Ne tessék kapkodni, nincs itt semmi tuti szenzáció, csak mi loptunk, méghozzá Lesley 8keres fészbuk oldaláról, és remélhetőleg ezt kivételesen megbocsátja nekünk, lécci, lécci, lécci! De komolyra fordítva a szót: az említett oldalon egy csodaszép fotó jött velünk szembe, persze nem szöveg nélkül. (Később számunkra is kiderült, hogy a képhez tartozó idézet Az igazi JÓZSEFVÁROS blogról való, de erről majd később...)

"Ma reggel, délelőtt, képviselői ügyelet van a Kesztyűgyárban, az utolsó a hivatal zárásáig. (...) A portán csodálkozva néztek rám, hogy miért is kéne itt lennie? - NEM SZOKOTT, de ha az van kiírva, biztos jön (félmosoly az arcon), lehet, hogy késik. Számomra sajnos ez inkább elkeserítő, és nem vicces, de amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kis ökörnek – tartja a mondás. Alulmaradtunk. Mennem kell, vár a munka, mert én nem késhetek!!!"

A képen Balogh István Szilveszter, a Magdolna utca 12. képviselője.
(Forrás: képviselői fb-oldal)

És akkor gyorsan még egy-két hozzászólás mindehhez, ugyanonnan:

• június 30., 15:28

Soha, egyetlen pillanatig sem vette komolyan a képviselői munkáját. Egy nipp Kocsis Máté vitrinében, amit néha leporol, és elküld fényképezkedni. Ezer érvem van mindezek alátámasztására.

• június 30., 21:06

... szedd össze és tedd közzé

Lesley, az már nem komment, hanem önálló cikk lenne. Ezért is nem kezdtem hozzá, de bármikor meg tudom indokolni a fenti kijelentéseimet. Egyébként aki kicsit is odafigyel a kerületi történésekre és arra, hogy ki hány lapot kap Kocsistól - és mit (nem) produkál cserébe, az pontosan tudja mi(k)re gondolok.

• július 1., 8:25

... hely van bőven, akár komment, akár posztként

• július 1., 8:35

Korán reggel provokálsz, te provokatőr... még csak a kávénál tartok... Komolyra fordítva a szót: keserves tény, de majd' mindegyik képviselő kiérdemelte már az önálló tanulmányt. Meglesz.

• július 1., 12:54

Nem vagytok eléggé megértőek a képviselő úrral! Ezzel a szép Mona Lisa mosolyával azt akarja nekünk sugallni, hogy végre méltó környezetbe került, s a hozzá méltatlan, gyerek- zsivajtól hangos Kesztyűgyár – ahol a lakosok a folytonos piszlicsáré ügyeikkel csak az agyára mennének – nem méltó az ő rangjához. Azt üzeni nekünk, hétköznapi halandók- nak, hogy mondhatsz bármit, én akkor is rendületlenül megőrzöm talányos mosolyomat, a problémáiddal pedig bátran fordulj, e nagy hazafiról készült szoborhoz. Hidd el, nála tü- relmesebben senki nem hallgat meg Téged, s ügyeidben, még Ő is hamarabb eljár, mint én...

***

Köszönet Lesleynek és a többieknek! Ezt meg – nem véletlenül – mégegyszer ajánljuk mindenkinek elolvasásra: Az igazi JÓZSEFVÁROS…