakták. S ahogy pl. a Baross utca az asztalosok, kárpitosok utcája volt, itt meg autószerelők és géplakatosok vertek tanyát, s amikor én még a 60-as években először jártam erre, ennek a céhkultúrának még őrződtek is a nyomai. (Budaházy Gusztáv)

CBFM – Józsefváros, Magdolna negyed

***

Erre a környékre a betelepülők szívesen építkeztek, 1748/52-ben megkezdődött letelepí- téssel, 1804-re már utca alakult ki. Első neve Kőbánya utca (Steinbruck Gasse) volt, majd a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) irataiban előbb Karpfenstein Gasse, majd 1850-tól Karpfenstein utca néven szerepelt. Idézet az iratokból: "Az 1700-as évek elején a kecske- méti kaputól Kőbánya felé volt egy nagy kiterjedésű majorság, amely a Pacsirtamezőn a Kálvária felé nyúlt el. Ennek tulajdonosa Karpfenstein Ferenc lévén, a köznép száján az utca Karpfenstein utca lett és hosszú időn át ez a név maradt. Ezt a nevet az FKT 1874. február 19-én fenntartotta." A magyarosító láz hevében aztán az utca nevét lefordították – és Pontykő, illetve Kőponty utca lett belőle. Mai nevét 1945-ben kapta.