Jó, jó, kicsi csoda, de akkor is csoda. Legalábbis a mi szerény (és romos) körülményeink között annak számító, és eddig nem igazán tapasztalt dolog történt – igaz nem most, ebben a pillanatban, hanem szeptemberben. Csak eddig nem volt időm megírni...

Ugye még augusztusban lefutott itt a blogon a polgi Orczy-negyeddel kapcsolatos korrepetálásának első négy leckéje (azt azért remélem, hogy annak még lesz folytatása!), nem túl szívderítő képekkel.

De! Pár héttel később, szeptember elején/közepén az Orczy útról huss!, egyszer csak eltűnt az ezer éve ott rohadó kanapé, egyúttal szépen kitakarították a füves részt a Visi és a Kőris utcai közti szakaszon. Eltűnt a szemét, eltűnt az addig ott heverő, szétdobált mindenféle. (Na jó, a Visi másik oldalán, a szemetes mellett még maradt ez meg az, de ne legyünk elégedetlenek, mert: kis lépés ez a kerületnek, de nagy ugrás az emberiségnek…)

Előtte meg, szintén olyan szeptember eleje környékén a Diószegiben láttam – méghozzá azon a héten többször is! – hogy összeszedték és elszállították az itt szintén megénekelt lomokat a járda mellől.

Csoda történt, vagy mi?

LaMa

***

Ja, és még valami: gondolom a Nyájas Olvasónak is feltűnt, hogy ma megint vasárnap volt. Ugye mindenkinek eszébe jutott a KDNP?