A mi Józsefvárosunk

391. Életképek 9. - Czeglédy

2015. július 01. - Amijo

04.jpgNem szabályos „életkép” lesz, mert máshonnan vettem, de így sikerült. Eredetileg a Dankó utcai sportudvarról meg az ott történtekről akartam írni a sorozatba egy kicsi rövidet, de közben megtaláltam ezt a cikket a Vasárnapi Hírekben. Nem is ragoznám tovább, sportudvar ráér, ezt meg nagyon-nagyon ajánlom mindenki figyelmébe. Elsősorban magát a mentalitást. (Persze csak ha még nem olvasta...)

***

Mese a telefonról, amelyik enni ad
Szerző: Kövesdi Péter | Megjelent a 2015. június 27.-i lapszámban

A Józsefváros szélén, néhány lépésre az új bevásárlóközponttól van egy telefonfülke. Nem is fülke az, igazából falra szerelt készülék, kis polcocskával – egykor a telefonkönyvet tarthatták rajta. Fél éve talán – hogy, hogy nem – egy csomag tartós kenyér került a polcra. Másnap egy doboz keksz. Harmadnap fél adag csirkepörkölt.

Negyednap jött egy újságíró. Kérdezősködni kezdett. A környékbeliek nem tudtak, nem láttak semmit. Az újságíró behúzódott a szemben lévő ház kapujába és várt. Egyszer csak valaki a vállára tette a kezét. „Ne haragudjon, uram, gondolom, a telefont figyeli – mondta. – Ne tegye. Nincsen benne semmi érdekes. Csak egy telefon. Néha csörög, néha enni ad, de csak egy telefon. Higgye el, senkinek nem lenne jó, ha megírná.”

mese_telefon1.jpg

Az újságírót kemény fából faragták. Őt ide riportra küldték. Konokul belenézett az idegen szemébe, és megkérdezte: „Maga teszi az ételt a polcra?” Az idegen barátságosan a kezét nyújtotta: „Gaal Péter vagyok, két a-val – mondta, és már nem volt idegen. – Tavaly karácsonykor maradt fél csomag tartós kenyerem. Kidobni nem akartam, ennyivel beállítani egy hajléktalanszállásra meg nem lett volna ildomos. Letettem a polcra. Fél óra múlva már nem volt ott. Másnap sütit hoztam. Egyszer két doboz sört. Csokit. Néha meleg ételt, ha maradt. A szemetet kitakarítom – aki ismer, az tudja, mekkora dolog ez tőlem –, és amit odarakok, azt becsomagolom. Nincs jelentősége. Általában annyi idő alatt eltűnik, ameddig a plázáig elérek. Volt, hogy pár lépést kellett csak megtennem. Visszanéztem, és nem volt ott semmi. Ember se a környéken. Ha a Ganésa-szobrok fel tudják szívni a tejet, gondoltam, egy telefonfülke is művelhet csodákat. Hit kérdése. De ezeket a dolgokat nem jó nagydobra verni. Valamiért nem jó. Elvesz belőlük. Hogy ezt a telefonfülkés dolgot most elmondtam magának, talán csak azért volt, mert ötvenkilenc év alatt megtanultam, hogy vannak, akiknek ez nem így természetes.”

Egy cigány asszony közeledett a telefonhoz. „Ugye, jó érzés jót tenni valakivel? – kérdezte a riporter Gaal Pétert, de már mondat közben érezte, hogy kevés ennél nagyobb ostobaságot kérdezhetett volna. Az idős asszony megállt a fülke előtt, körülnézett… és a kezében fityegő elnyűtt cekkerből előhúzott egy műanyag dobozt. Gondosan letörölgette tetejét, és odarakta a polcra. Megint körülkémlelt, mint aki fél, hogy rajtakapják, és elsétált.

Egymásra néztek. A riporter megsemmisülten dőlt előítéletei dugájába. Az egykori idegen (immár Gaal Péter, két a-val) azonban széttárta a karját. „Azt gondolom, az is kegyelem, ha az ember jót tehet. És ez mindannyiunk előtt nyitva áll. Ezt nem lehet monopolizálni.”

A riporter azzal az eltökélt szándékkal ment vissza a szerkesztőségbe, hogy mégsem ír riportot. Másnap viszont vett egy csomag kenyeret, húsz deka turistaszalámit, és letette a polcra. Harmadnap paprikás krumplit hozott, és gondosan letörölte a műanyag dobozt. Ahogy tanulta.

***

1. A múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte, hogy megszünteti a létminimum számítást, merthogy szerintük az nem mutatja jól és hitelesen a szegénységet. Már tavaly sem közölték a mutatót, amivel olyan találgatásokra adtak okot, miszerint bizony a magyar családok jó egyharmada él súlyos nélkülözésben.

2. Az önkormányzat több mint 17 millió forintot költ idén nyáron a rászoruló gyermekek ingyenes étkeztetésére. Ez mintegy 14 ezer adag ételt jelent, amiből körülbelül 300 kerületi gyermek napi háromszori ingyenes étkezését fedezik a Lakatos iskolában - írja az önkormányzat oldala.

Czeglédy Ádám, Józsefváros

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr547589082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása